Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1966. december 25.

„Már most azt a nagyszerű üzemet szeretem"

Legszívesebben akkor kerestem volna fel, amikor felvették tagjelöltnek. Láttam az arcát, figyeltem a keze remegését, s minden szavánál vártam, hogy el- csuklik a hangja. S ha el- csuklik azon sem csodálkoztam volna. Hiszen erre a kérelemre 15 év után szánta magát ismét.

Hónapok múltán, hogy tagjelöltségét a pártkongresszus így „lerövidítette”, felkerestem dr. Szilassy Józsefet. Szabadkozott:

— Nekem jótanácsot adtak ott a városi párt vb- ülésen. Azt, hogyha valakit a zászló nyelével fejbe ütnek, akkor is maradjon hű a zászlóhoz. Aki mondta, talán nem is tudta, hogy engem ez a meggyőződés tartott fenn tizenöt éven át. Az pedig, hogy most párttagnak is felvettek, nekem teljes megnyugvás. Csak arra kérem, ne kérdezzen a régiekről.

Kérdezés helyett fellapozom a régi jegyzetfüzetet, amelyben megőriztem tagjelöltfelvételének emlékét, eddigi életútját: kitüntetéssel érettségiző diák, aki vágyik a még több tudásra. Bejut a jogtudományi egyetemre, de beteg apja alkalmazotti keresete kevés a megélhetéshez, a gyerekek taníttatásához. Valamiről le kell mondania. Adóhivatalnok, s közben a pécsi egyetem levelező hallgatója. A frissen szerzett doktorátussal szinte egyenesen a frontra vonul. A fogság után Itthon egy új hazát talál, amelyben mint ifjú kommunista ifjúsági kollégiumokat szervez, előadásokat tart, végzi a munkát, amit a párt rábíz.

Aztán hányatott évek következnek. Kizárják a pártból,., .állásairól nemegyszer magyarázat • nélkül, föghí-' jas indokolásokkal eltanácsolják. Talán, talán az a két betű ott a neve előtt, talán az volt az oka a bizalmatlanságnak. Nem keresi, nem is találná a valódi okot. Ügysem adna senki megfelelő magyarázatot, hogyan lehet valakinek az elbocsátásait a kinevezésével szinte egy napon keltezni. Ha van is indok, csak hamis lehet.

A munkát, a megélhetést kereste. Volt cukorgyári kampánymunkás, dolgozott útfenntartó vállalatnál, asztalos szakmát szerzett, majd képesített könyvelői oklevelet.

ötször kellett fúrógép alá helyezni, ezeken egyszer kell. Szinte felmérhetetlen időtakarékosság,

— A munkások?

— Erre gondolok legtöbbet, Az építkezést meg lehet tervezni. A mester, aki épít a terv alapján pontosan tudja, mit csináljon. Mit hogyan formáljon, hogy a régi helyén teljesen új anyagból egy ragyogó üzem épüljön. Az embereket nekünk kell átformálni. A lakatosoktól, a gépmunkásokig, a főmérnöktől a művezetőkig mindenkinek újra kell tanulnia a szakmát. De ugye gyönyörű, felemelő gond ez?! Nekem legalább az. Tudni, hogy ebből a drága, sokra képes „hang- szerkötegből”, ami itt a gyárkapun belül lesz, már hatvannyolcra egy kifogástalanul játszó „zenekari” kell összeállítanom. Ezt persze csak magamnak, „házi használatra” szoktam így fogalmazni. Az első „zenekari próbánk”, a próbaüzemelés jövő tavasszal lesz.

Beszélgetésünk előtt várnom kellett Szilassy Józsefre. Elnézést kért, mert üzletfelek érkeztek Tisza- szederkénvből. Festéket hoztak. Festéket és új eljárást, amivel elég egyetlen felhordás. Három munkafázis helyett egy. Amikor végigjárjuk az üzemet, már tudjuk: bevált a kísérlet.

— Ez az, ami ebben n nagy felfordulásban is éltet engem, amiről annyit beszélek az embereknek. Most a falazástól az alapbeton bontásáig minden nehezíti a gyártást. De egy év múlva mienk lesz a város egyik legkorszerűbb, legszebb üzeme. Én most ebben a sok porban, rendetlenségben is azt az új, szép üzemet szeretem.

Osztrák ügyfél is érkezett. A legmodernebb konyhabútorok műanyag borításának lehetőségeit kutatják most ők ketten, aprólékosan. Társalgásukból tudom: németül is beszél.

— Külön szerencsém, mert az új gépeink német gyártmányúak, amelyekhez germán alapossággal írtak utasítást. Rajz és leírás után fordítom. „Elsőkézből” ismerem így leendő gépeinket, mindenkinek tudok majd segíteni.

Ha valaki elkötelezi magát a munkának, van ereje mindenért küzdeni. Ezt mondja, és e szerint is él.

Borsi Eszter

Ötszázmillió forint értékű gépet és vegyianyagot kapott megyénk mező- gazdasága

Szolnok megye termelő- szövetkezetei az idén 61.3 millió forintos amcr.i’ácios alapot képeztek a különböző gépek és felszerelések beszerzésére. Ezen kívül még 2,7 milliót saját erőből tartalékoltak e célra

Az AGROKER Vállalat Szolnokon nagy forgalmai bonyolított le. Megyénk termelőszövetkezetei csaknem 300 új traktort vásároltak a különböző típusokból. A legnagyobb mennyiségben — 129 —

MTZ-t értékesítettek. Sorrendben a 87 DT—54-es, a 39 Super Zetor és a 30 UE 28-as következik.

A megye gabonakombájnparkja 87-tel bővült. Ennek nagyobb hányadát a gépállomások kapták. A szövetkezetek 97 gépi vontatásé ekét, 55 szalmabálázót, 141 trágyaszórókocsit, 458 szállító pótkocsit és 50 felhordószalagot vásároltak.

A Szolnok megyei AGROKER Vállalat dolgozói több mint 500 millió forint értékű gépet, felszerelést, növény véd őszért és műtrágyát értékesítettek a megyében.

Tiszántúl második nvelvi lahoraíór'uma

A karcagi Gábor Áron Gimnázium és szakközép- iskolában ebben az évben kezdte meg harminchat diák a tanulást az angol tagozatos osztályban. — A fiatalok a legmodernebb technikai berendezések segítségével sajátíthatják el az angol nyelvet. Ezek közé tartozik a nyelvi laboratórium. amelyet az iskola saját erejéből, a tanárok tervei alapján szerkesztett és rendezett be.

A nyelvi laboratóriumban az óra lefolyása alatt minden tanuló felel, hiszen a tanár a kapcsolótábla segítségével meehall- -athatja, hogyan gyakorolja az idegen nyelvet, anél- 'ül, hogy a diák tudna róla. A berendezéshez tartozó rádió segítségével lehetőség van arra. hogy egyes csoportok beszélgethessenek egymással, miközben j a többi diák is hallgatja a i füllhalgatón. i

lllllllmlllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllillllmlllllllilllllllllllliniIIIIlM iiíilinill!illllililll!odniiilli!i!i!lllllllllililiii)illiíll

ÚJ VÁROSKÖZPONT SZOLNOKON

— Szeretném, ha ugyanúgy hinné mint én: bútort is lehet olyan szeretettel gyártani, mint tanítani, kutatni, rákdaganatot gyógyítani. stb. Ha valaki elkötelezi magát a munkának, van ereje megküzdeni bármivel is — mondja.

A bútorszakmában 15 éve dolgozik. A szolnoki bútorgyárban december 1-én jubilálta kétéves gyárigazgatói tisztségét. Nehéz feladat várta itt. Forintban 29 millió volt akkori évben a gyár terve. Jövőre ennek már több mint kétszeresére van- szerződésük. Tavalyelőtt még egymillió forint volt a deficitjük, az idén másfélmillió nyereségre számítanak. Azt mondja:

— A jobb szervezés, az okosabb. meggondoltabb gazdálkodás hozta így. az, hogy lemondtunk a magyar pozdorjalemezzel való gyártásról. Ennek már utána vagyunk, de van ennél újabb, mondhatom izgalmasabb nagy gondom, ötven milliós beruházással jövőre újjászületik ez a gyár. — Építkezünk, és van már olyan új gépünk, amely hat-hét hagyományosat is helyettesít. Olyan munkadarabot, amit eddig tizenAz utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülnek városrendezési gyakprla- tunkban azok a feladatok, melyek a nem telepített városokat átépítve, azokat a szocialista élet követelményeinek megfelelővé kívánják tenni. E rekonstrukciós munkák között egyik legjelentősebb megyénkben Szolnok város központjának átépítése, melynek terveit néhány héttel ezelőtt fogadták el a tanácsi testületi és szakigazgatási szervek.

Szolnokon a felszabadulás előtt teljesen szétfolyó- an, a 4. sz. országos főközlekedési út mentén, valamint ezen úttól a Tiszáig terjedő területen, illetőleg a vasútállomáshoz vezető út mentén helyezkedtek el a közintézmények. Ez a terület azonban eltérően dunántúli városainktól, falusias jellegű beépítéssel alakult ki, lényegében nem volt tekinthető városközpontnak. E terük közintézmény ellátási viszonyai az alföldi város jellegzetes társadalmi viszonyait tükrözték, az üzlethálózata korszerűtlen, alig egynéhány művelődési objektuma volt. Általában az egyházi épületek domináltak.

A 20 éves fejlődés éppen az elmondottakból kiindulva tovább bonyolította a város központjának kialakítási lehetőségét. A foghi- jak lakóépületekkel épültek be, a megnövekedett gépjárműközlekedés még inkább széthasította az út két oldala mentén elhelyezkedő közintézményeket. Tulajdonképpen csak a Ságvári körút megnyitása jelentett olyan, távlatban Is helytálló megoldást, mely a város szerkezetét jelentősen javította. A város központi vagy pontosabban szólva központias területén további jelentős

építési hely nincs

Ezért a régi központhoz kapcsolódó, forgalmilag jól

kiszolgálható új városközponti terület feltárása vált

szükségessé.

A városközpont kialakításának igényét, — bár az önmagában városrendezési okokból is felvetődött — az tette napjainkban indokolttá, hogy jelentős kereskedelmi, kulturális és igazgatási beruházási igények jelentkeztek, melyek szétszórtan kis és igen gazdaságtalan egységekként valósulta* volna meg. Ilyen igénykénl jelentkezett a mintegy 4000 négyzetméter hasznos területű állami áruház, ugyanilyen területigénnyel kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, 150 személyes szálloda étteremmel, cukrászdával, bárral; a

vízügyi igazgatóság, az

AKÖV, a KPM közúti igazgatósága. a tanácsi építőipari vállalatok, a megyei gyógyszertári központ és

még sok más szerv iroda- építési igénye.

A véglegesen elfogadott terv szerint a kereskedelII iteI rendezés a megye termel őszö v e t k ezet ei ben

(Folytatás az 1. oldalról.)

— Milyen arányban törlik a hiteleket és hogyan oszlik az meg a jó, a közepes és gyengébb adottságú szövetkezetek között?

— Az elengedés alapjául szolgáló hitelállomány a termelőszövetkezetek 1965, december 31—i állóeszköz- hiteleiből és középlejáratú forgóeszköz hiteleiből kerül megállapításra. Ezek szerint az említett hitelek 1965. december 31-i állományából levonásra kerülnek:

— Az 1966. évben esedékes álló- és középlejáratú forgóeszköz hitelösszegek;

— a befejezetlen telepítések hiteleiből az az ösz- szeg, amit állami támogatásból kell kiegyenlíteni, a befejezetlen beruházások hitelei (a telepítési hitelek kivételével).

Az így fennmaradó hitelállomány képezi az elengedés alapját.

Az elengedés alapjául szolgáló hitelállományból törölni kell:

— a korábban felfüggesztett álló- és forgóeszköz- hiteleket;

— az 1966. évben végrehajtott hitelelengedés ősz- szegét;

— feloszlott termelőszövetkezetek miatt különféle címeken fennálló tartozást;

— a termelőszövetkezeteket terhelő álló- és forgóeszköz hitelekből azt a részt, amelynek az újraértékelés után nincs fedezete.

A hitelelengedés differenciáltan, a termelőszövetkezetek 1965. évi zárszámadása szerint kimutatott bruttó jövedelem .és vagyoni helyzet .alapján történt.

— Az MNB gyakorlatilag hogyan bonyolítja le a nagyarányú munkálatokat?

— A hitelrendezés gazdasági és politikai céljainak biztosítása megkívánta, hogy az előkészítés során nagyfokú szervezettség, a végrehajtásban pedig alapos, körültekintő munka alakuljon ki.

Ügy érezzük, hogy igazgatóságunk csaknem valamennyi, e feladatkörben foglalkoztatott dolgozója és a fiókhálózat dolgozói az előbb említettek messzemenő szem előtt tartásával járnak el.

A végrehajtás során központunk biztosította részünkre a helyi adottságok kanosán szükségessé váló dif f erenci álá si 1 eh et,őséget, ehhez elegendő összegű

pénzügyi keretet, eljárási hatáskört kaptunk.

A termelőszövetkezeti gazdaságok hitelelengedésének kialakítása során messzemenő támogatóst kaptunk a társszervektől Ez tette lehetővé, hogy * sok-sok elemzett adaton túl. a számszerű adatokkal nem mérhető, de igen számottevő egyéb objektív tényezőket is figyelembe vehettük.

A hitelengedés összegének kialakítása és egyéb adminisztratív jellegű munkálatai befejeződtek. Hátra van még az egyes termelőszövetkezeti gazdaságok vezetőivel folytatandó tanácskozás.

— A rendezés után mikor kell visszafi- ~ zetni a fennmaradó hitelt a tsz-eknek?

A közös gazdaságoknak milyen amortizációs kötelezettségei lesznek január 1-től1

— Az elengedés után megmaradó, — a befejezett beruházáséivát terhelő hiteleket — és a középlejáratú forgóeszköz hiteleket a termelőszövetkezeteknek legkésőbb 1973 végéig vissza kell fizetniük. A befejezetlen beruházásokat terhelő hiteleknek a visszafizetése nem változott, az eredetileg megállapított lejáratok érvényesek.

Az egyes termelőszövetkezetek évenkénti visszafizetési kötelezettségének megállapítása — a termelő- szövetkezet teherbíró képességétől, jövedelmi helyzetének várható alakulásától függően — differenciáltan kerül megállapításra.

A hitelrendezést és a visszafizetési kötelezettség ütemezését a termelőszövetkezetekkel kötött kölcsönszerződésben rögzítjük.

A termelőszövetkezeteknek 1967. január 1-től a vagyonukhoz tartozó összes termelési célt szolgáló állóeszközeik után (épületek, gépek, berendezések, felszerelések és járművek) — értékcsökkenő leírást, mint termelési költséget kell elszámolni és ennek összegét az amortizációs alapra helyezni.

Befejezésül le szeretném rögzíteni, hogy a hitelrendezés jelentős kedvezmény a termelőszövetkezeteknek, mely összhangban áll a III. ötéves terv célkitűzéseivel, valamint a gazdasági mechanizmus reformjával — fejezte be nyilatkozatát Tolna Károly elvtárs.

M. L.

ml. szolgáltatási Igények kielégítésére a megyei párt- bizottság épülete mögötti Ságvári körút, Ady Endre út és Jászkürt utca által határolt terület; az admi nisztratív-igazgatási igények kielégítésére a Beloiannisz út mentén a Hősök terével azonos mélységű terület; a kulturális intézmények elhelyezésére pedig a városközpont céljára szolgáló tömb belseje, az előbb említett kereskedelmi központ és a megyei rendelőintézet között elterülő szakaszán látszott a legalkalmasabbnak.

A fennmaradó területek pontos és végleges célja ma még nem tisztázott, hiszen

konkrét építési igény nincs

vagy ha jelentkezik is, annak fedezete ma még nem biztosított. Ezért két konkrét, de kiviteli költséggel le nem fedezett épület, mint a BM járási és városi kapitánysága, valamint a Beloiannisz, Sallaj és Hősök tere között levő területre tervezett sajtó- és nyomda kombinát tekintetében a terv csak területei biztosít. A megyei rendelőintézet mögötti területei; egy 10 szintes, az Ady Endre úttal közel párhuzamos épület felépítésére kerül majd sor a ténylegesen jelentkező igényeknek megfelelően, garzonlakások, irodák vagy esetleg más. de a városközpont funkciójához csatlakozó céllal.

Ügy gondolom, nem szükséges külön magyarázni hogy a jelentkező igényeknek ilyen megvalósítása vállalati és népgazdasági érdeket, a város és az ország érdekeit egyaránt szolgálja.

Nyilvánvaló, hogy az ösz- szesen három 16 szintes irodaházban elhelyezkedő mintegy 16 szerv 16 helyen felépülő kisebb-nagyobt épülete, vagy a megyei kereskedelmi vállalatok a MÉSZÖV, a KISZÖV és a tsz-ek közös társulása, valamint a gyógyszertár: központ által megépítendő 2 szintes üzletház, mintegy 20 profilt magába foglaló együttese, ha egyenként és szétszórtan épült volna meg, úgy a területfelhasználás, a szanálás, a közművek (víz, villany, gáz. csatorna). valamint az útépítés vonatkozásában is jelentő-