Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-12 / 267. szám

1966. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat (Folytatás az 1. oldalról) tívát a választók elé, hogy más politikai rendszert válasszanak, mert ez köz­vetve vagy közvetlenül a régi népelnyomó hatalom restaurációjának útját nyit­ná meg. A hatalom kérdé­sét mégis a választók elé viszi, de népszavazássze- rően: igennel felelnek, akik a törvényesen állított és a választópolgárok gyűlésein javasolt jelöltekre — a je­löltek bármelyikére — ad­ják szavazatukat. — Ezzel érthetően más értelmet nyer a jelölt sze­mélye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választók megítélése sze­rint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli job­ban. személy szerint ki al­kalmasabb a nép érdekei­nek országgyűlési vagy ta­nácsi képviseletére. — A szavazás ennek el­lenére nem formális, mert a szavazók két lényeges kérdésben nyilvánítanak véleményt. A szavazás ál­lásfoglalás a jelölt által képviselt néphatalommal kapcsolatban, egyszersmind a szavazók nvilatkozata a jelölési eljárás során állí­tott jelölt személyére néz­ve. 1954 óta ez a rendszer a tanácsi választásokon, s ezt terjeszti most ki a tör­vényjavaslat a képviselő- választásokra is. A törvényjavaslat elő­adója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választó­jogi törvénytervezet alap­jában az eddigi formájá­ban hagyta meg a jelölé­si eljárást, de néhány olyan módosí­tást is tartalmaz, amely to­vábbfejleszti azt. Ezzel egyidejűleg megnöveli a Hazafias Népfront szere­pét és felelősségét is. — A gyűléseken a társa­dalmi szervezetek — a párt, a KISZ, a szakszer­vezet, a népfront-bizottság, az illető intézmény és min­den választópolgár javasol­hat jelöltet. Ezt a tör­vényjavaslat nem részlete­zi. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülé­sén felvetődött: nem len­ne-e helyes részleteiben is kifejteni, kik tehetnek ja­vaslatot a jelöltre. A leg­utóbbi választások idején ugyanis helyenként vita volt erről. A bizottság vé­gül a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően határozta meg a javaslat- tevők körét, ugyanakkor kimondta: mivel egyértel­mű a lehetőség és a gya­korlat. nincs szükség arra. hogy ezt a törvényjavaslat­ban részletezzék. A választópolgárok ja­vaslatainak egyeztetése és rangsorolása a néofront-bi- zottságban történik. Ennek fórumán a párt képvieslői és a pártonkívüliek tanács­koznak s foglalnak együtt állást. — M? a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tette fel a kérdést ez­után Erdei Ferenc, s így válaszolt: — A jelölési el­járásnak politikailag fon­tos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanan­nak a politikának a kép­viselőiről van szó. A jelö­lés során tehát nem politi­kai irányzatok versenge­nek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés ele­venedik fel, hanem a közös politika érdekében folyta­tott agitáció a személyi al­kalmasság és érdemesség demonstrálásával egészül ki. Erdei Ferenc a további­akban hangsúlyozta; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság fenntartás nélkül helyeselte, hogy az új, egv- ■édes választójogi törvény tervezete megteremti az or­szággyűlési és tanácsi vá­lasztások elvi és eljárási egységét. Ugyanakkor en­nek az egységnek a még következetesebb megvalósí­tására elfogadott néhány kisebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egy­ségesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnésé­nek okait. Ugyanígy a tel­jes elvi és eljárási egysé­get juttatta kifejezésre az­zal is, hogy mind a képvi­selőknél, mind a tanácsta­goknál kiemelte a beszámo­lás rendszerességét. A törvényjavaslat előadó­ja végül a bizottság né­hány egyéb módosító javas­latát indokolta. Majd kérte az országgyű­lést, hogy az új, egységes választójogi törvény terve­zetét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mc­Engedjék meg, hogy e nagyjelentőségű törvényja­vaslat néhány fő vonásá­val, társadalmi jelentőségé­vel foglalkozzam — kezd­te beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — Köz­ismert, hogy az elmúlt években népköztársaságunk politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális élete jelentősen fejlődött; — Erősödött szocialista rendszerünk, erősödött ál­lamhatalmunk, a proletár diktatúra állama; — Gyarapodott és fejlő­dött, javultak az emberek életviszonyai és munkakö­rülményei; — Dolgozó népünk ered­ményei növelték hazánk nemzetközi tekintélyét is. Az elért eredmények, a politikai és gazdasági éle­tünkben bekövetkezett vál­tozások lehetővé és szüksé­gessé teszik, hogy a népi államunk demokratizmusá­nak további erősítéseként, most új választójogi tör­vényjavaslatot terjesszünk a tisztelt országgyűlés elé. Továbbiakban rámutatott: Államunk és rendszerünk alapvető jellemzője ’ a szo­cialista demokratizmus, amely mindjobban áthatja egész közéletünket, állam apparátusunkat. A szocialista demokratiz­musnak jelentős szerepe van a gazdasági életben, az üzemekben, a termelő­szövetkezetekben és más területeken is. Magasabh- rendűsége elsősorban' ab­ban van, hogy széles lehe­tőséget biztosít a dolgozó emberek számára az őket érintő állami, gazdasági döntések meghozatalában. Szocialista államunk és rendszerünk demokratizmu­sa nyilvánul meg a kép­viseleti szervek munkájá­ban, az állampolgárok rész­dosító javaslataival együtt fogadja el. Az elnöklő dr. Beresz- tóczy Miklós ezután szüne­tet rendelt el. Szünet után Pólyák Já­nos elnökletével folytató­dott az ülés. A törvényjavaslat vitájá­ban elsőként Horváth Ká- rolyné budapesti képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az új választójogi tör­vény tervezete mind tartal­mában, mind céljában a szocialista társadalmi vi­szonyok tovább fejlesztését, a közéleti demokratizmus szélesítését szolgálja. A törvényjavaslatot a képviselő elfogadta és az országgyűlésnek is elfoga­dásra ajánlotta. Ezután Apró Antal. a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. vételében, a közügyek in­tézésében, . az ellenőrzés­ben, az állampolgárok jog- egyenlőségében. Hazánkban az országgyű­lésnek — amelyben a dol­gozó nép választott képvi­selői hozzák a törvényeket — kiemelkedően fontos po­litikai szerepe van. — Az országgyűlés fel­adata, hogy államunk és rendszerünk szocialista de­mokratizmusát tovább mé­lyítse. A törvényjavaslat teljes mértékben érvényesíti az alkotmányban foglalt vá­lasztási elveket — mondot­ta s ismertette ezeket. Apró Antal ezután ösz- szehasonlította az új vá­lasztójogi törvényjavaslatot a felszabadulás előtti idők választójogi rendszerével, amikor annyira szűkítették a választásra jogosultak számát, hogy a munkásság és a szegényparasztság nagv tömegeit mindig megfosz­tották. véleményük kinyil­vánításának lehetőségétől. A felszabadulás után milliók kaptak lehetősé­get arra, hogy a válasz­tások útján gyakorolják egyenlő állampolgári jo­gaikat. Hazánkban a választópol­gárok száma 1963-ban több volt, mint 7 100 000, vagyis a lakosság 70,6 százaléka. Ez az arány sokkal maga­sabb, mint bármelyik tő­kés államban. 1925-ben pél­dául — amikor az ellenfor­radalmi Magyarországon választójogi törvényt hoz­tak — a lakosságnak mind­össze 27 százaléka volt vá­lasztásra jogosult! Nálunk ma a 18 éven felüli egész felnőtt lakosság rendelke­zik választójoggal — kivéve azt a csekély töredéket, akiket a törvény rendelke­zései kizárnak. Ezután Apró Antal hang­súlyozta: Mostani törvény- javaslatunk fő célja, hogy oly módon tegyük még demok- ratikusabbá választási rend­szerünket, hogy választó- polgáraink ne csak a poli­tikánkra szavazhassanak, hanem közvetlenül a poli­tikát képviselő személyre is. A képviselők és a vá­lasztópolgárok kapcsola­tát közvetlenebbé teszi, és a képviselő felelőssé­gét jelentős mértékben növeli az egyéni válasz­tókerületi rendszer. E rendszer alapján — az országgyűlésben végzett te­vékenység mellett — a kép­viselői megbízatás egyben állandó kapcsolatot jelent a képviselő és választói kö­zött. Része ennek a kapcso­latnak az is. hogy a kép­viselő rendszeresen beszá­mol választóinak. A válasz­tók személyesen is felkeres­hetik képviselőjüket köz­ügyekben és egyéni ügyek­ben egyaránt. A képviselő amennyiben a parlamentben és a válasz­tókerületében nem tesz ele­get kötelességeinek, vagy megbízatására más okból méltatlanná válik, vissza­hívható. Az egyéni választókerü­leti rendszerre való áttérés nagymértékben megnöveli a jelölés munkájának fon­tosságát. Üj választójogi . törvé­nyünk még inkább biztosít­ja azt, hogy olyan embere­ket jelöljenek és válassza­nak meg, akik élvezik a választók bizalmát. Pártunk programja ki­fejezi és képviseli vala­mennyi