Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-20 / 299. szám
1966, december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Változatlanul nem megfelel«) Szolnokon az autóbuszközlekedés Ax új menetrend sem hozott enyhülést, sőt... • Ultimátumot Isnpott a 7. A fii Ö l Q| Fontos, közérdekű határozd tokot hozott a Megyei Szállítási Bizottság Aranyvasárnap Szolnokon Megjött a csengős mozdony - Rekordforgalom az üzletekben Tanácsadás fv-tulajdonoroknak Csúcsforgalom az állami áruház divatáru osztályán Tegnap délelőtt dr. Polcnyi Szűcs Lajos elnökletével ülést tartott Szolnokon a megyei szállítási bizottság. Megtárgyalta az őszi csúcsforgalom tapasztalatairól készült jelentést. A vita után a bizottság megállapította, hogy a szállítási feladatokat sikerült megoldani, méghozzá csaknem négyszázzal kevesebb jármű igénybevételével, mint tavaly, noha a fuvarozol! árumennyiség nem csökkent. Ezen az ülésen alakult meg a testület személy- szállítási albizottsága, mely a jövőben a megye személyforgalmi ügyeivel foglalkozik. A megyei szállítási bizottság ezután az új menetrend forgalmi kihatásairól tanácskozott, ezen belül elsősorban s szolnoki problémákról. Dr. Polónyi Szűcs Lajos ismertette azokat az észrevételeket, amelyeket a város üzemeinek vezetői tettek az ügy vizsgálatára kiküldött munkabizottság tagjainak. Ezek tartalmazzák mindazokat a sérelmeket, amelyekről városszerte beszélnek az emberek. Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. képviselői szerint a vidékről bejáró dolgozók jelenleg a munkahelyüket csak a hat óra negyvenöt perckor induló 4. járattal közelíthetik meg, emiatt rendszerint elkésnek. Kérik, hogy tizenöt perccol korábban indítsák az autóbuszt. Az épülő elemgyártól délután négy óra tízkor közlekedtessenek autóbuszt a vasútállomásra, annál is inkább, mert jövő tavasszal ott már a jelenlegi létszámnál körülbelül százhússzal többen dolgoznak majd. A bútorgyáriak azt panaszolják, hogy a második műszakból hazatérők rendszerint lemaradnak a buszról. Sőt a zsúfoltság miatt a vidékiek még a cél járatot sem vehetik igénybe, mert azok egyszerűen már meg sem állnak. A menetrend- változás óta sokan késnek el a reggeli műszakból. A Tiszamenti Vegyiművek vezetői szintén jelezték, megnóvekedett az e>- i’ésők sz ima. A Vöröscsillag úton lakó Jo gozók mái kénytelenek reggel ötkor munkába indulni, de csak a cukorgyárig jutnak el, mert ott a csatlakozó 1. járatra húsz percig is várakozniuk kell. így természetesen nem érnek be idejében a gyárba. A Körösi út és környékéről bejáró munkások <25—30-an lehetnek) egymásfél órával a műszak kezdete előtt indulnak el otthonról. Sok dolgozó a Vöröscsillag út irányába utazna este tíz után, de sajnos a cukorgyárnál a 2- es számú járatot már nem érik el, s így a Ságvári körúttól gyalog, mennek haza, npha összvonalas bérletet váltottak. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Abonyi úti lakótelepéről bejáró dolgozói iszonyú tortúrát állnak ki nap, mint nap. A vasút vágányhálózatán, szántóföldön keresztül gyalog teszik meg az utat az üzemig. Busszal ugyanis be kellene jönniük a Gólyáig, s onnan átszállással folytathatnák útjukat. A papírgyárban, a cukorgyárban és a járműjavítóban is hasonló problémákat említettek, melyekkel szintén részletesen foglalkozott a bizottság, majd a vita lezárása után határozatokat hozott. Ezek a következők. Változatlanul nem megfelelő Szolnokon az autóbuszközlekedés. Az új menetrend bevezetése nem enyhített a helyzeten, sőt egyes városnegyedek lakói számára rosszabbodást hozott. A bizottság véleménye szerint a csuklós autóbuszok jövőbeni közlekedtetése a zsúfoltságot csaknem megszürtteti, viszont a menetrendi problémákat nem oldja meg. Ezért a megyei szállítási bizottság kötelezi a 7-es számú AKÜV-öt, hogy január 1-ig terjessze elő azokat a javaslatait, amelyek megvalósításával meg akarja szüntetni a feltárt hibákat. Mindenekelőtt meg kell teremtenie a "-es számú AKÖV-nek a munkaidő kezdete—befejezése és az autóbusz-menetrend közötti összhangot. Orvosolja a vállalat a Vöröscsillag útiak sérelmeit, s az olajos lakótelepiek közlekedési gondjait is. Kísérletképpen be kellene vezetni a késő éjszakai járatokat, a város- központból a vasútállomás érintésével a vegyiművek felé. A ' személyforgalmi albizottság január 15-ig ismét felkeresi a nagyüzemeket, tapasztalatokat gyűjt a lakosság körében. Erről a vizsgálatról jelentést készít, melyet a megyei szállítási bizottság soron kívül, még januárban megtárgyal. A 7-es számú AKÖV képviselői ígéretet tettek arra, hogy a bizottság határozatait betartják. A játékbolt kirakatának üvegén apró kis maszat- foltok jelzik a gyerekek élénk érdeklődését a sok sok baba, maci, kisautó, — a szebbnél szebb játékok iránt. Aranyvasárnap Szolnokon. Az üzletek pontban kilenckor nyitottak. Kinyitott a játékbolt is s a vásárlók e perctől egymásnak adták a kilincset. Egy anyuka a babák között válogatott, a másik kisvona^ tot vett, ám legtöbben az új játékok körül csoportosultak, s vásárlás ürügyén játszottak a szigorú mamák, a még szigorúbb papák. A sláger ezen a napon a csengős mozdony, a tranzisztoros elemes építő- játék, melyből kisrádiót állíthat össze a gyerek s a panelépítő. Fedor József boltvezető Szerint azonban nagy keletje van a diavetítőnek éppúgy, mint a holdrakétának, a kosárlabda játéknak, s a rugós gombfocinak is. Ez utóbbi már elfogyott, pedig sok volt belőle raktáron. Délutánra kiderült: e vasárnapon négy órai nyitvatartás alat' 34 ezer forintnyi játékot értékesítettek. ☆ — Nagyon kérem, ne írja meg a nevem. mert akkor rájön a család, mii kapnak karácsonyra — tiltakozik egy szőke fiatal- asszony, amikor az állanú áruházban megszólítom. — Igen, szolnoki vagyok, a Vosztok úton lakom, de ennél nem mondhatok többet. — Azt sem, mit vásárol’ — A férjemnek vettem egy házikabátot. Először ilyet, nem tudom, mit szól majd hor.zú. Édesapámnak inget, az öcsémnek is inget és nyakkendőt, édesanyámnak pulóvert. — Mennyit költött ajándékokra? — Ezer forint körül. Úgj’ spóroltam össze titokban ezt a pénzt. (Ebben az áruházban — ahol egyébként a legnagyobb forgalom a divatáru és a kötöttáru osztályon volt — 227 ezer forint értékű áru talált gazdára aranyvasárnap.) ☆ — Nálunk is legnagyobb keletje a divatáru cikkeknek van — mondja kérdésemre Nagy András, a 33-as ruházati bolt vezetője. — Most déli 12 óra van, s eddig 120 ezer forintot forgalmaztunk, 30 ezerrel többet, mint a tavalyi aranyvasárnapon. — És hiánycikk? — Sajnos az is van. Nincs elegendő fehér nylon ing. kicsi a férfikalapok választéka, bőrkalapot pedig egyáltalán nem kaptunk. Főként a kisebb számú kalapok fogytak el. Úgy látszik, nálunk kevés a nagy fej. , ☆ A vásárlók s a tv-tu- lajdonosok nem kis örömmel vették tudomásul, hogy aranyvasárnap délelőttjén a rádió- és tv-btíltban tanácsadást tart a székesfehérvári televíziógyár szakembere: Nagy János. Sokan keresték fel, hogy megkérdezzék, kisebb hibák elhárításánál mi a teendő, hogyan kell helyesen beállítani az antennát, milyen új típusú készülékeket gyárt a közeli jövőben az üzem. ☆ Még néhány nap, s ki- gyúlnak a karácsonyi fenyők fényei. Alattuk pedig ott sorakoznak majd mindazok a szép és értékes ajándékok, melyeket szeretettel — sokszor elég izgalommal vásároltak szeretteiknek, kicsik és nagyok, például ezen az aranyvasárnapon. V. V, — f — P Melyik játékot vegyük meg a gyereknek? A MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VAtt AT,AT esztergályos szakmunkásokat vesz fel. — Jelentkezni lehet: 7—12-ig a Vállalat Munkaügyi Osztályán Szolnok, Vöröshadsereg út 33. szám. Azonnali belépésre felveszünk ács szak- és beíanított munkásokat, valamint kubikosokat. A munka télen is biztosítva ! Bérezés teljesítmény alapján történik. Munkásszállást. étkezést biztosítunk Napi háromszori étkezés 9.20 Ft térítés ellenében — Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt különélési pótlékot fizetünk és a 24 munkanap ledolgozása után haza és visszautazási költségét megtérítjük. Felvétel esetén az utazási költséget visszafizetjük. Amennyiben a jelentkezőnek 1 évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés: E.M. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Munkaügyi Osztályán . Székesfehérvár, Ady Endre u. 13j *2* #»•••• 0»S 5 urmSáHm Idegenforgalmi repertoárunk kifogyhatatlan. Messze tűntek már azok az idők, amikor a hazánkba látogató idegennek csak délibábot, árvalányhajat, barackpálinkát, csikóbőrös külac-ot, valamint gulyást tudtunk tálalni. Az utóbbit két lábon és bográcsban egyaránt. Ma már korlátlan lehetőségeink vannak exotikumok felfedezésére, rekonstruálására. Nincs hét, hogy valami új, csalogató dologgal ne gazdagodna idegenforgalmunk. A múzeumok, lovagkori felidéző várak, természeti kincsek, hagyományos népi játékok nagy tömkelegébe az utóbbi hetekben rendre helyet kaptak új idegenforgalmi extraságok. Egyik héten Savanyú Jóska, a hírhedt betyár egykori csárdáját avatták újjá. A hírközlő szervek nem rejtették véka alá, hogy a csárdának külön patinát ad az az arckép, melyet az utolsó pillanatban mentettek meg a hallhatatlanság számára. A képet — kivégzése előtt nem sokkal készítették az egykori magyar gengszterről, ezért különösen méltó arra, hogy nemzeti értékeink közé nyert besorolást. Jövőre már meggyőződhetnek a hozzánk látogató idegenek, hogy a magyar nép a régmúltban is együtt lépdelt a haladással. Voltak huligánjaink, a betyárok, akik a nép krimi iránti kulturális éhségét izgalmasabbnál izgalmasabb kalandok, bulik, hepajok véghezvitelével csillapították. A rákövetkező hét idegenforgalmi meglepetését Balatonfüred szállította. Sírkőmúzeumot alakítottak ki, ahová majd összegyűjtik a hajdani temetkezési helyek évszázadokon át fennmaradt legérdekesebb sírköveit. Mint idegenforgalmi látványosságot fogják majd mutogatni. Elképzelhető, micsoda vetélkedés indul meg suba alatt egyes családok közölt. Minden összeköttetésüket megmozgatják, hogy az ő elődjük sírköve kapjon helyet a sírkőmúzeumban. Azokról a családokról, amelyek még az ősök sírköveivel is hencegni akarnak, el lehet mondani az ócska viccet. Olyanok, mint a krumpli! Hogy miért? Hát mert a burgonyának is a ja v a a földben van. Ha a kedves külföldi kiihitozta magát a sírkőmúzeumban, még ugyan mindig gyászos színű, de eleven látványosságra lel a Nagykanizsai Állami Gazdaság zimányi rezervátumában. Megtekintheti az 53 állatból álló bivalycsordát, melyet már a tavaszi idegenforgalmi idényben átengednek a turisták csodálatára. Mennyi szép, új benyomással távoznak tőlünk azok a turisták, akik akár Savanyú Jóska szúrós tekintetét, akár a sírkőmúzeum madárdalos hangulatát, vagy a bivalycsorda méla kérődzésének szénaillatát viszik magukkal. Milyen felemelő lesz. hogy amikor mi Párizsban Stockholmban, vagy Bugyejovicé-ben összeakadunk nálunk járt külföldivel, az lelkendezve veregeti a vállunkat: — Á, magyar? — mondja mindegyik a maga nyelvén. — Nagy nép, nagy emberek. Emlékszem a Jóskára, a Savanyúra, a hősre. — A, Magyarországból? Én is ismerem önöket. Micsoda sírkőkultúrájuk van! Óriási kövek. Azok alól még a szellemek se tudtak kimászni. — A, maga magyar? Voltam maguknál... Megvannak még azok « muris feketék... hogyishívják?... S a járatlan magyarok nem tudják, mifHe feketékről lelkendezik a jó külföldi? Papokról, vőlegényekről, kéményseprőkről? Tóth István
