Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

2 6ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 25* í a világpolitikában Mit leplez a „Goldberg levél99 — Kiemelkedő magyar sikerek az ENSZ munkájában Koszigin eredményes törökorsztígi látogatása Három tőkés ország felhős karácsonya A karácsonyi ün­nep rányomja bélyegét a nemzetközi eseményekre is: Vietnamban lélegzet­vételnyi időre elhallgat­nak a fegyverek, — az ál­lamférfiak, diplomaták pe­dig egynéhány napos pi­henőre térnek. A karácsony hangulatá- . val azonban mintegy visz- szaélni látszik az Egyesüli Államok diplomáciája: a hét elején Goldberg, ' az USA állandó képviselője a Világszervezetben felkeres­te U Thant főtitkárt és át­adta neki az amerikai kor­mány levelét, amelyben szemforgató módon felké­rik az ENSZ első emberét, hogy „működjék közre a vietnami fegyverszünet létrehozását célzó erőfe­szítésekben”. Az amerikai vezetőkörök ezzel a „karácsonyi szelle­met sugárzó” gesztussal olyan színben akartak fel­tűnni. — a Hanoi terro- bombázása után — mintha az ünnepek előtt újabb bi­zonyságát 'adták volna hé- külékenységüknek... Egy nap leteltével az ENSZ fő­titkár tudtul adta a világ­nak: az amerikai levél át­vétele után is változatlan az álláspontja a tárgyalá­sok megkezdésének felté­teleiről. U Thant változat­lanul sürgeti az amerikai bombatámadások abbaha­gyását, az ellenségeskedé­sek csökkentését és a DéJ- Vietnami Nemzeti Felszá- badítási Frontnak tárgyhó félként való elismerését. Az USA kormánya azóta hallgat, az Egyesült ÄTla- fti'ök' vázétól.' 'mTht'' tűmuk. mindezidáig nem váltak hajlandók belemenni abba, hogy feltétel nélkül meg­szüntessék a Vietnami De­mokratikus Köztársaság te­rülete elleni légi agresz- sziót. A ‘ „Goldberg-levél” bumeráng is lehet/ vissza­perdülve még nfigvobbat üthet az amerikai propa­gandagépezeten. ha bebi­zonyosodik, hogy ismét csak szép szavak hangzot­tak el. amelyek a kegyet­len tetteket voltak hívat­va leplezni. Ez a gyanú csak alapo­sabb. ha számbavesszük, hogy a texasi farmján ka­rácsonyi pihenőre tért Johnson elnök McNamará- val a háború további lép­csőiről tárgyalva' készült az ünnepre... Szó esett köz­tük arról, hogy a jövő év­ben félmillióra duzzasztják a Dél-Vietnamba küldött amerikai expedíciós hadse­reget. s hogy az USA jövő évi költségvetésében köz­vetlenül 20 milliárd dol­lárt. közvetve még többet, egyes becslések szerint 70 milliárdot! fordítanak hadi kiadásokra. Az ilyen konk­rét tervek eleve rácáfol­nak a ..Goldberg-levél” bé­kés szólamaira és igazolni látszanak, hogy csupán propagandafogásról volt is- méf szó ez esetben is. a héten gyorsí­tott ütemben fejezte be munkáját az ENSZ-köz- gyűlése. hogy a 21. ülés­szak végén ünnepi pihenő­jükre ideiében térhessenek haza a diplomaták. Rend­kívül bonyolult nemzetkö­zi helyzetben üléseztek a Világszervezet legmagasabb fórumán az országok kül­döttei: a vietnami háború ügye, ha hivatalosan nem is szerenelhetett a napi­renden. újra- meg újra előkerült és beárnvékolta a közgyűlés munkáját. Az Afrikában nemrég végbement jobboldali pucs- csok és az újgvarmatosító mesterkedések következté­ben az afro-ázsiai csoport egysége fellazult. súlya csökkent. — ez is kedve- hn'ntt az ülésszak or»'1-a szocia.-V'-'>omáeiá­ja — köztük a hazánké is — ebben a helyzetben sem adta fel kezdeménye­ző szerepét, egész sor si­kert könyvelhetett el. A Magyar Népköztársa­ság delegációja nemcsak számos, nagy figyelmet keltett felszólalással, né­hány határozati javaslat társ szerzőségével vétette észre magát, hanem ha-' zánk növekvő nemzetközi tekintélyének elismerése- kép magyar diplomata lett a közgyűlés egyik al- elnöke, — képviselet­hez jutott a nemzetközi jogi bizottságban. Különö­sen kiemelkedő sikere lett a magyar kezdeményezés­nek a gáz-, a vegyi és a bakteorológiai hadviselési eszközök eltiltásáról. A karácsony előtti hét jelentős nemzetközi eséményét szolgáltatta Ko­szigin szovjet miniszterel­nök törökországi hivatalos látogatása: először látoga­tóit el szovjet kormányfő ábba a Törökországba, — amely a NATO tagja s (ebbeli minőségében az amerikaiaknak mindig fon­tos támaszpontja volt a Szovjetunió elleni támadó stratégiában. A szovjet— török tárgyalások éppúgy, mint a látogatás külsősé­gei a két ország közötti kapcsolatok normalizálódá­sát mutatták és új szakaszt nyitottak a Szovjetuniónak és déli szómszédjának vi­szonyában. Három tőkés ország­ban is gondok felhőzik a vezetők karácsonyi hangu- -latáti - Az angol' munkás­párti kormánynak el kell tűrni, hogy a rhodesiai vi­szályban Ian Smith faj­üldöző kormánya feltegye az i-re a pontot: a rhode­siai telepesek vezére ki­jelentette, hogy országa nem tagja többé a brit nemzetközösségnek s köz­társasággá alakulván az angol királynőt sem tekin­ti uralkodójának. Olaszországban és Gö­rögországban kormányvál­ság robbant ki. A római parlamentben leszavazták — igaz, jelentéktelen tár­gyú vitában: az étolaj árá­ról volt szó! — Moro kö­zépbal kormányát. Az ed­digi kabinetben részvevő egyesült szocialista párt képviselői is a kormány — tehát saját kormányuk — ellen szavaztak. Hirtelen támadt ellenzékiségük nyil­ván abban leli magyaráza­tát, hogy tömegeik szemé­ben népszerűtlen a szocia­lista pártot lejárató közép­bal politika. Görögországban megbu. kott a Sztefanopulosz-kor- mány. amely annak idején csak megvesztegetések árán jutott hatalomra a Pa- pandreut támogató töme­gek és politikusok ellenál­lásával szemben. Konsz- tantin király kénytelen volt 1967 májusára törvényho­zási választások kiírását megígérni. Addig egy „hi­vatalnok-kormány” ala­kult. Miniszterelnök a gö­rög nemzeti bank kor­mányzója lett: hosszú és nehezen megjegyezhető ne­vét — Paraszkovokulosz- nak hívják és megbízatása fél évre szól — talán nem is kell megtanulnunk... Pálfy József Tűzszünet Vietnamban Vietnamban életbe lépett a 48 órás tűzszünet, amelyet a Vietnami Felszabadítási Front kezdeményezett A tűzszünet életbe lépése előtt amerikai gépek bombázták Észak- és Dél-Vietnam te­rületét Koszigin Izmirben A Törökországban tartóz­kodó Koszigin szovjet mi­niszterelnök — mint már arról hírt adtunk — Izmir­ben tartózkodik. Tegnap este a szovjet miniszterel­nök tiszteletére Izmir kor­mányzója vacsorát adott, amelyen Koszigin beszédet mondott méltatva a szov­jet—török kapcsolatokat lito Béesbe látogat Franz Jonas osztrák ál­lamelnök meghívására Tito hivatalos látogatást tesz Ausztriában, február hó­napban. A látogatás pon­tos idejét később határoz­zák meg. Pénzcsere Romániában Az új román alkotmány értelmében megváltozott az állam hivatalos elnevezé­se és ezért pénzcserét is végrehajtanak. Az új bank­jegyeken „Román Szocialis­ta Köztársaság” felirat ol­vasható. Jelenleg az új és a régi bankjegyek egyaránt forgalomban vannak. — Szívem egy kis darab­ja ma is magyar, ezért szí­vesen beszélgetek magya­rokkal, de erről talán ké­sőbb, hisz bizonyára inkább a mi bizottságunk miinkája érdekli a magyar olvasóka' Fekete Afrika 1966-os mérlege A rövidesen véget érő 1966-os esztendő jelentős eseményekkel gyarapította Afrika történetét. Az önállóság elnyerése után Afrikában a fejlődés­nek égy újabb, bonyolul­tabb szakasza kezdődött el. A belső ellentmondások, amelyek a gyarmatosítók elleni harcban háttérbe szo­rultak. most előtérbe kerül­tek és a neokolónializmus megújuló támadásaival együtt jelentkeztek. Ugyan­akkor Afrika gazdaságilag egyre inkább elmaradt a fejlett országok mögött. A mintegy 30 millió négyzet- kilométeren 270 millió la­kost számláló kontinens ma mindössze 2,2 százalékkal járul a világ ipari termelé­séhez. Pedig Afrikában, az­az a szárazföldek egyötödén él a földkerekség népessé­gének 9 százaléka. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a lakosság gyorsab­ban szaporodik, mint a ter­melt javak mennyisége. A legutóbbi esztendőben az afrikai országokban stag­nált, vagy csökkent az egy főre jutó nemzeti jövede­lem. Kivételt ez alól mind­össze Tanzánia, Guinea, az EAK és Zambia jelentette, bár ezeknél is az egy főre eső össztermelés értéke nagymértékben függ a vi­lágpiaci árak ingadozásától. Afrikában is tudják, hogy a problémák felszámolásá­nak útja a gyorsütemű ipa­rosításban" rejlik. Kimutat­ták, hogy ha az afrikai or­szágoknak sikerülne ipari termelésüket évenként leg­alább 7—8 százalékkal emelni, 40—50 év alatt ér­nék el a fejlett ipari or­szágok 1960-as színvonalát. Ez jelenleg még nem vihető keresztül, de megoldást sem jelentene, mert a kü­lönbség így is megmarad­na. A fejlett ipari orszá­gok ezalatt is tovább fej­lődnének, sőt még további előnyökre tennének szert. Pedig a kontinens kedvező feltételekkel rendelkezik a korszerű ipar kiépítéséhez. Afrikában termelik a kapi­talista világ uránjának 23,5 százalékát, a réz 25,5, a mangánérc 41.5, a krómérc 45,5 és a gyémánt 97,6 szá­zalékát. Afrika rendelkezik a világ vízienergia készle­tének 40 százalékával. A megoldás lehetőségeit az érdekeltek többfélekép­pen látják. Mali; Guinea, az EAK, Tanzánia és Braz- zaville-Kongó a fejlődés nem-kapitalista útján kí­vánják a felmerülő nehéz­ségeket megoldani. Afrikában azonban nem­csak a neokolonializmus el­lentámadása bontakozott ki (Ghana, Kenya, Nigéria), nemcsak a törzsi, vallási ellentétek (Nigéria, Szudán, Uganda) kerültek felszínre, hanem a munkásosztály is beleszólt az események me­netébe (Nigéria, Brazzavil- le-Kongó). Egyes Afrika- szakértők megállapítása sze­rint fekete Afrika területén jelenleg 15 millió munkás él. Bár az afrikai munká­sokat szervezettség, kép­zettség tekintetében nem hasonlíthatjuk az európai­akhoz, növekvő számukkal egyre nagyobb hatást gya­korolnak a feilődés továb­bi menetére és az. afrikai események alakulására. — kezdi az interjút Ivan Popov, a bolgár Tudomá­nyos és Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnöke. — A bizottság ren­deltetéséről, felada­táról szeretnénk hal­lani. — Korunkban, amikor a tudomány termelőerőve vált, rendkívül fontos a tu­dományos kutatás és a ku­tatási eredmények gyakor­lati megvalósítása között az összhangot megteremteni. Hasonlóan fontos a felfe­dezéstől a felhasználásig szükséges idő lerövidítése. A mi bizottságunk azért jött létre 1962-ben, hogy összehangolja és irányítsa, pénzügyileg fininszírozza a tudományos kutatást és a műszaki fejlesztést. Ezért felügyeletünk alá tartozik a szabványosítással foglal­kozó hivatal, a szabadalmi hivatal, a műszaki tudomá- nJW'fe^lágpsítással fog­lalkozó országos szervezeti az országos műszaki’ tech­nikai könyvtár, az állami minőségi ellenőrzés stb. Megfelelő pénzügyi eszkö­zökkel rendelkezünk ahhoz, hogy szerződéses alapon a műszaki fejlesztéshez szük­séges új eszközöket, eljárá­sokat, találmányokat, szaba­dalmakat dolgoztassunk ki, s azoknak a termelésben való hasznosítását finanszí­rozzuk. — Milyen fő célkitű­zéseket szolgál je­lenleg a bizottság ál­tal irányított tudomá­nyos kutatás és mű­szaki fejlesztés? — Ismeretes, hogy Bul­gária színesfémekben gaz­dag ország. Egyik legfonto­sabb feladatunk tudósaink és műszaki szakembereink, intézményeink figyelmet erre irányítani, biztosítani azok teljes és gazdaságos felhasználását. Másik fontos feladatunk­nak tartjuk a gépipar egyes ágainak a gyors fejlődé­sét biztosítani. Főként azo­kat az ágazatokat, amelye­ket a KGST ajánlásai alapján a szocialista or­szágok közül elsősorban Bulgáriának kell fejleszteni. Kötelességünknek tartjuk, hogy ezekben az ágazatok­ban minél gyorsabban el­érjük a világszínvonalat. Ügy gondoljuk, ezzel a többi szocialista ország ipa­ri fejlődését is segíteni tud­juk — természetesen a kölcsönös előnyök alapján. — A közelmúltban ért véget a Bolgár KP IX. kongresszusa. Milyen konkrét célo­kat tűzött a kongresz- szus határozata a tu­dományos és mű­szaki fejlesztés elét A kongresszus határozata szerint a legfontosabb ku­tatási célokra kell összpon­tosítani minden erőnket és lényegesen le kell rövidíte­ni a tudományos eredmé­nyek gyakorlati be­vezetéséhez szüksé­ges időt. Feladatul szabta meg a kongresszus a gép­ipar, a vegyipar, a fémko­hászat, az élelmiszeripar és öntözés komplex gépesíté­sének és automatizálásának előkészítését; egyes terüle­teken. ahol erre lehetőség van, minél gyorsabban utói kell érnünk a legfejlettebb országokat. Mindehhez fel kell használnunk azokat az előnyöket és lehetőségeket, amelyek a fokozatosan beve­zetésre kerülő új gazda­ságirányítási szisztémából fakadnak. A vállalatok és trösztök nagyobb önállósá­ga, a kézzelfoghatóbb anya­gi ösztönzés bizonyára meg­gyorsítja majd a műszaki fejlesztést is. — Milyen az együtt­működés Bulgária és a többi szocialista or­I szág között a tudomá­nyos kutatásban és a műszaki fejlesztés­— Együttműködésünk a KGST keretein belül fo­lyik. Nemcsak a szocialista országok gazdasági, terveit, hanem a tudományos kuta­tási programokat is össze­hangoljuk. Ebből igen nagy előnyök származnak, ugyan­is számos olyan témával nem kell nekünk foglalkoz­ni, amelyet egy másik szocialista ország dolgoz fel. A Szovjetunióval több mint száz kutatási témán dolgo­zunk közösen. Kölcsönösen tudósokat, szakembereket cserélünk valamennyi szo­cialista országgal. Szeretném külön hangsú­lyozni, hogy Magyarország­gal igen jók a kapcsola­taink. Együttműködési szer­ződésünk van az önök mű­szaki fejlesztési bizottságá­val. Sok témán — mezőgaz­daság gépesítése, élelmi­szeripar, energiatermelés — együtt dolgozunk magyar tudósokkal és szakemberek­kel. A szocialista táborban egyedülállónak és példamu­tatónak tártjuk az olyan együttműködést, mint az Intranszmas elnevezésű közös vállalkozásunk, amely az üzemen belüli anyag- mozgatás tervezésére, be­rendezések készítésére, fel­szerelésére jött létre. Re­méljük és biztosak vagyunk benne, hogy eddig is gyü­mölcsöző kapcsolataink to­vább erősödnek. — Engedje meg, hogy befejezésül visszatér­jek az első gondolat­hoz. Ügy tudom, hogy Magyarországhoz szo­rosabb kapcsolatok is fűzik. — Igen. Sokáig éltem az önök szép hazájában. Kü­lönböző vállalatoknál dol­goztam Budapesten. Voltam üb-elnök is. 1950-ben, mi­előtt hazatértem Bulgáriá­ba, a Transzvill igazgatója voltam. Ezért mondtam, hogy a szivemből egy da­rabka magyar. Mert aki egyszer ott élt a Duna part­ján, soha nem felejti el. V. J. Célunk a világszínvonal Beszélgetés Ivan Popovval, a Bolgár KP politikai bizottságának tagjával

Next

/
Oldalképek
Tartalom