Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november 5: Á megyei pártértekezlet vitája (Folytatás az 1. oldalról.) A kapitalista táborban meglevő belső ellentmon­dásokat nem mi találtuk k> azok a kapitalizmus lénye­géből, létéből fakadnak Ezekre viszont figyelemmel kell lennünk, fel kell hasz­nálnunk azokat állásfogla­lásaink kialakításában. Ugyanakkor nem ringathat­juk magunkat illúziókban, nem hihetjük azt, hogy akik ellenzéki politikát folytatnak a kapitalista táboron be­lül, azok közelebb lennének hozzánk, mint saját sors­testvéreikhez, nem gondol­hatjuk, hogy tovább akar­nak velünk jönni, mint ahogyan azt osztályérdeke­ik megengedik. A kapitaliz­mus1 lényegéből fakadó ter­mészetes torzsalkodástól terhes, a piacokért, az uj te­rületekért folyik ott a harc Az tény, hogy ügyeiket könnyebb volt elintézniük, kisebb torzsalkodással el- intézhették, míg eg^nas kö­zött kellett osztozkodniuk. Ma azonban' már egy ré­szük csak a világ egy bizonyos részén osztozkod­hat, ott sem teljesen kor­látlanul. Tudomásul ke-1 venniük, hogy a világ min­den sarkán ott vannak a munkásmozgalom hívei, a kommunista emberek, vagy maga a szocialista társadal­mi rend. Minek alapján mondjuk, hogy a végső harcban mi maradunk a győztesek? Az emberiség egy bizonyos része túlélne a nukleáris háborút de azokat, akik ezt a háborút kirobbantanák, azt többet e megmaradó emberiség nem tűrné meg a földön. E kérdések befejezése után Czinege elvtárs így folytatta felszólalását: Elvtársak! A pártbizott­ság beszámolója négy ev munkájáról adott számo . Ma, november 4-e adja az alkalmat arra. hoj^ efy csit mélyebben, részleteseb­ben is visszatekintsünk egyrészt a tíz evvel ezelőtti időkre, néhány mondat ere­jéig pedig a két évtizeddé ezelőtti eseményekre. Sok tanulságot ad számunkra ez az időszak. Nagyjából két részre lehet bontani. Egvrészt a felszabadulástól 1956-ig, másrészt 19°7‘to1 napjainkig. A felszabadu­lás utáni esztendőkben az ország teljesen romban volt, úgy ahogyan és amilyen állapotba a burzsoáfia so­dorta és hagyta. A párt na­gyon mélyről, a föld alól, kevés felkészített emberrel, de rendkívül széles tömeg­bázissal, hatalmas forradal­mi lendülettel lépett elő, s nagy történelmi győzel­meket aratott. Olyanokat, amelyek meghatározói egy társadalmi rendszer létezé­sének. Olyan győzelmeket, amelyek egész történelmi feladatunk végrehajtásá­nak alapját jelentették. Ezek voltak az új társadal­mat formáló idők legfor­róbb évei. Ezek egész éle­tünkre szóló nagy élmé­nyeket hagytak bennünk. Ma tíz esztendeje, hogy bátor kommunista emberek létrehozták a forradalmi munkás-paraszt kormányt, itt, ebben a teremben, ahol most a kommunisták ülé­seznek. Inren indultak el azok az első utasítások, mondatok, amelyek a kicsit me^rázkódott, fellazult munkásosztálynak szóltak, annak az osztálynak, ame­lyet nem vertek meg, nem verhettek meg a harcban, még akkor sem, ha ez az osztály rövid időre iránytű nélkül maradt. Igaz, hogy fellazultak a sorok, s ki­csit megrendült a hit, amely mindig harcba viszi az osz­tály legharcosabb tagjait. De abban a pillanatban, . amikor az első világos, ér­telezés szót megkapták, ki­derült. hogy ezt az osz­tályt soha nem lehet meg­verni, nem lehet egységét megbénítani, erejét meg­törni. Czinege elvtárs ezután megemlékezett a Szovjet­unió adta segítségről. Majd így folytatta felszólalását: A magyar munkáshata­lom fennmaradt, megtisz­tult, a kommunista eszme tovább halad győztes út­ján. Halad, végső célja, az új, igazi emberi társadalom megvalósítása felé. Az el­lenforradalom leverése óta eltelt időben töretlen a bizalom a párt politikája iránt. Erre a bizalomra ez­után is szükség van. Ki­dolgoztuk további előreha­ladásunk politikáját, amely­nek fővonala benne van a kongresszusi irányelvekben. A IX. kongresszus egy ki­csit még kibővíti ezt. Az a politika, amelyet kidolgoz­tunk, az itt-ott meglevő hi­tetlenkedés ellenére is he­lyes. A társadalom számára azonban újat adni csak úgy lehet, ha ő maga is akarja, helyesli. Hogy politikánk sikeres volt-e, azt bizonyos érte­lemben külpolitikai helyze­tünkből is le lehet mérni Országunknak nemzetközi vonatkozásban még soha­sem volt olyan tekintélye, mint most. Ezt sok-sok té­nyező bizonyítja. Többek között az, hogy olyan or­szágok fordulnak hozzánk különböző közvetítések ké­résével, amelyek tíz évvel ezelőtt nem ismerték el a magyar vezetőket, becsmé­relték az ország eredmé­nyeit. munkáját. Ezt a nem­zetközi tekintélyt mi úgy szereztük meg, hogy soha egyetlen milliméternvi, egyetlen gondolatnyi elvi engedményt nem tettünk. Erre nem voltunk, nem vagyunk és nem is le­szünk hajlandók sohasem. Ezek után Czinege elv­társ a következőket mon­dotta: Egyetértek a beszámoló elvi és politikai mondani­valójával, azzal, amit a megyei pártbizottság a me­gyei pártértekezlet elé ter­jesztett. Egyetértek ezekkel a Központi Bizottság és a magam nevében is. öröm számomra, hogy én adha­tom át önöknek, az itt je­lenlevőknek és önök által azoknak, akiket képvisel­nek. a Központi Bizottság forró elvtársi üdvözletét, köszönetét az elmúlt négy év kommunista munkájá­ért. Átadom önöknek a Központi Bizottság üdvöz­letét, köszönetét a megye vezetőinek, a politikai, ál­lami, gazdasági, kulturális és közoktatási élet terüle­tén, parancsnoki posztjain dolgozó kommunistáknak, és pártonkívülieknelc. E nagyszerű eredményeket megteremtő, harcot vívó közkatonák százezreinek a Központi Bizottság sok-sok év óta fejezi ki elismerését, eredményesnek ítéli a Szol­nok megyében dolgozó kommunisták, pártonkívü- liek munkáját. Czinege elvtárs ezután részletesen szólt a megye gazdasági eredményeiről, majd a tájékoztatásról és a Központi Bizottságba, va­lamint a párt politikájába vetett bizalomról a követ­kezőket mondotta: Sokszor halljuk e szót: bizalom. Vagyis hogy a Központi Bizottság legyen bizalommal valakik, vagy valamely szerv iránt. Ezt leginkább tájékoztatási dol­gokkal összefüggésben mondják. Ügy fogalmazzák, meg, hogy nagyobb bizal­mat kapjunk és több tájé­koztatást. Az, hogy tájé­kozottak legyenek a harcot vívó emberek, helyes. De ez kétoldalú dolog. Arról is beszélhetünk, hogy ki­nek milyen a marxizmusba vetett hite. Hiszünk-e, bí­zunk-e, hogy a marxizmus —leninizmus, az eszme ké­pes új harcosokat toboroz­ni, képes-e a harcban ve­zetni. Ha ez a bizalom megvan, nem kell állandó­an külön instrukció. Bízni kell tehát elsősorban a? ügvben. A Központi Bizottságot sokan éltetik, sokan hang­súlyozzák, hogy bízunk benne, mert nagy kérdése­ket dönt el, helytáll a nem­zetközi munkásmozgalom­ban, az imperializmus el­leni nemzetközi osztályharc frontján, ki tudja dolgozni a szocialista építés politiká­ját, megtalálja annak esz­közeit. Sokszor mégis kis kérdésekben, részletkérdé­sekben támadnak emberek­ben kételyek és ilyen eset­ben azt szeretnék, ha rög­tön állást foglalna a Köz­ponti Bizottság. Ezt az ál­láspontot szívesen átven­nék, pedig elsősorban sa­ját marxista meggyőződé­sük talaján kell ezt az ál­láspontjukat kialakítani. Aki hisz, bízik az ügy­A bűnözés a régebbi időkhöz viszonyítva csök­kenő tendenciájú. Ez a csökkenő tendencia azon­ban időnként stagnál — mondatta. — Rámutatott, hogy a bűnözés gyökerei messze, a régi kizsákmá­nyoló társadalmakba nyúl­nak vissza. Ismertette azt is, hogy a bűntettekre ma Az írásban előterjesztett beszámolóval kapcsolatban elmondotta, hogy az reáli­san elemzi a helyzetet, ér­telemre, érzelemre hat, lel­kesítő és mozgósító. Ezért a maga részéről elfogadja, s a küldötteknek is elfoga­dásra ajánlja. A továbbiak­ban arról szólt, hogy a IX. pártkongresszus tisz­teletére újabb versenyválla­lásokat tettek az ipari, me­zőgazdasági üzemek dolgo­zói. Követendő példaként említette a vasúti rekonst­rukció munkásainak kezde­ményezését, akik szocialista szerződést kötöttek, amelv- ben vállalták: két hónappal rövidítik meg az első fázis feladatai végrehajtásának idejét. Ha sikerül ezt telje­síteniük — s ezért mindent megtesznek — 15 millió fo­rintot takarítanak meg, a néngazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták fontos feladatuknak tekintik a kongresszusi felajánlások, munkaversenyvállalások Megyénk nőtársadalmának v- vözletét tolmácsolta a ír, egyei pártértekezletnek, s ar ő nevükben kívánt to­vábbi eredményes munkát. ben. el tud igazodni a részletkérdésekben. Befejezésül az új gazda­sági mechanizmusból adó­dó feladatainkról a követ­kezőket mondotta: A célunk változatlan, most a módszereinket fog­juk céljainknak legmegfe­lelőbben alakítani. Csodák­ban senki nem hihet, ezek­ből a tervekből, határoza­tokból annyi valósul meg, amennyit megvalósítunk be­lőlük. Azt sem mondjuk, hogy ami eddig volt, azt rosszul tettük, az rossz volt. Nem mondjuk, nem mondhatjuk, hiszen az te­remtette meg a feltételét annak, hogy még jobb le­hetőségeit dolgozzuk ki az előrehaladásnak, még job­ban dolgozhassunk, mint eddig. milyen körülmények adnak leginkább lehetőséget. Az erőszakos bűncselekmények 70—80 százalékának végre­hajtásában például a cselek­mények elkövetőinek 95— 96 százalékát alacsony mú- veltésgű emberek követik el. Ebből következően a felszólaló több teendőre is rámutatott, teljesítésének biztosítását, s azt, hogy e kongresszus után se csökkenjen a ver­senylendület, segítse az éves tervfeladatok megva­lósítását. Árvái István a további­akban arról szólt, milyen feladatok várnak a szak- szervezetekben dolgozó kommunistákra. Törekedő i- ök kell az irányító-szervező munka javítására, s arra, hogy a vezető testületek tagjainak hatékonyabb le­gyen a munkája. Munkájukat segíti az » politikai bizottsági határo­zat, amely a szakszerveze­tek gyakorlati tevékenysé­gével, pártirányításukkal foglalkozik. Egyetértéssel fogadták azt a megállapí­tást is, hogy a szakszerve­zetben végzett pártmunka rangos és nélkülözhetetlen a párt számára. Befejezésül arra kérte az újjáválasztandó pártbi­zottságot: minden szinten támaszkodjon a szakszerve­zetekre. s adjon segítséget munkájukhoz. Ezután ismertette, hogy megyénk területén száz- négyezer 20—59 év közöt­ti nő él, akik 45,3 száza­lékát képezik a női lakos­ságnak. A bérből és fize­tésből élők között a nők aránya 30,9 százalék. — A termelőszövetkezeti tagok 28 százaléka nő. Az utób­bi négy évben sokat vál­tozott a nők politikai szem­lélete, javult a munkához való viszonya és élénkült közéleti tevékenysége. — Megértették, helyesléssel fogadták pártunk határoza­tait és bizalommal tekin­tenek a rövidesen összeülő IX. kongresszus elé is. Turóczi Ferencné szólt arról, hogyan képezik ma­gukat a nők politikailag, szakmailag. A pártszerve­zetek jó munkája által az utóbbi években egyre töb­ben vállalták, hogy részt- vesznek a pártoktatásban. Két év alatt több mint két­ezerrel nőtt azoknak a száma, akik rendszeres pártoktatás keretében gya­rapítják politikai ismere­teiket. Az utóbbi oktatási évben mintegy tízezer nő tanult a nők akadémiáján, szülők iskolájában, szak­körökön és egyéb tanfo­lyamokon. Nem független A munkásőrség megyei állománya jelenleg 80 szá­zalékban üzemi munkás és tsz-tag. Több mint 85 szá­zalékuk párttag A jövőben is arra törekszünk, hogy a munkásőrségbe társadal­munk legpéldamutatóbb fiatal KISZ tagjai mellett túlsúlyban 30 éven felüli, a mozgalomban tapasztalt, magánéletükben kiegyensú­lyozott, s a munkában példamutató elvtársakat vegyenek fel. Ä munkásőröket megbe­csülés és tisztelet illeti, szívük, becsületük, ügyünk iránt érzett ragaszkodásuk elválaszthatatlan a testüle­tünktől. A leszerelő, tarta­lékállományba kerülő elv­társak helyébe jelenleg új munkásőrök előképzése befejezés előtt áll. A de­cemberi ünnepélyes egy­séggyűlésen fognak esküt tenni. A parancsnokok mind több figyelmet fordítanak a társadalmi parancsnokok politikai, szakmai nevelé­sére. Vezetésükkel egysé­geink, alegységeink össze- kovácsolódtak. A foglalko­zásokon átlagosan 90—95 — A megyei pártbizott­ság beszámolója egyértel­műen kifejezésre juttatta, hogy pártunk politikájának fő vonala 1956. november 4-től töretlen, egyenes és ez a fő vonal a jövőben is változatlan marad. Ezt a politikát a dolgozók is el­fogadják és támogatják. — A törökszentmiklósi városi pártbizottság arra törekszik, hogy megtanítsa az alapszervezeti vezetősé­geket jól dolgozni, tökéle­tesíti munkamódszerü­ket és vezetési stílusukat. E feladat nem könnyű, sok türelmet, szívós munkát igényel a pártalapszerve- zetek, a tömegszervek és tömegmozgalmak részé­re. Gyakori tapasztala­tunk, hogy a pártvezetősé­gekre, párttagokra és a A fiatalok, elsősorban is az ipari, mezőgazdasági üzemekben, tsz-ekben dől* gozók becsülettel helytáll­nak a munkában, — kezd­te hozzászólását Kőhidi László. — Szorgalmuknak, tenniakarásuknak bizonyí­téka, hogy a kongresszusi versenyben 24 ezer fiú és lány kapcsolódott be. Ügy gondoljuk, még nagyobbak lennének az eredmények, ha az üzemekben, gazda­ságokban. amikor fontos kérdésről, -a soronkövetke- ző munkáról döntenek, a ettől, hogy az asszonyok, lányok példásan helytáll­nak a munkában, s a kongresszus tiszteletére is felajánlásokat tettek — így például a termelőszö­vetkezetekben 43 női bri­gád tűzte célul a szocaüs- ta cím elérését. Ismertette azt is: a kü­lönböző szervekkel együtt miként kívánják megköny- nyíteni az asszonyok „’má­sodik műszakját”, s mit tesznek azért, hogy minél több nőt juttassanak keresethez. Az eredmények mellett megemlítette: még mindig tapasztalható a megértés hiánya a női dol< gozókkal szemben, különö­sen akkor, ha azok gyer­meket várnak, vagy a szü­lési szabadság meghosszab­bítását. kérik. Kevés a ve­zető állású nő, ezért he­lyes, hogy a megyei párt­értekezlet beszámolója is foglalkozik azzal, hogyan iskolázzák, neveljék a ve­zetésre alkalmas női ká­dereket. Befejezésül a ten­nivalókról, saját felada­tukról beszélt. százalékos a megjelenés. — Munkásőreink évről évre jó eredménnyel hajtották végre a kiképzési utasítá­sokat, erősödött egységeink harci értéke és ütőképes­sége. Pártunk, kormányunk és egész társadalmunk meg­becsüli a munkásőröket. A pártszervek rendszere­sen értékelik és számonké- rik a munkásőri pártmeg­bízatást. Minden évben az öt éves szolgálat után munkásőr jelvényt adomá­nyozunk. A Poli Kai Bi­zottság határozata alapján kormányunk Munkásőr Emlékérmet alapított, me­lyet minden évben a de­cemberi ünnepélyes egy­séggyűlésen a több mint öt év szolgálat után be­csülettel helytállt munkás- őr elvtársaknak adunk át, akiket leszerelünk, illetve tartalékállományba helye­zünk. A társ fegyveres testüle­tekkel elvtársi összefogás­sal, a munkásőrségre há­ruló feladatokat minden­kor becsülettel teljesíteni fogjuk, — mondta befeje­zésül Posta elvtárs. dolgozókra eredményesen hatni a felvilágosítás és a meggyőzés útján lehet. — Pártunk tevékenysé­gével hűségesen szolgálja népünket, aminek kölcsön­hatásaként a dolgozók bi­zalommal támogatják a párt politikáját. — A párt az alapszerve­zeteken nyugszik. Azok gyakorlati tevékenysége útján valósulnak meg a határozatok. Sajnos mégis akadnak olyanok, akik nem látják az alapszerve­zetek tevékenységének fon­tosságát. Magyar elvtárs befeje­zésül az ideológiai tovább­képzés fontosságáról és az újjáválasztott alapszer­vezeti titkárok és vezetősé­gi tagok gvakorlati segíté­séről beszélt. tanácskozásra meghívnék az ifjúság képviselőit is. Ezt kérjük az üzemek ve­zetőitől, pártszervezeteitől. Az is serkentőleg hatna a versenyre, ha sikerülne még nagyobb nyilvánossá­got adni az elért eredmé­nyeknek, a legjobb dolgo­zóknak. Gyakran tapasz­talhatjuk, hogy a verseny­híradókon hónapokon ke­resztül nem cserélik a cik­keket, képeket. Vélemé­nyünk szerint azt a mód­szert kell követni, amelyet a nyáron a tiszaföldvárl Dr. Kuhnyár László, a megyei bíróság elnöke Varga Béla, az Nagyalföldi Kőolaj- termelő Vállalat igazgatója A IX. kongresszus irány­elvei többek között az ener­giahordozók struktúrája arányának megváltoztatá­sát tűzik ki célul a szén- hidrogének javára. El kell érnünk, hogy a szénhidro­gének aránya 37—39 száza­lék legyen az összes ener­giahordozókból. A magyar olajbányászok, s ezen be­lül az alföldi olaj- és föld- gázkuíatók és termelők ar­ra törekednek, hogy a párt célkitűzése minél nagyobb mértékben, hazai termelés­ből valósuljon meg. A megyei pártbizottság beszámolója, az olajterme­lés 3,5-es, a földgázterme­lés 32-szeres növekedéséről ad tájékoztatást, a két kongresszus közötti időszak fejlődését jellemezve. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat beruházott vagyo­na is megsokszorozódott, ma már több mint két mil­liárd forint értékű. Az Alföld sok városa földgázzal van, illetve lesz ellátva. Ezenfelül a pro­pán-bután, palackos gázel­látás országos rendszere van kialakulóban, amit szin­tén többnyire a mi tele­peink biztosítanak. A Nagyalföldi Kőolajter­melő Vállalat 1966. évi tér? vét, a szocialista brigádok eredményes munkájaként olajból 115—117 százalék­ra, földgázáruból 100 szá­zalékra, beruházásban 135 —138 százalékra teljesíti. A harmadik ötéves terv olyan célokat jelöl meg a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat kollektívájának, hogy feladatainkat és azok megoldási módiát szinte még fel sem tudjuk mérni teljesen. Olajból a jelenle­gi 300 ezer tonnáról egy millióra, földgázból 1,2 mil- liárdról 3 milliárd köbmé­terre kell felfejlődnie ter­melésünknek, előrelátható­lag 3,5 milliárd forintot kell beruháznunk. íme né­hány ■ mutató, melyeknek testet kell ölteni négy év múlva; Árvái István, az SZMT vezető titkára Magyar János, a törökszentmiklósi városi pártbizottság titkára Táróezi Ferencné. a nőtanács megyei titkára Posta Mihály, a munkásőrség megyei parancsnoka Kőhidi László, a KISZ Szolnok megyei bizottságának titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom