Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

1966. november 27. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 3 Felhívás Szolnok megye dolgozóihoz A Szolnok megyei párt- bizottság, a megyei tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága szocialista mun­kaversenyt hirdet a harma­dik ötéves terv időszaká- , ra. Felhívjuk a megye dol­gozóit, minél nagyobb számban vegyenek részt a szocialista munkaverseny­ben. Vállalásaik teljesítésé­vel, termelési aktivitásuk fokozásával ki-ki legtöbbet és legjobbat adva, alkotva járuljon hozzá az éves ter­vek maradéktalan teljesí­téséhez, a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek határ­időre való megvalósításá­hoz. A versenyben résztvevő gazdasági egységeket 11 csoportba soroljuk. I. Minisztériumi ipari vállalatok, gyáregységek, üzemek, II. Tanácsi ipari vállala­tok, III. Építőipari vállalatok, főépítésvezetőségek, kom­munális vállalatok. IV. Közlekedési vállala­tok, szolgálati főnökségek (MÁV), V. Állami kereskedelmi vállalatok, VI. Földművesszövetke­zeti kereskedelem, VII. Kisipari termelőszö­vetkezetek (ktsz, ORKISZ, htsz), VIII. Állami gazdaságok és kísérleti intézet, IX. Állami gép- és gép­javító állomások, egyéb mezőgazdasági vállalatok, üzemek, X. Mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek (I. kategória 4500 kh felett), XI. Mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek II. kate­gória 4500 kh alatt). Az előző tervidőszakhoz hasonlóan a harmadik öt­éves terv idejére vándor­zászlókat, elismerő okleve­leket alapítunk és adomá­nyozunk a 11 ágazatba cso­portosított kollektívák kö­zül azoknak, amelyek a következő főbb célkitűzések megvalósításában a legjobb eredményeket érik el: , 1. Vállalati nyereségelő- Irányzat teljesítése, figye­lembe véve a termelőtevé­kenység bel- és külföldi igényeihez való igazodását, az export (exportképes ter­mékek arányának) növelé­sét, az import csökkentését, műanyag felhasználását. 2. A műszaki fejlesztési gyártmányfejlesztési ter­vek teljesítése, új termé­kek előállítása, korszerűsí­tése, újítások eredményes­ségének fokozása, új tech­nológiai eljárások alkalma­zása, továbbfejlesztése. E feltételeket a mezőgazda­ságban is érvényesíteni kell különös tekintettel az új agro- és zootechnika alkalr mazására. 3. Beruházások kivitele­zési idejének csökkentése, a kivitelezés gazdasági ha­tékonyságának növelése, az építőiparban teljesített gé­pi munka arányának növe­lése, új építési módszerek, anyagok alkalmazásának kiszélesítése. 4. Szállítóeszközök hatás­fokának, gépi rakodás ará­nyának növelése, állásidő, javítási költség csökken­tése. 5. Az áruforgalmi tervek teljesítése, az áruválaszték bővítése, a készletnormák forgási sebességének növe­lése. 6. Iparpolitikai célkitűzé­sek teljesítése, a lakosság javító és szolgáltató tevé­kenység iránti igényeinek kielégítése. 7. Egységre jutó hozamok növelése, a növényterme­lésben a zöldség, gyümölcs- termelésben és az állatte­nyésztésben. Termelési biz­tonság fokozása, állatte­nyésztési munkafolyamatok gépesítése. 8. Mezőgazdasági üzemek részére végzett gyártó-ja­vító és szolgáltató tevé­kenység körének kiszélesí­tése, a főjavítások átfutá­si idejének csökkentése, garanciális idő növelése. 9. A verseny előkészítő és szervező munka tartal­mi színvonalának fejleszté­se. hatékonyságának növe­lése, a szocialista (munka műhelye, gyára, vállalata) brigád mozgalom erősítése, szélesítése, a vállalások megtételénél, értékelésénél, a mozgalom hármas jelsza­vának a legteljesebb ér­vényesítése, a brigádnaplók rendbentartása, műszakiak résztvétele a szocialista brigádmozgalomban, a be­nyújtott, bevezetett újítá­sok számának a növelése. 10. Munka- és egészség- védelem fejlesztésére ren­delkezésre álló eszközök tervszerű felhasználása, a balesetek és a kiesett munkanapok számának a csökkentése. 11. A vándorzászlók és oklevelek elnyerésénél a célkitűzések teljesítése mel­lett kizáró tényező a nye­reségterv nem teljesítése, a halálos baleset, vagy üzemi baleset gyakoriságának, súlyos társadalmi tulajdon elleni vétségek előfordulá­sa, a tervezettnél (indoko­latlanul) magasabb túlóra felhasználása, kooperációs kötelezettség elhanyagolá­sa, az újítások ügyintézé­sének határidőn túlra való elhúzódása. A kizárási okok a gyár­egységeket, telepeket, lera- katokat abban az esetben érintik, ha területükön fordulnak elő, nem vonat­kozik rájuk, ha nagyválla­lati szinten jelentkeznek s vállalati központjuk me­gyén kívül van.) A versenyszervező mun­ka irányítását, értékelését az SZMT elnöksége, a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttesen vég­zi. A versenyt segítő mun­ka koordinálására megyei versenybizottság alakult. A verseny értékelésére együttes üléseken — a ko­rábbi évek gyakorlatához hasonlóan — évenként egyszer, a gazdasági év le­zárása után kerül sor. A zászlókat első alka­lommal — a kongresszusi munkaversenyben les jobb eredményt elérő kollektí­váknak — 1967. május 1-én vándorzászlóként adomá­nyozzuk. A zászlókat véglegesen az egész tervidőszak alatt kiemelkedő eredményt el­érő kollektívák kapják meg 1971. május 1-én. Az MS^MP Szolnok megvet bizottsága A Szaksz rvezetek Megyei Tanácsa Szolnok megye Tanácsa A KTSV Szolnok megyei bizottsága Dlagif kongresszusi munkasiker a törökszentmiklósi járásban R szocialista munkaverseny tapasztalatcseréje Kunhegyesen A törökszentmiklósi járás szocialista munkaverseny­ben résztvevőinek nyolcvan képviselőjét Kunhegyesre invitálta a Hazafias Nép­front községi, járási, vala­mint a párt községi és já­rási bizottsága. Itt megje­lent Oláh Jáfios országgyű­lési képviselő, a Hazafias Népfront Szolnok megyei titkára, valamint Bakos Mi­hály, a járási tanács el­nökhelyettese is. A többsé­gében mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekből érke­ző szocialista brigádvezetők ankétját Rácz Ferenc, köz­ségi tanácselnök nyitotta meg, s adta meg a szót Barabás János községi párt- titkárnak. Ö mondotta el, hogy Kunhegyesen már negyvenkilenc brigád vetél­kedik a szocialista cím el­nyeréséért, közülük hu­szonnyolc brigád ebben az évben csatlakozott a moz­galomhoz. Külön szólt ar­ról, hogy a községben a vízgépészeti vállalat mun­kásai indították el a moz­galmat. Mostanra a gépál­lomás és a földművesszö­vetkezet dolgozói mellett már a termelőszövetkezetek a hivatalok dolgozói is nagy létszámban részt vesz­nek az új típusú munka­versenyben. Mint Barabás János mon­dotta, a szocialista brigádok a pártkongresszus tisztele­tére majdnem másfélmillió forinttal termeltek többet idáig terven felül. A gaz­dasági sikereken kívül más módon is egészséges pezs­gés jellemezte a szocialista brigádmozgalmat ebben az évben Kunhegyesen, ök szervezték meg a vietnami nép megsegítésére a társa­dalmi műszakokat. A faluból százharminc- ötén tanulnak, a szocialista brigád tagjai közül politi­kai oktatási formákon nyolcvannyolcan szakmai tudásukat gyarapítják, ti­zennyolcán az általános is­kola, tizenhatan pedig a középiskolai bizonyítvány megszerzésén fáradoznak. A községi párttitkár kü­lön szólt az ifjúsági és a női versenyző brigádok, munkacsapatok megtisztelő teljesítményeiről. Közöttük említette meg a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet női szocialista brigádját, a földművesszövetkezet Tye- reskova ifjúsági szocialista brigádját és másokat. Barabás János után Sza­bó Sándor, a gépállomás. Köti Sándor, a kunhegyes! Vörös Csillag Tsz, Cseh György, a fegyverneki Kos­suth Tsz versenyeredménye­it ismertette. Petren Má­tyás, a törökszentmiklósi járási pártbizottság munka­társa a brigádnapló vezeté­séről szólt. Végül Molnár József, a Hazafias Népfront járási titkárának javasla­tára a szocialista munka­verseny képviselőinek ta­nácskozása táviratot kül­dött a IX. pártkongresszus- nak. amelyben jelentette: nagy munkasiker született a járásban, teljesítették kongresszusi vállalásaikat, a jövőben is a párt politiká­jához igazodva kíván dol­gozni a járás népe. B. L. A Budapesti Vízgépészeti Vállalat I. sz. gyár­részlegében Kunhegyesen ebben az évben negyven szivattyú gyártásával foglalkoztak. Harminc elkészül az év végéig, tíz darab munkálatai áthúzódnak a jövő évre. Kó”ünkön a CsK—800/B típusú szivattyús gépcsoportot festi juhász József — NZs — Kompromisszum ajánlat az igazgatónak Nem „rablás66, precis munka kell „A forgácsoló üzemben dolgozó 21 brigád vezetője a brigádtagok nevében, és a brigádon kívüli dolgozók is vállalják, hogy a jelen­legi munkanormák és bér­forma mellett üzemátlag­ban 100 százalékot fognak teliesíteni. Alacsonyabb műhelyátlag esetén a nem teljesítő brigádok, valamint a brigádon kívüli dolgozók órabérét a műhelybizott­sággal egyetértésben 50 fillérrel csökkentse mind­Ez év elejéig a forgácso­lók mindig egyenes darab­bérben dolgoztak. Ez a bér­forma ösztönöz leginkább a mennyiségi munkára. De az élet diktálta új köve­telmények. elsősorban a minőségi igények kielégí­tésére a korábban még megfelelő százalékhajhászó bérformát is a minőségi munkát elősegítővei kellett felváltani. Igv született meg január elsején — addig, amíg négyhónapos átlagban a 100 százalékot al nem érik.” Ez egy részlet abból a levélből, amelyet a jászbe­rényi Aprítógépgyár forgá­csoló üzemének dolgozói írtak a vállalat igazgatójá­nak azért, hogy a jelenleg érvényben lévő bérezési formát ne változtassa meg. Az igazgatónak aján­lott kompromisszum egy­ben az üzemrészben ural­kodó munkamorál örven­detes változását is jelenti. hosszú viták és gondos mérlegelés után — a moz­gó bérforma. Az új bérezési rendszer a 60 százalékos személyi órabér és a 40 százalékos teljesítménybér összekap­csolásából származik. — Óriási előnye, hogy a régi, jó szakmunkások anyagi megbecsülése a gyár irán­ti hűsége a szemé'vi óra­bérben kifejezésre juthat. ban nekik kedvező. Ked­vezőbb, mint az egyenes darabbér, mert visszaállí­tása esetén a jelenlegihez viszonyítva körülbelül 150 forinttal csökkenne a ke­resetük. Különösen a régi, jó dolgozókat sújtaná a darabbér, s azok közül is főleg azokat, akik eddig is lelkiismeretesen, száz szá­zalékra elvégezték a mun­kájukat. S ők vannak több­ségben. Sajnos azonban vannak olyan brigádok is, amelyekben régi. rutinos szakmunkások vannak 12 és 11 forintos személyi órabérrel, és egy év alatt teljesen el felehettek dol- eozni. 1965-ben, amíg nem brigádban voltak, soha sem volt alacsonvabb a teljesít- ményszá7alékuk 110—125- nél, s most a 93 százalékot is alig-alig érik el. Furcsa dolog ez. Panasz­kodnak Azt mondták, mi lesz akkor ha a telenleg még brigádon kívüliekből is „beerőltetnek” egyet vagy kettőt a brigádtnkba? ök dolgozzanak többet, hogv a hrigádátlag mee1 e- gven? Ilyet kívánnak tő­lük? Passzív művezetés Igen. A magas órabérért. Egy. két gyengébb dolgozót minden brigád elbír a for­gácsolóban. Na evon jó pél­da erre az egyik fiatalok­ból ' álló brieád. önként két újdonsült szakmunkást vettek mc"”k bözé tanít­ják, nevelik és „felhúz­zák” alacsony teljesítmé­nyűket a maguké mellé. Ha csak azok a brigádok tel­jesítik a kötelességüket a jövőben akik eddig elha­nyagolták és az ewéniieg doigoTúkat felveszi a 21 brigád, egvcsanásra meg­változik a helyzet a fon- gá esőiében. Az esyter-oúívosok kezde­ményezését — eltekintve egyesek helvfelen szemlé­letétől — örvendetes váltó­7«5q nplr fpV?r>+Vtg^. jíik. Npm mp^+íínk el a7or»hnri S7Ó n£11rfíl a ter­rpoTÄcf Vn7i?f>t1pn IfíSn vft(5 ppccitív ma?a- tprt*«!?* fppiipft amelv nflCrvViAfl plrtcofrT+pffp 37^ ferv flipVnlt a forp’á- pcnlf^Vnn a VnlT"rot tiocrv ?| ej^pirirnol l^tVlotÓ 7 A pnnlro + TV PTT1 V£n VC^Orí* tették a hr’»***?■>*?»>*, Bognár Jánm Csökkent a selejt, de ... A mozgó bérrendszer be­vezetésével egyldőben a forgácsolóban brigádok ala­kultak. Jelenleg 21 brigád és körülbelül 20 egyénileg dolgozó van az üzemrész^-" ben. A vál'alatvezetés ha­tározott kérése volt: a for­gácsoló üzem 100 százalék­nál nagyobb teljesítményt a seleit emelkedése árán soha ne próbáljon elérni. Rrigádmunkában — még akkor is. ha a tagok kö­zött gyengébb kénességűek is vannak, s 1965-höz vi­szonyítva néhánv száza­lékkal szorosabbak a nor­mák — teliesíthető a száz százalék. A bérnolitikai In­tézkedések során a forgá­csoló éves bérkeretét 120 eze- forinttal növelték. Az év közepén azt ta­pasztalták az Anrítóeép- gvár vezetői-- hogv az új bérezéshez fűzött logos re- poáovelk esek részben vál­tak be. Javult a munka­darabok minősége és je­lentésen csökkent ugvan a céléit de az üzemrész tel­iesítménv átlaga mlndösz- sze 93 5 százalékos volt. yvoleerer óra lemaradás Júliusban felelősségre vonták az üzem vezetőit és dolgozóit az alacsony teljesítményszázalékok miatt. Augusztusban 97,2 százalékra emelkedett az üzemrész teljesítménye, de szeptemberben újra csök­kenő tendenciát. 96.9. majd 95.7-et mutatott A három hőnanra megszabott türel­mi idő, melyet júliusban szabtak meg a vállalat ve­zetői. lejárt. November ele­jéig a forgácsoló üzem körülbelül nvolcezer nor­maórával adós. Ezek után nem következhetett más, mint bogy a régi bérezés visszaállítását helvezték kilátásba. Röviddel ezután megkapta Keresztes János a forgácsoló üzem dolgo­zóinak levelét Felmerül a kérdés, hogy miért? Miért kötelezik ma­gukat a dolgozók — még keresetük csökkenése árán Is — a mozgó bérezéshez? Még nem egységes a szemlélet Mindenesetre a vállalat vezetőinek nagyon jólesett, hogy a forgácsoló munká­sai végre megértették hogv • mozgó bérforma elsősön­Megszűnt a „rablás66

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom