Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-12 / 267. szám

Világ proletárfai. egyesüljetek I SZOLNOK MEGYEI ÖÜGYEÍ ÜiiisZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HHHH1 XVII. évfolyam, 267. szám. Ära SO fillér 1966. november 12., szombat Az országgyűlés megtárgyalta és elfogadta az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény­javaslatot Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az ország- gyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizttságának első titkára, Kál­lai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országyűlés al- elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselőkről: Köteles Jenőről és dr. Molnár Erikről. Nevüket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az országgyűlés néma felállással adózott emlé­küknek. Beresztóczy Miklós bejelentette, hogy az elhalá­lozások folytán megüresedett képviselői helyekre az or­szággyűlés elnöke a Hajdú-Bihar megyei választókerület­ből Mocsári Sándor, a Heves megyei választókerü­letből Szűcs Lászlóné pótképviselőket hívta be. Be­jelentette továbbá, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választá­sáról. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra meg­kapta az országgyűlés jogi, igazgatás^ és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács Jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülés­szaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóvá­hagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismer­tette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javas­latára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend a következő: 1. Az országgyűlési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 2. Interpellációk. Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat elő­adója emelkedett szólásra« Választási rendszerünk reformja Dr. Erdei Ferenc előterjesztése korábbihoz hasonló lesz; változást jelent azonban, hogy a választási elnöksé­gek nemcsak a választás, hanem az egész ciklus ide­jén fennállnak majd. Ezt az indokolja, hogy pótvá­lasztások alkalmával eze­ket a szerveket nem kell újból létrehozni. Űjdonság az is, hogy választókerüle­ti bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi válasz­tókerületekben működtek — az országgyűlési válasz­tókerületekben is létrejön­nek, s a választási elnök­ségekhez hasonlóan meg­bízatásuk az egész ciklus idejére szól. A választási elnökségek igazgatási egységek sze­rint létesülnek, s funkció­juk a választásokkal kap­csolatos adminisztratív irá­nyító- és ellenőrző felada­tok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. A választókerületi bi­zottságok — amelyeket választókerületenként hív­nak életre — közvetle­nül szervezik a válasz­tásokat A szavazatszedő bizottsá­gok — ezek szavazókörön­ként jönnek létre — a vá­lasztások idején működ­nek, s szervezik és lebo­nyolítják a szavazást. Vál­tozatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsi végrehajtó bi­zottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szere­pe, bár ez utóbbiak felada­ta a jelöléseknél valame­lyest módosul Bevezetőben beszámolt arról, hogy az országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvénytervezetet — a ja­vaslathoz és annak indok­lásához néhány módosító indítványt fűzött, egészé­ben azonban úgy foglalt állást, hogy választási rend­szerünk javaslatban foglalt reformja szükséges, Idő­szerű és jelentős. A bizott­ság . ezért teljes elvi egyetértéssel, helyesléssel terjeszti azt az országgyű­lés elé. Az előadó ezután ismer­tette, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen el­vi-politikai jellegű változá­sokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő választó- jogi törvényhez képest Kiemelte; egyik legfonto­sabb új vonása a törvény- javaslatnak, hogy az országgyűlési képvi­selők választásánál lajst- romos megyei választó­kerületek helyett — a ta­nácstagok választásához hasonlóan — egyéni vá­lasztókerületeket vezet be. — Hazánkban 1945 óta van érvényben a jelenlegi választókerületi rendszer, ami a többi szocialista or­szágokban is szinte általá­nos volt a munkás-paraszt hatalomért folytatott har­cok Időszakában. A na­gyobb választókerületekre kiterjedő lajstromos rend­szer a pártkoalíciók jelleg­zetes formája volt: törté­nelmi szükségszerűségnek tekinthető tehát, hogy le­térjünk róla. Erdei Ferenc ezután vá­zolta, hogy a törvényja­vaslat milyen fejlesztést in­dítványoz a választási szer­vek munkájában. Mint mondta, e szervek tevé­kenysége lényegében a — A törvényjavaslat fon­tos eleme több jelölt ál­lításának elvi lehetősége — folytatta Erdei Ferenc. — Az úgynevezett kötött lajstromnál — tehát eddi­gi választási rendszerünk­ben — ez csak a tanácsok­nál volt meg. A szocialista demokratizmus fejlődése azonban megköveteli, hogy az országevűlési képviselő­választásoknál is legyen ilven lehetőség. Világosan látni kell. hogy a szocialis­ta államban a több jelölt elvi lehetősége nem ugyan­olyan értelmű, mint a tő­kés országokban. A polgá­ri demokráciákban a vá­lasztás abban dönt, hogy milyen politikai rezsim kezében legyen az állam- hatalom, akár gyökeresen eltérő politikai rendszerek versengenek egymással, akár nem. A lényeg a pártok versengése a sza­vazatokért és a személvi jelölés a pártok be1=őügve. — A szocialista demok­ráciában a munkásosztály és a parasztság forradalmi úton vívta ki a hatalmat, amely a népnek — a nagy többség létérdekeit szolgá­ló — salát államhatalma. Nem állíthat tehát a vá­lasztásokon olyan alterna­(Folytatis a 3. oldalon) Megérkezett Szolnokra a tollinni delegáció Tegnap a déli órákban landolt a Ferihegyi repülő­téren az a menetrend- szerinti Aeroflot TU—104- es gép, amellyel a Szolnok megyeiek meghívásának eleget téve, a testvéri Tal­linn küldöttsége érkezett Kalinin kerületi tanács el­nökének, Paul Koklanak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségi tagjá­nak, a nyelvtudományok kandidátusának és Ajno Elice Tammisztunak, a Ma­rat kötszövő üzem meste­A vendégeket Csáki Ist­ván elvtárs üdvözölte, majd üdvözlő szavait a delegá­ció nevében Vaj no Válj as elvtárs köszönte meg. A repülőtéri fogadás után a delegáció és az őket fo­gadó megyei vezetők Szol­Vajno Väljas, az észt delegáció vezetője és Csáki István elvtárs a Ferihegyi repülőtéren. (Fotó: Nagy Zsolt) Vajno Väljas, az Észt Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csának tagja, az Észt Leg­felsőbb Tanács elnöke, az Észt Kommunista Párt tal- linni városi bizottságának első titkára vezetésével. A küldöttség vezetőjének és tagjainak: Albert Tükk- nek, a tallini központi ke­rületi pártbizottság titkárá­nak, Eduard Praginak, a rének, a Szocialista Munka Hősének fogadására megje­lent a repülőtéren Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei bizottság első tit­kára, Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb elnöke, Né­meth István, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság megyei titkára, valamint a szovjet nagykövetség kép­viseletében Tomming elv­társ, a követség titkára. nokra indultak, ahová a koradélutáni órákban ér­keztek meg. Este 6 órakor az észt vendégek tiszteletére a me­gyei pártbizottság vb-ter- mében adtak fogadást, amelyen a küldöttség tag­jain kívül megjelentek a város és a megye vezetői is. Ezen a fogadáson ismertet­ték vendégeinkkel itt-tar- tózkodásuk részletes prog­ramját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom