Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

1*66 december 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai (Folytatás az 1. oldalról) Jelentős összeget fordíta­nak az ár- és belvizek el­leni védekezésre. Elsősor­ban a Duna alsó szakaszán és a Körösök völgyében levő gátakat erősítik meg, de megfelelő eszközöket biztosít a terv a védekezés­re az ország más részein is. Közlekedés A közlekedés feladatait a terv 1967-re is a növekvő áru- és személyszállítási igények figyelembevételé­vel határozza meg. Tovább­ra is elsődlegesen a jármű­park rekonstrukciójára és bővítésére fordítanak gon­dot. A terv szerint 3200— 3500 vasúti teher- és 230 személykocsit szereznek be. 57 Diesel- és 20 nagytelje­sítményű villanymozdony üzembehelyezésével 49 szá­zalékra nő a korszerű von­tatás részaránya. A vasút­vonalak villamosítását a harmadik ötéves tervben előirányzott ütemhez ké­pest meggyorsítják. A közúti közlekedés fej­lesztését szolgálja 500 autó­busz beszerzése, 500 kilo­méterrel nő a pormentes burkolattal ellátott utak hossza és körülbelül 300 ki­lométer hosszúságú út na­gyobb átépítésére kerül sor. A hajózás egy 6 ezer tonnás tengeri-, egy 1300 tonnás folyam-tengeri ha­jót és 14 korszerű folyami uszályt állít üzembe. A távbeszélő állomások száma újabb 10 ezerrel nő és megkezdődik a nemzet­közi távközlő hálózat bőví­tése szempontjából jelentős távbeszélő központ építése. 1967-ben tovább szélese­dik a külkereskedelmi for­galom mind a szocialista, mind a tőkés országokkal Az előirányzat szerint a kivitel és a behozatal mint­egy 6—7 százalékkal lesz nagyobb az ideinél. Az idegenforgalom is to­vább bővül. A terv szállo­dák, turistaházak, campin- gek építésére és fejleszté­sére, vendéglátóipari és ke­reskedelmi beruházásokra jelentő* összegeket biztosít. Életszínvonal, reálbér, reáljövedelem, kiskereskedelmi forgalom Az 1967. évi terv fontos célul tűzi ki az életszínvo­nal további növelését A reálbérek mintegy 1—1.5 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme 2.5—3 százalékkal eme'ke- dik. A terv azzal számol, hogy 1967-ben a nem me­zőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma 47 ezerrel nő. A parasztság egy főre ju­tó reálfogyasztása — a mezőgazdasági termelés nö­vekedésével összhangban — 1967-ben körülbelül 3 szá­zalékkal emelkedik. A jövedelmek alakulásá­val összefüggésben mintegy 3—4 százalékkal nő a kis­kereskedelmi forgalom. A szükséges árumennyiséget a hazai termelés növelése mellett azzal is biztosítják, hogy 12—13 százalékkal emelik a külföldi fogyasz­tási cikkek behozatalát. A terv azzal számol, hogy az élelmiszerek, élvezeti cik­kek és vegvesiparcikkek forgalma az átlagot megha­ladó mértékben nő, Élelmiszerekből és élve­zeti cikkekből az áruala­pok a várható keresletet általában kielégítik, de egyes időszakokban átme­neti nehézségek lehetnek a lakosság eertéshúsellátá- sában. A ruházati cikkek közül emelkedik a szintetikus, illetve a műszálakkal ke­vert áruk forgalma. Javul az ellátás nylon harisnyá­ból, orkán kabátból, kár­tolt szövetekből, bőr-, és gumilábbelikből. Vegyesiparcikkekből is to­vább javul az ellátás. Bő­vítik a híradástechnikai cikkek, háztartási elektro­mos készülékek és bútorok választékát. A lakosság mintegy 15 ezer személy- gépkocsit vásárolhat. Az ideinél több építőanyag áll majd rendelkezésre, ennek ellenére előreláthatólag 1967-ben sem lesz zavarta­lan a lakosság építőanya­gokkal való ellátása. A terv szerint jövőre ösz- szesen mintegy 57 ezer la­kás épül, közülük 19 ezer állami erőből, a többi ma­gánerőből. Az állam to­vábbra is jelentős hitelek­kel támogatja a lakosság építkezéseit A közmű beruházások közül jövőre befejeződik a salgótarjáni vízmű építése, valamint a szentesi, a bé­késcsabai és a győri csa­tornázás. 1967-ben új beru­házások kezdődnek a víz­ellátás javítása érdekében. A lakosság részére történő gázszolgáltatás bővítése céljából folytatódnak a nyíregyházi, a szolnoki, a kecskeméti és a békéscsa­bai beruházások, lényege­sen javul a budapesti gáz­szolgáltatás. Oktatás, egész­ségügyi ellátás A terv szerint 392 általá­nos iskolai és 107 középis­kolai tanterem építését fe­jezik be 1967-ben. Az általános iskolát vég­zett nagylétszámú korosz­tály továbbtanulása és a szakmunkások iránti keres­let kielégítése érdekében a terv az ideihez képest 4 —5 ezerrel több szakmun­kástanuló képzését teszi le­hetővé. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1600 gyógyintézeti. 600 szociális intézeti, 1 200 bölcsődei helv létesítése. Az előirányzatok szerint a körzeti orvosi rendelők száma 140-nel gya­rapodik és 1 500 zal növelik a szakorvosi órák számát. SZOLKOK VASUTAS VÁROS A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusának határozatai továbbra is a szocializmus tel­jes felépítésének feladatait állítják népünk elé. Ezt szol­gálja a jövő évi népgazdasági terv, amelynek megva­lósítása tovább növeli hazánk gazdasági erejét előmoz­dítja népünk életkörülményeinek javítását, életszínvo­nalának további emelését. A kormány felhívja az irányító szervek, a taná­csok, a vállalatok és intézmények vezetőit, hogy a dol­gozókkal ismertessék a terv céljait és rájuk háruló feladatait, szervezzék meg eredményes végrehajtásu­kat; egyioejűleg tekintsék legfontosabb teendőinknek a gazdaságirányítás új rendszere beveze ésének körül­tekintő előkészítését, s ebbe is széles körben vonják be a dolgozókat A kormány' felkéri a társadalmi szerveket, hogy tá­jékoztató és mozgósító munkájukkal, a szocialista munkaverseny szervezésével segítsék a terv valóra­váltását. A Minisztertanács felhívással fordul népköztár­saságunk minden állampolgárához; szorgalmas, fegyel­mezett munkával járuljon hozzá a jövő évi népgazda­sági terv célkitűzéseinek sikeres megvalósításához. 420 EZER FORINTOS BERUHÁZÁSSAL HÚSZ SZEMÉLYES BÖLCSÖDÉVÉ alakítottak át szandaszöllösön a régi tanácshazát, ezzel LÉNYEGÉBEN MEGOLDÓDOTT A SZANDASZÖLLÖSIEK GONDJA. A MŰ­SZAKI ÁTADÁS MEGTÖRTÉNT, MÁR CSAK A KISEBB JAVÍTÁSOK VAN­NAK hatra, a külső képében is teljesen megváltozott épü­letbe JANUÁR 15-ÉN KÖLTÖZNEK BE AZ ELSŐ LAKÖK. J. A szolnoki vasúti csomó­ponton több mint három­ezer ember dolgozik. Ha ehhez még hozzáadjuk a nyugdíjasok számát, ami négyezerötszázra tehető, — bátran kimondhatjuk; Szol­nok vasutas város. Persze nemcsak a dolgozók nagy száma miatt. Szolnokon hu­szonnégy óra alatt többszáz személy-, illetve tehervo­nat halad át. Itt dobog a Tiszántúl közlekedési háló­zatának szíve. A teherforgalom „agyköz­pontja” az állomásirányító, látogatásomkor éppen Rá­cséi Jenő. Óriási felelősség I hárul rá, hiszen egész Ke- let-Magyarország és a Ti- szavidék ipari és mezőgaz­dasági termelése döntő ré­szének vasúti elszállítását vezérli, továbbá a Szovjet­unióból Záhonyon át, illet­ve több szocialista ország­ból érkező és azokba ex­portált áruk szállítását irá­nyítja. — Ahhoz, hogv valaki ezt a munkakört betöltse, sokat kell tanulnia. Alap- feltétel az érettségi, tíz évi szolgálat, hat szakvizsga si­keres letétele, a kétéves vasúti tiszrtképző elvégzése. — Gondolom, megéri. — Annak, akinek a vasút a szerelme, feltétlen. Anya­gilag azonban nem nagyon. A fizetés nincs arányban a felelősséggel. Közöttünk az enyém a legmagasabb, kettőezernégvszáz— forint. — Viszont az a kocsirendező, aki épphogy idekerült, s tanult egy hónapot: a pré­miummal együtt többet ke­res nálam. Általában el- rnonötiatom. a beoszfnttak- ra és vezetőkre háruló fe­lelősség számottevő különb­sége a bérezésben nem jut kifejezésre. 4 fe,et Sínedet nem fizetik meg Az inszászi heiárat szol­gálati helyen Varga József keze alá hatvan ember tar­tozik. És a forealomnak az a része, amelvtk úisvászi vonalon jön be, illetve azon át megy ki. öt. is megkérdeztem, ho­gyan vélekedik a felelős­ség és bér problémájáról. — Amióta bevezették a fi7ikai dolgozók teljesít­ményhez kötött premizálá­sát, amit egyébként ösztön­zőnek és helyesnek tartok, a kocsimester többet keres, mint jómagam. Ez elked­vetlenítő, hiszen a maga­sabb kénzettség és nagyobb fe1e'r'ssAg lebecsüléséről van szó. Őszintőn szólva ez a vezetők tekintélyét is aláássa. Tímár Görgv kocsimes*er tanúin volt ennek a beszél­getésnek. Persze nem állta meg szó nélkül. — Egy szolgálat tizenhá­rom órát tart. Huszonhá­rom munkásért felelek. A kocsirendezők legfeljebb egy százassal keresnek ke­vesebbet nálam. A tolatás- vezető és a kocsirendező fizetése között hatvan, het­ven forint van az előhbi javára. Ez a kis pénz ugyancsak nem éri meg ne­künk, hogy egy csomó gonddal-bajjal, felelősség­gel többet vegvünk a nya­kunkba. Higgye meg. nem is akar senki vezető lenni. 4x ó'Ion'í« tapasztat „-erka’ auza” Solvmosi Ferenc gépkísé­rő munkája leginkább a révkalauzéhoz hasonlítható. Ö vezet! fel a mozdonyo­kat a szerelvényekre. Jász- kisérről jár be szolgálatba. — A munkakörülmények­ről is szólni kell, hiszen birbatatlan. Kérem lavór­ban mosdunk, egy kis öltö­ző iut tízünknek. A nők­nek egyáltalán nincs öltö­zőjük. Még az ázott ruhán­kat sincs hol megszárítani. Nem is tolakszik a fiatal­ság a vasúthoz. Nézzen kö­rül, negyvenen alul nem igen talál itt embert. — Vajon miért? — Mert se vasárnap, se szombat. Kívülről úgy tű­nik, hogy könnyű az üzem, pedig nei-éz, áldozatos hely a vasút. Nálunk nincs se­lejt, ha összeszalad két vo­nat, vagy csak két vagon, óriási a kár. Nem lehet té­vedni, lazítani, engedetlen- kedni. : Parancsra van min­den kiszabva, másként nem lehetne vasút a vasút. Most már csak hagyján, mi állo­másiak ugyanannyit dolgo­zunk többségünkben, mint az ipari munkások, sőt nem is keresünk kevesebbet. De a fitalságot már nem húz­za a vasúthoz a biztos nyugdíj, a ruha, a szabad­jegy, — mint valamikor minket húszegynéhány éve. Nekünk bizony szolgálat­ból, otthoni munkából, meg pihenésből áll az életünk. És végeredményben hivata­losan még szakmánk sincs. Pedig szakma ez, kérem. A rendező-pályaudvar 12. sz. őrhelyén a sarusokkal beszél ge*iem. Vassarukkal fékezik le a gurítóról gör­dülő vagonokat. Életveszé­lyes foglalkozás. No persze tudnak ők vigyázni ma­gukra, mégis kockázatos, amit csinálnak. I\api Hz kilométer (gyalogtúra Németh András Dévavá- nyáról jár be. Az utazás és a szolgálat napi tizennyolc óráját veszi igénybe. Sza­badnapján ráadásul az egyik helyi termelőszövet­kezetnél vállalt részes­munkát. Sipos Lászlónak Tiszajenőn az otthona, csa­ládja. Rossz a közlekedés, órákat fecsérel el a vonat­ra várással. Nagy József szintén erre panaszkodott. Cibakházán lakik. Homokig elmegy vonattal, onnan bi­ciklivel folytatja útját, — amíg az időjárás engedi. Télen bizony gyalogszerrel kénytelen beérni. Tíz kilo­méter a napi taksája. Néhány fiatal is dolgozik az őrhelyen. Vajon törek­szenek-e feljebb a vasút „ranglétráján?” Rebák Ist­ván, a csoportvezetőjük csak legyint. — Ugyan minek igyekez­nének. Mindenki befogja a fülét, ha erről van szó. A sarus többet keres a fő­nökénél, a térfelvigyázónáL Majd bolond lenne kisebb bérért tanulásba ölni azt a kis szabadidejét. Kovács Gábort elfogta az őszinteség. — Tudja mire fordítják nálunk az emberek a sza­badidejüket? Megmondom, A szolnokiak vagont rámol­nak, a vidékiek a téeszben vállalnak munkát. Amit eddig megtudtunk, elmondhatták volna a vál­tókezelők, kocsirendezők a más szolgálati helyek dol­gozói is. (Folytatjuk) Fábián Péter Rangsor szerint? ö Kik előtt, vagy kik után sorolható a párttitkár a vezetők rangsorában — kérdezte egy konzultálás alkalmával a tsz-pártti:kár az előadót. Az előadótól — természetesen — itt sem tudta meg a „helyét” az elvtárs. Helvette egy ta­nácsot jegyezheteltfel; nem mindig a leírás rangsorolja az embert, a vezetőt. A mun'-áía magatartása, em­bersége dönti el, kit hová sorolnak. Ismertem — többek kö­zött — egy szövetkezeti párUitkárt. A jászapáti Al­kotmány Tsz-ben most már nyugdíjas. Soha nem lehe­tett tőle fontos gazdasági dolgot úgy kérdezni, hogy arról ne tudott volna, ne lett volna véleménye, ja­vaslata hozzá. De sohasem felejtette el hozzátenni: ne­kem a pártmunkához kell ezt tudnom. A szolnoki Vörös Mező Tsz párttitkára sokáig he­lyettesítette a közelmúlt­ban az elnököt, önállóan intézkedett, mégis legtöbb­ször azzal kezdte a beszél­getést: „az elnök valószínű ezt így gondolná”... Van ellenpélda is. Az őszi vezetőségválasztások előtt elmondták egy-két tsz párttitkáráról, hogy akár volna akár sem. mert nincs véleménye, „csak mások feje után megy”, „az elnök árnyéka”. Egy tény; attól még sen­kit sem tiszteltek jobban, nem értékeltek többre mun­katársai. kollégái, beosz­tottjai. ismerősei. ha jó helyre besorolta önmagát. Azok a mai tsz-tagok. akik­nek elhatározását követve népes határrészek lakói léptek a szövetkezetbe, mi­vel szerezték azt a tekin­télyt, ami másokat meg­győzött? Éveken át bizo­nyított munkával. A tsz- tagok előtt a szorgalma­sak. hozzáértők tisztelete, íratlan rangja ma is meg­van. Egy tanítóból lett tsz- pártUtkár mondta: tiszte­lem ezeket a falusi embe­reket. Tisztelem, mert ak­kor voltak igazán segítsé­gemre, amikor már látták, hogy nekem nem a titkári cím tetszik. Dolgozni, segí­teni akarok ne Kik. Aztán már egyre többen megszó­lítottak. Most már jó ba­rátok vagyunk. Én is ten­gernyit tanultam tőlük. — Énnek a titkárnak is a munkáját. a hozzáértését rangsorolták előbb a falu­beliek és csak azután őt magát. Erőlködő, önámító módszer az is, amit néhány helyen a legutóbbi időkig meg lehetett figyelni. Az, amikor nem a párttitkár, hanem az elnök akarja el­dönteni ezt a rangsort úgy pl., hogy ő hívatja magá­hoz a párttitkárt. Azon méri tőle elsőbbségét, hogy kinek a Szobájában tár­gyal riak. „A társadalomnak nem apolitikus .szakemberekre’ és nem szakmailag hozzá nem értő .politikusokra’, hanem megfelelő vezetők­re van szüksége” — álla­pította meg a IX. párt- kongresszus. Márpedig az a szakember, vagy az a poli­tikus, aki a rangsor felál­lítását tartja fontosnak, egyránt apolitikus. Szövet­kezeti elnök, párttitkár, fő- agronómus. főkönyvelő, üzemegvség vagy bricádve­zető stb. a maga helvén mind első számú vezető — ha ott megteszi mindazt, ami reá vár. Rangsor tehát lehet, sőt van is. csak nem épnen olvan. amilyet a f®1- szólaló keresett 4kt elvé -zi a maga feladatát, magatartásával, emberségével segíti a kö­zösség boldogulását. azt akarata, kérelme ellenére is besorolja a kollektíva a legelső közé. Rangsorolták — nagvon is megbízhatóan — azok az emberek, akik­kel akikért dolgozik. És ez nemcsak a tsz-ve- zetőkre áll. Bárki másra !«. CB«*

Next

/
Oldalképek
Tartalom