dolgozó osztály ér­dekeit és töretlenül harcol azok megvalósításáért. Ma társadalmunk a szocializ­mus építésében egyaránt ér­dekelt baráti osztályokból és rétegekből áll. A törté­nelmi fejlődés úgy alakult, hogy nálunk visszalépést je­lentene a több politikai irányzat, több párt műkö­dése. Ez azonban nem je­lenti, hogy á szocializmus építése kizárja a többpárt­rendszert. Egyes szocialista orszá­gokban ma is több politikai párt működik, de ezekben az országokban is a szocia­lizmus építésének közös platformján működnek együtt a pártok. Azt pedig, hogy a mai kapitalista or­szágokban hogyan lesz majd a szocializmus építése idején, eldöntik ezen or­szágok népei. Mi meggyőződéssel ál­lítjuk, hogy a többpárt­rendszer nem ismérve a demokráciának. A Horthy-Magyarországon volt többpárt-rendszer, en­nek ellenére nem ütötte meg a polgári demokrácia mértékét sem. Azoknak a burzsoá poli­tikusoknak és újságíróknak, akik tűlünk a többpárt­rendszert kérik számon, nem az fáj, hogy nálunk egy párt van, hanem az, hogy ez a párt a munkás- osztály, a dolgozó nép párt. ja, a kommunista párt. Mindnyájan tudjuk — mondotta a szónok a to­vábbiakban —, hogy a szo­cializmus teljes felépítése hosszabbtávú programot je­lent. Az előttünk álló új feladatok azonban máris szükségessé teszik, hogy az országgyűlés munkáját to­vább fejlesszük. Az új választójogi tör­vényjavaslat nemcsak választási rendszerünk további demokratizálódá­sának a feltételeit teremti meg, hanem a képvise­lők, a tanácstagok aktí­vabb részvételével erő­síteni fogja államszerve­zetünket is. amely az országggyűléstől, az Elnöki Tanácstól és a Minisztertanácstól kezdve a helyi tanácsokig egységes egészet alkot. — biztosítva pártunk politikájának ér­vényesülését a szocialista társadalom felépítéséért folytatott harcban. Apró Antal befejezésül aláhúzta, hogy az új tör­vény szocialista társadal­munk. államunk demokra­tizmusát fejleszti tovább. A törvényjavaslatot, valamint az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ságának írásban adott je­lentését, illetve a módosító javaslatokat az országgyű­lésnek elfogadásra ajánlot­ta. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Deseő Jenő Borsod megyei képviselő szólalt fel. Ezután ebédszünet követ­kezett Szünet után az ország- gyűlés Pólyák János elnök­letével folytatta ülését. A szocialista demokratizmus mindjobban áthatja egész közéletünket Apró Antal beszéde •?000<X»OOOCCOOOOOOC©OOOOOOOOOOOOOOÖX<X1CO Új törvény született m árok erdeje emelkedett magasba: az ország legfőbb állam hatalmi szerve, a Parlament * elfogadta a törvényt az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok választásának új rendjéről. El­hangzott az elnöki zárszó: az ülésterem széksorai las­san megát őseinek, de a vörös szőny.ges . oíyosjkon kifelé I menet még mindenki arról beszélt, amiről az imént a ; vita folyt: a választójogi törvényről. Üjból és újbái hallani lehetett azokat a szavakat, amelyek a hivata­los eszmecserében is gyakran szerepeltek: szocialista demokratizmus, nagyobb felelősség. Az országgyűlés igent mondott egy fontos, új tör- j vényre, amelyről a következőkben várhatóan az egész ■ ország közvéleménye is megnyilatkozik, mégpedig min­den bizonnyal túlnyomó részt egyetértő helyesléssel. Nem kétséges ugyanis, hogy az új törvény lényege — í a korábbi lajstromos választási rendszer helyett egyéni választókerületek létesítése — az eddiginél szorosabb, mindennapos kapcsolatok teremtését teszi lehetővé a képviselők és a választók tömegei között, s túlzás nélkül új minőséget jelent a szocialista demokrácia évek óta tapasztalható fejlődésében. Nagyobb felelősség — az új törvénynek ezt a ter­mészetes következményét a javaslatot beterjesztő Er­dei Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében Apró Antal és a felszólaló képviselők egyaránt hangsúlyozták. A képviselőket az egyéni választókerü­let szavazópolgárai ezentúl személy szerint választják, illetőleg még ezt megelőzően rátermettségüket egyéni- 8 leg mérlegelve jelölik, vagy nem jelölik. S ha megvá­lasztották képviselőjüket, személyes közvetlen kapcso­latot tarthatnak fenn vele, ellenőrizhetik tevékenysé- i gét, megfelelően képviseli-e az adott közigazgatási egy- 5 ség lakosságának sajátos érdekeit, eleget tesz-e azok- j nak a követelményeknek, amelyek egy szocialista or-! szag legmagasabb államhatalmi szervében a törvény- g hozókra hárulnak. Az igazsághoz tartozik, hogy kép­viselőink többsége a korábbi választási rendszer kere- í tei között is erre törekedett, a megyei képviselő cső- j port felosztotta tagjai között a járások és a városok j gondjait. Ezt a bevált, helyes gyakorlatot általánosítot­ta a Parlament az egységes törvény minden képviselő­re és minden országrészre érvényes erejével. s ok szó esett az egynapos ülésen a több jelölt g állításának lehetőségéről is. Nincs szükség g jósolgatásokra afelől, hogy az ország válasz- g tópolgárai hasonlóan helyesléssel fogadják a törvény- g nek ezt a rendelkezését. Hogy ez miért demokratiku- I safob az eddigi gyakorlatnál, azt aligha kell részletez- ; ni. S az is nyilvánvaló, hogy ha valahol két vagy több ; jelöltet állítanak, mindegyikük csakis szocialista prog­rammal léphet a választópolgárok kritikus fóruma elé. A szocializmus nálunk államrenddé, természetes élet­formává vált és teljességgel elképzelhetetlen, hogy .bár­ki ezzel ellentétes programmal számottevő tömegeket tudjon maga mögé állítani. A több jelölt állításának le­hetősége alkalmat nyújt a választónak ahhoz, hogy a szóbajövő személyek rátermettségét mérlegre tegye és ; eldöntse: ki a legalkalmasabb a helyi érdekek követ­kezetes képviseletére, s aki ugyanakkor érdemben bele tud szólni az egész társadalom sorsát érintő kér­dések vitájába, az országos döntések meghozatalába is. Az új törvény fejezetei között feltétlenül szólni kell a képviselők visszahívhatóságáról. A most hatá­lyát vesztett választójogi törvény is kimondja a kép­viselők visszahívhatóságát, ennek gyakorlati eljárását azonban külön nem részletezte. A Parlament döntése nyomán ezentúl az országgyűlési képviselők visszahí­vásának lehetősége gyakorlatilag is fennáll, erről szükség esetén az adott választókerület nyilvános gyű­lésein nyílt szavazással döntenek az állampolgárok. Az eljárás tehat lényegében a tanácstagok visszahívásához hasonló és ifjabb demokratikus vonásokkal bővíti a választás rendszerét. lapos reménnyel várható, hogy legújabb tör- , vényünk életbelépésével, s az eszerint lebo­nyolítandó választások eredményeként tar­talmasabb és sokszínűbb, eredményesebb lesz Parla­mentünk munkája. S tegyük még szóvá: a választási reform gondolatát — csakúgy, mint a társadalmi, gaz­dasági élet további demokratizálásának más követel­ményeit is — a párt javasolta és ajánlotta megvita­tásra. A párt kezdeményezése ezúttal is találkozik minden becsületes állampolgár helyeslésével és újabb lehetőségeket nyújt a néphatalom eddiginél is köz­vetlenebb gyakorlásához. A. J, J:^>300000(X300OOOOOOOOOCCOOOOOOOCXXX300COOOOC>'.'x:OOC<K»OOOCOOOÖOOO&OOgOOCX Az első felszólaló Beckl Sándor, a SZOT titkára volt. Dr. Zsigmond László kép­viselő a Vas megyei képvi­selőcsoport nevében szó­lalt fel. Oláh György Szolnok me­gyei képviselő felszólalásá­ban megelégedéssel nyug­tázta, hogy a törvényjavas­lat az egy országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges választók számát nem mereven határozza meg. hanem azt mondja: „mintegy 30 000 lakos vá­laszt egy képviselőt”. Hozzáfűzte: ez a rugal­masság lehetővé teszi, hogy az országgyűlési választó kerületeket nemcsak a fő­város, a megyék és a me­gyei jogú városok terüle­tén, hanem a járások és járási jogú városok terüle­tén is alakítsák ki, leg­alábbis úgy, hogy többsé­gükben igazodjanak ezek­nek az államigazgatási egy­ségeknek a határaihoz. Ezután szünet követke­zett, majd az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Erdei Ferencnek, az országgyűlé­si képviselők és tanácsta­gok választásáról szóló tör­vényjavaslat előadójának adta meg a szót. Erdei Ferenc bejelentet­te, hogy a vitában két mó­dosító javaslat hangzott el. Az országgyűlés előbb a módosító javaslatokat, majd — a módosító javas­latokkal együtt — az or­szággyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot el­fogadta és törvénybe fog­lalta. Inokai János Fejér me­gyei képviselő Ajtai Mik­lóshoz. az Országos Terv­hivatal elnökéhez fordult interpellációjával. Ajtai Miklós válasza után az ülésszak Véget ért Végezetül az elnöklő Be­resztóczy Miklós további eredményes munkát kívánt a képviselőknek és ar ülésszakot bezárta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom