Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
9*§láq proletárjai. ßififOBÜlieiok / SZOLNOK MEGYEI fi MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A_ MEGYEI TANÁCS LARM Xv ti, évfolyam, 88,'i. szám. hra §8 Híléz t96ö. december l„ csütörtök.. Forradalmunk harmadik célja a szocializmus hazánkban Á pártkongresszus szerdai tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor fojytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozási Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervlii- vatal elnöke nyitotta meg Ezután Kállai Gyula, s Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula hozzászólása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak] A magyar kommunisták és a többi magyar hazaíi önfeláldozó harcainak eredményeként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a munkáshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szocialista termelési viszonyok létrehozásának — történelmi feladatait- Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresz- szusa: ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben: jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsége magáénak vallja pártunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatúráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztály- szövetség Is a munkás- osztály vezetésével. F ej- lödésfink jelenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nemzeti egység politikájával .valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szocialista nemzeti egység, azonban nem jelenti azt. hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztály- harc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztrájkokban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei *s módszerei is tovább változnak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A Hazafias Népfront jelentősége A szocialista nemzeti egység megszilárdításáén folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfront mozgalomnak. Többször elmondtuk már de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osz- tálynélküll társadalom megteremtéséért folytatott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködése vei is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpárt-rend szer, s fejlődésünknek új, ugyancsak sajátos vonása volt az. hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelmét. a szocializmus alapjainak lerakását egy párt a ml pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes biz-il ma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magvar Szó eialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjai nak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetősé gek arra. hogy a szociaiiz mus teljes felépítésének szakaszában a népfront- mozgalom még szélesebb körben, még eredménveseb ben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjog; funkciót is betölt. A kor mány összetételére, nagyjelentőségű törvények meg alkotására pártunk Központi Bizottságával és népPJnrtlri XäAz államhatalom kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nem egyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különbség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben valamennyi párt, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt kö- vekezetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit1 ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése — többek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniok kell hogy az üzemek dolgozóinak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával és államigazgatás kérdései nácsával együtt tesz javaslatot az országgyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások js egyéni választókerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy Kedves Elvtársak! A szocialista építésben elért eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között ki alakult viszonynak is. A Központi Bizottság be számolója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött. s az együttműködés közös munkává érlelődött. Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure elismerte egy szocialista állam létét és a Magvar Nép- köztársaságban az állam a- a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzet közi sikere volt Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelen ti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nincsenek ellenségei. Vannak sőt az utóbbi néhány évben valamelvest élénkült is a tevékenységük, főként munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezésével és a választások lebonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mértékben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizálódásához. amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommu- nizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink. problémáink felnagví tásából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős pcii tikai és számos esetben közvetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetkö zi imperializmustól. E helyről is kijelentjüksenki sem támadhat büntetlenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellenségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amelv ezt a parasztsággal és az értelmiséggel szövetségben gyakorolja. vagyis a népé. s az övé marad a lövőben is) Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvetlenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogokkal mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszövetkezete A következőkben az államhatalom és az állam- igazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkásoszály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak: gondosabban táriák fel a társadalomban és a gazdnsáeban végbemenő objektív folyamataElhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek egvüttműködését. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az -gyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a teájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása a vállalatok tevékenységének elemzése és gzadasáffpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának tovább feilesztése érdekében elsőrendűen fontos feladaőket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvipolitikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak. hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyilléstől egészen a községi. tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemb»n ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. tunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak. a megvei tanácsok pedig növeliék tovább az al- sóbhs7intű. különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban ■ lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új (Folytatás a 3. oldal»*' Az állam és az egyházak viszonya A minisztériumok és tanácsok
