Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-11 / 266. szám
19645- november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Száz embert csaptak be tület. Az új iskolában is ugyanúgy folyik az élet, mint egy régi hagyományokkal rendelkező alma materben. Az iskolában 8 szakkör működik, abból mutatunk be kettőt. A barkácsoló szakkörnek tizenhat tagja van és Sípos Ferenc tanár vezetésével virágállványokat készítenek az iskola részére. > Egyik öcsödi olvasónk néhány napja levelet íri szerkesztőségünknek. Ebben elpanaszolja, hogy július 2-án kifizette a helyi földművesszövetkezet TÜZÉP- telepén a 4000 téglára szóló utalvány ellenértékét, az árut viszont mindmáig nem kapta meg. „Gondolom nemcsak a pénzüktől akartak megszabadulni azok a sorstársaim sem, akik még velem együtt várják a téglát hónapok óta” — írja a többi között, s kéri, járjunk utána ügyüknek. Amíg a pereskedésig eljutottak Felkerestük Gál Gábor- nét, az öcsödi földművesszövetkezet TÜZÉP-telepének vezetőjét, s elmondtuk, mit írt nekünk egyik vevőjük. És természetesen magyarázatot kértünk a történtekre. — Július elsején kaptam meg a harmadik negyedévi diszpozíciót a megyei TÜ- ZÉP-től, melyen 300 ezer téglát utaltak ki. Azon nyomban megkezdtük a tégla értékesítését. Ha jól emlékszem, egy hét alatt száz vevőnek állítottuk ki az utalványt, akik az áru értékét be is fizették. Már 245 ezer téglát eladtunk, amikor értesített bennünket a megyei TÜZÉP, hogy a diszpozíció téves, tekintsük semmisnek azt. — Mennyi pénzt fizettek be a vásárlók? — Kis híján százötven- ezer forintot. — Az értesítés után mit tettek? — Tessék azt a főkönyvelőnktől megkérdezni. A kérdésre Józsa Imre, az Öcsöd és Vidéke Körzeti Fmsz főkönyvelője válaszolt. — Levelet írtunk a TÜZÉP-nek, hogy a stor- not nem fogadjuk el, mivel a kiutalt készlet zömét már eladtuk. Erre ők közölték, nem állnak el szándékuktól. — Aztán mi történt? — Keresetet adtunk be ellenük a megyei döntő- bizottságnál, mely a tárgyalás után úgy határozott, hogy a megyei TÜZÉP köteles a szerződést teljesíteni. Alperesként szerepelt az ügyben az ÉM Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalat is, mivel az első hibát ott követték el azzal, hogy tévesen igazolták vissza a megrendelést. A határozat alapján felszólítottuk mindkét vállalatot, szolgálja ki a diszpozícióban jelzett mennyiségben a téglát. — A vevők miért nem kapták meg a téglát a mai napig? Milyen jogon használja pénzüket ötödik hónapja a földművesszövetkezet? — A megyei tégla és eserépipari vállalat közölte, hogy megfellebbezi a döntőbizottság határozatát. Ami a második kérdést illeti: nem akarják visszavenni a pénzüket, mert félnek, hogy kiesnek a sorból. Nekik tégla kell — mondják. Valami nagyon nagyon feltűnő Szőke György, az ÉM Tégla és Cserépipari Vállalat kunszentmártoni gyár" egységének vezetője. Az ő véleményét is kikértük. — Az öcsödi földművesszövetkezet egy negyedévben sosem kapott ennyi téglát, legfeljebb a harmadát. Ez fel kellett,- hogy tűnjön a telepvezetőnek. Érdekes, azelőtt mindig felhívott bennünket, hogy milyen ütemben tudjuk kiszolgálni a vevőiket. Ezúttal nem tette meg. Egy utalvány nyolc napig érvényes: feltűnő, hogy a vásárlók szinte valamennyien ugyanarra a napra szóló bárcát kaptak. Kérem, ez képtelenség! Hiszen egy negyedévi kiutalást az első hónap első napjaiban nem lehet kiadni. Az ÉM Szolnok megyei Tégla és Cserépipari Vállalat főkönyvelője, Bíró Imre. Tőle azt kérdeztük, mi az álláspontja a perben a vállalatnak. — Világos, hogy fellebbezünk. Azt az árumeny- nyiséget, amelyet nem rendeltek meg. senki sem köteles leszállítani. Az öcsödi földművesszövetkezet nem 440 ezer téglát rendelt a harmadik negyedévre — tévedésből