Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

1966, december IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Túlteljesítik kongresszusi felajánlásukat a megye gépállomásai Csökkent a javítási határidő A megye gépállomásain és gépjavító állomásain az elmúlt esztendőben 27 bri­gád nyerte el a szocialista címet. Az idén ezek a bri­gádok ugyancsak küzdöttek a megtisztelő cím megtar­tásáért. Ugyanakkor 28 bri­gád csatlakozott a nemes versenyhez. Igen jelentős vállalások születtek a IX. kongresszus tiszteletére, Összesen 6 265 480 forint értékű felajánlást tettek a dolgozók. így gépjavításból 542 262 fo­rint, garanciális szolgálta­tásokból 28 000, újítások­ból 200 000, üzem és kenő­anyag megtakarításból 219 781, anyag alkatrész megtakarításból 215 000, karbantartásokból 85 000, al- katrészfelú j ításokból 2 821 437, a forgácsoló mű­helyek bevételéből 280 000, a kombájnaratásból 384 000, általános költségek megta­karításából 80 000, közvet­len költségek megtakarítá­sából 120 000, a többletnye­reségből 1 157 000 és az eredményterv túlteljesítésé­ből 133 000 forint. A kongresszusi versenyt több üzemben értékelték már és a számadatokból ki­tűnt, hogy Szolnok megye gépállomásai és gépjavító állomásai túlteljesítik vál­lalásukat. A legutóbbi fel­mérés alapján bár a jász­kíséri, a karcagi, a szolnoki, a tószegi és a túrkevei üzem teljesítését nem vet­ték figyelembe, mégis 5 281 979 forintos összeget értek el. Kunszentmárton- ban 2 386 000 forintot, Jász­berényben 1 559 164, Cibak­házán 769 000, Kunhegyesen 432 600, Törökszentmiklóson 99 000 és Tiszafüreden 36 215 forintot eredménye­zett a kongresszusi verseny. Ez egyben azt is jelenti, hogy Szolnok megye kitesz ma­gáért. Az eredeti válla­lást jóval túlteljesítik. A végleges adatok január közepére készülnek eL A kunhegyesi gépállomá­son szép sikereket hozott a nemes vetélkedés. Különö­sen az MTZ erőgépek és az SzK kombájnok szalagsze­rű javításánál értek el ki­magasló eredményeket. Jól, gyorsan szervezték meg ezt a munkát. Így aztán lénye­gesen csökkent a határidő. Ennek köszönhető, hogy a gépjavítások költségénél több mint 490 ezer forin­tot takarítottak meg. Igen nagy segítséget nyúj­tott a gumiellátáshoz az üzem gumi javító részlege. A garanciális szolgáltatá­soknál a gazdaságos szerve­zés 2 800 forint megtakarí­tást hozott. A gépállomáson alakult két szocialista bri­gád rekorderedményt ért el. A legutóbbi értékelés alap­ján az első 187,6, míg a második 165,4 százalékos teljesítést produkált. Emfékjelvényf kap a megy© első termelőszövetkezeti szocialista brigádja Megyénkben a tiszaföld- vári Szabad Nép termelő­szövetkezetből indult útjára a termelőszövetkezetek szo­cialista brigádmozgalma. Ott a Kiss Gyula vezette szőlő és gyümölcstermesztő brigád már 1962-ben meg­szerezte a kitüntető szocia­lista címet A brigád ha­marosan emlékplakettet kap, tagjai pedig jelvényt A bronzplakettet és a szo­cialista brigád tagjainak jel­vényét a szolnoki járás ve­zetői adják majd át 9 Tanulnak a megye tsx-elnökei, párttitkárai A megyeszékhelyen, a szolnoki pártiskolán egyhe­tes tanfolyamon készülőd­nek a zárszámadásra, a ter­vezésre, az új mechanizmus időszakára megyénk közös gazdaságainak vezetői. A tsz elnökök és párttit­károk egymást váltó cso­portokban hallgatnak elő­adásokat a megye párt és állami vezetőitől, a IX. pártkongresszus határoza­tainak megvalósításáról. Eddig két turnus végezte el az egyhetes tanfolyamot, a jövő héten a harrhadik, az utolsó csoport jön be Szolnokra. A legszebb vidéki újság Budapesten kiosztották a legszebb vidéki napilapok versenyének díjait. A ver­senyből a Somogyi Néplap került ki győztesen, s a la­pot és az újságot előállító nyomdászkollektíva nevé­ben László Tivadar, a So­mogy megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója vette át az első helyezettnek adomá­nyozott oklevelet és 5000 forintos pénzjutalmat. Csollány Ferenc, a Hír­lapkiadó Vállalat igazgatója méltatta a vidéki napilapok „szépségversenyét”, ame­lyet 1958 óta — debreceni nyomdászok kezdeményezé­sére — minden évben meghirdet a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége és a Hírlapkiadó Vállalat. Az idei győztes a Somogyi Néplap másodszor bizonyult legjobbnak: ez évben átte­kinthető tördelésével, vilá­gos beosztásával, mérték­tartó, szép betűkből szedett, ízléses címeivel, a hirdeté­sek hozzáértő, szépen ki­munkált tipográfiájával, kliséinek és a lapban meg­jelent képeinek jó minősé­gével érdemelte ki az első helyet. Győr-Sopron megye olvasóinak lapja, a Kisal­föld kiegyensúlyozott, nyu­godt tördelésével, a tarta­lom és a megjelenési for­ma összhangjával vívta ki a második helyezettnek já­ró elismerést. Szeged város hírlapja, a Délmagyaror- szág a harmadik lett a 600 ezer olvosónak írt és nyo­mott húsz vidéki lap vetél­kedőjében. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének székházában került sor az értékelésre és a tisztelet­díjak kiadására, a legszebb­nek bizonyult vidéki napi­lapok újságírói, szerkesztő és nyomdász munkatársai­nak jelenlétében. Az ünne­pélyes eredményhirdetésre nemcsak a díjazott újságok munkatársait, hanem a bí­ráló bizottság javaslatára meghívták még a két külö­nösen szép formában meg­jelenő napilap: a Nógrád és a Vas Népe képviselőit. Csollány Ferenc igazgató elmondotta, hogy a bíráló bizottság hosszas és alapos viták után hozta meg dön­tését, hiszen nem volt köny- nyű véleményt alkotni a pillanatnyi aktualitások, események állandóan vál­tozó légkörében született lapok külső megjelenéséről. Az esztétika és az újság­szerűség, a szépség és az aktualitás követelményei­nek összehangolásáért elis­merés illeti azokat, akik é%TŐl-évre részt vesznek ebben a versenyben, amely­nek igazi nyertese az olva­sóközönség. K. L Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója és Kimmel Emil, a Nyomda­ipari Szakszervezet főtitkára a győztes Somogyi Néplap kollektívájával (Foto: Gábori Majd hét millióból ■— csak félmegoldás Tüdőgyógyászok körében mindennapos téma a tü­dőbetegek rehabilitációjának megoldása. Azoknak az embereknek más szolimára való átképzése, akik be­tegségük következtében már nem tudnak régi szak­májukban dolgozni. Emellett egy másik gond: a tbc- ben szenvedő öregek elhelyezése. Az azokról való gondoskodás, akiknek betegsége gyógyíthatatlan, egyedül élnek, s nem szerencsés őket az egészséges öregekkel együtt, egy szociális otthonban elhelyezni Szolnok megyében bár a tüdőgyógyászat terén jelentős eredményeket ér­nek el az orvosok,, az előbb elmondottakon csak rész­ben tudnak segíteni. A me­gyében szerencsére nem sok a gyógyíthatatlan tü­dőbetegségben szenvedő öregek száma. Rehabilitá­cióra, más munkára való átképzésre azonban mini­málisan, háromszáz ember­nek van jelenleg szüksége — többségük még fiatal, huszonöt és negyven év között van. Az országban Szentgot- hárdon. Mikepércsen és Csákváron foglalkoznak tbc-s betegek rehabilitáció­jával, de az Szolnok me­gyén nem sokat segít. Leg­utóbb Mikepércsre mind­össze egy — vagy két be­teg embert küldhetett el a megyei tbc gondozóinté­zet Elenyésző szám ez a háromszázhoz. S egyáltalán a tiszakürti, vagy beseny- szögi parasztember el- tnegy-e az ország másik felébe átképzésre? A gya­korlat bizonyít: nem. Nyolc évvel ezelőtt a megyei tbc gondozóinté­zet igazga Ló-főorvosának javaslatára a Szolnok me­gyei tanács Pusztataskony- ban egy félig leégett kas­télyt — melyben kéttantei.'- mes tanyai iskola műkö­dött — átadott a gondozó- intézetnek, hogy azt tbc-s szociális otthonnak alakít­sák át Természetesen a megyei tanács a kastély szomszédságában építtetett egy iskolát pedagógus la­kással együtt. Ezt követően hosszú huza-vona után megkezdődött a kastély épületének átalakítása, mely 6,8 millióba került. A munka azonban csak félig-meddig készült el. Átadták a fő épületet, s egy másikat, melyben" a konyha, az orvosi és a gondnoki lakás kapott he­lyet. Ám nem építették fel azt a részt, mely a két épületet összeköti, az úgy­nevezett nyaktagi részt Ez pedig nem kevésbé fontos az otthon zavartalan mű­ködtetéséhez, mint az előb­biek. A tervek szerint ugyanis itt kapott volna helyet a kazánház. a rak­tárak, az irodák, s'az eme­leti részen a kórtermek, a rehabilitációra szorulók­nak. E hiányosságok ellenére tavaly átadták rendelteté­sének a pusztataskonyi tbc-s betegek szociális ott­honát. Ám akik ott dolgoz­nak, azok érzik csak iga­zán, milyen nehéz körül­mények között kell ellát­niuk a gondozottakat. Dr. Alapi Gábor, az ott­hon igazgató-főorvosa. — Igen, az én irodám is tulajdonképpen kórterem lenne. Dehát mit csinál­junk? Dolgozni csak kell valahol. S pincénk, se pad­lásunk, raktároznunk is kell valahol. Erre szintén kórtermeket kellett igénybe vennünk — mondta. — Minden szobában megvan a radiátor, csak éppen használni nem tudjuk. Nincs kazán, nincs köz­ponti fűtés. Ahol lehet, óit kályhákkal fűtünk, de a mosdókban semmi melegí­tési lehetőségünk nincs. El­képzelhető, hogyan tisztál­kodnak ott — különösen télen — azokban a jéghideg helyiségekben az öregek. — Mindezen hiányosságok miatt az egyébként I4ó ágyas otthont csak hetven ággyal tudjuk működtetni. Ígéretet kaptunk már sokat. hogy segítenek rajtunk. csak éppen nem sok történi azok nyomán. — Alar hallani egy ér­dekességet? Nem hogy hi­vatalos megnyitó lett volna, de ezidcig még profilírozva sem vagyunk. Én magam sem tudom: betegotthonok vagyunk-e, vagy tbc-s szo- ciális otthon? Mit mond dr. Eerenczi György, a Szolnok megyei TBC Gondozóintézet igaz­gatója, akihez egyébként ez a pusztataskonyi intézet is tartozik? — Az intézet fejlesztésé­re. az építkezés befejezé­sére megyei tanácsi vb­határozat van. Amint hal­lom, azonban egyelőre nincs pénz az építkezésre. A másfél évvel ezelőtt el­készült költségvetés szerint pedig mindössze három és fél millió kellene ahhoz, hogy a hiányzó rész meg­épüljön. Nagy szükség lenne erre, mert mindazon túl, amit Alapi doktor el­mondott, én hozzáteszem: az intézethez 12 hold terü­let tartozik. Megoldható lenne ott egyúttal a mező­gazdasági foglalkozásúak rehabilitációja is. Lehetne fűz, nád, sás fonóüzemet létesíteni. A jelenlegi álla­potában valóban nem lehet kihasználni az épületei, s úgy tűnik: sokba került. A megyei tanács vb egészségügyi osztályának illetékes előadója Kövér István, amikor az otthon jövőjéről érdeklődtem, csak ennyit mondott: — A fejlesztés nem va­lósul meg a harmadik öt­éves tervben sem. Igen, a nyaktagi rész megépítése műszakilag is nagyon fon­tos, de nincs rá pénzünk. Az új rendelkezések szerint az Országos Tervhivatal globálisan adta meg a pénzügyi keretet a megyé­nek, melyet éves bontásba hagyott jóvá. Viszont az ebben szereplő karcagi kór­ház építése a tervezettnél jóval többe kerül, s ez igen Hetven útvonalon 18- or­szággal ismerkedhet 1967- ben az ifjú világjárók mind népesebb tábora. Az Ex­press ifjúsági és diák uta­zási iroda most elkészült Újesztendei programja lehe­tővé teszi, hogy kedvezmé­nyes áron jussanak el Bul­gáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelor­szágba, a Német Demokra­tikus Köztársaságba, Romá­niába és a Szovjetunióba. érzékenyen sújtja a megyét. Ugyanakkor még további 25 különböző egészségügyi létesítményt kell megvaló­sítanunk a következő években, köztük nem egy orvosi rendelőt. Taskonyra tehát már nem jutja a pénzünk. A puszlataskonyi tbc-s szociális otthon végső so­ron az Egészségügyi Mi­nisztérium szociálpolitikai főosztályához tartozik. Dr. Kádár Róbertné főosztály- vezető és Jakab Anna, a szociális otthonok előadó­jának véleménye szerint- „a megyei tanács vb-nek kell döntenie arról, hogy milyen minőségben működ­jön ez az otthon, s arról i.i szükség van-e annak fej­lesztésére. Mi erre nem vagyunk illetékesek. Bár szerintünk a megyének in­kább általános szociális otthonra lenne szüksége* mert sok, egyébként nem tbc-s öreg vár ott is szociá­lis otthoni elhelyezésre. Az országban is mindenütt ki­használatlanok a tbc-s szo­ciális otthonok. A rehabili­táció ellátására pedig sze­rintünk elegendőek azok az intézetek. amelyek megvan­nak.” Dr. Kádár Róbertné még hozzátette: „meg kel­lene keresni azt az ésszerű megoldást, hogy a központi fűtést valóban használhas­sák, ez mindenekelőtt a legfontosabb.” A minap újságot olvasva megakadt a szemem egy híren, az abaligeti csepp­kőbarlang levegője a lég­zőszervi betegségek gyó­gyítására kedvező, ezért a barlang közelében hetven- ágyas szociális gyógyott- hont építenek 25 millió fo­rintos költséggel. Szakemberek vizsgál­ták, s döntöttek, 25 millió forint kell 70 ágyas szo­ciális gyógyotthon építésé­hez. Am a mi megyénknek csupán 3,5 millióra lenne szüksége ahhoz, hogy száz­negyvenöt embernek tud­jon helyet biztosítani — otthont, gyógyulást! —, hogy valóban rendeltetésé­nek megfelelően üzemel­tessenek egy félig felépült létesítményt. Így félig ki­dobott pénz az a 6,8 mil­lió is, amibe az építkezés eddig került Varga Viktória Ezen kívül többek között csoportok indulnak Auszt­riába, Dániába, Egyiptom­ba, Finnországba, Francia- országba, Görögországba, Olaszországba, Svájcba é* Svédországba. Ifjúsági barátságvonatok egész sora indul a Szovjet­unióba. Rangos helyet kaptak az Express újévi terveiben a hazai országjáró túrák is. Ifjúsági szolidaritási nagygyűlés Kunhegyesen Pénteken délután még a pótszerek is kevésnek bizo­nyultak a művelődési ház­ban 15 órai kezdettel ren­dezett ifjúsági nagygyűlés mintegy ötszáz résztvevője számára, olyan nagy érdek­lődés kísérte Lakatos Ernő­nek, a Magyar Ifjúság fő­szerkesztőhelyettesének a vietnami háborúval kapcso­latos részletes beszámoló­ját. Beszédében hangoztatta, hogy nincs mesze az az idő, amikor az amerikai agresz- szorok annak a beismerésé­re kényszerülnek, hogy a vietnami nép elleni igaz­ságtalan háborújuk ered­ményre nem vezethet, mert az egyrészt a hősiesen har­coló vietnami nép szívós el­lenállásába, másrészt a bé­keszerető emberiség világ­szerte megnyilvánuló tilta­kozásába és elutasításába ütközik. A nagygyűlés lel­kes hangulatban ért véget, az ünnepi beszédet szűnni nem akaró taps követte, a résztvevők táviratban köve­telték a vietnami háború mielőbbi megszüntetését. Az ünnepi nagygyűlés résztvevői részére a vietna­mi háborúval kapcsolatos képkiállítást is rendeztek, melynek igen sok látogató­ja volt. Gazdag program ifjú világjáróknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom