Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam. 277. szára. Ura 59 fillér 1966. nov. 24.. csütörtök. Hogyan élünk? TURKEVE JOVOJE !\aoyarányú útépítés — íj ABC áruház — További munkaalkalmak t an egy közgazda- sági fogalom, amelynek alighanem különképesí- tés nélkül is, mindenki avatott ismerője, s ez: az életszínvonal. Nem árt mindjárt azt is hozzáten­nünk, hogy az életszín­vonal kérdéskomplexu­mának korántsem elha- nyogolható tényezője ép­pen ez a tömeges „hoz­záértés”, más szóval: a mindenkit közvetlenül érintő hatás. A társadal­mi közérzet, az életkö­rülmények alakulásának mindennapos és milliók által történő ellenőrzése olyan tényező, amellyel — a statisztikailag, tu­dományosan érzékelhető és nyomon követhető életszínvonalemelkedés mellett is — messzeme­nően számolni kell. Mégsem szorul bizo­nyításra, hogy az élet- színvonal egyéni-családi megítélésének látószöge nem ad mindig pontos támpontot az országos helyzet, az egész lakos­ságot jellemző irányzatok áttekintéséhez. Bár igaz, hogy az országos összkép az egyéni életkörülmé­nyek milliónyi mozaikjá­ból kerekedik egésszé, azért a megbízható tájé­kozódáshoz érdemes oly­kor az átfogó tények­adatok magaslatából néz­ve is megismerkedni va­lamennyiünk életszínvo­nalának irányzataival, növekedési ütemével. Mostanában külö­nösen kedvező „magasla­ti pont” adódik ehhez a széles horizontot átfogó vizsgálódáshoz. Két öt­éves terv hozzávetőleges határvonalán élünk; a második ötéves tervidő­szak véget ért, a harma­diknak pedig csak első esztendejében járunk. Mindez alkalmas időbeli \ keretet ad a múlt. illet­ve jövőidőben fogalma­zott kérdéshez: hogyan élünk? Az elmúlt őt év alatt a nemzeti jövedelem — az új érték tehát, ame­lyet munkánkkal előállí­tottunk. s amelyből vég­eredményben az életszín­vonal emelése is fedez­hető —, jelentős ütem­ben: évi * 6 százalékkal nőtt. Ez az önmagában véve nem csekély nem­zeti jövedelem-emelke­dés azonban mégis elma­radt az eredeti terv éven­kénti 6.3 százalékos elő­irányzatához kénest. Ami már most köz­vetlenül az életszínvo­nal mutatószámait illeti, kezdjük a sort a reál jöve­delmek jellemzésével (ezek az adatok tartal­mazzák a különböző bé­ren kívüli juttatásokat, a lakosság szociális-kultu­rális stb. „bevételeit”, va­lamint a foglalkoztatott­ság változásaiból eredő jövedelmeket is). Érde­mes külön is vizsgálnunk társadalmunk két dolgo­zó osztálvának jövedelmi viszonvait. A munkások- alkalmazottak egy főre jutó, ú gr nevezett szemé­lyes rende1kezésű reáljö­vedelme az eredeti elő­irányzatnál — 16—17 százalék — némileg gyor­sabban emelkedett,: egé­szében 18.4 százalékkal nőtt. A parasztság élet- viszonvait iól kifejező adatsor: a nettó pénzbe­vétel és a saját termés­ből eredő fogyasztás bő­vülése nagyjából a mun­kás-alkalmazotti népesség jövedelem-emelkedésével azonos: 18 százalék. Ke­vésbé kedvező viszont a reálbérek helyzetképe. Bár a növekedés itt is jelentős: 9 százalékos —, de kevesebb az előirány­zott 13 százaléknál. (Az egy keresőre jutó reál­bérről van szó, amely — köznapibban szólva — jelzi, hogy a munkabé-. rért milyen mennyiségű áru, szolgáltatás vásárol­ható.) Hadd zárjuk az elmúlt öt év életszínvo­nal-emelkedését jellemző adatsort még egy érdekes fénnyel: a