mi ennyit igazoltunk vissza —, hanem ennek alig negyedét. Egyáltalán nem korrekt az eljárásuk. A pereskedésnek nem a vevő látja hasznát Végül Mészáros Ferenccel, a megyei TÜZÉP illetékes előadójával beszéltünk. — Megítélésem szerint az öcsödiek rosszhiszeműen jártak el. Az adminisztrációs hibát a téglagyári vállalat központja után mi is elkövettük, de erről szabályosan és idejében értesítettük a földművesszövet- kezetet, sőt közöltük, fizessék vissza a vevők pénzét, mert csak a megrendelt árut kapja a telepük. Svájcban nem kevesebb, mint 490 állandó sajtótermék jelenik meg a szövetségi állam négy nyelvén: németül, franciául, olaszul és romanche nyelven. A sajtóorgánumok mintegy felének azonban 3800-on aluli a példányszáma, 61 Október a kukoricatörés hónapja. Végig nyikorognak a rakott szekerek az utakon, sárgállanak a csövek. Nagyranőtt tökök virítanak a derékban. Aránylik a határ. Néha a sárga csövek közé piros is vegyül. Olyan színű, mint a vér. Karakas Sándor nagyon szomorú lesz tőle. Akkor még ' gyerek volt. Apja lövészárokban feküdt, távol valahol. A temető melletti kis házból menekülniük kellett. Odaért a front Amikor elhallgattak a fegyverek, visszaköltöztek. Gránátot találtak a gyerekek. Forgatták, nézegették. Karakas Sándor nyolc éves volt. — Dobjátok el a fenébe — szólt az anyja. ö vitte a- szemétdombra. Nem szóltak akkor már a fegyverek. Októberi nap aranvlott. Néhányan kukoricát törtek. Odébb indult a háború. Kozákok vonultak el a Tisza felé. A gyerek még nem járt iskolába, Nem tudta a nevét se leírni. Most, nem találom a jobb kezét. — Leszakította. Huszonhét kisebb szilánk érte, Öcsödi olvasónk kérésének ezzel eleget tettünk. Savella Károly „sorstársai” tehát tájékozódhatnak e cikkből, hogyan is történtek a dolgok. Mi viszont véleményünket nem rejtjük véka alá. Az eddigiekből kitűnik, hogy az ügy szereplői egymást hibáztatják. A Szolnok megyei Döntőbizottság már egy ízben igazságot tett közöttük azzal, hogy az ÉM Szolnok megyei Tégla és Cserépipari, valamint szolnoki TÜZÉP Vállalatot elmarasztalta, kötelezte a szerződés teljesítésére. Ez a jogi döntés azonban gyakorlatilag nem realizálható, mivel a tégla központi gazdálkodás alá vont cikk, melynek elosztása egyik vesztes félnek sem tartozik hatáskörébe. A további pereskedésnek a vevők már semmiképpen nem látják hasznát, mivel téglát már akkor sem kapnak, ha egy újabb döntő- bizottsági határozat akár a földművesszövetkezetet marasztalja el, akár a két vállalatot vagy helyettük a szomorú őszi időjárást Egy tény: az öcsödi földművesszövetkezet mindenképpen becsapta száz vevőjét, akiknek pénzét hónapok óta ellenszolgáltatás, tghát törvényes kamat nélkül használja. A MÉSZÖV elnöke reméljük elég tényt lát az eseményekben arra, hogy a fegyelmi vizsgálatot megindítsa. Űgyszintén büntetést érdemelnek a két vállalatnál azok, akik az immár jóvátehetetlen hibát elkövették. Gondoljuk, az igazgatók nem hunynak szemet a történtek fölött. százalékának 5 ezren aluli és csupán 21 százalék példányszáma haladja meg a 10 ezret. A sajtótermékeknek több mint a fele kéthetenként jelenik meg, de az országnak így is 120 napilapja van. Alig kattant és már nem volt meg a kezem. A háborúk sem tarthatnak örökké. S mégis. A háborúnak soha sincsen vége. Tehenet őrzött. Az iskolához ruha, cipő kell. És kéz is. Aztán elkerült otthonról, Kisújszállásról. — Ecsegfalván keresztapjáénál élt évekig. — Traktoros akartam lenni. Megélni a munkám után. ötvenkettőben jelentkeztem a kisújszállási gépállomáson. Felvettek. Az első vizsgám nem sikeredett. Üjra nekivágtam. Traktorra ültem. Azóta vezet. A nyáron szénakazlazás- nál dolgozott az öreg hof- ferrel. Ebédet vitt neki az asszony. Fia el nem maradhatott. A Búzakalász Tsz egyes üzemegységében kazlaztak. Jó volt. A négyesztendős Sándorka csak állt ott az apja mellett. — Egyszer megkérdezte: — Ez a te traktorod? — Ez. Akkor Karakas Sándor szögre-szedte a kormányt Körbei árt a traktor. Felültette fiát a nyeregbe. — Nem félsz? — kérdezte A fizika szakkörön Kovács Gusztáv a kisülési csősorozat működésével ismerteti meg a hallgatókat. — Nem. A gyerek csak nevetett. Nem félt. Két kézzel szorította a kormánykereket. Odahaza kis traktorja is van. Szereti. Játszik vele. Pótkocsi is szalad a traktor után. Amíg el nem rontották a többiek. Pedig erősnek, jónak csinálta meg a traktoros. Az udvaron elbabrált vele. Amikor jutott rá idő. — Megcsinálgattam neki szépen. Tetsszen! Nem volt az nagy érték. De elrontották tőle. Akkor, este ment haza. Pia várta. Panaszolta; Fer- kó meg elrontotta a kiskocsit. Könnyezett a gyerek szeme. Ültek csendben jódarabig. Magához húzta' fiát. vigasztaló szavakat mondott. — Elrontották tőle — szól most. Hangsúllyal mondja és nem véletlenül. Novemberben még akad munka. Szállítják a cukorrépát a turgonyi átvevőhelyhez. A régi gumistraktoron naponta többször megteszi a? utat ő is. Mint a többiek Sohasem szóltak még rosszat munkáiéról. A génállomáson se. itt sem, a „Bűzakalászban”. Ha úgy hozza a rend, egyfolyt.átoroKSzenirniKiosi városi tanács vb kéréssel fordult a 7-es számú Autó- közlekedési Vállalathoz: a külterületről a városba járó kisiskolások részére biztosítson biztonságos, korszerű gépjárművet. ban öt-hat vasárnapot is gépen tölt. Reggel korán indul a Betyár utcai apai kisházból, csak az este veti haza. — Mindenre keresek módot — mondja. — Kijavítom a hibákat is. így aztán jól megélünk az öreg traktorral. Megélnek. A kereset négyötökre elég. Mert a fiú mellett kislányuk is van. A traktoros sohasem hiányzik a munkából. Tavaly 740 egységet gyűjtött ösz- sze. Nem történt még vele baleset, nem hajtott fának, vagy ároknak. — Csak az iskolát sajnálom Nem volt kitartásom hozzá. Esti tagozaton tanult Egész nap zötykölődni a traktoron, átfázni, este irkák. könyvek fölé hajolni Négy évig sikerült. — Azért iratkoztam be, olyan legyek, mint mindenki más. A többi négy osztályt is szeretném. Istenem, mi mindent szeretne az ember? Elfordítja fejét. Fiatalember, még harminc sincs. — Még két-három évig eljárok az öreg traktorral. Akkor kiselejtezik. Gumist szeretnék, MTZ-t. Szeretnék. Lehet, nem adnak Az AKÖV eleget tett a vb kérésének és egy felújított Ikarusz autóbuszt állított be. Néhány hét óta ezen az Ikaruszon utaznak a Törökszentmiklós környéki iskolások a városba és vissza. majd — idegesen rándui válla. — Arra nincs meg a papírom. Nincs meg már a temető melletti kis ház sem. Lebontották. Az épületeknek ez a sorsa. De a traktoros tudja, hol állott. Emlékszik a kivert ablakokra, az ajtó nélküli bejáratokra. Hosszúra nőttek már az esték. Igyekezni lehet haza a családhoz, a fiúhoz. Meghúzódni a félvégiben, megeszegetni a vacsorát, S ülni, ülni velük. Szólni a gyerekekhez, játszani velük. Néha ajándékot venni. Ritkán. Megállni a játékbolt előtt, várakozni, s kiválasztani ami éppen akkor a legszebb, legjobb, legolcsóbb. Hazavinni, s örülni, örülni. Csodálatosak azok az esték, napok. — Nem beszélek én róla soha. senkinek. A fiú a nagyobb. Apja fia. Vidáman játszik, percekig elfelejtkezik magáról. Sorbaszedi a játékokat, magyaráz, hangoskodva indítja a traktort. A traktoros még nem vásárolt a fiának játékkatonát. Sz. Lukács luxra Svájcban jelenik meg a világon a legtöbb újság .Fotó: Nagy Zsolt) Hosszan tart a háború,.. Az új kunhegyesi gimnáziumot szeptemberben vette birtokába a háromszázhúsz diák és tanári tes* i Autóbusz az iskolásoknak
