Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
\ Világ proletariat, egyesültelek! SZOLNOK MEGYEI Pa MEGYEi' PÁlirag'zQTTSÁG ÉS A XVM évfolyam, 282, siám. Kfe 50 fsiiér ÍS66. november 30., szerda. Á Szervezeti Szabályzat módosítása, a Revíziós Bizottság és Ellenőrző Bizottság jelentése a kongresszus napirendjén Megkezdődtek a hozzászólások A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának keddi tanácskozása Kedden reggel 9 órakor .Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresz- szusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A részvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost, és a többi magyar vezetőt, továbbá L. I. Brezs- nyevet és a többi testvérpárt delegációjának vezetőjét. Biszku Béla, a Politika; Bizottság tagja lépett a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Tisztelt Kongresszus! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály forradalmi élcsapata a nemzetközi kommunista mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leninizmus, a proletár-internacionalizmus vezet, önkéntes harci szövetség, amely tömöríti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, mindazokat, akik a munkásosztály szocialista eszméit, céljait magukévá teszik és megvalósításukért hatékonyan küzdenek. A párt alkotmánya' állandóan fejlődik, mert tükrözi a pá rfmunka új, gazdag tapasztalatait, összegezi a pártszervezetekkel szemben támasztott növekvő követelményekből adódó következtetéseket. A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum mennél jobban kifejezze a párttagság véleményét. A vita — melyben több tízezer párttag fejtette ki álláspontját — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműén kicsendült belőle az az igény, hogy a Szervezeti Szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti. cselekvési egvséffét. még erőteljesebben feílesz- sze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát és ahol szükséges. szervezeti szigorításokkal is óvia sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondosan elemezte és azok jelentős részét a Szervezeti Szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe vette. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az új Szervezeti Szabályzat minél hatékonyabban segítse a párt politikájának végrehajtását. A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széleskörű vitánál bebizonyosodott, hogy a Szervezeti Szabályzatban alapvető változtatásokra nincs szükség. Ezért a Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szükséges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglevő szabályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni, a Központi Bizottság egyben ajánlja a kongresszusnak, hogy a párt alkotmánya ne tartalmazzon program és munkamódszer jellegű utalásokat, mivel ez nem lehet a Szervezeti Szabályzat feladata. Benin tanácsát követve, ügyeljünk arra, hogy „ne változtassuk a Szervezeti Szabályzatot jámbor óhajok gyűjteményévé.” Kedves Elvtársak! A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték, hogy a párt nevét „Magyar Kommunista Párt”-ra változtassuk. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a javaslat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a párt kommunista jellege erősödjön, tagjai és szervezetei minél inkább e nagyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk, hogy amikor a párt kommunista jellege csorbát szenvedett, ennek oka sohasem a párt elnevezésében, hanem politikájában és gyakorlatában volt. A Maavar Szocialista Munkásvárt kommunista várt. amelvet marxista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egyaránt bizonvít. Ezt rögzíti a Szervezeti Szabályzat tervezetének első mondata is. amely leszögezi: „A Maayar Szocialista Munkáspárt kommunista párt. « munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom része.” Párttagságunk, népünk és a nemzetközi munkásmozgalom pártunkat' a magyar kommunisták pártjának tekinti. A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van, a magyar munkásmozgalom régebbi és legutóbbi történetében. Osztjuk a párttagok véleményét, hogy tovább kell erősíteni pártunk kommunista vonásait, de ezt nem puszta névváltoztatással, hanem politikánk végrehajtásával és a Szervezeti Szabályzat tervezetéhen javasolt módosításokkal szolgáljuk. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését, amely alatt az elmúlt évtizedben kivívtuk népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom megbecsülését. Elvtársak! A pártszervezetekben a tagjelöltség megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult ki, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a párt féltése, a sorainak esetleges felhígulásától való aggodalom is kifejeződött. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy megértek a tagjelöltség megszüntetésének feltételei. A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvételük előtt alaposan megismerjük; a jelentkezőknek pedig a tömegszervezetekben lehetőséeük nyílik, hogy társadalmi munkát végezzenek. 1945 óta hazánkban új nemzedék nőtt fel. Olyanok váltak érett emberekké, akik már a mi társadalmunkban alakították ki életfelfogásukat; lényegesen megváltoztak tehát a tagfelvétel objektív körülményei. A tagfelvétel továbbra is egyéni elbírálás alapján történik, sőt a Szervezeti Szabályzat mind a jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben fokozott követelményeket támaszt. Az augusztusban vitára bocsátott Szervezeti Szabályzat-tervezet olyan javaslatot tartalmazott, hogy új tagot csak az a párttag ajánlhasson, aki legalább 3 éves párttagsággal rendelkezik és a jelentkezőt közös tevékenység alapján 1 éve ismeri. A vfta alapján — fenntartva ajánló 3 éves párttagságát — 2 évre javasoljuk felemelni a közös tevékenységen alapuló ismeretség idejét. Voltak javaslatok, amelyek e követelményeket 5. illetve 3 évben határoznák meg. Ezt jelenleg nem tartjuk megvalósíthatónak, mert a termelőszövetkezetekben és az új üzemekben, létesítményekben indokolatlanul gátolnánk az új tagok felvételét. Továbbra is helyesnek tartjuk, hogy a tagfelvételnél az egyik ajánló szerepét a KISZ tölthesse be olyan módosítással, hogy az ajánló a KISZ alapszervezet taggyűlése legyen. Korábban e joggal az illetékes KISZ-bizottság rendelkezett, amely azonban nem ismerhette kellően a felvételre jelentkező fiatalokat Ezért ajánlásuk sokesetben formális vagy megalapozatlan volt. A javaslat elfogadása esetén jelentősen megnő a KlSZ-szer- vezetek politikai, erkölcsi felelőssége. Számos pártszervezetből érkezett olyan javaslat, hogy az új Szervezeti Szabályzat a pártba való belépés alsó korhatárát 18 évben állapítsa meg. Ezt azzal indokolták, hogy ebben a korban válnak a fiatalok teljes jogú állampolgárrá. A Központi Bizottság e javaslatot több szempontból nem tartja helyesnek. A teljes jogú állam- polgárság elérése önmagában nem lehet indok; az állampolgári jogokat nem szabad azonosítani a párttagság követelményeivel. Aki felvételét kéri a pártba, annak a többi dolgozóhoz képest bizonyo' társadalmi munka-tapasztalattal, politikai és világnézeti többlettel kell rendelkeznie. Nyilvánvaló, hogy a 18 éves fiatalok mindezi még nem szerezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben és a szakszervezetekben, a közös tanulás és munka útján megismerkedienek a szocializmus alapelveivel. Van azonban még egy Indok: a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tápot adna olyan törekvéseknek, hogy e korosztályok tagjai zömmel a pártszervezetekben végezzék társadalmi munkájukat. Ez károsan hatna az ifjúsági mozgalomra. Ha a tagjelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi Bizottság ajánlja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. A párttagság keltét a IX. kongresszus időpontjától kell számítani. A jelenlegi, csaknem 40 ezer tagjelölt, akinek felvételéről dönteni kell, a párt szervezeti erejének jelentős része, A szocializmus odaadó harcosait, pártunk új katonáit nyerhetjük közülük. Ennek tudatában kell ügyükkel foglalkozni. Legyenek a tagjelöltek felvételéről határozó taggyűlések a párt életének ünnepélyes, eseményei, szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új harcosokkal. Kedves Elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeiket kifejező politikájával vívta ki. A párt tekintélyét azonban a párttagok áldozatkész munkája, személyes . példamutatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősen fejlődött párttagságunk öntudata és kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő helyenként fellépő jelenségeket lebecsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Vannak párttagok, akik szerénytelenekké váltak, akik a meggyőzés, a magyarázás helyett parancsolgatnak és kinyilatkoztatnak, csalhatatlannak tekintik magukat, nem hallgatják meg munkatársaik véleményét, figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Előfordul, hogy egyes párttag vezetők visszaélnek hatalmukkal, jogtalan anyagi előnyöket szereznek. Sajnoí előfordult az is, hogy néhány vezető politikailag bizonytalan vagy tehetségtelen emberekkel veszi körül magát, az őszinte jóindulatú. elvtársi bírálatot pedig elfojtja, sőt nemegyszer burkolt formában megtorolja. Mi táplálja és éleszti ezt * az eléggé el nem ítélhető — a párt politikájával teljesen ellentétes — gyakorlatot? Először Is szemléletbeli okok. Gyakran nem lépnek fel az ilyen gyakorlat ellen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügye, nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értelmében pártügy és egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. Mások hamis loiaiitásból vagy pozícióféltésből tűrik el ezeket a párt politikájával ellentétes módszereket és csak akkor ielzik, ,a bajokat, amikor már késő. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség, az elvtelenség, a kénvelem- szeretet és a pozícióféltés Ezért a párthatározatok be nem tartása vagy a kommunista erkölcsi normák megsértése esetén a nevelés eszközein kívül alkalmazni kell a fegyelmi úton történő felelősségrevonást is. A Központi Bizottság a pártf agyelem megjavítás t
