Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966, november 4. A megyei pártértekezlet vitája Rédler Károly, az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója (Folytatás a 7. oldalról.) sanak kereseti lehetőséget. Kötél elvtárs elismerően szólott a családi házak épí­téséről. Egyre több új ház emelkedik, ezek szépek és kényelmesek. Eredménye­inkre büszkék vagyunk. Ez Termelőszövetkezetünk a legutóbbi pártértekezlet óta megerősödött, a hozamok emelkedtek. A tsz-fejlesztés idején az volt a vélemény; hosszú idő kell ahhoz, hogy elérjük az egyéni gazdálko­dás termelési szintjét Ar­ra törekedtünk, hogy be­bizonyítsuk: a nagyüzemi gazdálkodás ennél jóval többre képes. Jelenleg két­szer annyit termelünk, mint az egyéni gazdálkodás időszakában. A szövetke­zeti parasztok is jobban él­nek, mint azelőtt. De nem állhatunk meg, tovább kell lépni, korszerűsítjük a gaz­daságot, alkalmazzuk á leg­fejlettebb termelési eljárá­Hozzászólását azzal kezd­te, hogy a IX. pártkong­resszus építő munkánk je­lentős állomása lesz. El­mondta, hogy a Szolnok megyei Rendőrfőkapitány- ság személyi állománya fi­gyelmét és erejét arra össz­pontosítja, hogy az eddig elért és a további sikerek biztosításához hozzájárul­jon. Munkájuk az aktív el­lenséges és bűnöző elemek tevékenységének felderíté­sére és megszakítására irá­nyul. A korábbi években a bűnüldöző szervek gyakran az elkövetett bűntettek fel­derítését és nem a megelő­zését tekintették fő felada­tuknak. Ma már a bűnül­döző gyakorlatban mindin­kább előtérbe kerül az a törekvés, hogy megelőzzék, megakadályozzák a bűncse­A megyei pártértekezlet beszámolója foglalkozott azzal, hogy a párttagok fel­vételénél egyes kategóriák­nál nagy a lemaradás. Eh­hez fűzött véleményt Csá- nyi Istvánné. — Saját tapasztalatomból és értekezleteken elhang­zott tájékoztatókból isme­rem, hogy ez a megállapí­is bizonyítja, hogy a meg­tett út, a párt vezető sze­repe helyes. A felszólaló végezetül a nyugati országokban kiéle­ződött osztályharcról és a szociáldemokrata pártok megalkuvó szerepéről be­szélt. ' sokat és jobban kihasznál­juk lehetőségeinket. Az idén rossz időjárás volt, terméseredményeink mégis megfelelőek. Búzából 24,1, árpából 21,6, kender­ből 63,36, kukoricából 32, és cukorrépából 303 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Tagjaink gyakran kér­dezik, hogy lehet-e még fo­kozni ezeket az eredménye, két. Igen, lehet. Bódi elvtárs végezetül hangsúlyozta a szakembe­rek közgazdasági tovább­képzésének fontosságát, majd a termelőszövetkezeti pártszervezetek feladatairól beszélt elvégzése után ipari ta­nuló vagy technikumi, il­letve szakközépiskolai kép­zésben vesz részt és utá­na azonnal keres. Vannak tanulók, akik családi helyzetüknél fogva képességeik kibontakoztatá­sában hátrányos helyzetben vannak jobb kürülmények között élő társaikhoz viszo­nyítva. Alapvető politikai kérdésnek tekintjük, hogy e hátrányos helyzetben le­vő tanulókat, s közülük is elsősorban a fizikai dolgo­zók gyermekeit segítsék az iskolák képességeik kibon­takoztatásában. Befejezésül a szocialista hazafiságra nevelésben a pedagógusokra háruló fel­adatokról beszélt. formákkal dolgozunk. Ez nagyon sok energiát köt le és sok költséget követei, nem utolsósorban határt szab az új technika alkal­mazásának. Befejezésül a szakember­ellátottságról, az agropro- paganda javításának szük­ségességéről, majd a beta­karítási munka meggyorsí­tásának lehetőségéről, szük­ségességéről szólt. lekmények elkövetését A továbbiakban számada. tokkal illusztrálva számolt be árról, hogy az utóbbi 4 évben milyen volt az ide­genforgalom. hányán jár­tak rokoni látogatáson, vagy turistaként a nyugati és baráti országokban. Az utóbbi országokba 37 613 ember utazott ki, s ugyan­ezen idő alatt a beutazot- tak száma összesen mintegy százezer. M. Szabó István szólt a bűncselekményekről, a közbiztonság és a közle­kedés rendjéről, valamint a társadalmi tulajdon meg­károsításáról, s kifejtette, miként javítják munkájuk színvonalát, hogy még ered­ményesebben segíthessék a párt határozatainak meg­valósítását, a szocializmus tás a termelőszövetkezeti tagokra is vonatkozik, s ezen belül is a termelőszö­vetkezetben dolgozó asszo­nyokra. Még olyan gazda­ságban is, amelyikben sok asszony vesz részt a közös munkában, kevés felvétel történik a párt soraiba. Ügy gondolom, nemcsak azzal kell foglalkoznunk, hogy az asszonyokat bevon­juk a munkába, hanem ezentúl nevelésükkel is. — Csak így érhetjük el, hogy egyre inkább érdeklődnek a politikai kérdések iránt, közelebb kerülnek a- párt­hoz és kérik felvételüket az alapszervezet tagjai közé. A megyei pártbizottság beszámolójából felkeltette érdeklődésemet a szocialis­ta brigádokról szóló rész. A szocialista brigádmozga­lom rendkívül sokat segí­tett a termelőszövetkezetek megszilárdulásában és to­vábbfejlődésében, valamint az emberek nevelésében. Járásunkban négy évvel ezelőtt négy szocialista bri­gád működött, most negy­venkilenc küzd a tsz-ekben a szocialista cím elnyeré­séért. Szövetkezetünkben öt brigád dolgozik ezért a címért. Vállalásaink között szerepel az emberek szo­cialista szellemben való ne­velése. Ez ró a legtöbb feladatot ránk. Ennek ér­dekében tovább képezzük magunkat. Tagságunkat úgy igyekszünk formálni, hogy tudatos legyen a munkájuk. Az év elején ígéretet tet­tünk arra, hogy termelési tervünket 110 százalékra teljesítjük. Most arról ad­A felszólaló az új gaz­dasági mechanizmusból ere­dő feladatokról beszélt. — Hangsúlyozta, hogy a vál­lalati önállóság növekedése óriási felelősséggel jár és céltudatos munkát igényel. A nagyobb önállósággal azonban nem emelkedik automatikusan a vezetés színvonala. Ezt az üzemek­nek, vállalatoknak maguk­nak kell megoldaniok. Elsődleges cél a vállalat jövedelmének növelésével a nemzeti jövedelem növelése. Ettől függ a kollektíva jö­vedelme is. Az új mechaniz­musban jobban kell érvé­nyesülnie az egyéni felelős­ségnek is. Görjánc elvtárs ezután részletesen beszélt Eredményeink, amelyeket a város fejlődésében elér­tünk, nem néhány ember sikere, hanem az MSZMP VIII. kongresszusa határo­zatai végrehajtásának, a párt helyes politikájának eredményei. Ebben viszont nagy része van annak a szépen fejlődő versenymoz­galomnak, amelyben váro­sunkban az ipari dolgzók hatvan százaléka vesz részt. Növekedett ebben az idő­szakban a párttagok önte­vékenysége, példamutatá­sa is. A továbbiakban a város fejlődéséről beszélt, töb­bek között ezeket mondta: A harmadik ötéves terv időszakában háromezer munkahely létesül a város­ban, főleg a nehéziparban. Ez egyben örvendetes, más­részt nehézségeket jelent Hogyan lehet a kommu­nista szakemberképzést az oktató-neve’ő munkában megvalósítani? Ez nagy fe­lelősséget jelent a tanárok számára. Nem lehet nekünk mindegy, hogy a kikerülő szakemberek hogyan állják meg a helyüket a termelő munkában. Végeztünk pél­dául egy felmérést, amely­ből kiderült, hogy nem ál­talános az, amit sok helyen hangoztatnak; Az, hogy az — Az, amit itt az asszo­nyokra vonatkozóan emlí­tettem, értendő a férfiakra is, az ő körükben szintén van tennivaló annak érde­kében, hogy közülük is mi­nél többen a párt tagjai le­gyenek. hatok számot, hogy ígére­tünknek eleget tettünk. A szövetkezet vezetősége szá­mít munkánkra. A nyáron például — amikor sok eső volt — félő volt, hogy a szérűn tönkremegy a ga­bona. Brigádunk vállalta, hogy gyorsan elszállítja. Nem is lett baj vele. A tag­ság is felfigyelt munkánkra. A jövő évi tervünkben szerepel, hogy 150 holdas területen megszervezzük a kukorica termelés komplex gépesítését. Brigádunk tagjai között jó az egyetértés, kölcsönö­sen segítjük egymást. Egyik munkatársunkat nemrég baleset érte. Háztáji kuko­ricáját letörtük és haza­szállítottuk. Érezhette, hogy a bajban nem maradt egye­dül. Vincze. elvtárs után Bán László, a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelen­tését hallgatta meg a kül­dött-értekezlet az üzemükben megtett szer­vezeti intézkedésekről. A gyártmányfejlesztési osz­tályt főosztállyá emelték ki és elsőrendű feladatává tet­ték a gyártmányok korsze- rísétését. Vizsgálják a har­madik ötéves terv idősza­kában a beruházások haté­konyságát .is. A főkönyve­lőség elemzi a vállalat költ­séggazdálkodását. A költsé­geket ugyanis lebontották az üzemrészek, részlegek között. A felszólaló befejezésként biztosította a pártértekez­let résztvevőit, hogy az új helyzetben a vállalat egész kollektívája helyt fog állni. A kongresszus tiszteletére tett vállalásukat időarányo­san már teljesítették. számunkra. Elsősorban azért, mert ennek a lét­számnak csak tíz százalé­kát tölti be női munkaerő. Ugyanakkor az új munka­helyek létesítésével, új üzemek működésének kez­detével egyidőben az ellá­tásban adódó nehézségekkel is számolnunk kell. Figye­lemmel kell lennünk arra a tényre, hogy 1960-hoz vi­szonyítva 1965-ben 25 szá­zalékkal alacsonyabb volt a városban a piaci felhozatal mezőgazdasági termékekből. Ez a szám figyelmeztet. Szeretnénk, ha a mezőgaz­dasági üzemek kommunistái munkájukat ebből a szem­pontból is felülvizsgálnák. Befejezésül Sípos elvtárs azt hangsúlyozta, hogy fel­adataikat a munkás töme­gekkel együtt kell meg­valósítani. idősebbek bizalmatlanok a fiatal szakemberek iránt. A felmérésekből kiderült az is, hogy a fiatal szakemberek­nek több mint ötven szá­zalékát fogadják bizalom­mal és segítőszándékkal. Ezt megerősíti az a tény, hogy a végzett és megkér­dezett hallgatóinknak har­minc százaléka lett KISZ- titkár, tanácselnök, vagy párttitkár az elhelyezkedése utáni években. Tájékoztatta a pártérte- kezletet vállalatuk idei tervteljesítéséről. Többek között ezeket mondta: — Háromezernégyszáz dolgozónk szorgalmas mun­kájának eredményeként háromnegyed éves tervün­ket teljesítettük, s min­den adottságunk megvan ahhoz, hogy a IX. párt- kongresszusig éves terv­feladatunkat valóravált- suk. — Nagy lendítője mun­kánknak a szocialista mun­kaverseny. Vállalatunknál 69 brigád versenyez a megtisztelő szocialista cí­— Termelőszövetkezetünk az utóbbi években megszi­lárdult, mind eredménye­sebben gazdálkodik. Válto­zott az emberek gondol­kodásmódja, aminek bizo­nyítéka többek között az, hogy a mi brigádunk is célul tűzte a szocialista cím elnyerését. Ezt sikerült is elérnünk. Az idén a kongresszus tiszteletére tettünk vállalást. Terüle­tünkön kukoricából a ter­vezett 23 mázsa helyett több mint 24 mázsát ter­meltünk. Az általunk mű­velt 21 hold cukorrépa pe­dig 240 mázsát adott hol­danként. Burgonyából 155 mázsás átlagtermést ér­tünk el. Október 19-re mindent betakarítottunk. — Nagyra értékeljük, hogy brigádunk tagjai tö­rődnek egymással, segítő­készek Az őszi betakarí­tás ideién két brigádta­gunk beteg lett, s mi, a többiek szedtük fel az ő szövetkezetek belső életé­vel foglalkozott. A tsz-ek fejlődése bizonyítja — mon­dotta —, hogy a szövetke­zeti parasztok jórészt meg­szabadultak a nehéz fizi­kai munkától. A közös gaz­daságok az állami gazdasá­gokkal együtt megfelelő mennyiségű nyersanyaggal látják el az ipart és ele­gendő élelmiszert termel­nek a lakosság részére. Olyan eredményt produkál­tak, melyre a kisparaszti gazdálkodás idején nem is gondolhattunk volna. Négy évvel ezelőtt a me­gyei pártértekezlet határo­zatul szabta meg, hogy se­gítsük elő a tsz-ek belső életének megváltoztatását, formáljuk a tsz-tagok gon­dolatvilágát és szilárdítsuk meg a szövetkezeti demok­ráciát. A tsz-parasztok ott ér­zik jól magukat, ahol a pártszervezet megfelelően foglalkozik belső problé­— Szorongva jelentünk meg, mi túrkeveiek a leg­utóbbi megyei pártérte­kezleten, mert súlyos gaz­dasági problémák voltak akkor a szövetkezetekben. Levontuk ebből a megfe­lelő következtetéseket. — Érdeklődéssel olvas­tam a beszámolóból a ter­melőszövetkezetek szintkü­lönbségéről szóló részt. Ezek ránk is vonatkoznak. A ki­vezető lépéseket már meg­tettük. Az utóbbi négy év alatt mintegy kétezer hol­don végeztünk talajjaví­tást. Csapadékviszonyaink is kedvezőbben alakultak. Közös gazdaságaink beru­házásokat Is kaptak. Négy év alatt 7,4 millió forinttal nőtt a forgóeszközök saját forrása. Korábban kétszáz mért. Több mint kétezer dolgozónk egyéni vagy kol­lektív versenyvállalást tett. A továbbiakban arról be­szélt az igazgató, milyen intézkedést tettek a dol­gozók keresetének növelé­séért. Az idén vezették be a különélési díj fizetését, ezerötszáz embernek 2,5 millió forintot fizetnek ki ilyen címen. Az alapbérek növelése több mint ezer- hétszáz dolgozót érintett, az erre fordított összeg 3,5 millió forint. Az étkezési díj hozzájárulásaként ki­fizetett összeg is megha­ladja az egymillió forin­tot. Habán Mihályné, a eibakházi Vörös Csillag Tsz szocialista brigádvezetője l\yiri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese A felszólaló a termelő­Szurcsik István, a túrhevei Vörös Csillag Tsz elnöke területükről a cukorrépát és szállítottuk a vasúthoz. Egy 90 éves asszonynak is segítettünk. letörtük a háztáji kukoricáját, s ha­za hordtuk. Habán Mihályné elmon­dotta, a szövetkezeti ta­gok, főleg az asszonyok gondját. Kevés hely van a bölcsődében, napköziben, nem tudják hol hagyni gyermekeiket. Helyes len­ne, ha az óvodákban leg­alább 12 órahosszat vi­gyáznának a gyermekek­re. Ez is csökkentené az édesanyák gondját. Az emberekről való gondosko­dás javítása is fontos fel­adat — említette Habán- né. — Javítani a munkakö­rülményeket. Befejezésül arról Szólt, hogy a párton- kívüliek munkája, szorgal­ma bizonyítja, egyetértenek pártunk politikájával, s a kommunistákkal együtt az eredmények további növe­léséért fáradoznak. máikkal és anyagilag Is megtalálják boldogulásukat, A termelőszövetkezetek­nek kettős jellegük van, A volt kisparasztok tulaj­donosok is, tehát joguk van beleszólni a gazdaság irá­nyításába. A szövetkezeti demokrácia azonban kétol­dalú, a jogok gyakorlásával egyidőben a kötelezettsége­ket is teljesíteni kell. A termelőszövetkezetek válla­latok is egyúttal, s rend­szeresen emelniük kell a terméshozamokat. Ezt csak ott lehet biztosítani, ahol rendet, fegyelmet tartanak és a vezetésben érvényesül a tagság kollektív bölcses­sége is. Nyíri elvtárs tájékoztatta a pártértekezlet résztvevőit a tanácsapparátusban dol­gozó kommunisták tevé­kenységéről, a rossz köz- gazdasági adottságokkal rendelkező termelőszövet­kezetek problémáiról, s azok megerősítéséről. vagon fölött volt az abrak­hiány. Az idén már lé­nyegtelen lesz. Tizennyolc év óta először kétmillió forintot tartalékoltunk a biztonsági alapra. A felsőbb pártszervek segítségével sikerült meg­változtatni a vezetőség sze­mélyi összetételét. A párt­szervezetek segítségével a politikai munka fellendült, a tagság bizalma helyre­állt. Jól tudjuk, hogy ezek csak kezdeti lépések és a további előrehaladáshoz még nagy erőfeszítések szükségesek, # A pártértekezlet ma folytatja munkáját. A to­vábbi eseményekről lapunk holnapi számában tájékor' tatjuk olvasóinkat. Bódi Imre Állami-díjas, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke Tóth Tibor, a megyei tanács vb osztályvezetője Felszólalásában többek között a következőket mon­dotta: Pártunk VIII. kong­resszusa megszüntette a tanulók származás szerinti kategorizálását a továbbta­nulásnál. De egyben ki­mondta azt is, hogy a mun- Icásosztály gyermekeinek döntő többségben helye van a továbbtanulók között. A jelenlegi gyakorlat azt mu­tatja, hogy ezt a célkitű­zést nem sikerült maradék­talanul megvalósítani. Nagyon sok arra érdemes tanuló nem jut el az egye­temig. Sokszor szülei gon­dolkodásmódja miatt. Sok fizikai dolgozó idegenkedik gyermekét egyetemen ta­níttatni. Szívesebben lát­ják, ha az általános iskola Pólyák István, a Középtiszai Állami Gazdaság igazgatója A mezőgazdasági üzemek fejlődése bár nagyon jelen­tős, versenyképességüket tovább kell növelnünk Köztudott — ezt a beszá­moló is hangsúlyozza —, hogy a termelési szintkü­lönbség nagy az egyes üze­mek között. Ennek egyik alapvető oka . a szervezés­ben található. Jelenleg még főleg a felszabadulás előtt kialakult üzemszervezési M. Szabó István, a BM Szolnok megyei rendőrjőkapitány'ság vezetője építését Csányi Istvánné országgyűlési képviselő, kisújszállási tsz tag Vincze Bálint, a kunmadarasi iossuth Tsz traktorosa Gorjánc Ignác, a jászberényi lűtőgépgyár igazgatója Sipos Károly, a Szolnok városi pártbizoítság első titkára Kiss Sándorné, a karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanára

Next

/
Oldalképek
Tartalom