Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

M*8. december 24, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Konfetti, szerpentin, hólabda A Budapesti Papír- és Irodaszer Értékesítő Válla­lat Práter utcai raktárában már találkozhatunk a szil­veszter hangulatával. Igaz, pezsgő és bor nélkül, de trombitaszóval, mivel itt csak a szokásos dekorációk között válogathatunk. Szer­pentinből, konfettiből, hó­labdából, a legkülönbözőbb álarcokból, sapkákból, — trombitákból, krampuszok­ból, kéményseprőkből azon­ban bő a választék. A vál­lalat már felkészült az ev- végi csúcsforgalomra, és hetekkel ezelőtt értesítet­ték a vendéglátóipari vál­lalatokat, hogy átvehetik a szilveszteri dekorációt. A Fehérhajó utcai részleghez már be is futottak az első rendelések. Az IBUSZ pél­dául 60 000 forint értékben vásárolt szerpentint, trom­bitát, papírvirágot, stb. A Papír- és Irodaszer Ér­tékesítő Vállalat raktárá­ban 25 000 lampion, 40 000 műanyag-álarc, egymillió ötszázezer különböző színű szerpentintekercs, 300 000 tasak konfetti, 70 000, kü­lönböző formájú színű, dí­szítésű papírsapka, 40 000 dominóálarc, 50 000 hólab­da, 80 000 kis trombita vár­ja többek között a vásáro­lókat. Ez évben új cikk is megjelenik az árusoknál: az óriástrombita. Hossza 60 centiméter, ára 6 forint hangja pedig sokkal erő­sebb, mint az ismert kis trombitáké. Remélhetőleg megnyeri a közönség tét szését ez az új cikk és az év utolsó napján a szer­pentintekercsekkel és kon­fetti* zacskókkal együtt gazdára talál a többezer óriástrombita is. Az elmúlt években igen népszerűek voltak a szilveszteri tv- Mazsolák, szerencsepénzek, fekete és vörös krampu­szok és a kis kéménysep­rők. Az utóbbiból az idén nő a választék. Egy forint húsz fillérért árulják majd a népszerű, bolyhos anyag­ból, 10 forintért pedig a habszivacsból készített ké­ményseprőt. Ezekből a cik­kekből is többezer áll majd a vásárlók rendelkezésére. A karácsonyi vásár fiime MÉG VAN NÉHÁNY DARAB EZ MEGFELEL? A közös gazdaságok szövetségei A «'<**'*«**'•'» mecha­nizmus reformjának meg­valósításával a termelőszö­vetkezetek állami irányítá­sának súlypontja az egyen­jogú gazdasági kapcsola­tokra, a termelés közgaz­dasági eszközökkel történő tervszerű befolyásolására helyeződik át. Ennek egye­nes folytatásaként meg­változik a termelőszövet­kezeteknek a tanácsi szer­vekkel, az állami vállala­tokkal, a bankszervezetek­kel korábban kialakított kapcsolata is. Az állam- igazgatási szervek a jövő­ben általában nem avat­kozhatnak be közvetlenül a szövetkezeti gazdaságok belső gazdálkodási és szervezeti dolgaiba. Ter­mészetesen a tanácsok, a mezőgazdasági szakigazga­tási szervek hatósági jog­köre megmarad, továbbra is ezek látják el az álla­mi támogatás lebonyolítá­sával kapcsolatos teendő­ket és fontos szerepet töl­tenek be a helyi gazdaság- pohtikai irányításban. A termelőszövetkezetek önáróságának növelése, — amelytől 1o«ral várhatjuk, hosy kedvezően befolyá- soüa a ts7-ek gazdálkodá­sának hatékonyságát, és elősegítse az árutermelés gyorsabb ütemű növekedé­sét, a termelés szakosodá­sát. szükségszerűen a gaz­dasási kanesolatok fejlődé­se iránvába is hat. Az új gazdasági mechanizmus számos olvan inari és ke­reskedelmi tevékenység megindítására, fejlesztésére ad 1ehetőí:évet. amelyekkel a tsz ek korábban nem számolhattak. Bár a tsz-ek íog szerint eddig is egyen­rangú partnerei voltak a velük kapcsolatban álló vállalatoknak, mégis •— a tenpq'Ttaiatok is ezt bizo- nvítiék — evakorlatilag sokszor hátrányba kerül­hettek a vál'aiptoVkal szemben. mert érdekeik védelmére nem rendelkez­tek megfelelő szervezettel. Mindezeket figyelem be véve tartja kívánatosnak a párt a termelőszövetkezetek szövetségeinek létrehozását. A terheli termelő­szövetkezeti szövetségek létesítését, vagy már meg­lévő szövetségbe való be­lépést az érintett termelő­szövetkezet közgyűlései ön­kéntesen határozhatják el. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos alapelv; a szövetségek azokat a fel­adatokat látják el, ame­lyekkel a szövetséget alko­tó termelőszövetkezetek megbízzák E két sarkala­tos alapelv érvényesítése lehetetlenné teszi, hogy egy újabb termelőszövet­kezeti irányító szerv jöjjön létre. Az önkéntesség el­vének alka’mazása azt je­lenti, hogy csak az a szövet­kezet lesz a szövetség tag­ja. amelynek tagjai így döntenek és a tagság addig tart. amíg a közgyűlés másként nem határoz. —- Ugyanígy az a tény, hogy a tagszövetkezetek egy- esy tagot küldenek a szö­vetség küldött-közévül ésé- be és ők határozzák meg — a törvényes keretek kö­zött — a szövetség felada­tait. működési körét, bizto­síték arra is. hogy a szö­vetségek nem büro'-ratizá- lódnak el, hanem iól szol­gálták a szövetkezetek pontosan meghatározott igé­nyeit. Éppen ezért a szö­vetségek küldött-közgyűlé­sei is csak javaslatokat, ajánlatokat tehetnek a tagszövetkezetek számára. A szövetség tisztsé'ndselőit választják. A sajátmaguk által kidolgozott alapsza­bály szerint működő szö­vetségek kis létszámú, iól képzett szakember gárdá­val is rendelkeznek majd. azok a fel­adatok. amelyeket a szö­vetségek elláthatnak és müven szervezet felel meg leginkább ennek? A ter- me1ős7övetkezetek gazdál­kodósának körülményeit, működésük feltételeit, a valóságos igényeket figye­lembe véve, olyan szerve­zet létrehozása bizonyul­hat hasznosnak, amely egyrészt a tsz-ek tanács-' kozó, tevékenvsóvüket ösz- szehannpiő érdekeiket eey- séc-os fellépéssel védelme­ző fóruma, másrészt a ter­melőszövetkezetek megbí- zása alapién önálló gazda­sági feladatokat is megold. A szövéssé» megvitathatja a termelőszövptkegotoket ér­deklő probiémákat. így a szövetkezetek tévesztésé­vel. a népgazdasági terv igényeivel. a termelési keovdinációval összefüggő feladatokat. Foglalkozik a Búcsút vett 1966-tól a munkásőrség megyei törxse Pénteken este Szolno­kon, a megyei pártbizott­ság székházának tanács­termében tartották meg a munkásőrség megyei pa­rancsnokságának vezető törzse és közvetlen alegy­ségei az ünnepélyes évzáró gyűlésüket, melyen meg­jelent Csáki István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb-elnöke. — Rajtuk kívül az elnökség­ben foglaltak helyet a fegy­veres testületek képvise­lői. Jelentéstétel után Posta Mihály, a munkásőrség megyei parancsnoka érté­kelte a vezető törzs és a közvetlen alegységek idei munkáját. Az idei nagyobb mun­kában összekovácsolódott a törzs, politikai szilárd­sága elvitathatatlan. — Ezeknek köszönhető, hogy a ráháruló feladatokat számottevő hiba nélkül hajtotta végre. Nem kis részben a törzs és alegy­ségeinek érdeme, hogy a megye munkásőrei elérték a kiképzési tervben előírt célokat Ezután ismertette a me­gyei törzs szocialista munkaversenyének vég­eredményét: a kiváló raj címet az ellátó szakasz második, és a híradósok második raja érdeme'te ki. A gyűlés elnöke felol­vasta a kitüntetettek név­sorát. Kiváló parancsnok kitüntetést Benedek János, Hartyányi Ferenc, Nemes János, Budai Mihály. Vár­nai Vince, Csömör József kapott. Áldozatkész mun­kájuk elismeréseképpen kilencen tűzhették mel­lükre a kiváló munkásőr jelvényt. Csáki István, a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében elismerését fe­jezte ki a megvei törzs és alegységeinek idei ered­ményes munkájáért. Bú­csút vett a három lesze­relőtői, kívánva nekik, hogy új pártmegbízatásu­kat is annyira becsülete­sen, olyan odaadással vé­gezzék, mint ahogyan munkásőri kötelességüket teljesítették. Chlumetzky Béla öt. Andrási Béla tíz. Pozsonyi Imre öt évet töltött el a munkásőrségben. Leszere­lésük alkalmából a Mun­kásőr Emlékéremmel tün­tette ki ókét az országos parancsnok — * — * Az SzB-titkár Két nagy barna copffal és ötvenkét ki­lóval indultam 17 évvel ezelőtt. Akkor még így hívtak: Bagdi Ilona. Azóta lettem Pongrácz Istvánná. Traktoros voltam, szta- linyec-vezető. Most már rég oda a hosszú hajam és jónéhány kilót is szedtem ma­gamra. A falunkba. Biharnagybajomba olajosok jöttek. Akkor kezdett a vállalat kialakul­ni és én gépkocsivezető lettem ott. Te­hergépkocsin. Ugye ehhez kellett is a jó fizikum? Aztán bányász-mentőkocsit is vezettem. Látod ugye, hogy nem tolták al&m mindjárt az szb-titkári széket? Törés is vólt az életemben. Az, ami annyiunkéban, 1956. Az ellenforradalom- M-en dolgoztam akkor. Nem szeretek rá emlékezni. Visszakerültem az olajosokhoz és !iz éve lassan, hogy szakszervezeti titkár va­gyok itt a fúróknál. Rengeteget utaztam, utazom, sokszor le kell mondanom a pi­henésről. De ezt sose emlegetem. Nálunk, olajosoknál mások is így élnek. Engem a munkatársaim tanítottak a munkára és szoktattak arra is. hogy ta­nuljak. Hallgasd meg kikkel dolgozom: az igazgatónk bányás^gyerek volt, a párt- titkár villanyszerelő. Előadók, osztályve­zetők vannak, akik fúrómunkások segéd­munkások voltak valaha. A munkások is mind ilyen szívós emberek. Nemrég tű­nődtem azon. hogyan csinálhatta azt Gidai Antal föfúrómester brigádja, hogy az RD — 27-es fúróberendezést 60 kilométeres távolságról 3 nap alatt telepítette át Szegedre. Ehhez az kellett, hogy mindenki percekre kiszámolva tudja a dolgát. Ren geteg ilyen élménvem van itt. Mind, mina szép, maradaruV Jártam például a szanki gázkitörésnél. Ott is láttam, milyenek bajban az embe­reink. A lehetetlent is megpróbálták, csak­hogy elfojtsák a tüzet, a kitörést. Láttam, hogyan dolgoztak, s közben hogyan féltet­ték egymást, önmagukat. Mindannyian fiatalok, családosak, hogyne féltek volna. Ilyen emberek közt nem lehet sokáig az. aki nem hasonul hozzájuk. Hat kitüntetésem van. Köztük a legfris­sebb a Munka Érdemrend bronzfokozata amit november 7-én vettem át a SZOT székházában. Nem gondoltam volna előre azt sem. hogy a IX. pártkongresszuson tanácskozási jogú küldött lehetek. Sok szép volt ez együtt a számomra. Űgyis veszem mind. mint biztatást ahhoz, ami munka vár rám a közeljövőben. Most már tűnődöm, hogyan segíthetjük legjobban az új gazdasági mechanizmus bevezetését, végrehajtását. Csak majd akkor, évek múlva nyugszom meg, akkor mondhatom, hogy megtettem azt, ami rám várt, amiért ilyen kitüntetések járhatnak. Férjem is itt fizikai munkás. Neki is köszönhetem, hogy zavartalanul dolgozha­tom. A kisfiam most ötéves, de sose kel­lett reá hivatkoznom, hogy miatta nem jöhetek be, miatta nem mehetek valaho­vá. A férjem mindig kisegített. Azért sohsem hagytam, hogy más asszonyok a gyerekük miatt hátrányos helyzetbe kerül­jenek. Szép nagy családi házat is építettünk. Szüleimmel együtt jól elférünk benne. Apám 24 éven át volt urasági cseléd. Ne­hezen nevelt fel hatunkat. Sokszor kenuéi helyett is csak jó szót nyújthatott. Tisztelem a dolgos embereket Borsi Eszter szövetkezeti gazdálkodás általános tapasztalataival, értékeli az értékesítés, az anyag- és eszközellátás helyzetét stb. E kérdések­ben, ha szükséges, ajánlá­sokat, javaslatokat tehet­nek a tagszövetkezeteknek és az állami szerveknek. A szövetség közreműködhet a közös érdekeket szolgáló feladatok — a szakmai tanfolyamok, tapasztalat- cserék, szakmai tanácsadás, szakmunkásképző tanfolya­mok, vagy a tsz-ek jogvé­delme — megszervezésé­ben. A szövetkezetek meg­bízásából — természetesen az érintettek hozzájárulá­sával — esetenkénti, vagy rendszeres vizsgálatokat tarthat a szövetkezetek­ben. A szövetségek azzal is segíthetik a termelőszövet­kezeteket, hogy önkéntes befizetéseikből kölcsönösen igénybevehető pénzügyi alapot hoznak létre, amely­ből a segítségnyúitás mel­lett közös gazdasági, vagy szociális létesítményeket is megvalósíthatnak, — pél­dául üdülő, sporttelep stb. — vagy üzemeltethetnek. A szövetné ** hasz­nosan közreműködhet a tsz-ek értékesítési tevé­kenységében, termelésük ' feilesztésében, az együtt­működés megszervezésé­ben. A termelőszövetkeze­tek megbízása vagy saját kezdeményezés alapján ja­vaslatokat tehet, tsz-közi társulások, közös vállalko­zások létrehozására, a tsz- ek önálló értékesítő tevé­kenységének feleszi ésére. Módszeres niackutatást vé­gezve tájékoztathatja a termelőszövetkezeteket a beszerzés és az értékesítés lehetőségeiről, feltételeiről; közreműködhet az áru- kapcsolatok létrehozása, ban. Sok segítséget nvált­hat a tsz-eknek azzal is* hogy megfelelő szakértők bevonásával közreműköd­het áruk minősítésében, át­adásában és átvételében. A szövetségek által el­végezhető feladatoknak korántsem teljes felsorolá­sa is mutatia. hogy az új feltételek között milyen fontos szerepet játszhatnak a szövetkezetek e szerve­zetei. A termelőszövetke­zetek szövetségei tovább erősítik a szövetkezetek ön­állóságát, sejtenek, hogy a tsz ek saiát dolgaikban maguk döntsenek, öntevé­kenyen keressék a legcél­szerűbb megoldásokat, és egvben részt vállalnak a szocialista alánokon álló szövetkezeti önigazgatás ki­alakításában. A te^ni kexeti szövetségek lét­jogosultságának alapvető kritériuma, hogy a tsz-ek­nek szükségük van-e rá­juk, hogy működésük elő­nyös-e a tsz-ek számára? Á gyakorlati bizonvít.ás még hátra van. de min­den előzetes meCTfontolás arra mutat, hogy a szövet­ségekre szükség van. és a termelőszövetkezetek öröm­mel ragadják meg a szö­vetségek létrehozásának lehetőségét. Ezért javasolta ’ó+rebozásukat az MSZMP IX. kongresszusa. Dr. Dankovits László — AZ Ó-ÉV UTOLSÓ és az új év első napján nagy­szabású országos galambki- álllítást és díszbe,romfi- hemutatót rendez a Magyar Galambtenyésztők Szövetsé­ge Budapesten. A kiállítá­son a hazai tennésztők leg­szebb ezerhédszáz galambja továbbá eddig alig ismert díszbaromfi tolták szerevei­nek. Külföldi nalamb*e- nyésztők Romániából hl- goszláriából, Lengvelor- ssánból. Csehszlovákiából a Német Demokratikus Köz­társaságból és Ausztriából jplprr+Ale á'rlrorrAo'ii'f^pf Q2 népi kiállításra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom