Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

1966. december 4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata

következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól.

A társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kérdésekben, a szocializmus építésében, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azonban objektív és szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó ellentétek léphetnek fel egyes társadalmi rétegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdekellentétek és nézeteltérések vitákban is kifejeződnek. A párt gondosan tanulmányozza és a politika kialakításában figyelembe veszi ezeket.

A közgondolkodásra hat a szocializmus és a kapitalizmus, az imperializmus és az antiimperializmus közötti világméretekben folyó harc és a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vita is.

12. A szocialista nemzeti egység kiszélesedése tovább erősítette és szilárdította a szocialista államhatalmat. Hazánkban felszámoltuk a kapitalizmust, nincsenek a szocializmussal szemben álló osztályok, a szocialista állam fő funkciója a gazdasági ós kulturális építőmunka szervezése és irányítása az egész dolgozó nép érdekében. Az osztályharc ma elsősorban a gazdasági építés feladatainak megoldásáért, az emberek tudatának fokozatos átalakításáért, az imperializmus behatolási kísérletei, a belső ellenséges erők ellen folyik. Ezzel szolgáljuk osztálycéljainkat, a szocialistává váló nemzetünk ügyét.

Népi államunk a társadalom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédelmet, a demokratikus jogok gyakorlásának széleskörű lehetőségeit, de elnyom minden — szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló — restaurációs törekvést. Szocialista vívmányaink fejlesztése és az ellenséges törekvések elnyomása szocialista államunk két egymáshoz szorosan kapcsolódó feladata; a külső és belső ellenség elleni harc leghatásosabb fegyvere a szocializmus erősödése.

A kisajátítók kisajátításával, a szocialista társadalom alapjainak lerakásával a hatalomért folyó harc hazánkbn eldőlt, a nagy osztályösszeütközések korszaka lezárult, társadalmi rendünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy általános közkegyelem gyakorlásával törvényesen ós politikailag lezárjuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés különböző szakaszaiban, különböző okokból szembe kerültek a haladással, a szocializmussal. Az általános közkegyelem gyakorlása az osztályharcban alkalmazott szocialista humanista politikánk szerves folytatását jelentette: határozott harcot folytatunk mindazok ellen, akik a szocializmus ellen támadtak, s a közrend felforgatására törtek, de emberiességtől áthatva megbocsátottunk azoknak, akik letették a fegyvert, s lehetőséget adtunk számukra, hogy becsületes munkával beilleszkedjenek a társadalomba,

13. A legutóbbi években tovább erősödött a szocialista demokrácia, megélénkült a közélet. A korábbi időszakhoz mérve fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek tárgyalásában, s jelentős rétegek vitatták meg a gazdasági építés kérdéseit, a nemzetközi, társadalmi, kulturális problémákat. E viták segítséget nyújtottak a fejlődés során felmerülő új kérdések marxista kidolgozásához, s ezért nagy többségük kívánatos és hasznos volt, a demokrácia fejlesztését, a nemzeti egység erősítését szolgálta. A dolgozók részvétele az állami, társadalmi, helyi ügyek intézésében mégsem fejlődött kielégítően.

A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesítése. Biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetőségét a kommunális fejlesztés területén és a kulturális és szociálpolitikai igények kielégítésében. Szükséges a tanácsok szerepének, hatáskörének pontosabb meghatározása egy új tanácstörvényben.

Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével nagyobb lehetőség nyílik a demokrácia fejlesztésére az üzemekben. A kérdések többségében a vállalatok, az üzemek vezetői maguk döntenek és számukra is fontossá válik, hogy kollektívájuk tapasztalataira. véleményére támaszkodjanak. Ugyanebbe az irányba hat a fokozódó anyagi érdekeltség. A dolgozók anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s velük együtt közreműködjenek a hibák kijavításában.

A szocialista demokrácia kiterjesztésében alapvető a dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, a rendszeres, sokoldalú tájékoztatás és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében. Ebben fontos szerepük van a szakszervezeteknek, a hazafias népfrontnak, a KISZ-nek, a nőmozgalomnak és általában a tömegszervezeteknek, mozgalmaknak, amelyeknek feladata kiszélesül, gazdagabb tartalommal telik meg.

Az új választójogi törvény, az egyéni választókerületek bevezetése további lépés a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Növelni kell az országgyűlés szerepét a törvényalkotó tevékenységben és az Elnöki Tanács, valamint a kormány munkájának ellenőrzésében.

Népköztársaságunk alkotmányát 1949-ben fogadták el. Azóta befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és megkezdtük a szocializmus teljes felépítését. A végbement változásokat időszerű az alkotmányban is megfogalmazni.

14. Államunk mindenki számára biztosítja a lelkiismereti szabadságot. Húszéves gyakorlat bizonyítja, hogy a vallásos dolgozók túlnyomó többsége támogatja nagy társadalmi-politikai céljaink megvalósítását. Hazánkban nem a hívők és a nem vallásos emberek állnak egymással szemben, hanem a szocializmus hívei és ellenségei.

Az állam és az egyház közötti viszony normális, megfelel az állam, az állampolgárok összessége és a szocializmus érdekeinek. Az egyházak hivatalos vezetése és a papság többsége elismeri a szocialista államrendet, lehetségesnek és szükségesnek tartja az együttműködést a szocialista állammal. Az állam biztosítja az egyházak hitéleti tevékenységét. A magyar állam és az egyház normális viszonya nemzetközi hatásában is segíti a haladó erők összefogását és a reakciós egyházi körök háttérbe szorulását

Társadalmi és politikai rendszerünk szilárdsága, a vallásos dolgozók túlnyomó többségének egyetértése és aktív közreműködése a szocializmus építésében, az állam és az egyház közti viszony megfelelő alakulása lehetővé tette, hogy részleges megállapodás jöjjön létre a Vatikánnal is. Ezzel a Vatikán elismerte szocialista államunkat, s ennek beleszólási jogát az államot és az egyházat közösen érintő ügyekbe.

15. Hazánk lakossága 1961—65. években csak 154 000 fővel, mintegy másfél százalékkal nőtt. 1962 óta 1000 lakosra évehte 13 élve születés jut, s ez a szám nemzetközi méretekben is rendkívül alacsony. Ugyanakkor jelentősen kitolódott az életkor felső határa, öt év alatt a nyugdíjas korúak aránya 17 százalékról 19 százalékra

nőtt. A 14 évnél fiatalabbaké pedig 24 százalékról 21 százalékra csökkent Ha ez az irányzat nem változik, néhány év múlva érezhetően nőni fog az eltartott lakosság száma a munkaképes dolgozókéhoz viszonyítva. Az egész nép érdeke, nemzeti gondunk, hogy ennek okait sokoldalúan vizsgálva és feltárva megfordítsuk a népesség-szaporulat jelenlegi irányzatát.

Pártunk javaslatára az elmúlt években több ízben megemeltük a családi pótlékot, erőnkhöz mérten bővítettük az óvodai, bölcsődei férőhelyeket, javítottuk a gyermekek felnevelését elősegítő egészségügyi hálózatot. Eddigi erőfeszítéseink nem tudták megoldani a problémákat; továbbra Is nagy a különbség a többgyermekes és a gyermektelen családok életszínvonala között. Indokoltnak tartjuk, hogy a családi pótlék 1966-ban végrehajtott emelését ahogyan azt anyagi erőnk megengedi, a későbbi években további lépések kövessék. Azt tervezzük, hogy a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka 1970-ig érje el a bérből és fizetésből élőkének szintjét.

Gondoskodni kell arról, hogy az anyákat és különösen a sokgyermekes családokat nagyobb társadalmi megbecsülés övezze. A kongresszus javasolja megvizsgálni, hogyan lehetne növelni a gyermekes családok anyagi biztonságát és milyen további könnyítéseket nyújthatna a társadalom a dolgozni és tanulni akaró gyermekes anyáknak. Javasoljuk, hogy 1967-ben gyermekgondozási segélyt vezessenek be. Jóval nagyobb mértékben kell lehetővé tenni a gyermekes anyák számára a napi 4—6 órás munkát és a bedolgozást. Következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a lakásépítés állami támogatásánál és a lakások elosztásánál a gyermekes családok előnyben részesüljenek. Indokolt a KISZ lakásépítési akció további kiszélesítése is.

Átgondolt és széleskörű gazdasági, szociális, egészségügyi intézkedésekkel egyidejűleg a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a családvédelem, a gyermeknevelés kérdéseinek és harcolni kell a társadalmi felelőtlenség jelenségei ellen.

in.

A népgazdaság fejlődése

A legutóbbi öt évben tovább növekedett országunk gazdasági ereje, gyarapodott a nemzeti vagyon, javult a termelés technikai felszereltsége és korszerűsége.

16. Az ipar a VIII. kongresszuson kijelölt irányban fejlődött, ennek megfelelően alakult szerkezete. A második ötéves terv idején az ipar termelése 47 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének megközelítőleg kétharmad része származott a termelékenység emelkedéséből.

A vegyipar és a gépipar termelése az ipari termelés átlagánál gyorsabban nőtt. Népgazdasági szükségleteinknek megfelelően emelkedett a vegyiparon belül a műtrágya- és gyógyszeripar. A gépiparban a híradástechnikai, a műszer- és a szerszámgépipar, a textiliparban a kötszövó- ipar, az élelmiszeriparban a kortzervipar részaránya. Kedvezőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak összetétele, a földgáz, és a kőolaj részaránya öt év alatt 23 százalékról 29 százalékra növekedett.

Több új és magas műszaki színvonalú ipari üzem lépett termelésbe, előrehaladtunk az Ipari termelés koncentrációjában.

Helyesnek bizonyult az iparvállalatok

összevonása, a középirányító szervek számának csökkentése. Az összevonások célja: a műszaki-szellemi erők gazdaságosabb felhasználása. Ennek kezdeti eredményei vannak. A termelőerők erőteljesebb koncentrációja azonban még hosz- szabb időt igényel.

A két kongresszus közötti időben folytattuk a vasút dieselésítését, villamosítását, növeltük a közúti közlekedési gépparkunkat, bővítettük és javítottuk úthálózatunkat.

öt év alatt kb. hét.harmadával nőtt az építőipar gépállománya, növekedett a korszerűbb, a nagyelemes építkezések részaránya, az előre gyártott beton- és vasbeton-szerkezetek felhasználása.

17. A mezőgazdaság termelése 10 százalékkal haladta meg az előző öt évit, ez a kedvezőtlen időjárást és a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakának nehézségeit figyelembe véve nagy eredmény. A tervidőszak végén a kenyérgabona-szükségletet hazai termésből fedeztük. A felvásárolt mezőgazdasági termékek értéke 1960-hoz képest 29 százalékkal nőtt. Már tapasztalhatók a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének eredményei. öt év alatt 82 000 holdon telepítettünk szőlőt és 103 000 holdon gyümölcsöst, elterjedtek a nagyobb hozamú növényfajták.

Javult a mezőgazdaság technikai ellátottsága, több mint másfélszeresére nőtt

a 100 holdra jutó traktorok száma és két és félszeresére az öntözhető terület.

18. A mind szélesebb és gyors ütemű munkamegosztás mélyrehatóan megváltoztatta az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyát, valamint a termelés te rületi, ágazati és üzemi megoszlását. A mezőgazdaság gyors ütemben válik egyrészt nagymértékű ipari fogyasztóvá, másrészt az ipar jelentős szállítójává.

A gazdasági fejlődés kísérő jelensége a népesség gyors és nagyarányú társadalmi, szakmai átrétegeződése. Több százezer ember változtatott ebben az időszakban foglalkozást és lakóhelyet. A szocialista iparosítás munkaerő-forrását főleg a mezőgazdaság jelentette. A mezőgazdasag- ban dolgozók aránya az összes keresőkéhez képest az 1949-es 55 százalékról 31 százalékra csökkent

Az ipari beruházásoknak háromnegyed részét vidéken használták fel. Az iparilag fejletlen megyékben az ipari foglalkoztatottak számának növekedési üteme csaknem kétszerese volt az országos és négyszerese a budapesti növekedésnek.

Az iparban dolgozók száma öt év alatt az alföldön 38 százalékkal, Dél-Dunántú- lon 29 százalékkal, míg Budapesten csak 7 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a budapesti ipar 1965-ben még az ország összes ipari dolgozóinak 41 százalékát foglalkoztatta. Feladatunk, hogy folytassuk a vidék iparosítását.

19. Bővültek az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Népgazdaságunk és a többi szocialista ország fejlődésének eredményei igazolják a gazdasági összefogásra irányuló politikánk helyességét. A második ötéves terv éveiben külkereskedelmi forgalmunk a KGST-orszá- gokkal 70 százalékkal, ezen belül a Szovjetunióval 93 százalékkal növekedett.

Fejlődésünket biztonságossá teszi, hogy a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szállításaival megoldottnak tekinthető a harmadik ötéves terv teljesítéséhez szükséges energiahordozók és a villamos energia importja, vaskohászatunk ellátása alapanyagokkal.

Külkereskedelmi forgalmunk tovább bővült a nem szocialista országokkal. Űj és hasznos termelési és kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki.

Az elért eredmények ellenére a megvalósult nemzetközi munkamegosztás egyes fontos iparágakban még nem tekinthető kielégítőnek. Arra van szükség, hogy az érdekelt KGST-országok között a szakosítás szélesedjék, a kooperáció jobban működjön. Együttműködésre törekszünk minden szocialista országgal, de készek vagyunk szélesebb körű munkamegosz tásra is.

Az utóbbi időben nálunk is megnőtt az idegenforgalom, a nemzetközi kapcsolatok e sajátos megnyilvánulása. Sokszorosára nőtt a hazánkba látogatók és külföldre utazók száma. Ez politikailag és gazdaságilag is előnyös.

20. Gazdasági fejlődésünk elemzése — egészében pozitív képen belül — azt is mutatja, hogy a magunk elé tűzött kongresszusi célokat nem tudtuk teljes egészében elérni.

A nemzeti jövedelem növekedése elmaradt a tervezettől. A mezőgazdasági termelés emelkedése a tervezettnél alacsonyabb volt. a termelési költségek az iparban az előirányzottnál kisebb mértékben csökkentek és á mezőgazdaságban — főleg a növekvő anyagköltségek miatt — nőttek. Fogyasztásra és felhalmozásra együttesen — beleértve a készletek növekedését is — többet fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti jövedelem, vagyis többet osztottunk el, mint amennyit megtermeltünk és ez terhelte külkereskedelmi mérlegünket.

Fontos népgazdasági ágakban az állóeszközök kihasználása elégtelen volt, viszonylag sok új beruházást kezdtünk meg. A munka szervezettsége nem felelt meg a követelményeknek, s ez szerepet játszott abban, hogy a munka termelékenysége nem a kívánt mértékben emelkedett.

Az ötéves tervszakasz második felé ben a népgazdaság fejlődésének üteme lassult. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatában felléptünk a kedvezőtlen tendenciák ellen, ennek kedvező hatása 1965-ben már érvényesült. Kidolgoztuk a harmadik ötéves tervet és a gazdasági mechanizmus reformját.

21. Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak.

A harmadik ötéves terv célja;

— folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését;

— tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság élet- körülményeit, kulturális és szociális ellátását.

El kell érnünk az ipari termelés évi 6 százalékos növekedését, ennek 80 százalékát a termelékenység emelkedésével kell fedeznünk. A mezőgazdasági termelés a megelőző 5 év átlagához képest 13—15 százalékkal emelkedjék. A beruházások összege öt év alatt érje el a 250—260 milliárd forintot. A dolgozók reáljövedelme 14—16 százalékkal legyen magasabb.

Harmadik ötéves tervünk végrehajtásával a következő feladatokat kell megoldanunk:

A népgazdaság fejlődését tegyük kiegyensúlyozottabbá. Fenntartjuk a felhalmozás és az elosztás eddigi arányát. A beruházások növelésével megalapozzuk a népgazdaság továbbfejlődését, s egyidejűleg biztosítjuk a lakosság élet- színvonalának további emelését.

A terv nagy figyelmet fordít a népgazdaság két fő ága: az ipar és a mezőgazdaság összehangoltabb fejlesztésére, figyelembe veszi, hogy a jövőben is szükséges az ipar súlyának további növelése, ezért a beruházások, 46—50 százalékát az ipar fejlesztésére irányozza élő.

Kedvező irányú, további szerkezeti változás megy végbe az energiahordozók felhasználásában. 1970-ben a kőolaj és a földgáz részaránya eléri a 37—39 százalékot.

A terv gép- és vegyiparunk gyors ütemű fejlesztésével, bauxit-, földgázvagyo- nunk nagyobb mértékű hasznosításával számol. Míg a következő öt év alatt az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik, a vegyipari termelés 55—60 százalékkal, a gépiparé 40—45 százalékkal növekszik. Gépiparunk nagy feladata a közlekedési eszközök gyártásának jelentő sarányú fejlesztése. A program szerint új motorgyárat építünk.

A harmadik ötéves tervben kezdődik meg a szovjet—magyar timföld-alumíni- umegyezmény végrehajtása. Timföld termelésünk öt év alatt csaknem kétszeresére, mintegy 460 000 tonnára emelkedik.

Ebben az időszakban bfejeződik a százhalombattai kőolajkombinát hárommillió tonnás feldolgozó kapacitásának kiépítése és kezdetét veszi e kombinát kétszeresére történő bővítése. Körülbelül 1000 mW erőművi kapacitást építünk: Százhalombattán, a bánhidai erőmű bővítésével, a gyöngyösi új erőmű részleges üzembe helyezésével.

Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a műszaki fejlesztés gyorsítására, a korszerű műszaki színvonalú új konstrukciók és termelési eljárások meghonosítására.

Hazánkban az ipar növekedése csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztésével együtt lehetséges. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság fejlődése az eddiginél gyorsabb lesz. Ezt figyelembe véve növeljük a mezőgazdasági beruházások mértékét Folytatjuk a mezőgazdaság korszerűsítését belterjes irányú fejlesztését. 1966—1970 között kereken kétszeresére növeljük a műtrágya felhasználását A mezőgazdaság — többek között — 38— 40 000 traktort, 35 000—36 000 pótkocsit, 6000—7000 gabonakombájnt kap. A mezőgazdasági üzemeknél fokozatosan olyan helyzetet alakítanak ki, amely túlnyomó többségük számára lehetővé teszi, hogy bevételeikből fedezzék a termelés növeléséhez szükséges eszközöket és a személyi kiadásaikat Leletévé kell tennünk, hogy a termelőszövetkezetek rátérjenek a valamennyi üzemágra kiterjesztett, garantált havonkénti munkadíjazásra. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására.

A mezőgazdaság kívánatos ütemű fej- lődésénak biztosítása a tervidőszakban szükségessé teszi, hogy kidolgozzuk az új gazdálkodási rendszernek megfelelő termelőszövetkezeti hitelberuházási, állami támogatási és adórendszert.

Javasoljuk, hogy jövő év folyamán ül-