Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-22 / 275. szám

Világ proletariat, eifyesuHetek! fi XVII. évfolyam, 275. szám. Ara 50 fillér 1966. november 22., kedd. A követelményekhez igazodva A Szolnok megyei ke­reskedelmi vállalatok ve­zetőivel, dolgozóival va­ló beszélgetés során ki derült: jól tudják, hogy munkájuk, irányító tevé­kenységük rendkívül je­lentős a mechanizmus re­form sikere szempontjá­ból. Az idén, ha megha­tározott keretek között is. de már alkalmazták tevékenységükben az új gazdasági irányítás egyes elemeit. így például állandóan visszatérő téma: mit kell tenni a hiánycikkek csök­kentése, az áruválaszték bővülése, s általában a kereskedelmi munka ja­vítása érdekében? ön­maguk feladataként je­lölték meg: ki kell mun­kálni azokat a kereske­delmi módszereket, me­lyekkel irányítani lehet a keresletet, ugyanakkor be­folyásolni az ipari terme­lést. A választék bő­vítése érdekében megerő­sítették, sőt növelték a boltvezetők önállóságát. Nagyobb gondot fordítot­tak az árurendelések összeállítására és rend­szeresen tájékoztatják a nagykereskedelmi válla­latokat a hiánycikkekről. Az intézkedés eredmé­nye a boltvezetők piac­kutató munkájának lé­nyeges javulása, az áru- beszerzési lehetőségek jó kihasználása, a hiánycik­kek körének szűkülése. Több százezer forint ér­tékű, más megyéből be­szerzett áruval mérhető a siker. A látványosabb ki­rakatokkal. árusítással egybekötött bemutatók­kal, szaktanácsadások szervezésével, a kockáza­ti alappal való rugalmas gazdálkodással pedig el­érték, hogy ma már bi­zonyos fokig befolyásolni tudják a keresletet. Nem így az ipar terme­lését. Oka: a közvetlen árukapcsolat hiánya. Pe­dig ennek lehetősége az áruválaszték bővítésén túl a legyártott termékek gyorsabb realizálódását is elősegítené. Ha például a martfűi cipőgyárral, a jászberényi Hűtőgépgyár­ral közvetlen kapcsolat alakulhatna ki, s mint egyenrangú partnerek tárgyalhatnának, rövi- debb úton jutna a fo­gyasztóig a cipő, az autó- szifon, a zománcozott 4 edény, csökkenne a tár­sadalmi ráfordítás mér­téke. Nem beszélve arról, hogy lenne is olyan, ami­lyent a vevő kér. Mint üzletfelek, arról is tár­gyalhatnának, hogy a nagykereskedelmi árrésen ebben az esetben osz­tozkodhatna az ipar és a kereskedelem. Kereskedők köré­ben gyakori téma az egyenlő rang is. Ügymond ezt csak szavakban is­merjük. A gyakorlatban másként alakul. Az ipar ugyanis monopol helyzet­ben van. Példaként ismét a már szóba került két nagy üzemet említjük. A martfűi cipőgyárban ha a kisker jelentkezik áruért, igényeit nem veszik fi­gyelembe. Esetenként a gyár ajánlhat fel árut, s ha akarják átveszik, ha nem, kap rajta más. Jászberényben hasonló az eljárás. Ez a helyzet a központi tervmutatókból is adódik, melyek miatt ugyanis nem vehetik figyelembe a kereskedelemnek a terv­től eltérő igényeit. Vi­szont a kereskedelmi vállalatok vásárlási fel­adatait is tervmuiatók rögzítik, azonban azok már sokkal rugalmasab­bak, mint voltak. Tehát míg az egyik oldalon igyekeztek az élethez iga­zodni, addig a másik ol­dalon — ez esetben az ipar területén — alig ta­pasztalható változás. Ilyer körülmények között a ke­reskedelemnek hiába van meg az a joga, hogy a rossz vagy a gyenge mi­nőségű árut visszautasít­hatja, nem teheti meg, mert mást, illetve jobbat nem kap. Szó sines termé­szetesen semmiféle türel­metlenségről. A mai tényleges helyzetben „utategyengető” féladato­kat kell megoldani a kereskedelemnek. Mégis azt kell mondanunk, hogy mint a kereskedelem már most is dicséretesen pró­bálkozik az előkészítés időszakában az élethez igazodni, az iparnak is többet kellene tenni az egyébként adott lehetősé­gek kihasználásáért, s elősegíteni, hogy a jelen­legi árukapcsolatok ru­galmasabbak legyenek. Kétmillió forint útépítésre A törökszentmiklósi vá­rosi tanács vb jóváhagyta az építési osztály előter­jesztését, a város útfelújí­tási tervét. A jóváhagyót i program szerint az idér, kétmillió forintot költenek a Lenin útra. Az építési munkákat már elkezdték és előreláthatóan december első felében be is fejezik. Komoly problémát jeleni a meglevő utak karbantar­tása, mivel sem az anyagi, sem a tárgyi feltételek nincsenek meg. A város­gazdálkodási vállalat nerc tudja garantálni az utak tisztántartását és a kivite­lező vállalatok sem tesznek eleget a garanciális utó­munka elvégzésének. Ta­valy és az idén nem vol­tak útőrök sem, emiatt a kiépített utak igen elha­nyagoltak. Ezért jövőre ál­landó útőröket alkalmaz­nak. Hta: A barátsági és együttműködési szerződés aláírása után ma utazik haza a tallínní küldöttség Az íróasztal másik oldalán A vasárnap sportja Tragédia a nyúlvadászaton Új típusú külföldi gépek a mező- gazdasági üzemekben Két érdekes, a magyar mezőgazdaságban még alig ismert külföldi gép vizsgá­latát fejezték be a Mező- gazdasági Gépkisérleti In­tézetben. A DZO jelű, rög­zítve és hordozhatóan egy­aránt üzemeltethető cseh­szlovák juhfejőgép három részből: fejőkészülékekből, karámokból és építőelem- szerűen szerelhető panelek­ből áll. A juhok a kará­mokban levő kalodákba mennek be, a mozgatható zsámolyon ülő feiőgulyás elé. Az összehasonlító kí­sérlet során a gépekkel 25 százalékkal több tejet tud­tak kifejni, mint a hagyo­mányos módszerrel. Főleg a áertés- és baromfitelepe­ken ígérkezik hasznosnak a nyugatnémet gyártmányú takarmányszállító tartály- gépkocsi. A hagyományos, zsákos módszerhez képest gazdaságosabbá teszi a szál­lítást, mert kiküszöböli a veszteségeket és kevesebb munkaerőt igényel. A Mezőgazdasági Gépkl- sérleli Intézet mindkét gé­pet alkalmasnak minősítet­te a magyar mezőgazdasági Üzemek részére. Tegnap délelőtt a megyei tanács vb tanácskozó ter­mében aláírták a Tallinn vá­ros és Szolnok megye kö­zötti barátsági és együtt­működési megállapodást. A megállapodást Tallinn részéről Vajno Väljas, az Észt Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, az Észt Legfelső Tanács el­nöke, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának tagja, Tallinn város pártbizottsá­gának első titkára, a me­gyénkben tartózkodó észt delegáció vezetője, Szolnok megye részéről Csáki Ist­ván, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizott­ság első titkára írta alá. A megállapodás a Két szocializmust építő nép. a Szovjetunió népeinek nagy családjába tartozó rokoni íszt és a magyar nép közötti, mind job­ban elmélyülő baráti kapcsolat dokumentuma. Tallinn város és Szolnok megye között a már ki­alakult barátság és testvéri kapcsolatok megszilárdítá­sát, annak széles alapokon — a társadalmi, a gazda­sági, a kulturális és a sport­élet mindert területén — való kiteljesítését szolgálja. Az együttműködés a ta­pasztalatok kölcsönös cse­réjét is jelenti az élet min­den területén. A megállapodás értelmé­ben július 21-ét, az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saság nagy nemzeti ünne­pét, illetve április 4-ét ha­zánk felszabadulásának év­fordulóját kölcsönösen meg- ünneplik Tallinnban és Szolnok megyében. Ezenkívül a szerződés még több tallínni és Szol­nok megyei ipari és mező- gazdasági üzem együttmű­ködésére, kiállítások, kul­turális rendezvények cseré­jére, politikai, gazdasági, tudományos és egyéb ta­pasztalatok kicserélésére is lehetőséget nyújt. A megállapodással egy­idejűleg az együttműkö­dés 1967-es programját is aláírták. — Hogy aláírtuk ezt a testvéri szerződést, | szá­munkra nagyon sokat je­lent, de az okmánynál job­ban kötnek bennünket azok a kölcsönös baráti látoga­tások, amelyeket egymás hazájában tettünk — mon­dotta az ünnepi aktus után Csáki elvtárs. Fodor Mihály, a megyei* tanács vb-elnöke az észí delegációhoz intézett bú­csúztató szavaiban kérte a küldöttség tagjait, hogy ha­zatérve adjak át Észtónia és Tallinn város olgozói- nak testvéri üdvözletünket és jókíváságainkat. Vajno Väljas, a delegáció vezetője válaszolt a me­gyei tanács vb-elnökenek szavair^: — Hazatérve elmondjuk majd, hogy rpit láttunk itt. így összefoglalva; láttuk a szocializmust építő magyar nép szorgalmas munkáját, mi itt dolgos népet lát­tunk, és láttuk a nép meg­nyilvánuló bizalmát és sze- retetét vezetői és pártja iránt. Kérjük az elvtársa­kat, adják át forró barati üdvözletünket és köszöne- tünket mindazoknak, akik baráti fogadtatásunkban közreműködtek. Az észt delegáció Szol­nokról tíz óra után néhány perccel indult el a Ferihe­gyi repülőtérre. A küldött­séget Csáki István, Fodor Mihály és Németh István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára kísérte el. A delegáció búcsúztatá­sára azonban tegnap nem kerülhetett sor, mert a kedvezőtlen időjárás miatt a moszkvai gép nem indult. A küldöttek a reptér tranzit szállójában töltötték az éjszakát, és ma délben indulnak haza a menet- rendszerű járattal. Rideg Gábor A TESTVÉRI MEGÁLLAPODÁS ALAIRAsANAK PILLANATA. — fFntor Zsolt),

Next

/
Oldalképek
Tartalom