Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-17 / 271. szám

Vitáq porletárjai. egyesüljetek / SZOLNOK MEGYEI PTmEGVEÍ PÄRTBIIOTTSÄG ÉS A MEGYEI TANÁCS HűlBHHI XVII. évfolyam, 271. szám. Ara 50 fillér 1966. nov. 17., csütörtök. Karóbcxhúzás OYAN AKSZOM. hogy nem valami nagy elisme­réssel viseltetünk a zseb­tolvajok iránt. Pedig, ne­kik rólunk igen megtiszte­lő véleményük van: az emberek nagy-nagy több­sége jószándékú, tisztessé­ges, becsületes. „Hiszen ha nem lennének azok. akkor nem volna érdemes gaz­embernek lenni. Ahol min­denki tolvaj, ott — először is — a rosszhiszemű, gya­nakvó társaságban kevés az alkalom a lopásra, annál nagyobb gond viszont ki- nek-kinek a saját zsebére vigyázni.” De máskülönben is rossz üzlet ez. A könnyű prédára áhítozó, dologtalan zsiványok közt hamar el­fogy a lopni való. Bármi­lyen furcsa, mégis az az igazság, hogy a gazembe­rek a nagy többség becsü­letére alapozzák élősdisé- güket. Bűnözők, botrányhő­sök, naplopók, de még az önzés szelídebb fajtáinak a művelői is számítanak az emberi tisztességre; ahhoz, hogy kitartott lehessen va­laki, mindenekelőtt olyan balekokra van szüksége, akik eltartják. hatdanán, amikor még kisebb közösségekben éltek az emberek, valóban egyszerűbb volt, akkor nem burkolózhattak ismeretlen­ségbe és nem könnyen tűn-, hettek el szem elől a zsi­ványok meg az élősdiek. Ma egy huligán bandával szemben, amely például felforgatja a padokat és leveri az utcalámpákat, mit tehet egy-két járókelő? Va­jon egyértelműen gyávaság, ha elkerüli őket és csend­ben marad? Vagy nézzük a közösség­ellenes magatartás szelí­debb formáit. Sorban áll­nak a jegypénztárnál, a pultnál, a buszmegállónál. Valaki mindig kerül, aki sunyítva, ilyen-olyan trük­kel előretolakszik. Meg­szállják a vonatot az uta­sok. Hányán foglalnak he­lyet soha nem érkező is­merőseiknek, hogy kényel­mesebben ülhessenek — vagy éppen fekhessenek — az első roham után. Üdü­lőhely. Az emberek vágy­nak a nyugalomra, a csend­re. Minden szomszédságban akad egy-két nyitott ablak, amelyből naphosszat böm­böl valamilyen hangszóró. Láttam olyan víkendházat, amelynek a teraszára magne­tofont szerelt a leleményes tulajdonos. Kevés az olyan pult, ahol nem tűrnek el ügyeskedőket meg protek­ciósokat, az olyan lépcső­ház, amelyet nem firkál­nak össze, az olyan szemét- gyűjtő, amelyet nem szór­tak körül szeméttel. Más garázdaságról egye­bekről, most ne beszél­jünk. Gondolom, arra sem érdemes sok szót veszteget, ni, hogy a társadalom kul­lancsai annál inkább el­szaporodnak, s annál szem­telenebbek, minél gyengébb velük szemben az ellenál­lás, minél inkább tapasz­talják az elgyávulást, a közönyt, az ostoba türel­met. TUDOM a receptet, és mindnyájan tudjuk: ne menjünk el szó nélkül az ilyen jelenségek mellett; ne tűrjük el stb. Valami azon­ban hiányozhat ebből a receptből, ha ilyen hatásta­lan. Megpróbálom felderí­teni, mi hiányzik. Ismerek például egy jBöahirű zsiváiurt A kör­nyékbeliek mind ismerik, és tudják róla, hogy amit őrizetlenül meglát, azt előbb-utóbb a magáévá te­szi. Régi ismerőse a rend­őrségnek és a bíróságnak is, hiszen , egyszer-egyszer megtörténik, hogy rajta­kapják. Nemrégiben is tet­ten érték, igaz, leütötte a tettenérőt, de így sem úsz­ta meg szárazon: hatszáz forintra büntette a járás- bíróság. — Más példa, egy új­sághír. Egy fiatalember a mennyasszonyát megtáma­dó huligánt leterítette. Az ütés nagyra sikerült, és a bíróság felelősségre vonta a keményöklű vőlegényt. — S végül egyet a legközönsé­gesebb, mindennapos pél­dákból. Az Államvasutak szabályzata szigorúan tilt­ja a vonaton a hangosko­dást, a botrányos viselke­dést, a jogtalan helyfogla­lást, Tapasztalták már, hogy effélékért megbüntettek va­lakit? Ezek után teljesen vilá­gos: Kevés az állampolgá­roktól szigort, határozott, kemény fellépést elvárni az olyan ügyekben, ame­lyekben az arra hivatott néhány állami szerv és ha­tósági személy is közönyös, vagy elnéző. Próbáljuk csak ki, mennyivel bátrabban lép fel a társadalom min­denfajta kullancsaival szemben az egyszerű ál­lampolgár, ha a közösség­nek nemcsak a rokonszen- vét, de egyre növekvő szi­gorát is maga mögött tud­ja. AZ A BAT — mondta valaki, akinek ezt a dolgot szóbahoztam —, hogy nem vagyunk eléggé humanis­ták. Az őskori-középkori társadalmak mennyivel emberségesebbek voltak! A munkakerülőt egyszerűen felkötötték, a tolvajnak, útonállónak. haramiának le­vágták a kezét, kiszúrták a szemét, kerékbe törték, ka­róba húzták őket. Nem vi­tatom — mondotta —, hogy akit például koróba húz­tak, annak ez a művelet határozottan kényelmetlen volt — ezer és tízezer be­csületes ember viszont meg­szabadult egy haramiától. Mi az igazi humanizmus, ha nem ez: a tisztességes emberek védelme?... BEVALLOM ezek után. hogy nem egészen szándék nélkül kevertem össze eny- nyi együvé nem illő dol­got, a jogtalan helyfogla­lástól a karóbahúzásig. Hi­szen — egybekről nem szól­va — éppen ez teszi bo­nyolulttá az ügyet, hogy a közösségellenes magatartás­nak, viselkedésnek ilyen széles a skálája, és a tár­sadalom önvédelmének is sokrétűek a változatai. De itt épp arra akartam felhívni a figyelmet, ami a szélsőséges esetekben is azonos elem, s mindent ösz- szevetve még inkább bizo­nyos vagyok benne, hogy az együttélés normáit át­hágó kellemetlenkedések jóval nagyobbik része lét­re sem jönne, ha az illeté­kes hatóság és az állompol­gárok összehangolt, kemé­nyebb ellenállásába ütköz­nének a kellemetlenkedők. Ami pedig ezen túl már a bűneseteket illeti, azt hiszem csakugyan ember­ségesebb volna a nagyobb szigor. Ez ma nem sértené — hívebben kifejezné in­kább — a közvélemény igazságérzetét P. Gy. Növekszik a főldgázfogyasztók száma A várós gázellátásáról tárgyalt a végrehajtó bizottság Szolnokon a városi ta- náscs vb tegnapi ülésén a két vb-ülés között tett in­tézkedésekről készített be­számoló jóváhagyása után megvitatta a végrehajtó bizottság 1967. első félévi munkatervét. Ezután a Szolnok megyei Földgázszolgáltató Vállalat igazgatója által készített jelentést, valamint az azt kiegészítő állandó bizott­sági jelentést tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Az idén elkészül a II. számú fogadóállomástól a Marx parkig kiépített, Kö­rülbelül 5000 méter hosszú, nagyközépnyomású gázve­zeték, továbbá a Keskeny János utcában mintegy 1500 méteres kisnyomású gázve­zeték. A két körzeti nyo­másszabályozó ház (Marx park, tüdőkórház) átépítése is a befejezéshez közeledik. Ez lehetővé teszi újabb né­hány utcában a kisnyomá­sú hálózat kiépítését. A nagyközépnyomású vezeték biztosítja az ipari negyed — vegyiművek, jármű­javító, cukorgyár, Ganz- MÁVAG — gázellátását. A gázfogyasztók száma vár­hatóan eléri a 3200-at, — vagyis az idén 500 lakásba vezetik be a gázt. Tovább növekedett az. egy fogyasztóra eső gáz­felhasználás is. Az idén az egy fogyasztóra eső ház­tartási gázfogyasztás 927 köbméter. Ez azt jelenti, hogy egyre többen nemcsak fűtésre, hanem főzésre is használják a földgázt. A vállalat a gondokat, nehézségeket is feltárta je­lentésében. Többek között azt, hogy a kevés készülék, valamint a szakemberhiány miatt — mind a közületi-, (Tudósítónktól) A harmadik ötéves terv helyi iparpolitikai program­ja megállapítja: az állami és szövetkezeti ipar mel­lett továbbra is szükség van a kisiparosok szolgál­tató tevékenységére, első­sorban falun. — Hogyan alakul a kis­iparosok munkája — erről kérdeztük Szoboszlai Istvánt, a KIOSZ me­gyei titkárát. — Megyénkben jelenleg kétezerhétszázkilencvenhá­rom kisiparos működik — kaptuk a választ. — Az első háromnegyedévi helyi iparpolitikai tervüket túl­teljesítették. Ez is bizonyít­ja, hogy a kisiparosok szolgáltató tevékenységére szükség van. Többen ex­port tevékenységet is foly­tatnak. Az idén másfél millió forint értékben vé­geztek export, illetve im­port pótló termelést. — Milyen jelenségek ta­pasztalhatók a kisiparosok létszámának alakulásában és a kontárok körűi? mind a magános megren­delők igényeinek kielégíté­sére csak a harmadik és negyedik negyedévben nyílt lehetőség. S bár a vállalatnál munkaerő átcsoportosítással és egyéb módon is igyekeznek a megrendelők igényeit ki­elégíteni, ez teljes egé­szében nem sikerül. A növekvő feladatokhoz 1967-ben húsz szakmunkás­ra és tíz segédmunkásra lesz szüksége a vállalatnak. Ezt részben ipari tanuló képzéssel, részben pedig A tallini delegáció tagjai tegnap reggel Zagyi János elvtárs, a megyei pártoi- zottság titkárának,' dr. Kú­ti Györgynek, a megyei ta­nács vb titkárának kísére­tében Jászberénybe indul­tak, ahol délelőtt 10 óra­kor a Hűtőgépgyár főbejá­ratánál a járás, a város és a gyár vezetői fogadták a kedves vendégeket. Egyen­ruhás ifjúgárdisták virág­csokorral köszöntötték a delegáció tagjait, majd a Hűtőgépgyár műszaki ta­nácstermiben László Ká­roly főmérnök és Fehér Imre, az üzemi pártbizott­ság titkára tájékoztatta a vendégeket a gyár életéről, ezt követően a delegáció — Fél év alatt az első fokú iparhatóságok száz­húsz iparengedélyt adtak ki megyénk területén. Ez a szám — sajnos — nem jelent növekedést, mert ugyanakkor százharminc- nyolc kisiparos öregség, be­tegség és egyéb ok miatt megszüntette ipartevékeny­ségét. A jelek azt mutat­ják, hogy a csökkenő ten­dencia tovább folytatódik, annak ellenére, hogy az építőiparban, de más szak­mában is igénylik a mun­kájukat. Gyakori jelenség, hogy a lakosság szükségle­teit a kontárok elégítik ki, mivel az állami és szövet­kezeti ipar kisebb értékű egyedi megrendeléseket nem vállal, kisiparos pedig nincs. — A kontárok sok eset­ben gátlástalanul dolgoz­hatnak, mert liberálisan járnak el velük szemben. A tapasztalatok szerint sok esetben minimális bünte­tést szabnak ki a szabály­szakmunkás átképzéssel biztosítják. A városi tanács ipari és kereskedelmi állandó bi­zottsága jelentésében arról is számot adott; a vállalat eredményes munkájának, készenléti szolgálatának ér­deme, hogy a gázszolgálta­tásban jelentősebb zavar nem volt. A hozzászólók is elisme­réssel szóltak a vállalat munkájáról, amelynek dolgozói lelkiis­meretesen, pontosan dol­goznak, s jelentősen túl­teljesítették kongresszusi vállalásukat is. tagjait az üzem megtekin­tésére invitálták. Az üzemlátogatás előtt Vüljas elvtárs, a tallini küldöttség vezetője megkö­szönte a szívélyes fogadta­tást, s elmondotta, hogy már régóta ismerik a jász­berényi Hűtőgépgyár ter­mékeit, hiszen az itt gyár­tott háztartási és kereske­delmi hűtőszekrények ha­zájukban is kaphatók. A Tartuban nemrég elkészült korszerű hűtőház teljes be­rendezését is a jászberé­nyiek szállították. Elmon­dotta azt is, hogy Észtor­szág fejlett mezőgazdasága következtében nagy prob­lémájuk a hűtőkapacitás növelése és ez a halipar sértési előadók az Iparjo­gosítvánnyal nem rendel­kezőkre. Ezzel akarva aka­ratlanul a kontárokat he­lyezik előtérbe az adófize­tő, becsületes kisiparosok­kal szemben. — A KIOSZ fontos fel­adatának tekinti a lakos­ság igényének fokozottabb kielégítését. A kisiparoso­kat azokra a területekre irányítjuk, ahol munká­jukra a legnagyobb szük­ség van. Figyelmet fordí­tunk a szakutánpótlás ne­velésére. — Az eddigi tapasztala­tok felhasználásával a jö­vőben is segítjük a szak­munkástanulók gyakorlati előmenetelének fejlesztését, időközönként vizsgáztatáso­kat szervezünk részükre. Továbbra is szigorúan el­járunk azokkal a kisiparo­sokkal szemben, akik ha­nyag munkát végeznek és megszegik a rájuk vonatko­zó törvényeket — mondot­ta befejezésül Szoboszlai István. Ma: Rövidszoknyás kémek Amikor alulról jön az „áldás" Múzeum a tömlöcben • A hű barát visszatér számára Is elengedhetetlen. Ezért is nagy örömükre szolgál, hogy országuk már régóta üzleti kapcsolatban áll a jászberényi Hűtőgép­gyárral. A delegáció tagjai nagy érdeklődéssel tekintették meg a különböző típusú jégszekrények gyártásának folyamatát és elismerően nyilatkoztak a látottakról Az ebédnél Väljas elvtára pohárköszöntőjében megkö­szönte a vendéglátást és további eredményes munkát, sikereket kívánt a gyár kollektívájának. A hűtőgépgyári látogatás befejező aktusaként László Károly főmérnök ajándék­kal kedveskedett a küldött­ség tagjainak. Háromnegyed kettőkor a tallini delegáció a jászbe­rényi múzeum megtekinté­sére indult, ahol az állan­dó régészeti és néprajzi ki­állításon Tóth János igaz­gató kalauzolta végig a vendégeket. Az észt elvtár­sak hosszan időztek a vá­ros jelképe, a híres Lehel kürt előtt, amelynek oon- tos mását valamennvi de­legátusnak átnyújtották. Észt vendégeink délután 3 óra előtt néhány nerccel érkeztek a jászboldogházi művelődési házhoz, ahol a delegációt a község és az Aranykalász Termelőszö­vetkezet vezetői üdvözöl­ték. A küldöttséget iászbol- dogházi látogatására a já­rás vezetni is elkísérték. Itt csatlakozott a delegá­cióhoz Csáki István elv­társ. a Köznonti Bizottság tagia. a Szolnok megvei pártbizottság első titkára, aki a továbbiakban részt vett a délutáni nrogram- ban. Az Aranykalász Ter­melőszövetkezet néhánv me­zőgazdasági üzemének meg­tekintése után a művelő­dési ház kistermében Kon­koly Béla tsz-elnök és Var­na István, a tsz oárttitkára tájékoztatta a vendégeket p el etórr.1 f\ koráéi órákban a küldött- ség férfi tagjainak kérésé­re csv műsoron kívüli nrosTamra is sor került, vacsora köbben ugyanis menfokintették az Interna­tionale—Vasas kunamér- kőzés televíziós közvetí­tését R Gk Százhúsz iparengedély félév alatt Kétezerhétszázkilenevenhárom kisiparos működik a megyeben — Elnézőek a kontárokkal szemben l ________________________________________ Az eszi vendégek látogatása a Jászságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom