Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-09 / 264. szám
1966, november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minden szövetkezetben ellenőrzik a kenyérgabona vetési lerv teljesítését A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE tű o i CvS i tn cí o tjr. tí <U X (fi « Járás, város neve EJ O CT. *2 Szárlel karítáf‘ <D > 5 o Ma «'S ű « Ű > -M m ® « tervének teljesítése százalékban Jászberényi j. 92,5 76,1 98,6 53,6 Kunszentmártoni j. 96,3 87,4 100,6 90,7 Szolnoki j. 85,1 63,4 95,6 72.3 Tiszafüredi j. 88,2 57,0 99.1 54.6 Törökszentmiklósi j. 91,8 86,0 100,0 64,9 Jászberény 93,6 48,7 101,7 50,0 Karcag 91,1 38,7 100,7 59,1 Kisújszállás 100,0 88,8 99,6 66,5 Mezőtúr 100.0 100,0 100,8 73,1 Törökszentmiklós 98,2 94,2 100,0 88,1 Túrkeve 99,0 90,5 102,6 60,9 Szolnok megye termelőszövetkezetei 91,9 74,4 99,0 66,2 Az Őszi kapások betakarítása megyeszerte befejezéshez közeledik. A kenyérgabona vetéséből mintegy kétezer holdnyi terület van hátra. Ennek nagyrésze azonban a szolnoki járás hét termelőszövetkezetét érinti. A járásban mintegy 1700 hold a vetnivaló, ebből Nagykörűn csaknem 600, Tiszajenőn 394, a jászladányi Petőfiben 280 hold. A tiszafüredi járás termelőszövetkezetei kedd estig befejezik a kenyérgabona vetését. az abádszalóki Aranykalász Tsz tervéből mintegy 200 hold hiányzik. Megyénk állami gazdaságai már túl vannak a vetési munkákon. Egy kevés kukorica a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban töretlen még. Itt is és a többi gazdaságban is néhány nap alatt végeznek a szár betakarításával. Az őszi mélyszántás 72 százalékát már elvégezték. A megyei operatív bizottság tegnapi ülésén az őszi munkák menetéről beszámoltatta a kisújszállási városi, valamint a tiszafüredi járási tanács vb elnökhelyetteseit. A bizottság elmarasztalta a vetési munkákkal lemaradt — elsősorban a szolnoki járás — termelőszövetkezeteit. A bizottság felhívja a közös gazdaságok figyelmét, hogy ügyeljenek a munkák minőségére. Minden termelőszövetkezettől megkövetelik, hogy teljesítse vetési tervét. Néhány termelőszövetkezetben helytelen szemlélet tapasztalható: „jobb, ha a kukorica lábon van, legalább ott megszárad.” Ez a szemlélet akadályozza a szántás meggyorsítását. A bizottság javasolja, hogy a közös gazdaságok ellenőrizzék a szérűskertekben, vermekben, kukoricagórék- ban a betakarított termés minőségét, s a romlás ellen, tegyenek megfelelő intézkedéseket. Javasolja továbbá, hogy a gazdaságok prémiummal ösztönözzék a traktorosokat a mélyszántás meggyorsítására. E munkával különösen Jászberényben és a tiszafüredi járásban vannak lemaradva. A gazdaságok kérjenek gépet azoktól a gazdaságoktól, amelyek már végeztek ezzel a munkával. Az operatív bizottság tudomásul vette a pocok irtásában megtett intézkedéseket. Felhívja a gazdaságok figyelmét arra, hogy gondoskodjanak a vízlevezető csatornák tisztításáról. Végezetül köszönetét fejezte ki az iskolák pedagógusainak, tanulóinak, megyénk fiataljainak az őszi betakarításban végzett lelkiismeretes munkájukért. TÍZ eve Tíz évvel ezelőtt, amikor a mi megyénk székhelyén, Szolnokon megalakult a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a szolnoki stúdióból szállt az éter hullámain világgá a hír és megjelent a kommunista sajtó is. Újságírók, rádiósok, rádió-technikusok, nyomdászok, kiadóhivatali dolgozók vállalták a szinte lehetetlennek lát- szót. Ellenforradalmárok, hőbörgők fenyegetései és a technikai nehézségek ellenére is országgá, világgá repítették, majd kinyomtatták az ország sorsáért felelősséget érző és vállaló kommunisták szavát. — Megírták, kinyomtatták és eljuttatták azokhoz a munkásokhoz, parasztokhoz, néphez hű értelmiségiekhez, akik minden árában várták azt. Egy láncszem volt ez az éterbe olvasott szöveg és újság ahhoz, hogy a kommunisták, a munkáshatalomhoz hú emberek felocsúdjanak, magukra találjanak és csatasorba álljanak. — Csatasorba azért, hogy most egy évtized múltán újabb sikerekért küzdhessünk. Az ünnepi emlékezések sorában ezt sem feledjük el, s rájuk is; szerkesztőkre, újságírókra, riporterekre, bemondókra, technikusokra és nyomdászokra — büszkén emlékezünk. , Az emberi agy változékonyságáról Az antropológia és az orvostudomány együttműködése révén rendkívül érdekes megállapítások születtek a közelmúltban az emberi agy súlyának változékonyságáról. Az eddig is köztudott volt, hogy az agy tömege bizonyos szélső határok között mind egyenként, mind ugyanazon egyénnél az életkor folvamán változik. Dr. Tóth Tibor, a Természettudományi Múzeum embertani tárának vezetője a közelmúltban a Budapesti Orvostudományi Egyetem 2. Kórbonctani Intézetének bonctani jegyzőkönyvei alapján 6700 személy adatait elemezte. — Dr. Tóth Tibor négy diagnosztikai kategória szerint csoportosította ég elemezte az agyakat. A vizsgálatokból kitűnt, hogy normális, azaz nem patologikus esetekben az agysúly a férfiaknál a 30. és a 40., a nőknél pedig tíz évvel korábban. a 20. és a 30. életév között éri el a maximumát. Ettől kezdve az öregedés folyamán az agvsúly egyenletes fokozatossággal csökken. A magyarországi agyvizsgálatok első eredményeit dr. Tóth Tibor már több külföldi előadásban ismertette, s a mexikói embertani kutató intézett felkérésére egy nemzetközi antropológiai tanulmány- gyűjteményben is publikált» Levonták az állami zászlót A november 7-i ünnepség záróakkordjaként kedden délelőtt ünnepélyes külsőségek között levonták a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulójának tiszteletére két napon át lengett a Parlament előtti Kossuth téren, A gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél szintén katonai tiszteletadás közepette vonták le a nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaját. Az igazgatóból lett igazgató Aid már háromszor vezetett vállalatot, miért utasította volna vissza negyed- szerre a „bársonyszéket’ ? Kiváltképpen, ha huszonötéves korában kezdte el ezt a. „mesterséget”, mint Varga Béla. aki most fél éve a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat igazgatója. A Borsod megyei Bánszálláson látta meg a napvilágot. A bányatelepen. Bányász volt az apja a Péch Antal tárnában, s tán százszor is megfogadta magában, ha a serdülő gyerekre nézett, hogy távoltartja azt a földi pokoltól Elég neki a testet-lelket ölő robot, a fia más lesz nem bányász. Béla 1942-ben Kassára járt egy villamos- ipari technikumba. Jó tanuló volt. Nemcsak tudott, szeretett is tanulni. Sajnos a háború közbeszólt, s a felszabadulás után úgy állt az életben az ifjú Varga Béla, mint egy féligkész ház. Sokáig úgy is maradt. Az élet negyvenöt után nehéz volt. Bánszálláson is, a tizenkilenc esztendős fiatalember nem csellenghetett munka nélkül. Az iskola folytatására semmi reménye nem volt, Özdra ment a vasgyárba. Lakatosként dolgozott egy évig, segéd evél nélkü?. Ügy tudódott bízta meg ki, hogy őt a művezető, mindenkinek írja össze a képesítését. A saját nevénél megakadt. Nemsokára tetette a szakmunkásvizsgát. Azután • létszámcsökkentés miatt elkerült a gyárból, önként hagyta ott. mivel neki nem sok vesztenivalója volt. Miskolcon dolgozott fél évig, ezután elhatározta, hogy bányász lesz. Negyvenhét tavaszán titokban csillésnek jelentkezett egy másik tárnába, ahol az édesapjával nem találkozik. Rövidesen hasznát vehette félbehagyott iskoláinak, mert a felszínre, irodába került. Élete akkor ért fordulópontra, amikor mint ifjú kommunistát 1949-ben a kétéves gazdasági és műszaki akadémiára küldték. Onnan már úgy távozott, mint egy újdonsült igazgató. Bázakerettyére nevezték ki, az olajiparba került. Azok az emberi tulajdonságai — becsületessége. szorgalma, tudásvágya, munkájáért és beosztottaiért érzett felelőssége — amelyek a mai napig csorbítatlanul megvannak benne, segítették jó igazgatónak lenni. Néhány év múlva, 1955-ben „megbukott” a nagykanizsai Kőolajipari Gépgyár vezetősége, rendkívül nagy terSzcnnyczcit a Zagyva viza (Tudósítónktól.) Az egész ország, de különösen a Tiszatáj lakossága örömmel veheti tudomásul, hogy a Tisza vizének elszennyeződésétől ez idő szerint semmiképpen sem kell tartanunk. A folyó a Szovjetunió területén levő vízgyűjtőjéről semmi szeny- nyeződést nem hoz. Ami esetenként a Hernádon és — sajnos a Sajón állandóan — érkezik, az a Tisza medrében természetes úton, meglehetősen rövid időn belül megtisztul. Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet a Zagyván. Ennek vizét egyrészt a Selypi Cukorgyár, továbbá a Hatvani Cukorgyár és a Hatvani Konzervgyár jelentős mértékben szennyezi. Mind a cukorgyári, mind a konzervgyári szennyvíz öntözésre kiválóan alkalmas, gazdag növényi tápanyagokat tartalmazó víz és igazán csak szervezés kérdése, hogy a két település körüli mezőgazdasági nagyüzemek e 3 nagy gyár szennyvíztömegét öntözésre hasznosítsák. Egyébként pedig a cukorgyár! szennyvíz tárolására máris megfelelő intézkedéseket tettek és a konzervgyári szennyvíz tisztító berendezésének építését is megkezdték. Ilyen körülmények között néhány éven belül a Zagyván is a helyzet jelentősebb javulása várható. B. O. Modern négyemeletes kollégium épül Mezőtúron a Felsőfokú Gépészeti Technikum hallgatói részére. melési problémák voltak az üzemben is. Saját maga kérésére került oda igazgatónak. Nem tudja miért — biztosan nemcsak az ő érdeme, tette hozzá — a gyár fél év alatt talpraállt. ötvenhétben megint az olajiparba, Lovásziba került igazgatónak. Ott azonban nem sokáig maradt. Még 1952-ben Miskolcon elkezdte tanulmányait a nehézipari egyetemen. A nagy lekötöttség, a sok időt igénylő munka miatt azonban a levelező tagozatot abba kellett hagynia. Ezért is helyezték Budapestre, a tröszt termelési főosztályára, hogy nappali tagozaton folytassa az egyetemet. Ekkor már felesége volt és egy kislánya. A család Budapesten, ő Miskolcon. Harminchárom éves fejjel, gyengén lerakott alapokkal, fiatal egyetemistákkal kellett a versenyt állnia. Kegyetlen idők vol- . tak. A felesége többször betegeskedett. A fiúk irigyelték. Hogyne, hiszen ők csak ösztöndíjat kaptak, esetleg több-kevesebb zseb- . pénzt hazulról, neki pedig a teljes fizetés járt. Egyszer azt mondta az egyik évfolyamtársa, egy állatorvos fia, hogy: „irigyellek Béla. Ha nekem is kétezerháromszáz lenne havonta”. Megmagyarázta neki, mit jelent tandíjat fizetni, könyveket vásárolni és családot eltartani eny- nyi pénzből. Három éve végzett és sohasem felejti el azt a kínos öt hónapot, ami a diploma megvédése utáD következett. Mérnök lett, olajmérnök. Az életben azonban sokkal nehezebb iskolát végzett el addig és mindig jó eredménnyel, csakúgy, mint az egyetemet. De akkor hónap ment el hónap után és senki sem mondott neki semmi biztosat. Hova kerül? Mi lesz vele? Diploma nélkül jó volt igazgatónak? Most miért nem mondják meg, mi lesz belőle — tépelődött, gyötörte magát. Végül ez is megoldódott. A tröszt laboratóriumába helyezték és három évén át nagyon fontos kísérleteket végzett Azután ez év elején szóbakerült Szolnok. Azt mondta, nem volt nehéz megválni a fővárostól. Nekik nem, de a gyerekeknek igen. Ö és a felesége akkor, amikor még fiatal házasok voltak, jóformán csak kéthetenként találkoztak. Ezeket a keserves egyetem* éveket még az idő sem tudta megszépíteni. Varga Bélát fél éve ismerik a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat dolgozói, de e rövid idő alatt már felfedezték jó tulajdonságait, egyszerűségét. Hosszú utat tett meg, hogy az igazgatói székekből kiindulva, az egyetemi padokon keresztül. újra igazgató legyen. Ez a kinevezés azonban különbözött az előzőektől. Az Alföld egyre inkább vezető szerepet tölt be a magyar olajiparban. ' A szegedi medencében eddig évi egymillió tonnára becsült kőolaj és egymilliárd köbméter földgáz kitermeléséne« irányítása egész embert magasan képzett vezetőt kíván. Varga Béla tudj», mit várnak tőle. ■- bognár l
