Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-21 / 300. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK HE6WI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XVÍt. évfolyam, 300. szám. Ära: 50 filler 1966. december 2JU, szerda. Kerítésen innen — és túl Gyors ütemben iparosodó, új és új üzemekkel gyarapodó kisváros tanácselnökétől származik a mondás, hogy „szerencsére több benne az áldás, mint az átok'. mármint: az iparfejlesztésben. Bármennyire is tréfás a mondás, bujkál benne jócskán a malicia felhangjaiból is, nem ok nélkül. A városba telepedő iparvállalatok — önálló gyárak, s nagy- vállalatok egységei — jó kenyeret kínálnak, fokozatosan átformálják a város arculatát, lakói mindennapi életét, de — • itt jön az „átok” — több és több vizet, villa- moepnergiát vesznek el a városi közmű hálózatból, lakásigényekkel jelentkeznek, egyszeriben szűkké válnak az iskolai tantermek, zsúfolttá lesz a helyi közlekedést lebonyolító autóbuszok többsége, s bár vitathatatlan az iparosodás előnye, az általa szült gond sem kevés. A tanácselnök a pél- dálózást folytatva, a ha- mari-kezű varrónőre hivatkozott, aki ugyan mutatós szoknyát varrt a lányának, de a kapcsokat éppen csak egy-egy öltéssel erősítette rá, s tánc közben a kapcsait hullató szoknya után kapkod a lány... Valahogy így jártak a városbeliek is, amikor hitelt, meg újabb póthitelt kértek: nektek semmisem elég — mondták a megyénél. A példát követve: nem mindig, nem mindenütt volt meg a kapocs az Ipar — meg a település —- fejlesztés között, a rohamos iparosodást nem követte nyomon a kellő szemléleti változás. A „kerítésszemlélet” — a gyár gondja csak az, ami ke- % rítésen innen, azaz belül van — még ma is él, s nehezíti a gyorsabb, az erőket jobban összpontosító előrehaladást. Jó dolog, hogy tiszteletet parancsoló nagy számokat, sorakoztathatunk fel, ha az elmúlt évek kommunális beruházásairól esik szó: a második ötéves tervben 8191 millió forintot költöttünk kulturális beruházásokra, egyetlen év alatt, 1965-ben 839 milliót egészségügyi, s 325 milliót a kisekereskedel- mi hálózat továbbfejlesztésére. öt esztendő alatt több. mint 15 milliárdba került a lakásépítési program megvalósítása, s egyedül óvodák építésére 160 millió forintot fordítottunk. Jó dolog ez, de ott a baj, hogy az új gyár mellé a tanácsnak kellett óvodát építeni, az üzem szomszédságában kialakult lakótelepen hiányzó üzletek miatt a tanácsiak feje fájdult As elmúlt években mindinkább előtérbe került a' komplex-területfejlesztés. a vidék iparosítása. Oj üzemek sora kezdte meg termelését — így a többi között Esztergomban, Szombathelyen, Kecskeméten gépipari, Békéscsabán, Nyíregyházán konzervipari, Vácott építőanyagipari, Százhalombattán villamosenergiai üzem s megteremtődtek annak feltételei is, hogy a továbbiakban az eddigieknél jóval koncentráltabban valósítsuk meg az ipar- fejlesztést — elsősorban Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr térségében, s további 20—25 város körzetében. E politika következetes megvalósítása mellett döntő változást eredményez, a „kerítés-szemlélet” felszámolásában, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezeti a vállalatok kommunális adóját. Űj adófajta ez, s elismerése annak, hogy eddig — legalábbis az esetek nagy többségében — az iparvállalatok függetlenek voltak telephelyük gondjaitól, különösebb érdekük nem fűződött annak fejlesztéséhez, a szükségesnél, s a lehetségesnél jóval kisebb mértékben vettek részt közvetlen anyagiakkal a település új arculatának kialakításában. A tanácsok a területükön működő valamennyi vállalattól kommunális adót hajtanak majd be, s ez, valamint a saját vállalataik jövedelme, párosulva az állami támogatással és a szövetkezetek, valamint a lakosság különböző befizetéseivel, biztos anyagi alapot teremt a „kerítések” lebontásához. Érdekes „üzletet” kötött egyik vállalatunk igazgatója a városi tanács vezetőivel: átengedte az üzemi művelődési otthont a tanácsnak, — amit maguk csak havi átlagban háromszor-négy- szer vettek igénybe havonta. A vállalat ezért az üzemhez vezető, mintegy nyolcszázméteres bekötőút rendbetételét kérte. Létrejött az egyezség; az üzem is, a város is jól járt, s bár lehet, hogy egy-két paragrafust a szokottnál rugalmasabban alkalmaztak. Számos a probléma, amelyben közös az érdekeltség. A kultúrház, a gyorsabb helyi közlekedés, a több víz előny az üzemnek, és a város is gyorsabban boldogul. Most szándékkal csak az an váci ikrei szóltunk: erkölcsiekben már korábban megkezdődött e „kerítések’ bontogatása, ideje hát, hogy kerítésen . innen és túl lévők anyagiakban is így esele- :l 84, O, Lehűlés kezdődik Kedden szokatlanul gyors fordulat következett be Európa időjárásában: a Skandináviától a Kárpátokig húzódó óriásciklon déli szárnya váratlanul megerősödött és új ciklon keletkezett, amelynek hátoldalán a Földközi-tenger térségéből páradús meleg légtömegek áradtak be Közép- Európa fölé. A Meteorológiai Intézet Közponli Előrejelző Osztályától kapott tájékoztatás szerint a nyugati országrészeken megkezdődött a felhőzet felszakadozása. Remélhető, hogy szerdán szárazabbra fordul az idő és szórványosan már lesz napsütés is. Az előrejelzés felhőátvonulásokat, többfelé záporesőket, illetve havasesőket és hózáporokat helyez kilátásba. A szél északira fordul, felerősödik, s helyenként eléri a Viharos fokozatot. Enyhe éjszaka után szerdán lehűlés kezdődik. A szerda reggeli és a nappali hőmérséklet előreláthatólag 0—plus? 5 folt között alakul ki. Zablánczki István főművezető irányításával Germán József szocialista brigádja az előirányzottnál egy hónappal előbb szerelte össze a szolnoki járműjavító 750 személyes öltöző és fürdő épületének előregyártott elemekből készült vá* zát. Hagyományos építkezése esetén két hónappal tovább tartott volna eg a munka. Rövidesen elkezdik a vázat kitöltő faleiemek elhelyezését Is, mert a munka oroszlánrésze csak ezután kezdődik. A burkolok közel félmillió mozaiklapot és csempét raknak le a minden igényt kielégítő termálvizes korszerű öltözőben és fürdőben. Igyekezetük érthető, hiszen az ÉM Szolnok megyei Állami Épitő- !pari Vállalat a teljes befejezésnél is tartani akarja a megszerzett egy hónapos előnyt. Javult a termelőszövetkezetekben a vezetés színvonala Jobb a magam képesítésű szakember f Ülést tartott a megyei tantíes végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap a termelőszövetkezeti vezetésről és a tsz-ekben alkalmazott anyagi ösztönzés módszereiről tárgyalt. Megvizsgálta a két évvel ezelőtt e kérdésben hozott határozat vérehajtásának eredményeit. A tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősödése összefüggésben van a tsz- vezetők stabilizálódásával. A szövetkezeti vezetők politikai-szakmai felkészültsége többségében megfelel a kívánt követelményeknek. Ez jelentős mértékben elősegítette a szakemberátcsoportosítást. 1959-től kétszázkllencven vezetőt és szakembert helyeztek ki a szövetkezetekbe. Ezeknek 58 százaléka jelenleg is ott dolgozik. Kedvező, hogy a vezető szakembereknek közel 50 százaléka több mint négy éve dolgozik beosztásában és kellő tapasztalattal rendelkezik. A tsz apparátusából jelenleg több mint ötszáz személy tanul az egyetemen. főiskolákon és a felsőfokú technikumokban. A beosztott szakembereknél, üzemegységvezetőknél, brigádvezetőknél nem ilyen kedvező a helyzet. A szövetkezetek átszervezése óta nagy többségük kicserélődött. Megoldatlan még néhány közös gazdaságnak a vezetése. A közös gazdaságokban 1964-hez viszonyítva a mérnöki képesítéssel rendelkezők száma száz- ötvenötről száznyolcvanra, a technikusok száma háromszázhetvenjei! énéről hatszáznyolcvankettőre emelkedett. A tsz-ekben kilenc gépész- mérnök és nyolc gépésztechnikus dolgozik. A gépállomány nagyságát és értékét — közel félmilliárd forint — és a gépesítés ütemét figyelembe véve öt- ven-hatvan gépészmérnökre és nyolcvan-kilencven gépésztechnikusra lesz szükség a közeli években. A korábbi években egy egyetemet végzett szakemberre jutó szántóterület nagysága meghaladta a négyezer holdat, ez az arány 3060 holdra csökkent. A felsőfokú és középfokú technikumot végzett szakemberek aránya még ennél is kedvezőbb. Hiba azonban, hogy a megye 137 tsz-e közül több mint 40 tsz-ben egyáltalán nincs egyetemet végzett szakember. A szövetkezetek nagy részében ez év tavaszán a zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűléseken újjáválasztották a különböző — ellenőrző, szociális és kulturális, fegyelmi és háztáji — bizottságokat. Rendszeresebbek a belső ellenőrzések. Sokat javult a szociális és kulturális bizottságok munkája. A tsz-ek csaknem 20 millió forintos szociális és kulturális alap 70—75 százalékát szociális célokra, a többit kulturális jellegű kiadásokra fordítják. Több mint 100 jól és közepesen felszerelt klubot tartanak fenn, főként a város és község központjától távol- eső területeken. A végrehajtó bizottság részletesen elemezte a tsz- ekben alkalmazott jövedelemrészesedési, munkadíja- zási formákat. Ezek általában megfelelnek a oárt és a tanács vb által kiadott irányelveknek. A gazdasági és szervezeti helyzet, az eszközellátottság, a munka- erőmérleg alakulása befolyással van a tsz-ekben alkalmazott jövedelemrészesedési, munkadíjazási formák kialakulására és fejlődésére. Rendkívül változatosak ezek a legegyszerűbbtől a legfejlettebbig. A termelési tervek elkészítésekor kidolgozták a jövőd el mezési és premizálási feltételeket Rögzítették a mennyiségi és minőségi követelményeket és az elérhető prémiumösz- szeg felső határát. A járási szervek ezeket megvizsgálták, elemezték, segítséget és javaslatot adtak a legjobban megfelelő változatok kidolgozásához. A legutóbbi vb-határozat előírta, hogy a harmados művelés helyett terjeszteni kell az úgynevezett nádudvari (munkaegység plusz össztermelés szerinti prémium) módszert. Eddig ezt 23 tsz-ben vezették be a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A részesművelést alkalmazó tsz- ek aránya 13 százalékkal növekedett. Főként azokban a tsz-ekben, ahol munkaerőgondokkal küzdenek. Segített ez a módszer, mert a családtagok számaránya növekedett a közös munkában. Hiba azonban, hogy olyan tsz-ekben is alkalmazzák a részesművelést, ahol ez nem indokolt. A megye négy közős gazdaságában áttértek a készpénz szerinti munkadíjazásra. Állami gazdasági, illetve helyi normákat alkalmaznak. A vb értékelte a szövetkezeti vezetők és az alkalmazottak jövedelmezési rendszerét. Megállapította, hogy egyes tsz-ekben az adminisztratív munkaerő évi átlagos jövedelme azonos szinten van, vagy magasabb, mint a termelést közvetlen irányító üzemegységvezetők, brigádvezetők jövedelme, ami helytelen. Végezetül a végrehajtó bizottság az új helyzetnek megfelelően kiegészítette a két évvel ezelőtt hozott határozatokat. Javasolja, hogy a tsz-vezetők jövedelme jobban függjön a közös gazdaság eredményeitől, a tagoké pedig a munkatermékek mennyiségétől. Nőtt a belvízzel borított terület Szolnok megyében A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén 1965 utolsó négy hónapjában 198 milliméter csapadék hullott. Az idén ugyanezen idő alatt december 20-ig a lehullott csapadék mennyisége elérte a 205 millimétert, s előreláthatólag a következő napokban még további csapadék várható. Mindez megmutatkozik a belvízzel elöntött területek nagyságában is. Míg 1965 decemberében a maximális elöntés 15 880 katasztrális hold volt, jelenleg 22 300 katasztrális hold terület van víz alatt. Az igazgatóság működési területének mintegy 70 százalékán a decemberi talajvízállás több mint egy méterrel magasabb a sok évi decemberi átlagnál, mely szintén súlyosbítja a belvízi helyzet. Jelenleg több mint 4009 hold szántó, 7000 hold rét* legelő és 10 000-nél is több hold egyéb terület van via alatt. A vízügyi igazgatóság napjainkban 24 stabil és félstabil szivattyút üzemeltet, 34,54 köbméter/secun- dum teljesítménnyel. Dolgozik ezenkívül 14 hordozható szivattyú is, mely másodpercenként majd három köbméter vizet emel át a csatornáké*
