Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

Világ proletariat, egyesüljetek! SZOLNOK Mh GYÍ I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS kMEGYE! TáKÁCS LAPJA ÁVII. évfolyam, 259. szám. Ära 50 filier 1966: november 2., szerda. Forint és személyiség A népművelési intéz­mények hálózata az utób­bi évek alatt örvendete­sen fejlődött. 1950-ben indult mozgalom a mű­velődési házak építésére. Az eredmény: 1965 vé­géig 148 működési enge­déllyel rendelkező műve­lődési ház, illetve klub létesült megyénkben. — Ebben az időszakban lét­rehozták a módszertani központul szolgáló járási művelődési házakat, s egy éve működik a me­gyei művelődési ház is. Elértük, hogy Alattyán, Jászfelsőszentgyörgy és Rákócziújfalu kivételével minden községben van valamilyen művelődési otthon, vagy klub. Tagadhatatlanul gyors- ütemű fejlődés ez, de ko­rántsem mondható tel­jesnek. A tanácsok fenn­tartásában működő kul- túrházak közül \igyanis csak 16 felel meg a ko­rábbi szemléletből faka­dó tervek miatt a mai követelményeknek. Har­minckét művelődési ott­hon nagyobb felújítással korszerűsíthető ugyan, de húsz ilyen intézmény még felújítás során sem tehető korszerűvé. Ezek után jogosan ve­tődik fel a kérdés: a népművelés csak akkor válik hatékonnyá, ha elegendő pénz lesz a kultúrházak, klubok fel­újítására, berendezésére? Tagadhatatlan, hogy a kellő feltételek biztosítá­sa az elsődleges a népmű­velési munkában, de nem az egyedüli, a min­dent kizáró adottság. Somos jónéhány he- - lyen megfelelő művelő­dési ház áll rendelkezés­re, mégsem tudnak élni a lehetőségekkel, mégpe­dig mindenekelőtt azért, mert nem találnak meg­felelő vezetőt. A feltéte­lek pedig — az állami támogatás jóvoltából — egyre javulnak. 1959- ben például mindössze 13 függetlenített népmű­velő dolgozott megyénk tanácsi és szakszervezeti művelődési intézményei­ben, 1966 végén pedig már hatvanhat. Ezek szerint mi akadályozza a munkát? Többek között az. hogy a függetlenített vezetők számának nagy­mérvű emelkedése elle­nére 37 községben még mindig tiszteletdíiasok töltik be ezt a funk­ciót. Ezek átlag egy évig maradnak, s mivel a tiszteletdíj és a megkö­vetelt munka korántsem áll arányban, más el­foglaltság után néznek. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy a hatvanhat függetlení­tett népművelő közül mindössze heten rendel- - keznek megfelelő szak- képesítéssel, s csupán ti­zenegyen tanulnak most. A képesítés megszerzé­séről 1963-ban jelent meg rendelet. Ideie vol­na, hogy az illetékes szervek jobban megkö­veteljék: beosztottjaik ne kerüljék meg a mér­cét, hanem — képlete­sen szólva — átugorjék a kívánt szintet. Lassan-lassan ideje v’olna felhagyni azzal a szemlélettel, hogy „ami­lyen kalap van. olyannal köszönünk”, hiszen egy­re többen jönnek ki a különböző főiskolákról, egyetemekről. Az egyik könyvtárszakos kislány elhelyezkedése érdeké­ben például volt isko­lája fordult megyénk ta­nácsának népművelési osztályához. Ugyanakkor megyénk tizenhárom gyermekkönyvtár vezető­je közül kilencnek csak általános iskolai végzett­sége van. Ilyen példát sorolhat­nánk többet is. Ezért egyértelműen ki kell mondanunk, hogy aki nem képezi magát - — bármennyire járatos le­gyen is a gyakorlati munkában — az előbb- utóbb feleslegessé válik, méltatlan lesz arra, hogy bármilyen funkciót tölt­sön be a népművelésben. A képesítési rendelet nem önmagáért való, azt be is kell tartani, félre­tenni minden rokoni, jó- ismerősi kapcsolatot az állások betöltésénél. — Egyedüli mérce csak az lehet: a munkára jelent­kező hű-e a szocialista eszmékhez, rátermett-e beosztására, megvan-e a kellő szakképzettsége? Persze, az is igaz, hogy a népművelők megbe­csülése anyagiakban nem tükrözik megfelelően, Így nem nagyon lehet válogatni esetenként a munkára jelentkezők kö­zött. Jogosan vetődik fel az is, hogy a művelődé­si házak tartalmi mun­kájában bekövetkezett változás, az új módsze­rek alkalmazása (kisebb csoportok klubszerű fog­lalkoztatása stb.), egy­szóval a mai követelmé­nyek nem állnak arány­ban az állami támoga­tással Ez már nem me­gyénkben eldöntendő kérdés, de itt — s gon­dolom máshol is — ve­tődik fel. ezért feltétle­nül szóvá kell tenni. A népművelés hatéko­nyabbá tételére több módszer is kívánkozna, így — többek között — az, hogy a falvakban a művelődési ház, a könyv­tár és a mozi vezetését egy kézbe adnák. Persze ehhez a különböző vál­lalati érdekeket kellene összhangba hozni. Pilla­natnyilag — bármilyen furcsán hangzik — a ta­nácsi vállalatok, intéz­mények esetenként a la­kosság kárára rivalizál­nak. Kunhegyesen pél­dául van egy — túlzás nélkül mondhatni — gyönyörű kultúrotthon. Állami támogatással épült. A helyi mozi vi­szont nem felel meg a követelményeknek. — A Moziüzemi Vállalat csak 50—100 forint bér­leti díjat fizetne egy hó­napra. Részben ezért, részben személyi viták miatt nem nézhetik Kun­hegyesen a művelődési házíían, kulturált körül­mények között a filmet a lakosok. Wtt mót egyre inkább sürgetővé válik egy-egy helyiségben a különbö­ző szervek művelődésre szánt pénzének együttes felhasználása is. így, koncentráltan sokkal na­gyobb eredményt lehet elérni. A kulturális alap felhasználásának össze­hangolásában tanácsaink­nak kellene a kezdemé­nyező szerepet vállalniok. Mindenképpen hasznos, az egész közösség érde­két. szolgáló murka vol­na es, S, B, Állami segítség a legelőferület fej I esztésé h ez A kisújszállási legelteté­si bizottság 2812 hold lege­lőterület gazdája. Ennek fejlesztéséhez az utóbbi két évben jelentős állami támogatást kapott. Tavaly 550 000 forintot, amelyből Kecskéspusztán két csikó- hodályt, három pászforhá- zat, ugyanennyi karámot építettek, s a belvíz leve­zetését is megoldották. A kisújszállási legelőterületen a csordajárási csatornahá­lózat megépítésére fordítot­tak a kapott összegből 196 465 forintot. Az Idén 300 000 forintot adott az állam. Ebből fede­zik a legelő gyomtalanítá- si, műtrágyázás! költségét és befejezik az öntözőcsa- toma építését. SOROZATBAN GYÄRTJÄK A 450 LITERES KERESKEDELMI HŰTŐSZEKRÉ­NYEKET a jászberényi hűtőgépgyárban. Befejeződőben a Zagyva- Tárná árvízvédelmi program Kiirtják a folyómenti fűzett bokrokat § Készül a szászbereki Zagyva-szakasz rendezési lerve Az elmúlt esztendők erősen csapadékos jellegű időjárása a közvélemény érdeklődését országszerte a vízgazdálkodás és nem kis mértékben az árvíz és bel­víz ellen; védekezés kérdéseire terelte. Szolnok me­gye egy-egy tájegysége a Tisza, a Zagyva és a Tárná vízgyűjtő területén fekszik. Érhető, hogy a megye, sőt a szélesebb Közép-Tiszavidék lakossága megkülön­böztetett érdeklődéssel figyeli a vízügyi szolgálatnak e vidéken végzett ilyen jellegű munkáját. A Zagyva—Tárná Hatvan —Miskolci vasútvonal alat­ti szakaszának töltésezése gyakorlatilag ez évben be­fejeződik. E védmű-reod- szer a Zagyva és a Tama vízgyűjtőjéről átlag 50 évenként egyszer levonuló árhullámok ellen nyújt vé­delmet. Miután azonban nemcsak a Tiszának van visszaduzzasztó hatása, hanem időnként mellékfo­lyóit a Zagyva és a Tárná is visszaduzzasztja, az 'Íven hatások ellen még a követ­kező években is kisebb-ua- gyobb munkálatokat kell elvégezni. A Zagyvának egyébként két jellegzetes szakasza van. Egyik a Tiszába hor­kolástól a Tápió alsó sza­kaszáig tart. E terület kis esésű szakasz, ide duzzaszt be a Tisza árvize. E sza­kasz Szolnoktól—Űjszászig. illetve Felsőszászberekig terjed. A Zagyva e szaka­szának töltéseit a Tisza védműveivel azonos elvek szerint már a század e.e- ’én megépítették, éspedig lehetőség szerint a maga­sabb terepvonulatokon, nagyjából követve a folyó medervonalát. Ez magya­rázza, hogy az árvíz színe fölé emelkedő magaslati pontokon tanyák, gyümöl­csök, sőt Zagyvarékason a régi temető is a hullám­térbe kerülhetett. Sürgősen végrehajtandó feladat Szász­berek térségében a bok­rok kiirtása, — miután a meder széle annyira be van nőve fűz- és nyárfa­bokrokkal, hogy ez az ál- laoot egyrészt már a köze­pes árvíz levonulását is késlelteti, másrészt jeges árvíz idején sokhelyütt jég- torlaszok keletkeznek. Alapos tanulmányozást, kíván még a Tápió-torko- Iat körüli hullámtéri sza­kasz rendezése. A Zagyva itt lévő két régi hídja között mintegy 900 méter hosszú­ságban a térséget még kö­zepes árvíz is elönti. Ezért a Szolnok—Jászberény Kö­zötti vasútvonalon árvíz idején a közlekedés bi­zonytalanná válik. De a Zagyva balparti műút Szászberek körüli szakasza is — ami egyébként véd- műként szolgál — mintegy 1400 méter hosszúságban meglehetősen alacsony. Itt nagyobb árvíz idején já­szolgát építésével védekez­nek. Ennek az 1400 méter hosszú szakasznak a beru­házási programja egyéb­ként most van készülőben. Áttelepítik a hullámtéri erdőt A Zagyva másik jelleg­zetes szakasza a Szászbe­rek—Jászberény közötti te­rület, ahol a folyó rende­zettsége az 50 évenként egyszer előforduló árvíz elleni védekezés szempont­jából már kielégítőnek mondható. — Tennivalónk azonban még ezen a szaka­szon is akad. így például Jászalsószentgyörgy is Alattván között sürgősen el kell távolítani a helyen­ként korábban kikotort és* az ártérben hagyott faId- depóniákat. Ezzel egyidőben itt is ki kell irtani a fűz­és nyárfabokrokat, továbbá a meder szélétől a védtöl- tésig terjedő egész sávban lévő egyéb fákat, nehogv az árvíz levonulását késlel­tessék. Bár Jásztelek— Pusztamizse alatt a Cson­kás-erdőnél a két öltés közötti nagyvízi szelvény elég nagy az árvíz levonu­lásához, jegesár ideién a helyzet mégis veszélyessé valhat. Minthogy a hul­lámtéri fák a jég levonu­lását akadályozhatják, a jobbparti fiatal erdőt a töl­tésen kívüli sávra kell mi­hamarabb áttelepíteni. Jászberény térségében a Nagyér—Zagyva főág árvíz ellen védő töltéseit most építik ki olyan méretre, hogy az átlagosan 100 évenként egyszer előfordu­ló árvizet is kiöntés nélkül levezethesse. A Jászberény városán áthaladó folyósza­kaszt, az úgynevezett Vá­rosi-Zagyvát az újabb ter­vek szerint az árvíz leve­zetéséből zsilipek építésé­vel kiiktatják. Rendezésre vár n Zasyvnlorok Jászberénytől — Jászfelsö- györgyig a Zagyva nincs szabályozva: mintegy 12 ki­lométer hosszúságban régi medrében egy 400—800 mé­ter széles teknő alján Ka­nyarog. Nagyobb árvíz ide­jén a Zagyva e térségben mintegy 600 holdnyi terü­letet önt el. E területen főként nyárfa erdők, fűzfa ligetek és legelők váltják egymást. Ez az ártér arra is alkalmas, hogy a felső szakaszról lezúduló víz — miután folyási sebessége erősen csökken — hordalé­kát itt terítse szét. Ez az állapot ílymódon a víz le­folyását késlelteti és a Zagyva árhullámának te­tőzése nem esik egybe a Tama árhullámának érke­zésével. A harmadik ötéves terv időszakában — tehát 1970- ig bezárólag — a Zagyva- torokban ez idő szerint semmiféle beruházás nincs •előirányozva. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogv e térségben a vízügyi szol­gálat a következő eszten­dők során tétlen maradna. A karbantartási, fenntartá­si munkálatokat az egész védelmi szakaszon a szük- séanek meat elelő mér­tékben elvégzik, de a szak­emberek véleménye sze­rint a térség biztonságát még okvetlen növelni kell. Vtrccze Oszkár Tíz év alatt tíz millió forint a város- fejlesztésre Jól gazdálkodott a la­kosság pénzével, a község- fejleszési alappal a városi tanács — tolmácsolták Karcagon a tanácstagok választóik véleményét a legutóbbi tanácsülésen. Az elismerést tíz éves köz­ségfejlesztési munkájukért érdemelték ki a tanács ve­zetői. Ez idő alatt több mint ötvenezer négyzetmé­ter járda, csaknem 32 ezer négyzetméter park épült Karcagon, évenként hétezer facsemete ülteté­sével Igyekeztek szebbé tenni a várost, huszonhét- ezer méter vízvezetékkel jobbá tenni a lakosság életkörülményeit. Ezenkí­vül mintegy hatezer méter új villanyvezetéken keresz­tül juttattak fényt a pis­lákoló lámpáktól sötét la­kásokba. Minderre, több mint 10 millió forintot köl­töttek. A karcagiak sem fukar­kodtak segítségükkél, S évről évre több társadalmi munkát végeztek. Míg 1957-ben alig ötvenezer, addig tavaly már több mint kilencszázezer forint­tal járultak a város komp munális feladatainak meg­valósításához. S így tesz­nek az idén és. jövőre is. Igen jövőre is, mert ja­vaslataik alapján már el­készült az 1967. évi vá­rosfejlesztési terv, amely­nek végrehajtását csaknem 800 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával akarják segíteni. A tervek szerint 1967- ben öt utcában korszerű betonjárdát építenek. Eb­ben a munkában az Al­bert, Bihari, Árok, Agyag és Lehel utca lakói a meg­lévő téglajárda felszedésé­vel és egyéb földmunká­val segítenek. Az elmúlt évek vízvezetékhálóaatának bővítése, a . közületek vízfogyasztásának rohamos növekedése miatt a vízmű rekonstrukcióját is tervbe vették,

Next

/
Oldalképek
Tartalom