Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

1966, december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Változatlanul nem megfelel«) Szolnokon az autóbuszközlekedés Ax új menetrend sem hozott enyhülést, sőt... • Ultimátumot Isnpott a 7. A fii Ö l Q| Fontos, közérdekű határozd tokot hozott a Megyei Szállítási Bizottság Aranyvasárnap Szolnokon Megjött a csengős mozdony - Rekordforgalom az üzletekben Tanácsadás fv-tulajdonoroknak Csúcsforgalom az állami áruház divatáru osztályán Tegnap délelőtt dr. Polc­nyi Szűcs Lajos elnökleté­vel ülést tartott Szolnokon a megyei szállítási bizott­ság. Megtárgyalta az őszi csúcsforgalom tapasztala­tairól készült jelentést. A vita után a bizottság meg­állapította, hogy a szállítási feladatokat sikerült megol­dani, méghozzá csaknem négyszázzal kevesebb jár­mű igénybevételével, mint tavaly, noha a fuvarozol! árumennyiség nem csök­kent. Ezen az ülésen alakult meg a testület személy- szállítási albizottsága, mely a jövőben a megye személyforgalmi ügyeivel foglalkozik. A megyei szál­lítási bizottság ezután az új menetrend forgalmi ki­hatásairól tanácskozott, ezen belül elsősorban s szolnoki problémákról. Dr. Polónyi Szűcs Lajos ismertette azokat az észre­vételeket, amelyeket a vá­ros üzemeinek vezetői tet­tek az ügy vizsgálatára ki­küldött munkabizottság tag­jainak. Ezek tartalmazzák mindazokat a sérelmeket, amelyekről városszerte be­szélnek az emberek. Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. képviselői szerint a vidék­ről bejáró dolgozók jelen­leg a munkahelyüket csak a hat óra negyvenöt perc­kor induló 4. járattal köze­líthetik meg, emiatt rend­szerint elkésnek. Kérik, hogy tizenöt perccol koráb­ban indítsák az autóbuszt. Az épülő elemgyártól dél­után négy óra tízkor köz­lekedtessenek autóbuszt a vasútállomásra, annál is in­kább, mert jövő tavasszal ott már a jelenlegi létszám­nál körülbelül százhússzal többen dolgoznak majd. A bútorgyáriak azt pana­szolják, hogy a második műszakból hazatérők rend­szerint lemaradnak a busz­ról. Sőt a zsúfoltság miatt a vidékiek még a cél járatot sem vehetik igénybe, mert azok egyszerűen már meg sem állnak. A menetrend- változás óta sokan késnek el a reggeli műszakból. A Tiszamenti Vegyimű­vek vezetői szintén jelez­ték, megnóvekedett az e>- i’ésők sz ima. A Vöröscsil­lag úton lakó Jo gozók mái kénytelenek reggel ötkor munkába indulni, de csak a cukorgyárig jutnak el, mert ott a csatlakozó 1. járatra húsz percig is vá­rakozniuk kell. így termé­szetesen nem érnek be ide­jében a gyárba. A Körösi út és környé­kéről bejáró munkások <25—30-an lehetnek) egy­másfél órával a műszak kezdete előtt indulnak el otthonról. Sok dolgozó a Vöröscsillag út irányába utazna este tíz után, de sajnos a cukorgyárnál a 2- es számú járatot már nem érik el, s így a Ságvári körúttól gyalog, mennek ha­za, npha összvonalas bér­letet váltottak. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Abonyi úti lakótele­péről bejáró dolgozói iszo­nyú tortúrát állnak ki nap, mint nap. A vasút vágány­hálózatán, szántóföldön ke­resztül gyalog teszik meg az utat az üzemig. Busszal ugyanis be kellene jönniük a Gólyáig, s onnan átszál­lással folytathatnák útju­kat. A papírgyárban, a cukor­gyárban és a járműjavító­ban is hasonló problémá­kat említettek, melyekkel szintén részletesen foglal­kozott a bizottság, majd a vita lezárása után határo­zatokat hozott. Ezek a kö­vetkezők. Változatlanul nem meg­felelő Szolnokon az autó­buszközlekedés. Az új me­netrend bevezetése nem enyhített a helyzeten, sőt egyes városnegyedek lakói számára rosszabbodást ho­zott. A bizottság véleménye szerint a csuklós autóbu­szok jövőbeni közlekedteté­se a zsúfoltságot csaknem megszürtteti, viszont a me­netrendi problémákat nem oldja meg. Ezért a megyei szállítási bizottság kötelezi a 7-es számú AKÜV-öt, hogy január 1-ig terjessze elő azokat a javaslatait, amelyek megvalósításával meg akarja szüntetni a fel­tárt hibákat. Mindenekelőtt meg kell teremtenie a "-es számú AKÖV-nek a munkaidő kezdete—befejezése és az autóbusz-menetrend közötti összhangot. Orvosolja a vállalat a Vöröscsillag úti­ak sérelmeit, s az olajos lakótelepiek közlekedési gondjait is. Kísérletképpen be kellene vezetni a késő éjszakai járatokat, a város- központból a vasútállomás érintésével a vegyiművek felé. A ' személyforgalmi albi­zottság január 15-ig ismét felkeresi a nagyüzemeket, tapasztalatokat gyűjt a la­kosság körében. Erről a vizsgálatról jelentést készít, melyet a megyei szállítási bizottság soron kívül, még januárban megtárgyal. A 7-es számú AKÖV képviselői ígéretet tettek arra, hogy a bizottság ha­tározatait betartják. A játékbolt kirakatának üvegén apró kis maszat- foltok jelzik a gyerekek élénk érdeklődését a sok sok baba, maci, kisautó, — a szebbnél szebb játékok iránt. Aranyvasárnap Szolno­kon. Az üzletek pontban kilenckor nyitottak. Ki­nyitott a játékbolt is s a vásárlók e perctől egymás­nak adták a kilincset. Egy anyuka a babák között vá­logatott, a másik kisvona^ tot vett, ám legtöbben az új játékok körül csoporto­sultak, s vásárlás ürügyén játszottak a szigorú ma­mák, a még szigorúbb pa­pák. A sláger ezen a na­pon a csengős mozdony, a tranzisztoros elemes építő- játék, melyből kisrádiót állíthat össze a gyerek s a panelépítő. Fedor József boltvezető Szerint azonban nagy kelet­je van a diavetítőnek épp­úgy, mint a holdrakétá­nak, a kosárlabda játék­nak, s a rugós gombfoci­nak is. Ez utóbbi már el­fogyott, pedig sok volt be­lőle raktáron. Délutánra kiderült: e vasárnapon négy órai nyitvatartás alat' 34 ezer forintnyi játékot ér­tékesítettek. ☆ — Nagyon kérem, ne írja meg a nevem. mert akkor rájön a család, mii kapnak karácsonyra — til­takozik egy szőke fiatal- asszony, amikor az állanú áruházban megszólítom. — Igen, szolnoki vagyok, a Vosztok úton lakom, de en­nél nem mondhatok töb­bet. — Azt sem, mit vásárol’ — A férjemnek vettem egy házikabátot. Először ilyet, nem tudom, mit szól majd hor.zú. Édes­apámnak inget, az öcsém­nek is inget és nyakken­dőt, édesanyámnak puló­vert. — Mennyit költött aján­dékokra? — Ezer forint körül. Úgj’ spóroltam össze titokban ezt a pénzt. (Ebben az áruházban — ahol egyébként a legna­gyobb forgalom a divatáru és a kötöttáru osztályon volt — 227 ezer forint ér­tékű áru talált gazdára aranyvasárnap.) ☆ — Nálunk is legnagyobb keletje a divatáru cikkeknek van — mondja kérdésem­re Nagy András, a 33-as ruházati bolt vezetője. — Most déli 12 óra van, s ed­dig 120 ezer forintot for­galmaztunk, 30 ezerrel töb­bet, mint a tavalyi arany­vasárnapon. — És hiánycikk? — Sajnos az is van. Nincs elegendő fehér nylon ing. kicsi a férfikalapok vá­lasztéka, bőrkalapot pedig egyáltalán nem kaptunk. Főként a kisebb számú ka­lapok fogytak el. Úgy lát­szik, nálunk kevés a nagy fej. , ☆ A vásárlók s a tv-tu- lajdonosok nem kis öröm­mel vették tudomásul, hogy aranyvasárnap délelőttjén a rádió- és tv-btíltban ta­nácsadást tart a székesfe­hérvári televíziógyár szak­embere: Nagy János. Sokan keresték fel, hogy megkér­dezzék, kisebb hibák elhá­rításánál mi a teendő, ho­gyan kell helyesen beállí­tani az antennát, milyen új típusú készülékeket gyárt a közeli jövőben az üzem. ☆ Még néhány nap, s ki- gyúlnak a karácsonyi fe­nyők fényei. Alattuk pe­dig ott sorakoznak majd mindazok a szép és érté­kes ajándékok, melyeket szeretettel — sokszor elég izgalommal vásároltak sze­retteiknek, kicsik és na­gyok, például ezen az aranyvasárnapon. V. V, — f — P Melyik játékot vegyük meg a gyereknek? A MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VAtt AT,AT esztergályos szakmunkásokat vesz fel. — Jelentkezni lehet: 7—12-ig a Vállalat Munkaügyi Osztályán Szol­nok, Vöröshadsereg út 33. szám. Azonnali belépésre felveszünk ács szak- és beíanított mun­kásokat, valamint kubikosokat. A munka télen is biztosítva ! Bérezés teljesítmény alapján történik. Munkásszál­lást. étkezést biztosítunk Napi háromszori étkezés 9.20 Ft térítés ellenében — Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt különélési pót­lékot fizetünk és a 24 munkanap ledolgozása után haza és visszautazási költségét megtérítjük. Fel­vétel esetén az utazási költséget visszafizetjük. Amennyiben a jelentkezőnek 1 évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentke­zés: E.M. Fejér megyei Állami Építőipari Válla­lat Munkaügyi Osztályán . Székesfehérvár, Ady Endre u. 13j *2* #»•••• 0»S 5 urmSáHm Idegenforgalmi repertoárunk ki­fogyhatatlan. Messze tűntek már azok az idők, amikor a hazánkba látogató idegennek csak délibábot, árvalányhajat, barackpálinkát, csi­kóbőrös külac-ot, valamint gulyást tudtunk tálalni. Az utóbbit két lá­bon és bográcsban egyaránt. Ma már korlátlan lehetőségeink vannak exotikumok felfedezésére, rekonstruálására. Nincs hét, hogy valami új, csalogató dologgal ne gazdagodna idegenforgalmunk. A múzeumok, lovagkori felidéző várak, természeti kincsek, hagyo­mányos népi játékok nagy tömke­legébe az utóbbi hetekben rendre helyet kaptak új idegenforgalmi extraságok. Egyik héten Savanyú Jóska, a hírhedt betyár egykori csárdáját avatták újjá. A hírközlő szervek nem rejtették véka alá, hogy a csárdának külön patinát ad az az arckép, melyet az utolsó pillanat­ban mentettek meg a hallhatatlan­ság számára. A képet — kivégzése előtt nem sokkal készítették az egy­kori magyar gengszterről, ezért kü­lönösen méltó arra, hogy nemzeti értékeink közé nyert besorolást. Jövőre már meggyőződhetnek a hoz­zánk látogató idegenek, hogy a ma­gyar nép a régmúltban is együtt lépdelt a haladással. Voltak huli­gánjaink, a betyárok, akik a nép krimi iránti kulturális éhségét izgal­masabbnál izgalmasabb kalandok, bulik, hepajok véghezvitelével csil­lapították. A rákövetkező hét idegenforgalmi meglepetését Balatonfüred szállítot­ta. Sírkőmúzeumot alakítottak ki, ahová majd összegyűjtik a hajdani temetkezési helyek évszázadokon át fennmaradt legérdekesebb sírköveit. Mint idegenforgalmi látványosságot fogják majd mutogatni. Elképzelhe­tő, micsoda vetélkedés indul meg suba alatt egyes családok közölt. Minden összeköttetésüket megmoz­gatják, hogy az ő elődjük sírköve kapjon helyet a sírkőmúzeumban. Azokról a családokról, amelyek még az ősök sírköveivel is henceg­ni akarnak, el lehet mondani az ócska viccet. Olyanok, mint a krumpli! Hogy miért? Hát mert a burgonyának is a ja v a a föld­ben van. Ha a kedves külföldi kiihitozta magát a sírkőmúzeumban, még ugyan mindig gyászos színű, de ele­ven látványosságra lel a Nagykani­zsai Állami Gazdaság zimányi re­zervátumában. Megtekintheti az 53 állatból álló bivalycsordát, melyet már a tavaszi idegenforgalmi idény­ben átengednek a turisták csodála­tára. Mennyi szép, új benyomással tá­voznak tőlünk azok a turisták, akik akár Savanyú Jóska szúrós tekinte­tét, akár a sírkőmúzeum madárda­los hangulatát, vagy a bivalycsorda méla kérődzésének szénaillatát vi­szik magukkal. Milyen felemelő lesz. hogy amikor mi Párizsban Stock­holmban, vagy Bugyejovicé-ben összeakadunk nálunk járt külföldi­vel, az lelkendezve veregeti a vál­lunkat: — Á, magyar? — mondja mind­egyik a maga nyelvén. — Nagy nép, nagy emberek. Emlékszem a Jóská­ra, a Savanyúra, a hősre. — A, Magyarországból? Én is is­merem önöket. Micsoda sírkőkultú­rájuk van! Óriási kövek. Azok alól még a szellemek se tudtak ki­mászni. — A, maga magyar? Voltam ma­guknál... Megvannak még azok « muris feketék... hogyishívják?... S a járatlan magyarok nem tud­ják, mifHe feketékről lelkendezik a jó külföldi? Papokról, vőlegények­ről, kéményseprőkről? Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom