Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI ík MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIL évfolyam, 261. szám. Ara 80 filiór 1966. november K péntek. Sikereink forrása Megkezdődött a megyei pártértekezlet Csütörtökön reggel 9 órakor a Szol­nok megyei tanács szék házának nagyter­mében megkezdte tanácskozását a Szolnok megyei pártértekezlet A küldötteket és meghívott vendégeket Csáki István elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. A küldöttértekezlet nevében köszöntötte a Politikai Bizottság képviseletében megje­lent Czinege Lajos honvédelmi minisz­tert, a Politikai Bizottság póttagját, va­lamint K. Nagy Sándor és Kiss Árpád elvtársakat, a Központi Bizottság tagjait Csáki elv társ ezután a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi munkásosz­tály erejének, szervezettségének növeke­déséről szólt, majd megemlékezett a ma­gyar és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagy halottairól, akik a Vili. kongresszus óta eltelt négy évben hunytak el. Mielőtt munkához kezdett a pártértekezlet, egyperces néma felállással tisztelegtek elhunyt elvtársa­ink emlékének. Ezután Csáki elvtárs be­jelentette, hogy a pártértekezletre kettő- százkilencvenkilenc küldöttet választot­tak a járási, városi, valamint a járási Jogú, üzemi és intézményi pártértekez­leteken, és megjelent kettőszázkilencven­hét küldött Ezt követően a pártértekezlet elnökére, elnökségére, valamint a munkabizottsá­gaira tett írásba foglalt javaslat megvi­tatását kérte. A beterjesztett javaslat alapján az elnöki tisztségre Fodor Mi­hály elvtársat, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagját, a megyei tanács vb el­nökét választották meg. A harminc tagú elnökségbe választották a következő elv­társakat: Czinege Lajos honvédelmi mi­niszter, a Politikai Bizottság póttagja, Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, K. Nagy Sándor, a Központi Bizott­ság tagja, a Földművelésügyi Minisztéri­um főosztályvezetője. Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Váczi Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, Zagyi János, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Ungor Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Vad András, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Tóth János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Bereczki tor * jós, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, M. Szabó István, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Nádas József, a szolnoki járási pártbi­zottság első titkára, Sipos Károly, a Szol­nak városi pártbizottság első titkára, dr. Polónyi Szűcs Lajos, a megyei revíziós bizottság elnöke, Varga Illés, a megyei fegyelmi bizottság elnöke, idős Csuka La­jos, nyugdíjas, Juhász Imréné dr. nyug­díjas, Losonczi József né, a fegyvernek! Kossuth Tsz szocialista brigádjának tag­ja, Gonda András, a Tisza Cipőgyár Ál­lami-díjas szocialista brigádvezetője, Faragó József, a jászárokszállási Táncsics Tsz párttitkára, Fábián Márton, a kar­cagi Május 1 Tsz elnöke, Lukács Gyula, a Tiszamenti Vegyiművek pártbizottsá­gának titkára, Gorjánc Ignác, a jászberé­nyi Hűtőgépgyár igazgatója. Árvái Ist­ván, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Turóczi Ferencné, a nőtanács megyei titkára, Kőhidi László, a KISZ megyei bizottságának első titká­ra, Brassói Tivadar, a Kilián György Re­pülő Tiszti Iskola parancsnoka, Posta Mihály, a munkásőrség megyei parancs­noka és Boross Ottóné, a szolnoki köz­gazdaság! technikum igazgatóhelyettese. Fodor Mihály megköszönte a pártérte­kezlet bizalmát és bejelentette, hogy a Központi Bizottság február 24-i határoza­ta értelmében a megyei pártértekezlet­nek két napirendi pontja van. 1. A megyei pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és megvitatása. 2. A megyei pártbizottság tagjainak és a IX. pártkongresszus megyei küldöttei­nek megválasztása. A napirend beterjesztése után az elnök Csáki elvtársnak adta át a szót és megkérte, hogy a pártbizottságnak a küldöttekhez írásban kiküldött beszámolójához tegye meg a szóbeli kiegészítést Csáki István elvtárs vitaindító beszéde A szóbeli kiegészítésben Csáki élvtárs elsősorban az alapszervezeti vezetőségek, az üzemi, a községi, a já­rási és városi vezető párt- szervek és a megyei párt- értekezlet küldötteinek megválasztása tapasztalatai­ról adott számot Elmondta, hogy az alapszervezeti ve­zetőségválasztó taggyűlése­ken a párttagság 84 száza­léka vett részt. Az üzemek­ben és intézményekben 90 százalék felett volt részvé­telük. Ezt követően arról adott számot hogyan jutott ér­vényre a vezetőségek újjá- választása idején a párton belüli demokrácia. Később pedig azt hangsúlyozta, hogy az alapszervezeti ve­zetőségek a választás után még erősebbek, még felké­szültebbek. Ehhez statiszti­kai adatokat is ismertetett Többek között azt, hogy amíg 1964-ben 24,3 száza­lék volt a közép- és főis­kolai-, valamint egyetemi végzettségűek aránya az alapszervezeti vezetőségek­ben. a mostani választások során ez az arány 29,4 szá­zalékra emelkedett. Az alapszervezeti párttitkárok iskolázottsági aránya pedig a következő: 1964-ben 26,2 százaléknak volt közép-, fő­iskolai vagy egyetemi vég­zettsége, a most megválasz­tott titkároknak pedig 35,8 százaléka rendelkezik ilyen végzettséggel. Két hónap­nál hosszabb pártiskolát két iwel ezelőtt a titkárok 38,1 százaléka végzett, ez az arány most 58,4 százalék. E kérdésről befejezésül ezeket mondotta: Ezekben a számadatok­ban tükröződik az alapszer­vezeti vezetőségek általá­nos és szakmai műveltségé­nek. politikai felkészültsé­gének fokozása érdekében folytatott — éveken ke­resztül tartó — munka és erőfeszítés is. A választással erősödött pártunk szervezeti és esz­mei egysége, soraink még tömörebbre zárultak. Ez párton belül a kongresz­szusra való eddigi felkészü­lés legfőbb jellemzője. Bí­zunk benne, hogy ez ma és holnap tovább folytatódik, megyei pártértekezletünH olyan munkaértekezlet lesz, ahol helyzetünkről, jele­nünkről, jövőnkről, gondja­inkról és tennivalóinkról eredményes vitát folyta­tunk. Az 1966. évi gazdaság' tervek teljesítéséről Csáki elvtárs többek között eze­ket mondta: Az írásos be­számolóban az 1966-os gaz­dasági év eredményeiről, az évi tervek teljesítéséről nem említettünk részletes adatokat Az a meggondo­lás vezetett bennünket, hogy a pártértekezletnek a leg­frissebb adatokat térj es z- szük elő. Ennek alapján a gazdasági helyzetről a kö­vetkezőket jelentjük: Az iparban az 1966. há­romnegyedévi terv teljesí­tése jobb, mint az időző években. Elmaradás a terv­től csupán a tégla gyártás­ban van. Az ipar többi ágazataiban és az építő­iparban az esedékes terve­ket megvalósították, egyes területeken — az igények­nek megfelelően — túltel­jesítésre van kilátás. A tíz megyeszékhelyű iparválla­lat — mely a megye össz ipari termelésének felét ad­ja — 20,6 százalékkal ter­melt többet, mint az előző év háromnegyed részében A foglalkoztatottak létszá­ma 6,2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra eső terme­lés 13,6 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének 63 százaléka származott az első háromnegyed évben a termelékenység fokozásá­ból. Ügy véljük, hogy a negyedik negyedévben ez az ütem, ez a fejlődés és ez az arány realizálódik. Az ipari exportterv 790 millió forint értékű volt a háromnegyed évre, a telje­sítés viszont 955 millió fo­rintot tesz ki. A mezőgaz­dasági jellegű export is realizálódik, bizonyos te­rületeken túlteljesítés is lesz. A sikerekben nagy sze­repe van a kongresszusi ver­senynek. Az üzemi dolgozók mintegy 70 százaléka részt vesz a versenyben, és sok üzem — mint például a Hűtőgépgyár, a cukorgyár dolgozói — vállalásukat már teljesítették. Most az a fontos, hogy a lendület továbbra is meg­maradjon, a kongresszusig fokozódjon és az 1967-es esztendő feladatait is meg­felelően előkészítsük. A mezőgazdaságban 1966- b&n nagyon sok elemi csa­pással kellett megbirkózni. Körülbelül 100 ezer hold művelt területünket érte belvízkár. A belvíz mint­egy 30 ezer hold kenyérga­bonát, 12 ezer hold más ka­lászost kipusztított, mint­egy 20 ezer hold kalászos vetést kiritkított. Gabona­termő területünk és ter­mésátlagaink az idén mesz- sze alatta maradtak a ta­valyinak. 1965-ben 13,8, az idén pedig 11,2 mázsa bú­zatermést takarítottunk be a megyében. A szövetkezetek gazda­sági helyzete a sok elemi kár ellenére nem romlott a tavalyihoz képest, sőt bi­zonyos szempontból és bi­zonyos területeken további javulást is értünk el. Az árbevétel évi összege elő­reláthatólag 80 millió fo­rinttal haladja meg terme­lőszövetkezeteinkben a ter­vezettet. A felosztható jö­vedelem mintegy 20 milli­óval nagyobb lesz a terve­zettnél. Ez azonban nem egyformán oszlik meg a szövetkezetekben. A 137 termelőszövetkezet közül körülbelül 70 ér el terven felüli bevételt, viszont mintegy 67 termelőszövet­kezetben bevételkieséssel kell számolni, ami 15 ter­melőszövetkezetben szövet­kezetenként eléri vagy meghaladja az egymillió fo­rintot A tsz-tagok jövedelme körülbelül 60 termelőszö­vetkezetben magasabb lesz a tervezettnél, mintegy 24 millió forinttal, 12 terme­lőszövetkezetben előrelát­hatólag a tervezett szerint alakul, viszont 64 termelő- szövetkezetben alatta ma­rad a tervezettnek. Ezek a számadatok ismét mutatják a szövetkezetek közötti szintkülönbséget és azt# hogy a jövőben a pártpoli­tikai és gazdasági munká­ban még inkább arra kell törekedni, hogy a termelő- szövetkezeteket egyenként, sajátos helyzetből kiindul­va vizsgálják és vizsgáljuk, s ennek alapján határoz­zák meg, határozzuk meg azokat a politikai és gaz­dasági intézkedéseket, amik az adott gazdaság előbbre- lépését jelenthetik. Csáki elvtárs ezután ada- ! tokát ismertetett a mező­gazdasági munkák jelenlegi helyzetéről, majd így foly­tatta: A mezőgazdaságban fontos feladat az őszi beta­karítás és szántás gyors befejezése. Az őszi munká­ban a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban megszületett az az elhatá­rozás, hogy a kongresszus­ra tiszta határral, zöldellő vetéssel és fekete ugarral készülünk. Tekintsük poli­tikai feladatnak, hogy ez a megye minden részén pár­tunk IX. kongresszusáig va­lóra is váljon. Ezzel együtt fontos feladatként áll előt­tünk. hogy felkészüljünk a zárszámadásokra és az 1967- es gazdasági évre. Befejezésül a Központi Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt kérdésekre utalt A vita bevezetőt végül így fe­jezte be: Küldött Elvtársak! Most azzal készülünk jól a kongresszusra, ha saját megyei helyzetünket alapo­san megvitatjuk és abból a szükséges következtetése­ket levonjuk. Csáki elvtárs után Dr. Polónyi Szűcs Lajos, a me­gyei revíziós bizottság el­nöke mondott kiegészítést az írásban beterjesztett be­számolóhoz, majd meg­kezdődött a vita. A megyei pirt értékűiéi elnöksége Csá3;i elv Urs vitaindító Bestédét tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom