Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tart a Ghana—Guinea Johnson Äloszkaban viszály — Veszélyben a csúcsértekezlet Az aecrai elnöki palotá­ban szállásolták el az afri­kai egységszervezet há­romtagú békéltető küldött­régét, amely kedden este érkezett meg, hogy kiesz­közölje az önkényesen le­tartóztatott guineai kor­mányküldöttség szabadon- — bocsátását és enyhítsen a rendkívül feszültté vált ghanai—guineai viszonyon. Ami Ghánát illeti, az ál­láspontja változatlan: — „Jóllehet a ghanai vezetők készségesen fogadnak min­den béke-közvetítőt, az a véleményük, hogy a válság megoldásának kulcsa Sekou Touré guineai elnök kezé­ben van”. Ismeretes, hogy kudarccal végződött az etiópiai igazságügyminisz­ter közvetítési kísérlete. — Mások is próbálkoznak: Gowon nigériai államfő Wey sorhajókapitány ve­zetésével háromfőnyi bé­kéltető küldöttséget me­nesztett Accrába. Kedden este Carl Bartch, az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője beje­lentette, hogy a guineai fővárosban korlátozták az amerikai polgárok mozgá­sát. Az amerikai nagykö­vetség épületében — a tá­jékoztatás időpontjában — bárki beléphetett, de el nem hagyhatta senki. Az amerikai kormánynak to­vábbra is az a véleménye, hogy kizárólag Ghánára és Guineára tartozik a válság rendezésének az ügye. — Mint ismeretes, Sekou Touré kormánya felelőssé teszi az Egyesült Államo­kat. minthogy a delegáció a Pan American Légitár­saság gépét használta, s nem teljesítette ígéretét, hogy a gép Accrát elkerüli. A UPI hírügynökség je­lentése szerint a történtek után nagyon bizonytalan­ná vált, hogy eredeti for­mában megtarthatiák-e az AESZ-csúcsértekezletet. — Nasszer, az EAK elnöke komolvan fontolgatja le­mondását, s, Bumedien al­gériai államfő — mint egy algériai hírforrás közölte — „csak az adott pillanat­ban” tartja lehetségesnek részvételét, de ezt az elha­tározását a jövendő né­hány nap eseményei mó­dosíthatják. Diallo Tellihez, az AESZ főtitkárához küldött üzene­tében Sekou Touré felaján­lotta: a közeljövőben Co- nakrybe érkező AESZ-hár- mas bizottság idézzen ma­ga elé bármilyen ghanai állampolgárt, aki Guineá­ban él, s akit az accrai kormány szerint „törvény­telenül visszatartanak”. — Mint ismeretes, Guinea már korábban leszögezte, hogy minden ghanai sza­badon elhagyhatja Guineát —, amikor óhajtja. Szerdán a konferencián részvevő delegációk köré­ben szétosztották az Egye­sült Államok Guineában működő nagykövetsége ál­tal készített emlékiratot, amely ismételten arról kí­vánja meggyőzni az afri­kai kormányképviselőket, hogy a diplomáciai képvi­seletnek nem volt semmi köze sem a guineai AESZ- küldöttség önkényes accrai letartóztatásához. U Thant, az NESZ főtit­kára kedden este rövid be­szédben köszönte meg, hogy a közgyűlés jelenlegi ülés­szakának végéig meghosz- szabbította a főtitkár no­vember 3-án lejáró megbí­zatását. Még nem döntött végér­vényesen arról, hogy elvál- lal-e még egy ötéves hi­vatali időszakot. Ezt — mondotta az ázsiai béke kilátásaitól teszi függővé. Emlékezetes, hogy a főtit­kár „sorozatos csalódásai­ra, igyekezetének hiábava­lóságára és a vietnami hely­zet romlására” hivatkozva Johnson amerikai elnök 17 napos távol-keleti útjá­nak utolsó állomásáról, Dél-Koreából szerdán haj­nalban indult vissza Ame­rikába. Az elnök az alasz­kai Anchorage melletti El­mendorf nevű légitámasz­pontról ma utazik majd Washingtonba. Johnson elnök kedden a dél-koreai parlamentben beszédet mondott Mint a nyugati hírügynökségek egybehangzóan kiemelik, Johnson nem sok jót ígért a vietnami háborúval kap­csolatban. „Még sok nehéz Harriman a pápánál Harriman, az Egyesült Államok utazó nagykövete szerdán másfélórás meg­beszélést folytatott Fanfani olasz külügyminiszterrel, majd a Vatikánvárosban felkereste VI. Pál pápát. Harriman átadta a pápá­nak Johnson elnök tájékoz­tatását a manilai értekez­letről A pápa magánlakosztá­lyában fogadta Harrimant A megbeszélés 40 percet vett igénybe. szeptember 1-én bejelen­tette lemondását. A főtitkár hivatali idő­szakának december 20-ig való meghosszabbítását a Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagja határozati javaslat formájában ter­jesztette elő. A közgyűlé­sen a javaslatot a főtitkár esetleges utódjának tekin­tett Simeon Adebo nigériai delegátus olvasta fel. A szavazás egyhangú volt. — Egy érvénytelen szavazat leadójának és egy távolma­radt delegátusnak a nevét nem hozták nyilvános­ságra. U Thant megbízását meghosszabbították napot kell átélnünk Viet­namban” idézi az AFP az elnököt Beszéde további során Johnson vitába szállt azok­kal a vádakkal, amelyek szerint az Egyesült Álla­mok a „világ csendőre”. Johnson amerikai elnök különrepülőgépen magyar idő szerint szerdán délelőtt fél tizenegykor szállt le az alaszkai Elmendorf nevű légitámaszponton. Az érke­zés helyi idő szerint rövid­del éjfél előtt történt és az elnök ott tölti az éjszakát. Elhalasztották Erhard Indiai utazását Von Mirbach, a Német Szövetségi Köztársaság in­diai nagykövete kedden felkereste Szvaran Szingh indiai külügyminisztert és közölte vele, hogy Erhard kancellár a jelenlegi bel­politikai válság miatt ismét kénytelen elhalasztani Üj- Delhi-i látogatását, amelyet októberre terveztek, de később novemberre halasz­tottak. A DPA jelentése szerint az indiai kormány „sajná­lattal vette tudomásul” az elhalasztás hírét, de „meg­értést tanúsít a felhozott okokat illetően”. Egyi ptomi — szíriai tárgyalások Szerdán délelőtt a kairói Kubbeh palotában megkez­dődtek az EAK és a szí­riai kormány küldöttségei­nek hivatalos tárgyalásai. Az egyiptomi delegációt Nasszer elnök, a szíriai küldöttséget Juszef Zuajen miniszterelnök vezeti. A tárgyalásokon Zuajen miniszterelnök megérkezé­sekor tett nyilatkozata sze­rint „az arab haladó és forradalmi erők megerősí­téséről, az EAK és Szíria politikai és katonai együtt­működéséről” lesz szó. A világszervezet 21. közgyűlése Magyarország csaknem 500 nemzetközi szervezet tagja A világszervezet 21. közgyűlése súlyos aka­dályokkal kezdte meg munkáját. A közelmúlt eseményei nemcsak a há­ború eszkalációjának, ha­nem a háborúval szembe­helyezkedő erők növeke­désének periódusát is for­málták. Következésképpen a közgyűlés menete során új jelenségekkel találkoz­hattunk. Elég volt végig­tekintenünk az ENSZ köz­gyűlési termének padso­rain, s számbavehettük, kik támogatják, s kik ha­tárolják el magukat Wash­ington vonalvezetésétől? Kiderült: az Egyesült Ál­lamok ENSZ-delegációja egyre kevesebb rokon- szenvre számíthatott eb­ben a gyülekezetben. Még az egyik legjelentősebb nyugati hatalom képvise­lője, Couve de Murville francia külügyminiszter is lényegében elutasította az Egyesült Államoknak azt a követelését, hogy a há­ború befejezése érdekében a VDK tegyen kezdemé­nyező lépéseket. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kezdeményezést at­tól a nagyhatalomtól kell elvárni, melynek interven­ciója a háború állándó ki­terjedését okozza. Világos, ilyen körülmé­nyek között az ENSZ köz­gyűlése nem lehetett ké- fíes kimunkálni a megoldá­sokat a viláeoolitika nagy kérdéseire. Sőt. ezeket ép­pen az ENSZ falain kí­vül próbálják megoldani. Ebből az adottságból kiin­dulva, a vietnami problé­mát fel sem vették a na­pirendre. Más oldaláról te­kintve a problémát, a közgyűlés alkalmat terem­tett a nagyhatalmak kép­viselőinek négyszemközti találkozására, és olyan esz­mecserékre, aminőkre az ENSZ-en kívül éppen a vi­etnami háború miatt nem lenne mód. Ugyanakkor illúziókeltés lenne az eszmecserék fé­nyéből a nemzetközi fe­szültség közvetlen gyakor­lati enyhülésére következ­tetni. Hiszen Goldberg amerikai ENSZ-megbízott úgynevezett hárompontos javaslata nem tekinthető a fordulat jelének. Mert a látszólag konstruktív elkép­zeléseket olyan feltételek­hez kötötte az amerikai ENSZ-megbízott, amelye­ket a legnagyobb jóaka­rattal sem lehet reálisnak nevezni. Goldberg ugyanis azt kívánta, hogy a VDK adjon „előzetes biztosíté­kokat”. Washington tehát régi javaslatát ismételte meg, amelynek a lényege: az Egyesült Államok haj­landó „előzetes feltételek nélkül” tárgyalni, ha — teljesítik előzetes feltéte­leit. Érdemes felfigyelni rá: még az amerikai kül­politika iránt mindig meg­értő francia Figaro is fa­nyalogva fogadta ezt a ter­vet Mindezek a fejlemé­nyek felvetik a problé­mát: van-e egyáltalán ér­telme a diplomáciai csa­tározásnak a Világszerve­zetben? A válasz egyértel­mű igen. Igaz, a felhívá­sok és határozatok önma­guk nem oldják meg a problémákat. Még arra is emlékeztetnünk kell, hogy a közgyűlés múltévi ülés­szakán határozatot hoztak a Szovjetunió indítványo­zására az államok bel- ügyeibe való beavatkozás megengedhetetlen voltáról, de ezt az Egyesült Államok nem vette figyelembe. — Mégis, ha feladnánk a le­hetőséget, hogy a magas­szintű tárgyalások zöld asztala mellett a teljes nyilvánosság bevonásával fejtsük ki érveinket, ez visszavonulás lenne és csak az imperialista erők javát szolgálná. Amikor az ENSZ köz­gyűlés eddigi menetéről mérleget készítünk, figye­lembe kell vennünk a nemzetközi érintkezésnek az élet legváltozatosabb problémáit felölelő intéz­ményeit is. Ebben a vo­natkozásban megnőtt ha­zánk jelentősége, Magyar- ország immár csaknem ötszáz nemzetközi szerve­zetnek a tagja, képviselő­ink, politikai és szakmai aktivitásunk komoly fi­gyelmet kelt. A 20. ülés­szak politikai bizottsága magyar delegátus elnökle­tével dolgozott. A jelen­legi ülésszakon hazánk a közgyűlés egyik alelnöki posztját kapta meg. Ez egyben azt jelenti, hogy a kisebb szocialista országok tekintélye megnőtt. És, ha tekintetbe vesszük, hogy az el nem kötelezett világban szűkül az Egyesült Álla­mok hatóköre, a kettő együtt ismét arra utal, hogy a világszervezetben a pozitív tényezők érezte­tik hatásukat. Magától értetődik: a közgyűlés ülésszakán a leg­nagyobb érdeklődés Gro- miko szovjet külügymi­niszter és Goldberg ameri­kai fődelegátus felszólalá­sa iránt nyilvánult meg. A szakértők a beszédek el­hangzása után hozzáláttak az elmondottak elemzésé­hez. Megállapították, mind­két kormány kitart eddigi politikája mellett, a szov­jet következetesség a ha­ladás ügyének következe­tes szolgálatát jelenti, az amerikai politika merev­sége miatt viszont meg­marad a feszültség légkö­re. A politikában azonban még a változatlanság is ál­landó változásokkal jár együtt. Ezen az ülésszakon ez abban mutatkozott meg. hogy a Szovjetunió által képviselt irányvonal im­már nemcsak az általános közvélemény berkeiben, de a világszervezet üléstermé­ben is tért hódított. Péter János a ma­gyar külügyminiszter álta­lános figyelmet keltett fel­szólalásával. Nagyhatású beszéde teljes összhangban állott a szocialista világ- rendszer országainak in­terna ci on rd ista világpoliti­kájával. Ez a beszéd is hozzájárulás volt a béke ellenségeinek leleplezésé­hez és a világbéke védel- mezéséhez, S. E. Események KÉPEKBEN 1966. november 3. ll!!IIIIIIII!ll!!!l!!lll!l!!lli!l!!!illll!llll Antonin Novotny 3élee-ditai kapóit PRÁGA: Jan Mikarovsky akadémikus (jobbról) An­tonin Novotny köztársasági elnöknek átadja a Cseh­szlovák Bcke-díjat. Tüntetés az NS7K-ban FRANKFURT: Mintegy 24 000 ember tüntetett Römer- bergben a szükségtörvény ellen. A felirat: „A szük­ségállapot politikája elfojtja a demokráciát”. George Thomson Péter Jánosnál Péter János külügyminiszter fogadta George Thom­son angol külügyi államminisztert. — Képünkön: a tárgyalóasztaínál. Az angol vendég tegnap elutazott hazánkból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom