Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
1*66 december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai (Folytatás az 1. oldalról) Jelentős összeget fordítanak az ár- és belvizek elleni védekezésre. Elsősorban a Duna alsó szakaszán és a Körösök völgyében levő gátakat erősítik meg, de megfelelő eszközöket biztosít a terv a védekezésre az ország más részein is. Közlekedés A közlekedés feladatait a terv 1967-re is a növekvő áru- és személyszállítási igények figyelembevételével határozza meg. Továbbra is elsődlegesen a járműpark rekonstrukciójára és bővítésére fordítanak gondot. A terv szerint 3200— 3500 vasúti teher- és 230 személykocsit szereznek be. 57 Diesel- és 20 nagyteljesítményű villanymozdony üzembehelyezésével 49 százalékra nő a korszerű vontatás részaránya. A vasútvonalak villamosítását a harmadik ötéves tervben előirányzott ütemhez képest meggyorsítják. A közúti közlekedés fejlesztését szolgálja 500 autóbusz beszerzése, 500 kilométerrel nő a pormentes burkolattal ellátott utak hossza és körülbelül 300 kilométer hosszúságú út nagyobb átépítésére kerül sor. A hajózás egy 6 ezer tonnás tengeri-, egy 1300 tonnás folyam-tengeri hajót és 14 korszerű folyami uszályt állít üzembe. A távbeszélő állomások száma újabb 10 ezerrel nő és megkezdődik a nemzetközi távközlő hálózat bővítése szempontjából jelentős távbeszélő központ építése. 1967-ben tovább szélesedik a külkereskedelmi forgalom mind a szocialista, mind a tőkés országokkal Az előirányzat szerint a kivitel és a behozatal mintegy 6—7 százalékkal lesz nagyobb az ideinél. Az idegenforgalom is tovább bővül. A terv szállodák, turistaházak, campin- gek építésére és fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedelmi beruházásokra jelentő* összegeket biztosít. Életszínvonal, reálbér, reáljövedelem, kiskereskedelmi forgalom Az 1967. évi terv fontos célul tűzi ki az életszínvonal további növelését A reálbérek mintegy 1—1.5 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme 2.5—3 százalékkal eme'ke- dik. A terv azzal számol, hogy 1967-ben a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma 47 ezerrel nő. A parasztság egy főre jutó reálfogyasztása — a mezőgazdasági termelés növekedésével összhangban — 1967-ben körülbelül 3 százalékkal emelkedik. A jövedelmek alakulásával összefüggésben mintegy 3—4 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom. A szükséges árumennyiséget a hazai termelés növelése mellett azzal is biztosítják, hogy 12—13 százalékkal emelik a külföldi fogyasztási cikkek behozatalát. A terv azzal számol, hogy az élelmiszerek, élvezeti cikkek és vegvesiparcikkek forgalma az átlagot meghaladó mértékben nő, Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az árualapok a várható keresletet általában kielégítik, de egyes időszakokban átmeneti nehézségek lehetnek a lakosság eertéshúsellátá- sában. A ruházati cikkek közül emelkedik a szintetikus, illetve a műszálakkal kevert áruk forgalma. Javul az ellátás nylon harisnyából, orkán kabátból, kártolt szövetekből, bőr-, és gumilábbelikből. Vegyesiparcikkekből is tovább javul az ellátás. Bővítik a híradástechnikai cikkek, háztartási elektromos készülékek és bútorok választékát. A lakosság mintegy 15 ezer személy- gépkocsit vásárolhat. Az ideinél több építőanyag áll majd rendelkezésre, ennek ellenére előreláthatólag 1967-ben sem lesz zavartalan a lakosság építőanyagokkal való ellátása. A terv szerint jövőre ösz- szesen mintegy 57 ezer lakás épül, közülük 19 ezer állami erőből, a többi magánerőből. Az állam továbbra is jelentős hitelekkel támogatja a lakosság építkezéseit A közmű beruházások közül jövőre befejeződik a salgótarjáni vízmű építése, valamint a szentesi, a békéscsabai és a győri csatornázás. 1967-ben új beruházások kezdődnek a vízellátás javítása érdekében. A lakosság részére történő gázszolgáltatás bővítése céljából folytatódnak a nyíregyházi, a szolnoki, a kecskeméti és a békéscsabai beruházások, lényegesen javul a budapesti gázszolgáltatás. Oktatás, egészségügyi ellátás A terv szerint 392 általános iskolai és 107 középiskolai tanterem építését fejezik be 1967-ben. Az általános iskolát végzett nagylétszámú korosztály továbbtanulása és a szakmunkások iránti kereslet kielégítése érdekében a terv az ideihez képest 4 —5 ezerrel több szakmunkástanuló képzését teszi lehetővé. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1600 gyógyintézeti. 600 szociális intézeti, 1 200 bölcsődei helv létesítése. Az előirányzatok szerint a körzeti orvosi rendelők száma 140-nel gyarapodik és 1 500 zal növelik a szakorvosi órák számát. SZOLKOK VASUTAS VÁROS A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusának határozatai továbbra is a szocializmus teljes felépítésének feladatait állítják népünk elé. Ezt szolgálja a jövő évi népgazdasági terv, amelynek megvalósítása tovább növeli hazánk gazdasági erejét előmozdítja népünk életkörülményeinek javítását, életszínvonalának további emelését. A kormány felhívja az irányító szervek, a tanácsok, a vállalatok és intézmények vezetőit, hogy a dolgozókkal ismertessék a terv céljait és rájuk háruló feladatait, szervezzék meg eredményes végrehajtásukat; egyioejűleg tekintsék legfontosabb teendőinknek a gazdaságirányítás új rendszere beveze ésének körültekintő előkészítését, s ebbe is széles körben vonják be a dolgozókat A kormány' felkéri a társadalmi szerveket, hogy tájékoztató és mozgósító munkájukkal, a szocialista munkaverseny szervezésével segítsék a terv valóraváltását. A Minisztertanács felhívással fordul népköztársaságunk minden állampolgárához; szorgalmas, fegyelmezett munkával járuljon hozzá a jövő évi népgazdasági terv célkitűzéseinek sikeres megvalósításához. 420 EZER FORINTOS BERUHÁZÁSSAL HÚSZ SZEMÉLYES BÖLCSÖDÉVÉ alakítottak át szandaszöllösön a régi tanácshazát, ezzel LÉNYEGÉBEN MEGOLDÓDOTT A SZANDASZÖLLÖSIEK GONDJA. A MŰSZAKI ÁTADÁS MEGTÖRTÉNT, MÁR CSAK A KISEBB JAVÍTÁSOK VANNAK hatra, a külső képében is teljesen megváltozott épületbe JANUÁR 15-ÉN KÖLTÖZNEK BE AZ ELSŐ LAKÖK. J. A szolnoki vasúti csomóponton több mint háromezer ember dolgozik. Ha ehhez még hozzáadjuk a nyugdíjasok számát, ami négyezerötszázra tehető, — bátran kimondhatjuk; Szolnok vasutas város. Persze nemcsak a dolgozók nagy száma miatt. Szolnokon huszonnégy óra alatt többszáz személy-, illetve tehervonat halad át. Itt dobog a Tiszántúl közlekedési hálózatának szíve. A teherforgalom „agyközpontja” az állomásirányító, látogatásomkor éppen Rácséi Jenő. Óriási felelősség I hárul rá, hiszen egész Ke- let-Magyarország és a Ti- szavidék ipari és mezőgazdasági termelése döntő részének vasúti elszállítását vezérli, továbbá a Szovjetunióból Záhonyon át, illetve több szocialista országból érkező és azokba exportált áruk szállítását irányítja. — Ahhoz, hogv valaki ezt a munkakört betöltse, sokat kell tanulnia. Alap- feltétel az érettségi, tíz évi szolgálat, hat szakvizsga sikeres letétele, a kétéves vasúti tiszrtképző elvégzése. — Gondolom, megéri. — Annak, akinek a vasút a szerelme, feltétlen. Anyagilag azonban nem nagyon. A fizetés nincs arányban a felelősséggel. Közöttünk az enyém a legmagasabb, kettőezernégvszáz— forint. — Viszont az a kocsirendező, aki épphogy idekerült, s tanult egy hónapot: a prémiummal együtt többet keres nálam. Általában el- rnonötiatom. a beoszfnttak- ra és vezetőkre háruló felelősség számottevő különbsége a bérezésben nem jut kifejezésre. 4 fe,et Sínedet nem fizetik meg Az inszászi heiárat szolgálati helyen Varga József keze alá hatvan ember tartozik. És a forealomnak az a része, amelvtk úisvászi vonalon jön be, illetve azon át megy ki. öt. is megkérdeztem, hogyan vélekedik a felelősség és bér problémájáról. — Amióta bevezették a fi7ikai dolgozók teljesítményhez kötött premizálását, amit egyébként ösztönzőnek és helyesnek tartok, a kocsimester többet keres, mint jómagam. Ez elkedvetlenítő, hiszen a magasabb kénzettség és nagyobb fe1e'r'ssAg lebecsüléséről van szó. Őszintőn szólva ez a vezetők tekintélyét is aláássa. Tímár Görgv kocsimes*er tanúin volt ennek a beszélgetésnek. Persze nem állta meg szó nélkül. — Egy szolgálat tizenhárom órát tart. Huszonhárom munkásért felelek. A kocsirendezők legfeljebb egy százassal keresnek kevesebbet nálam. A tolatás- vezető és a kocsirendező fizetése között hatvan, hetven forint van az előhbi javára. Ez a kis pénz ugyancsak nem éri meg nekünk, hogy egy csomó gonddal-bajjal, felelősséggel többet vegvünk a nyakunkba. Higgye meg. nem is akar senki vezető lenni. 4x ó'Ion'í« tapasztat „-erka’ auza” Solvmosi Ferenc gépkísérő munkája leginkább a révkalauzéhoz hasonlítható. Ö vezet! fel a mozdonyokat a szerelvényekre. Jász- kisérről jár be szolgálatba. — A munkakörülményekről is szólni kell, hiszen birbatatlan. Kérem lavórban mosdunk, egy kis öltöző iut tízünknek. A nőknek egyáltalán nincs öltözőjük. Még az ázott ruhánkat sincs hol megszárítani. Nem is tolakszik a fiatalság a vasúthoz. Nézzen körül, negyvenen alul nem igen talál itt embert. — Vajon miért? — Mert se vasárnap, se szombat. Kívülről úgy tűnik, hogy könnyű az üzem, pedig nei-éz, áldozatos hely a vasút. Nálunk nincs selejt, ha összeszalad két vonat, vagy csak két vagon, óriási a kár. Nem lehet tévedni, lazítani, engedetlen- kedni. : Parancsra van minden kiszabva, másként nem lehetne vasút a vasút. Most már csak hagyján, mi állomásiak ugyanannyit dolgozunk többségünkben, mint az ipari munkások, sőt nem is keresünk kevesebbet. De a fitalságot már nem húzza a vasúthoz a biztos nyugdíj, a ruha, a szabadjegy, — mint valamikor minket húszegynéhány éve. Nekünk bizony szolgálatból, otthoni munkából, meg pihenésből áll az életünk. És végeredményben hivatalosan még szakmánk sincs. Pedig szakma ez, kérem. A rendező-pályaudvar 12. sz. őrhelyén a sarusokkal beszél ge*iem. Vassarukkal fékezik le a gurítóról gördülő vagonokat. Életveszélyes foglalkozás. No persze tudnak ők vigyázni magukra, mégis kockázatos, amit csinálnak. I\api Hz kilométer (gyalogtúra Németh András Dévavá- nyáról jár be. Az utazás és a szolgálat napi tizennyolc óráját veszi igénybe. Szabadnapján ráadásul az egyik helyi termelőszövetkezetnél vállalt részesmunkát. Sipos Lászlónak Tiszajenőn az otthona, családja. Rossz a közlekedés, órákat fecsérel el a vonatra várással. Nagy József szintén erre panaszkodott. Cibakházán lakik. Homokig elmegy vonattal, onnan biciklivel folytatja útját, — amíg az időjárás engedi. Télen bizony gyalogszerrel kénytelen beérni. Tíz kilométer a napi taksája. Néhány fiatal is dolgozik az őrhelyen. Vajon törekszenek-e feljebb a vasút „ranglétráján?” Rebák István, a csoportvezetőjük csak legyint. — Ugyan minek igyekeznének. Mindenki befogja a fülét, ha erről van szó. A sarus többet keres a főnökénél, a térfelvigyázónáL Majd bolond lenne kisebb bérért tanulásba ölni azt a kis szabadidejét. Kovács Gábort elfogta az őszinteség. — Tudja mire fordítják nálunk az emberek a szabadidejüket? Megmondom, A szolnokiak vagont rámolnak, a vidékiek a téeszben vállalnak munkát. Amit eddig megtudtunk, elmondhatták volna a váltókezelők, kocsirendezők a más szolgálati helyek dolgozói is. (Folytatjuk) Fábián Péter Rangsor szerint? ö Kik előtt, vagy kik után sorolható a párttitkár a vezetők rangsorában — kérdezte egy konzultálás alkalmával a tsz-pártti:kár az előadót. Az előadótól — természetesen — itt sem tudta meg a „helyét” az elvtárs. Helvette egy tanácsot jegyezheteltfel; nem mindig a leírás rangsorolja az embert, a vezetőt. A mun'-áía magatartása, embersége dönti el, kit hová sorolnak. Ismertem — többek között — egy szövetkezeti párUitkárt. A jászapáti Alkotmány Tsz-ben most már nyugdíjas. Soha nem lehetett tőle fontos gazdasági dolgot úgy kérdezni, hogy arról ne tudott volna, ne lett volna véleménye, javaslata hozzá. De sohasem felejtette el hozzátenni: nekem a pártmunkához kell ezt tudnom. A szolnoki Vörös Mező Tsz párttitkára sokáig helyettesítette a közelmúltban az elnököt, önállóan intézkedett, mégis legtöbbször azzal kezdte a beszélgetést: „az elnök valószínű ezt így gondolná”... Van ellenpélda is. Az őszi vezetőségválasztások előtt elmondták egy-két tsz párttitkáráról, hogy akár volna akár sem. mert nincs véleménye, „csak mások feje után megy”, „az elnök árnyéka”. Egy tény; attól még senkit sem tiszteltek jobban, nem értékeltek többre munkatársai. kollégái, beosztottjai. ismerősei. ha jó helyre besorolta önmagát. Azok a mai tsz-tagok. akiknek elhatározását követve népes határrészek lakói léptek a szövetkezetbe, mivel szerezték azt a tekintélyt, ami másokat meggyőzött? Éveken át bizonyított munkával. A tsz- tagok előtt a szorgalmasak. hozzáértők tisztelete, íratlan rangja ma is megvan. Egy tanítóból lett tsz- pártUtkár mondta: tisztelem ezeket a falusi embereket. Tisztelem, mert akkor voltak igazán segítségemre, amikor már látták, hogy nekem nem a titkári cím tetszik. Dolgozni, segíteni akarok ne Kik. Aztán már egyre többen megszólítottak. Most már jó barátok vagyunk. Én is tengernyit tanultam tőlük. — Énnek a titkárnak is a munkáját. a hozzáértését rangsorolták előbb a falubeliek és csak azután őt magát. Erőlködő, önámító módszer az is, amit néhány helyen a legutóbbi időkig meg lehetett figyelni. Az, amikor nem a párttitkár, hanem az elnök akarja eldönteni ezt a rangsort úgy pl., hogy ő hívatja magához a párttitkárt. Azon méri tőle elsőbbségét, hogy kinek a Szobájában tárgyal riak. „A társadalomnak nem apolitikus .szakemberekre’ és nem szakmailag hozzá nem értő .politikusokra’, hanem megfelelő vezetőkre van szüksége” — állapította meg a IX. párt- kongresszus. Márpedig az a szakember, vagy az a politikus, aki a rangsor felállítását tartja fontosnak, egyránt apolitikus. Szövetkezeti elnök, párttitkár, fő- agronómus. főkönyvelő, üzemegvség vagy bricádvezető stb. a maga helvén mind első számú vezető — ha ott megteszi mindazt, ami reá vár. Rangsor tehát lehet, sőt van is. csak nem épnen olvan. amilyet a f®1- szólaló keresett 4kt elvé -zi a maga feladatát, magatartásával, emberségével segíti a közösség boldogulását. azt akarata, kérelme ellenére is besorolja a kollektíva a legelső közé. Rangsorolták — nagvon is megbízhatóan — azok az emberek, akikkel akikért dolgozik. És ez nemcsak a tsz-ve- zetőkre áll. Bárki másra !«. CB«*
