Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

ViSJiq pr&UrfáriűL eqyemiiti&fítk ! I a megyei rHrtbizottsAg is a megyei •\rvn, évfolyam, 278, szám, ÜXQ 50 füllé? i860, november 23., péntek. 1966 sikeresebb esztendő lesz a vártnál Jól dolgozott a tanácsi ipar — Nagyobb önállósága kedvezőbb eredmények — ígéretes a november is A megye tanácsi iparvállalatai az idén mindösz- sze hat kötelező tervmutatót kaptak, ezek közül is a jövedelmezőség szerepelt az első helyen. Három mu­tató (kiemelt cikkek, belkereskedelmi, külker es kedel. mi igény) az árutermelés szabályozására szolgál. A megyei tanács vb ipari osztálya — mint felettes szerv — az említetteken túl bértömeget bocsátott a vállala­tok rendelkezésére, ezen belül az átlagkeresetet ha­tározta meg. EGY KÖZSÉGBŐL eoy millió tojás, huszonkilencezer hízott liba Mindez természetesen az új gazdasági mechanizmus előszeleként a korábbinál jóval nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak, ami jól láthatólag növelte a vezetők aktivitását, elő­segítette tehetségük kibon­takozását. Az év első ki­lenc hónapja a korábbi éveknél egyenletesebb, ész­szerűbb és gazdaságosabb termelésről tanúskodik. A megye tanácsi ipara 1966 első kilenc hónapjá­ban összesen több mint 250 millió forint értékű termelést valósított meg. Ebből a könnyűiparra 132,3, az élelmiszeriparra 114,8 millió forint jut. A termelés» növekedésének nagysága és üteme össz­hangban áll az irányító szerv elképzeléseivel. A vállalatok' (a jászbe­rényi ruházati és háziipari, valamint a szolnoki ruhá­zati kivételével) teljesítet­ték az előírt alapjövedel­mezőséget, illetve nyere­ségtervet. így a megye ta­nácsi ipara egészében véve teljesítette a népgazdaság­gal szembeni kötelezettsé­gét. A termelékenység szín­vonala vállalatonként más és más képet mutat, álta­lában többnél is a megyei átlag, 98,7 százalék körül mozog. Ám az is tény, hogy az át­lagkereset ezeknél a vál­lalatoknál alatta maradt az engedélyezettnek. A tanácsi ipar az emlí­tett időszakban 2238 mun­kást foelalkoztatott, s szá­mukra 29.7 millió forintot fizetett ki bér címén. Az átlagkeres; tűk (kilenc hó­napra) 13 2 ezer forint volt. Az alkalmazottak száma 685. vagyis 0.9 százalékkal kevesebb a számítási anyagban tervezettnél. Az alkalmazottak átlagkerese­te elérte a 14,2 ezer fo­rintot. Néhány feltűnő jelenség is megfigyelhető. Például az. hogy a sütőipari válla­latok nem érték el a kívá­natos termelékenységi szin­tet Erről hallottunk olyan magyarázatot is. mely sze­rint a kereskedelmi kenyér fogyasztás visszaesett. — ugyanakkor növekedett a péksütemények iránti igény. A vállalatok természetesen a kereslethez igazodtak, noha ez a termelékeny­ségre rossz hatást gyako­rolt. Ha a termelékenységi mutató merev, kötelező tervszám lett volna, mint azelőtt, akkor bizony nem a foervasztők érdeke ke­rül előtérbe. A vállalat szabadon dönt­hetett, s ezzel a vevők ja­vát ssolíálta. Az is érdekes, hogy az évek óta „gyengélke­dő” szolnoki Ruházati Vállalatnál fellendülés je­lei mutatkoznak. Javult a szervezettség, s a nyereség mutatója is fel­A Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint déli gyümölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség várha­tó. Citromból folyamatos a szállítás és az igényedet ki is elégíti. Nem mondható ez a töb­bi déli gyümölcsről, amely­ből a várható mennyiség­nél többet igényelnének a vásárlók. Megyénkben a szolnoki, a karcagi és jász­berényi üzletekben már árultak fügét és banánt, s további szállítmányok vár­hatók. (Tudósítónktól) Üj, korszerű vágóhíd épült a régi, elavult hús feldolgozó üzem -szomszéd ságóban Törökszentmikló- son. A létesítmény átadásé ra november 23-án, szer dán került sor. Az új vágóhíd 11x12 méteres íő méretekkel, szökött, minimálisan ma­radt alatta a követelmény­nek. Nem elképzelhetetlen, hogy év végére, mint mon­dani szokás, talpra áll a vállalat. A novemberi termelésről kapott információk bizta­tóak, arra utalnak, hogy a megye tanácsi ipara az utolsó negyedévben még növelni képes eddigi ered­ményeit. Hivatalos véle­mény szerint 1966 sikere­sebb esztendő lesz a taná­csi ipar számára a vártnál. — t — p Fügéből 180, banánból 20 mázsa jut Szplnok megyé­nek. A narancs még nem érkezett meg, szóbeli ígé­ret szerint mintegy 750— 800 mázsa jut a Szolnok megyei vásárlóknak; A friss pörkölt mogyoró­ból, főleg a belföldi ter­més felhasználásával elé­gítik ki a vevők igényét. A szolnoki földművesszövet-- kezettel tárgyal a FÜSZÉRT annak érdekében, hogy Szolnokon is pörköljenek mogyorót, ami lehetővé tenné, hogy mindig friss áru legyen az üzletekben. földszintes kivitelben, 131 négyzetméter hasznos alap- területű. Értékét az is nö­veli, hogy más ilyen beru­házásokhoz hasonlóan a város lakossága jelentős társadalmi munkával elő­mozdította mielőbbi elké­szülését, A szakipari mun­kák gyors befejezését hu­szonöt kisiparos segített» Megérkeztek az első vendégek az MSZMP ÍZ. kong* resszusára Németország kommunista pártjának képviseletében Max Reimann, a Központi Bizottság első titkára, to­vábbá Georg Kwiatovsky, a Központi Bizottság tagja érkezett a magyar főváros­ba. Portugália kommunista pártjának küldötteként An­tonio Ramos, a Központ- Bizottság tagja érkezett ha­zánkba. Napirenden a gazdasági mechanizmus. Így foglal­hatnánk össze az utóbbi hetek leggyakoribb be­szédtémáit a túrkevei föld­művesszövetkezetnél. Július elsejétől új bérezési formát vezettek be, az alapbérrel kombinált jutalékos rend­szert. S ha már a pénzről a fizetésről von szó, termé­szetes a téma állandó na­pirenden tartása. Túrkevén azonban más is foglalkoz­tatja a kereskedelmi dol­gozókat: jövőre kísérleti fmsz lesznek a városban. Kísérleti fmsz? Tulajdon­képpen mit jelent ez? F.r­A helyiségek belső vakolá­sát — 3500 forint értékű munkát — ők végezték. A mezőgazdasági gépgyár, il­letve a gépgyártó és javító ktsz csaknem negyven dol­gozója a nyílászáró és vas­szerkezeteket készítette ei körülbelül kilencezer forint értékben. — J. *"• A jászapáti termelőszö­vetkezetek és háztáji gaz­daságok az idén ismét több tojást értékesítettek, mint a tavalyi felvásárolt memy- nyiség volt. A Velemi End­re Tss eddig 278 ezer áru­tojást adott, s még várha­tóan 40 ezret értékesít. Az Alkotmány Tsz a töb­bek között hízott liba ér­tékesítéssel is foglalkozik. A közös gazdaságban liba­tömő szakcsoport alakult. Ennek munkájára , számol­va 15 ezer hízott liba érté­ről beszélgettünk Simon Józseffel, az fmsz elnöké­vel. — Mindenekelőtt a na­gyobb önállóságot, annak érdekében, hogyan elégít­sük ki a lakosság igényeit. Bár ez így természetesként hangzik, hiszen*jelenleg is ez a feladatunk, de az ér­vényben levő intézkedések egész sora köti kezünket. A kísérlet továbbá azt is je­lenti, hogy magunk is ke­ressük az újat, a jobbat. A feladat, melyre a túr- keveiek vállalkoztak, nem könnyű. Sikerében mégis bíznak. Optimizmusuk gaz­dasági erejükből és dolgo­zóik szakismeretéből, mun­kaszeretetéből táplálkozik. Ezt mérték fel elöljárójá­ban is, amikor elhatároz­ták: megpróbáljuk, megcsi­náljuk. A következő lépés az em­berekkel való beszélgetés volt. Termelési tanácskozá­sok, személyes beszélgeté­sek minduntalan arról győz­ték meg a vezetőket, hogy helyesen cselekedtek. Többek között javaslatuk­ra kezdődött meg a tár­gyalás a helyi kisipari szö­vetkezetekkel. Ismertették igényeiket s ők megcsinál­ták amit kértek. Eddig több mint egymillió forint olyan árut sikerült így beszerezni­ük, melyet eddig a nagykeres­kedelmi vállalatok útján nem, vagy csak nehezen tudtak. Ilyen például a lánykaruha, kézimunkázott blúz, csizmanadrág. Most tárgyalnak a vegyesipari ktsz-szel füstcső ügyben. Időben gondoltak arra is, hogy a ktsz-ek kis tételek­ben nem tudnak gazdasá­gosan termelni. Ezért több fmsz összefogott és közösen veszik át az árut. Ezt is a túrkeveiek kezdeményezték. A mezőtúri fmsz-szel pél­dául közösen vásároltak ci­pőt, és más ruházati cik­ket. Üj dolog az is, hogy a Földszöváru Vállalat túra­kocsijai nemcsak a meg­rendelt árut viszik Túr- kevére, hanem az újdonsá­gokat is bemutatásra. Ami megtetszik, arra már ké­szítik a megrendelőt. Sok gondot' okoz a húsellátás a városban. Ezen akarnak könnyíteni, amikor húsfel­dolgozó üzem létrehozását tervezik. Hamarosan tett kö­veti azt az elgondolásukat äs, miszerint tésztafeldolgo­kesítésére szerződtek. Ter­vüknek már 50 százalék­ban eleget tettek, 7500 li­bát pedig most tömnek. A földművesszövetkezeti libatömő szakcsoport már szintén csaknem 5000 hí­zott jószágot adott, még ugyanennyit hizlalnak. Év végéig a községből 29 ezer hízott libát szállíthatnak el, s ha ehhez hozzáadjuk a saját célra hizlalt, illetve a helyi piacon értékesített libát, minden lakosra há­rom hízott liba jut. zó üzemet létesítenek. Az első lépéseket megtet­ték, a bedolgozók már ké­szítik a tésztát. — Vagyis a kísérlet azt jelenti, hogyan lehet minél többet adni a lakosságnak? — Azzal kiegészítve,- hogy többet és olcsóbban. — Az elmondottak sze­rint a lakosság nem kapja meg olcsóbban például ' a csizmanadrágot. — Azt hiszem, kijelent­hetem, hogy csak egyelőre nem. Mint ahogyan már az almát, egy, másfél forinttal olcsóbban adhatjuk, mert. nem a MÉK-en keresztül szereztük be, a csizmanatí- rágot is olcsóbban adhatjuk majd. Az új gazdasági me­chanizmusban egyébként is cél az árak merevségéi megszüntetni. — Eddig a célról volt szó. Ezek megvalósításához fel­tételek is szükségesek. Er­re milyen elképzelések van­nak? — A legfontosabb feltétel a már említett önállóság. Ezzel a jogunkkal élve kul­turáltabbá kívánjuk tenni dolgozóink munkakörülmé­nyeit, azaz a kereskedelmi hálózatot. Egy ABC és egy iparcikk áruház építését tervezzük. Biztosított ' a gazdasági és szakember fel­tétel is. Január elsejétől a bére­zésben is változás lesz. Ezen belül olyan utat ke­resnek, mely kedvező lesz a bolti dolgozókra is, ugyanakkor pozitívan be­folyásolja a kereskedői munkát. Az útkeresés azt jelenti, hogy nem uniformi­zálnak. A bérezés bolton­ként változó lehet. Lesz tiszta jutalékos bérezés, ér­vényben marad a jelenlegi és megpróbálják azt a rendszert is, melyben a dolgozó jövedelme a nyere­ségtől függ. Ezt, illetve majdnem ezt jelenti tehát a „kísér­leti” jelző. Azért majdnem, mert számos apróbb rész­feladatok máris ismertek, de közben is adódhatnak. Me­netközben kell majd azokat finomítani, hogy 1968. ja­nuár elsejével már egy úgynevezett próbautat meg­járt „gépjárművel” indul­hassanak a földművesszö­vetkezetek a gazdasági me­chanizmus reformjának tel­jes megvalósítása felé, ^insir .Tózs*# rr •• 1 ■ ■ r r am • Jobb banaa es fuge is elkelne Citrom ran, a narancsot várjuk ELOSZTÁS HELYETT KERESKEDELEM Jövőre kísérleti fmsz lesz a túrkevei Új vágóhíd épült Törökszentmiklóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom