Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-16 / 270. szám

ViIáq porleiárjai. eqi/esü tietek ! SZOLNOK MEGYB IA megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja ^aSjgaBafiaH XVU évfolyam, 870. síim. ÄfO SO Üllér W66- november IS., szerda. Számunkra a szovjet magyar barátság éltető elem Észt —magyar barátsági est a Szigligeti Színházban A tallinnl küldöttség Szolnok megyei baráti lá­togatásának kiemelkedő eseményeként, hétfőn este a Szigligeti Színházban ünnepi estet rendeztek, amelyen a delegáción kívül a vendégek között megjelent H. Tom ming elvtárs, a szovjet nagykövetség másodtitká­ra. G. G. Bugajov elvtárs, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselője. Este fél hét után néhány perccel a színház előcsar. dókában rövid ünnepség keretében Bárdi Imre, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese fotókiállítást nyitót", mg, amely ax észt nép életét mutatja be. Az ünnepi nagygyűlés díszelnöksége a színpadon foglalt helyet. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után a vendégeket és a színház nézőterét meg­töltő ünneplő szolnokiakat Fodor Mihály ,a megyei ta­nács vb elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédében fog­lalkozott a testvéri szovjet népek és a magyar nép ba­rátságának Jelentőségével. Ezután Csáki István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet A szónok így kezdte: — A magyar—szovjet ba­rátságnak ismét pirosbetűs ünnepei vannak Szolnok megyében. A végtelen szov­jet föld egy kis köztársasá­gából, annak fővárosából ér­keztek hozzánk vendégek testvéri küldetésben. — Nagy öröm számunk­ra a megtisztelő látogatás. Boldogok vagyunk, hogy ez év augusztusi tallinnl lá­togatásunkat viszonozva el­jöttek hozzánk a barátság és testvérkapcsolat szálai­nak továbbfűzésére, erősí­tésére. — A mai barátság első szálai a szovjet emberekkel harcmezőkön, apáink, fivé­reink küzdelmében és vé­re hullatásában szövődött, fél évszázaddal ezelőtt, amikor vállalkoztak a tá­madó és fojtogató imperia­lista blokád elleni harcra. Ezután Csáki elvtárs ar­ról beszélt, hogy a szovjet hadsereg győzelmes fel­szabadító harca után mit jelentett számunkra a szov­jet nép segítsége, hogy Ma­gyarországból, a gyász és a szegénység országából a nép szocializmust építő ha­tója legyen. A szovjet és a magyar nép barátsága ezért megbonthatatlan és szilárd, majd beszédét így folytatta: — Észt elvtársainkat, az 6si Tallinn képviselőit, mint a magyar—szovjet b*_ ■Maág küldötteit fogadtuk és ünnepeljük. Sok minden közös volt életünkben, a most szövődő barátság előtt is, — Nyelvünk mintegy ötszáz szó­ban ma is őrzi közös szár­mazásunkat, a finn-ugor népcsoporthoz való tartozá­sunkat. Bár utunk a népek nagy vándorútján, a törté­nelem ködbevesző századai­ban elvált, észt testvéreink­nek ott fenn északon, a Balti tenger partján, szép hazájukban éppen úgy kel­lett küzdeni az idegen el­nyomókkal, területhódítók- kai, mint nekünk magya­roknak itt a Duna-Tisza táján. Majd beszédét a további­akban így folytatta: — Teljes szívből örülünk annak, hogy a megye és Tallinn város között test­vérkapcsolat jött létre, s hogy az fejlődik. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy ez a kapcsolat tartalmas le­gyen. Szolgálja a szocialista építőmunka tapasztalatai­nak kicserélését, szolgálja a szocializmusért, a kom­munizmusért folyó küzdel­met, szolgálja az örök és megbonthatatlan szovjet— magyar barátság ügyét Ez számunkra magyar kom­munisták, magyar dolgozók számára mindenkor lelkesí­tő cél és feladat. Ezután így szólt: — A mi számunkra a ízovjet—magyar barátság éltető elem. Ezt kívánjuk Tallinn és Szolnok megye testvérkapcsolatával is erő­síteni. — Kívánom Vajno Vdíjas elvtársnak, a tallinni vá­rosi pártbizottság első tit­kárának, a Legfelsőbb Ta­nács tagjának, és minden kedves észt elvtársunknak, érezzék jól magukat szülő­földünkön. s ha majd haza­térnek szép hatójukba, a2 ősi Tallinnba, vigyék hírül, hogy a barátságnak, a test­vérkapcsolatnak őszinte és Igaz híveivel találkoztak, vigyék hírül, bogy a nap- CiojfM magyar alfölden, a szőke Tisza partján és egész országunkban a szo­cializmusért tenni kész em­bereket találtak, akik tud­ják, mit jelent az igaz barátság. Csáki István elvtárs üd­vözlő beszéde után Vajno Yaíjas, a küldöttség -veze­tője emelkedett szólásra. Megköszönte a meleg, üd­vözlő szavakat és átadta az ünnepség résztvevőinek az észt nép forró üdvözletét. Elmondotta; indulásuk előtt sokan felkeresték a delegá­ció tagjait, hogy tolmácsol­ják Szolnok megye dolgo­zóinak baráti, testvéri üd­vözletüket. így 6 maga találkozott a tallinni „Eesti Kaabel” nevű gyár egyik munkásával, aki a Szov­jet—Magyar Baráti Társa­ság gyári szervezetének el­nöke, akj elmondta neki, hogy a gyárnak szoros kap­csolatai vannak Magyaror­szággal, Szolnok megyével Is. A gyár dolgozói köny­veket fényképalbumokat és termékeikből mintát küldtek magyar barátaik­nak. Üdvözletét hozott a tallinni Kommunaar cipő­gyárból, valamint a tallinni Volta gyárból is. Majd arról szólott, hogy észt barátaink milyen nagy érdeklődést mutatnak a magyar nép élete és munkája, alkotásai iránt Részletesen ismertette, mi­lyen nagy példányszámban fordítottak észt nyelvre magyar szépirodalmi műve­ket, klasszikusokat és a mai magyar Írók műveit is. Majd beszélt vendégünk az Észt Szocialista Szovjet Köztársaságról és fővárosá­ról, Tallinnról. A régi Tal- linn-nak két születésnapja van — mondotta, — Az egyik akkor volt, amikor az első lakosok a Balti ten­ger partján letelepedtek és a másik, amikor az észt dolgozó nép a kommunista párt vezetésével 1940 nya­rán levetette magáról a burzsoázia igáját és hozzá­kezdett országa építéséhez, életének alakításához. Csak egy évig dolgozhattunk békében, mert az áruló hit­lerista Németország meg­támadta a Szovjetuniót. A Nagy Honvédő Háború évei következtek, emberek tízezrei telepedtek át a Szovjetunió hátországába, dolgoztak a győzelemért, az (folytatás a S. oldalon) 4 párt kongresszus tiasteletére Hat kislakással többet épít fel a mezőtúri szövetkezet A megye kisipari terme­lőszövetkezeteinek dolgozói — a vállalati munkások­hoz hasonlóan — felaján­lásokat tettek a pártkong­resszus tiszteletére. Néhány szövetkezetnél a közelmúlt­ban számba vették az ed­digi eredményeket. A szolnoki Minőségi Sza­bó Ktsz-ben a termelési tanácskozáson kiderült, hogy a 200 ezer forint értékű, a lakosság-szolgáltatás nö­velésére tett vállalást már túlteljesítették, s így még az év végéig plusz 100 000 forint értékű többlet-ter­melést vállaltak magukra. A mezőtúri Építőipari Ktsz dolgozói vállalták, a tervezettnél 8 kislakással többet építenek fel az idén a lakosságnak. A munká­val jól haladnak, bíznak abban, hogy sikerül telje­síteni a vállalt feladatot. Hét brigádról külön jó hírt kaptunk. Varga Istvá­néit, akik a Nagykunsági Építőipari Szövetkezetben dolgoznak már megvalósí­tották az éves terv rájuk eső részét, s felajánlásukat is teljesítették. Így az év­ből hátralévő közel két hó­napot a vállalások túlszár­nyalására használják fel. A kisújszállási Vas- és Faipari Ktsz hat szocialista brigádja is hasonlóan jó eredményekkel büszkélked­het Építőipari szakemberek tanácskoztak Szolnokon (Tudósítónktól) Az építőipar iparosítási módjával ismerkedtek no­vember 15-én a tiszántúli megyék állami építőipari vállalatainak műszaki dol­gozói, az ÉM. Építőipari Főigazgatóság által rende­zett tájegységi ankéten, Szolnokon. Szathmáry Lászlónak, a műszaki fejlesztési főosz­tály vezetőjének megnyitó­ja után a szakelőadók film­vetítéssel szemléltetve is­mertették az építőipari mi­nőségvédelem módját, a panelos lakásépítést, az ipa­ri, mezőgazdasági és kö­zösségi épületek üzemi elő- gyártású vasbeton-váz-szer- kezettel való építését, a csúszó zsaluzást és korsze­rű új szak, szerelőmódsze­reket Megkezdődött a téli gépjavítás Csak négy állomáson javítanak traktort — Kooperáció a szomszédos megyékkel — Kiterjesztik a eseretraktoros módszert A termelőszövetkezetek 946 erőgép főjavítását igé­nyelték Szolnok megye gép­javító állomásaitól. A több éves tapasztalat azonban arra enged következtetni, hogy ez a mennyiség még növekedni fog. Ezer trak­tor rendbehozása nem kis feladatot ró a hálózatra. Közismert, hogy az utób­bi években bevezették az erőgépek tipizált és sza­lagszerű főjavítását. Egy- egy állomás csak bizonyos típusok rendbehozásával foglalkozik. De azt nagy szériában, gyorsan és ol­csóbban végezte. Tehát be­vált ez a módszer. Az 1966—67. évi javítási főidényben tovább halad­nak egy lépéssel. A kooperációt nemcsak a megyén belüli, hanem a szomszédos megyék állo­másaival Ls megszervez­ték. Tavaly még kilenc állomá­son javítottak erőgépet Szolnok megyében, most csak négy helyen fognak. Jászberényben a Zetor K 25-ös. Jászklséren a Zetor- Suoer, Kunhegyesen az MTZ, Szolnokon a DT tí­pusú traktorokat hozzák rendbe. A Heves megyei Horton az SZ 100-as, Gyöngyösön a T 28-as és az U 28-as, a Nógrád megyei Érsek- vadkerten a Zetor 3011-es, Budapesten pedig az RS 09-es tarktorokat javítják. A DT és az MTZ típusok­ból mindenütt nagy meny- nyiségű van, ezért minde­nütt megyén belül javítják ezeket. A többi típusokat Szolnok megyébe hozzák a szomszédos megyékből, in­nen pedig oda viszik az említett típusokat. Az új módszer nagy szé­riák javítását teszi lehető­vé. Túrkevén tavaly már műanyag feltöltéssel újítot­ták fel a megkopott alkat­részeket. Ezt a módszert most a többi javító állo­máson is átvették. Rak­tárra is újítanak fel al­katrészeket Az alkatrész hiány min­dig gondot okozott, mert a meglévő készlet is elapró­zódott. Tavaly négy helyen ja­vítottak MTZ-t, most csak Kunhegyesen fog­nak. Az erőgépeket fix áron javítják. Ezek összege azo­nos a tavalyival. Az MTZ-t 31 ezer, a Z 25-öst 22 ezer, a DT 54-est 52 ezer forin­tért hozzák rendbe. Közis­mert az állami támogatás rendszere. A főjavított traktorok fix vállalási ösz- szegének felét az állam vállalja magára. Vajon ki fizeti a szom­szédos megyékben javított erőgépek oda-vlssza szállí­tási költségét? Az Illető gépjavító állomás. Az FM által megállapított állandó árnál többet nem kérhet­nek a termelőszövetkeze­tektől. A garanciális hibá­kat továbbra is a körzeti állomáson javítják ki, hogy meggyorsítsák az átfutás idejét. Az erőgépek főjavításá­val csak négy Szolnok me­gyei állomás foglalkozik. Mit csinálnak a többiek, lesz-e munkájuk? Erre a kérdésre Kern Pál, az igazgatóság főmérnöke határozott Igennel válá­sáéit. Törökszentmiklóson' 450 pótkocsit fognak javítani. Tavaly ezt négy helyen bonyolították le. Jászkisé- ren, Karcagon és Mezőtú­ron a kombájnokat — mintegy 320-at — hozzák rendbe. Tószeget az épület gépészet és az állattenyész­tés gépeinek karbantaHa­sára profilírozták. Itt újít­ják fel a tsz-ek villamos hálózatát is. Kunszentmár- tonban a tsz-ek tehergép­kocsijait készítik elő a ket­tes szemlére. Cibakházán a kisgépek gyártásával fog­lalkoznak, Tiszafüreden a saját gépeiket hozzák rend­be. A munkagépek javításá­val minden állomáson fog­lalkoznak. A növényvédő gépeket Jászkiséren, az ön­tözőgépeket pedig Kisúj­szálláson veszik munka alá. A korábbi években már Jól bevált traktor cserés javítást most kiterjesztik. A javító állomások megfe­lelő cserealappal rendel­keznek, s a hibás gép he­lyett azonnal adnak rend- behozött gépet a szövetke­zeteknek. A szomszéd me­gyékben javítandó típusok­ból a Szolnoki Gépjavító Állomáson lesz cseregép. A tsz-ek szakemberei itt kaphatnak hibás gépük helyett főjavított traktort A téli javítási Idény már megkezdődött. Jászbe­rényben november 20-a körül indul a szalag. Célszerű, ha a közös gaz­daságok mielőtt átadják a javításra szánt gépeiket a körzeti állomásnak. — m. L sj

Next

/
Oldalképek
Tartalom