lakosság egy főre jutó összes fogyasz­tása ugyancsak mintegy 18 százolékkai növeke­dett. ! Tekintsünk most már a bevezetőben em­lített „magaslati pont­ról” előre: hogyan alakul az immár számszerű elő­irányzatokban rögzített életszínvonal a harmadik ötéves terv időszakában? Ahhoz, hogy erre vála­szolhassunk, mindenek-' előtt két alapelvre kell utalnunk — mindkettő szorosan összefügg a hol­nap életszínvonalával. Az egyik többé-kevésbé is­mert, de azért nem árt hangsúlyozni: természe­tes, hogy az életszínvo­nal emelkedését a jövő­ben is a népgazdaság le­hetőségei, a gazdálkodás eredményei határolják, másrészt természetes az is, hogy a — képletesen szólva — nagyobb nép- gazdasági „bevétel" Szükségképp javuló élet- színvonallal jár együtt. A másik fontos alapelv: a harmadik ötéves terv időszakában kezd működ­ni az új gazdaságirányí­tási rendszer, amely egy­szersmind az anyagi ér­dekeltség korszerűsítését, tehát a végzett munka mennyiségéhez és minő­ségéhez jobban igazodó jövedelemelosztás érvé­nyesítését is jelenti. A terv — amely elsősorban a közvetlen, bérjellegű, s kevésbé a közvetett jut­tatásokkal emeli a élet­színvonalat —, egészé­ben a reálbérek mintegy 9—10 százalékos, a reál- jövedelmek 14—16 száza­lékos növelésével szá­mol. Az ére*ssínronal emelkedésének e hozzá­vetőleges körvonal rajza természetesen csak a fő irányokat jelzi, s koránt­sem jelenti, hogy a tár­sadalom minden rétegé­nek és minden családiá- nak^-keresőiének egvfor- ma mértékben javulnak az éietkörüiménvei. Ez. különben, ellentmondana a munka szerinti elosz­tás szocialista elvének is. amelv közismerten, nem azonos az pcmooiöcdö-el. Envhíteniink kell első­sorban a sokwermekes családok gondiait — ez különben az ország de­mográfiai mérleeánek ia- vításáboz. a születések számának emelkedéséhez vezető út is. Ide sorol­ható általában a dolgozó nők helvzetének könnyí­tése, illetve a nők mun­kavállalási lehetőségeinek bővítése. T. A. Még ebben az évben Túrkevén elkészülnek a Széchenyi utca portalanítá­sával. A városi tanács vb titkára dr. Nagy Károly nem kis örömmel újságolta ezt. Szólt aiTól is, hogy a megyei tanácstól egy mil­lió forintot kaptak, hogy mintegy 900—1000 folyó­méter makadámutat épít­senek a Hajdú Benedek és az Ecsegi utcában. A ki­vitelezést a KPM Közúti Igazgatósága végzi, a szer­ződést a napokban kötik meg, s előreláthatólag az új utakat 1967 őszén adják át rendeltetésüknek. összességében útépítésre másfél milliónál is na­Kedden este, amikor az emberek munkából haza­tértek a Vosztok útra, nem akartak hinni szemüknek: a sötétséget a világosság váltotta fel. A TITÁSZ üzembehelyezte a Vosztok út közvilágítását. A megyei beruházási iro­da körülbelül másfél millió forintot fordított Szolnokon a Vosztok út közvilágításának meffM- dására. Az állami építőipari válla­lat végezte a kivitelezést. A TITÁSZ munkásai pe­dig vállalták, hogy a kong­resszusi munkahét kereté­ben üzembehelyezik a há­lózatot. A terv november 24-e volt, ám két nappal előbb (Tudósítónktól) Lényegében az elmúlt esztendőben indult meg a hibridpulyka-tenyésztés Szolnok megyében. Az idén mór négy állami gazdaság tartott ilyen, többnyire Franciaországból származó, állományt. A napokban se­lejtezésre került sor az ál­lami gazdaságok törzstele­pein. Így 250 fehér pulyka a baromfiipari vállalat tö­rökszentmiklósi gyáregysé­gébe jutott. Az eredménye­ket bizonyító számadatok az üzem birtokában van­nak. Komjáthi Aladár fő­mérnök szerint a fehér pulykának jobb húsformái vannak, mint az ismert tvronz-toHazatú állatoknak, a bőr fehér és sokkal gusztusosabb koppasztott állapotban. A baromfiiparban eddig még nem sikerült enyhíte­ni a magas, októberi, no­gyobb összeget fordítanak két év alatt, Túrkevén. Nemcsak az útépítések vonatkozásában gazdago­dik a város. Az ÉPSZER Vállalat építi az új vízmű­telepet, igaz anyag és mun­kaerőhiány miatt késik az átadás. A tanács azonban már eddig is jelentős mennyiségű hálózatot léte­sített. Tavaly két és fél ki­lométert. az idén pedig a tervezett 1900 folyóméter­rel szemben 4500 folyómé­tert. Ha a vízműtelepet is át­adják, akkor további 10 kilométer víz­hálózat bővítésére lesz lehetőség a városban. teljesítették vállalásukat, s most már estéről estére 150 világí­tótest ontja a fényt Szol­nok új negyedében. A TITÁSZ munkásai egyébként más egyéb jelen­tős vállalást is tettek a kongresszusi munkahét ke­retében. Saját kivitelezé­sükben a jövő héten véglegesen üzembehelyezik a tüdő­kórháztól a Verseghy útig terjedő útszakasz, valamint a 4-es főútvo­nal mentén a József Attila úti szakasz közvi­lágítását is. Ezen utóbbi helyeken 111 közvilágítási lámpa ontja majd a fényt. vemberi, decemberi mun­kacsúcsot. A hibridpulykák viszont már szeptember elejére elérik a kedvező húsformát, s így sokat le­het enyhíteni a munkacsú­cson. A Héki, a Csorbái, a Nagykunsági és a Közép­tiszai Állami Gazdaság szállított fehér pulykát az iparnak. Ebben a négy kö­zös gazdaságban 250-es törzsállományt alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a következő esztendőben Szolnok és Heves megyé­ben kétezer darabos törzsállományt hoznak létre, 1968-ban pedig ezt a számot nyolc-tízezerre futtatják feL Az eredmények azt bizo­nyítják. hogy a baromfite­nyésztés újdonsága a fehér pulyka, a termelő üzemek­nek is gazdaságos. Gy. B. Egyébként a vízhálózat bő­vítése kulcsa a város ipar- telepítésének. A helyi vegyesipari ktsz ugyanis bővíteni akarja bá­dogos részlegét. Bádogkan­nákat, ereszcsatornákat gyártanának, s a jelenlegi­nél körülbelül harminc em­berrel foglalkoztatnának többet. Bővíteni akarja telepét a háziipari szövetkezet is, s a gépjavító is át fog tér­ni az autójavításokra. Ezzel ugyanis megkétszerezhetné munkáslétszámát két-há- rom éven belül, s ez nem kis dolog olyan városban, ahol nagyon kevés a mun­kaalkalom. Szó van arról is, hogy a Vörös Csillag Tsz foglalkozik majd gyümölcs­aszalással, az fmsz pedig tésztaké­szítő kis üzemet létesít a városban, ahol főleg asz- szonyokat foglalkoztatná­nak. S ha már nagy vonalak­ban szóltunk a város jö­vőjéről. akkor még el kell mondani, hogy a KISZÖV új szolgáltatóházat épít Túrkevén 1967-ben, s hogy a MÉSZÖV körülbelül 1,4 millió forintos összeggel ABC-áruházat létesít, kö­rülbelül 80 négyzetméteres eladótérrel, megfelelő rak­tárépülettel. V. V. — A MÁV feladata első­sorban a hosszútávú teher­szállítás — mondotta a szakosztályvezető. — Már pedig ha a fedett vasúti kocsik jelentős része 50 ki­lométeren belül végez szál­lításokat, sok az állásidő. Így a rövidáru szállítás el­vonja a távolsági teherfu­varozástól a kocsikat. Hogy ez mennyire így van, ezt az is dokumentálja, hogy amióta a rendelet alapján megkezdtük a rövidtávú közúti fuvarozást, napon­ként 150—160 fedett vasúti tehervagon szabadult fel. Ha a fedettkocsis teher­szállítási igénvek tovább nőnek, 80—100 teherautó bekapcsolásával még nö­velni is tudjuk a közúti áruszállítás volumenjét. — Nem kell hanesúlvoznom, hogy a közúti áruszállítás fokozásával hamarabb fut el az áru a fopuasztóín és megszűnik az időtrabló és gazdaságtalan átrakás te­herkocsiból vasúti kocsiba és onnan újra a teher­autóba. Rövidesen teljesen elkészül a kunszent­mártoni szakrendelő Felújítási keretből mint* egy 450 ezer forint étrék- ben a régi központi orvosi rendelőt alakították, illetve alakítják át szakrendelővé Kunszentmártonban. A fogászat, a laborató­rium, a ^nőgyógyászat és a reumatológiai osztályok már megekzdték munkáju­kat. A hét végén kezdik meg a szakrendelést a bel­gyógyászaton és a sebésze­ten. Decemberben adják át rendeltetésének a röntgen szakrendelést. Ezzel decem­berben befejeződik az új szakrendelő intézet kiala­kítása. A kunszehtmártoni szak­rendelő a járásban har­minc-harminckétezer ember ellátására hivatott. Ugyan­is Cibakháza és Nagyrév kivételével ide járnak majd a betegek. Az előzetes ter­vek szerint a napi beteg- forgalmuk kétszáz körül lesz. A járás egészségügyének történetében jelentős állomás a szakrendelőnek megépí­tése. — Egyelőre csak megha­tározott árucikkeket szállí­tunk 50 kilométeren belül, de vannak olyan áruk is, — mint például a cukor, amelynek a szállítása tá­volabbi országrészekből ;s tehergépkocsiszállításokra terelődött át. Így Hatvan­ból, Selypről és Szolnokról cukrot Budapestre fuvaroz­ni csakis tehergépkocsin szabad. — Selypről a liszt szállítására is/ ez a rendel­kezés vonatkozik. Nyomda és papíripari terméket Bu­dapest—Vác, Budapest— Cegléd, Hatvan, Jászbe­rény, Székesfehérvár, Lá­batlan-felső és Szolnok kö­zött. illetve vissza is csakis gépkocsival lehet szállíta­ni. Ugyanígy szállítható az alumínium áru Inota és Székesfehérvár, valamint Székesfehérvár és Buda­pest között. A fuvardíjakat úgy szab­ták meg, hogy a rövidebb távon a közúti fuvarozás, a hosszabbon a vasúti szállí­tás legyen olcsóbb és gar daságosabb. Uj fények Szolnokon Több száz világítóiéit ontja a lényt a város két kerületében Minden mennyiségben , , eladható A baromfiipar újdonsága a fehér pulyka Naponként 150 160 fedett vagon szabadult fel As tij fuvarozási rend első tapasztalatai Rövid ideje jelent meg a rendelkezés, amely bizo­nyos árucikkek rövidtávú szállítására vonatkozik. A rendelkezés szerint 50 kilométeren belül a vasút nem szállít állati tápszert, cementet, cukrot, gabonát, egyéb őrleményeket, talajjavító szereket, pamut- és fonal­árut, műtrágyát, kötszövöttárukat és egyéb textil­ipari termékeket. A szállításokat ezen határon belül az Autóközlekedési Vezérigazgatóság fennhatósága alatt álló autóközlekedési vállalatok végzik, — ház- tól-házig. Megkerestük az Autóközlekedési Vezérigaz­gatóság szakosztályvezetőjét. Kovács Lajost, és tájé­koztatást kértünk, hogyan vált be a rendelkezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom