Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-15 / 244. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEOYEI I A MEGYEI XVII. évfolyam, 244. szám. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ära ,50 fülé 1966. október 15., szombat. Uj szakasz kezdődök Beszélgetés Ilhu Pál művelődésügyi miniszterrel A négy esztendővel ezelőtt ülésező Vili. párt- kongresszus a magyar nép történelme egy szakaszá­nak lezárását jelentette. Ez a kongresszus mondta ki a szocializmus alapjai lerakásának befejezését és je­lölte meg az új szakasz legfontosabb feladatának a szocializmus teljes felépítését hazánkban. Ennek a kongresszusnak a magyar nép életében betöltött sze­repéről, jelentőségéről és az azóta megtett útról be­szélgettünk Ilku Pállal, az MSZMP Politikai Bizott­sága póttagjával, művelődésügyi miniszterrel. a párt türelmes, bölcs bi­zalma a népmilliók iránt és a tömegek bizalma a kipróbált, szilárd, megfon­tolt vezetés, a párt iránt. A Vili. pártkongresz- szus a szocializmus tel­jes felépítésének nagy feladatán belül célul tűzte ki a kulturális építőmunka fokozását, előtérbe kerülését. — A szocializmus teljes felépítése azt is jelenti, hogy mindannyiunknak meg kell tanulnunk szocia­lista módon élni, dolgozni, gondolkozni. Érthető tehát, ha a VIII. kongresszus ref­lektorfényébe került a szo­cialista tudatformálás. A szocialista embertípus ki­alakítása bonyolult felada­ta. Nemcsak a kulturáltság magasabb fokát jelenti, ha­nem annak felismerését is, hogy az egyéni sorsok ala­kulása szoros kapcsolatban áll az ország fejlődésével. — A kultúrálódás felté­teleinek szélesítésében ok­vetlenül szükség van a tö­megek aktív részvételére. A VIII. kongresszus óta megtett út igazolta ezt. A dolgozók nemcsak megér­— A VIII. pártkongresz- szus nem tartozott a han­gos, látványos események sorába. Nyugodt értékelése, mértéktartó hangja inkább egy munkaértekezlet han­gulatát idézte. Pedig a párt és a szocializmus ma­gyarországi történetének fontos szakaszát mondta ki befejezettnek. A küldöttek kivétel nélkül arról be­széltek, hogy a szocializ­mus teljes felépítésének szakasza sem lesz könnyebb feladat, mint az előző, si­kerrel zárult periódus volt. A Vili. pártkongresszu­son a kommunista kül­döttek mellett megfi­gyelőként részt vettek közéletünk olyan pár- tonkívüli kiválóságai is, mint Kodály Zoltán, Németh László, Károlyi Mihályné és mások. — Nagyon helyes és hasznos gondolat volt meg­hívni a kongresszusra köz­életünk legkiválóbbjait. A velük folytatott beszélgeté­sekből kicsendül: tudták, érezték, hogy ezen a kong­resszuson az ország életé­nek olyan kérdései kerül­nek megvitatásra, amelyek végrehajtásához az egész nép összefogása szükséges. Sokan mondták el a kül­döttek közül: a szocialista nemzeti egység kialakítása valamennyi becsületes dol­gozó közreműködése nél­kül lehetetlen — ez a gon­dolat és e gondolat ország­világ előtt történt kimon­dása kapta meg őket leg­inkább és legmesszebbme- nően egyetértettek és egyet­értenek ma is vele. — Sokan a pórt VIII. kongresszusát a párt és a tömegek egymásra találása reneszánszának nevezik. Nem véletlenül. A szocia­lizmus alapjainak a lera­kása nem fejeződhetett volna be az egész nem­zet segítsége nélkül. Ha például a parasztság nem értette volna meg a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésének történelmi szük­ségességét, azt eredménye­sen és megnyugtatóan nem lehetett volna végrehajta­ni. A párt és a tömegek is­mét létrejött, kölcsönös, mély és tartalmas kapcso­latának az alaoia kettős: tették az oktatás fontossá­gát saját gyermekeik jö­vőjét illetően, hanem ál­dozatokat vállalva segítet­ték az iskolai hálózat bő­vítését. Ugyanezt mondha­tom a művelődési otthonok, klubok hálózatának örven­detes bővülésével kapcso­latban is. Régebben, amikor a megnövekedett kulturá­lis igények kielégítése került szóba, elsősorban mindig színházra, mo­zira, és különböző más, művészeti rendezvé­nyekre gondoltak. — A kulturális forradal­mat nem lehet és nem sza­bad csak a művészeti te­rületekre, lehetőségekre csökkenteni. Kultúrálódást jelent a tudásszint emelé­se, az ismeretek bővítése csakúgy, mint a közízlés fejlesztése. — A felszabadulás óta el­telt két évtized alatt kiala­kult hazánkban a népmű­velés szilárd szervezete, létrejött intézményeink szé­leskörű hálózata, amely jól szolgálja a közműveltség terjedését. Ma, a sok szem­pontból megváltozott új helyzetben is építeni lehet erre az alapra. De ez ön­magában már nem elég. Növelni kell a népművelési intézmények hatósugarát, A könyvtárak, műkedvelő együttesek, szakkörök — amelyek a népművelési munka gerincét adták és adják még ma is sok he­lyen — önmagukban már nem felelnek meg a nö­(Folytatás a 3. oldalon) A kilóra vett traktorok Családi kör Sselídülés Szolnok kapja az első házépítő panelnzemet Az Építésügyi Miniszté­rium műszaki-fejlesztési főosztálya jóváhagyta egy új házépítő panelüzem programtervét. Ez a kis házépítő panelüzem könv- nyen áthelyezhető, szabad­téri berendezésekkel ren­delkezik. Sorra járja majd a házgyári ellátókörzetek­ből kimaradt országrésze­ket, hogy nagyüzemi mó­don segítse ezeken a terü­leteken is a lakásigények gyors és gazdaságos kielé­gítését. Az első vándoroltatható panelüzemet Szolnok kap­ja. Mintegy kétezer lakást kell építeni az üzem ter­mékeiből a Zagyva-parti városrészben, ötéves mun­ka után pedig felpakolják a gépeket és áttelepülnek másik országrészbe. A pa­nelüzem segítségével négy és hatemeletes házak épül­nek. A válaszfalakat ma­guk a lakók is áthelyezhe­tik, tehát saját ízlésüknek megfelelően formálhatják lakásukat. Az új panel­üzemnek jövő évben kell megkezdeni a próbaterme­lést. A szakszervezeti élet mozgalmas napjai Csomagolás és szállítás-technikai tanácskozás — A községi szakmaközi bizottságok munkájáról tárgyal az SzMT elnöksége — Napirendre kerül a kereskedelmi dolgozók bérezése Az elkövetkezendő na­pokban, hetekben mozgal­mas lesz a szakszervezeti élet. A szervezett dolgozók képviseleti szervei számos közérdeklődésre számottar- tó kérdésről tárgyalnak. Emellett októberben az SzMT elnöksége és az egyes szakmák megyei bi­zottsága rendezésében több tapasztalatcserére kerül sor. Az eddigiek szerint október 27-én a törökszent­miklósi baromfifeldolgozó­ban a korszerű csomago­lás-szállítás és belső anyag- mozgatás technikai problé­máiról, bevezetéséről ta­nácskoznak az élelmiszer- ipar szakemberei. Másnap az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál tanulmányoz­zák az építő szakma kép­viselői a gépi' vakolás elő­nyeit. gazdaságosságát. — Mindkét tapasztalatcseré­nek az a célja, hogy a kor­szerű technikának híveket szerezzen. Ugyancsak ezen a na­pon ülésezik a megyei egészségügyi akcióbizott­ság. Megvizsgálják a mun­kaképtelen dolgozók láp­pénzellátását, illetve a jászberényi Hűtőgépgyár munkásainak egészségügyi, szociális és munkavédelmi helyzetét. A KISKORÉI VÍZLÉPCSŐ SZOMSZÉDSÁGÁBAN MÁR MOST HOZZÁKEZDTEK A KÖZÉPTISZAVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FOLYAMSZABÁLYOZÁSI MUNKÁSAI A TISZA SZAKADOZÓ PARTJAI­NAK BIZTOSÍTÁSÁHOZ. UGYANIS A DUZZASZTÓ MEGÉPÜLÉSE UTÁN ITT ERŐS HULLÁMVERÉS­NEK LESZ KITÉVE A TISZA PARTJA. KÉPÜNKÖN VÍZÁGYÜVAL MOSSÁK BE A TISZA MEDRÉBE A LENYESÉSBŐL KIKERÜLT FÖLDTÖMEGET. A szervezett dolgozókat nyilván érdekli az is, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége mivel foglalkozik majd a közel­jövőben. Október 21-én délelőtt a KISZ megyei bi­zottsága képviselőivel kö- V zösen a kongresszusi mun­kaverseny vállalások telje­sítésének eddigi eredmé­nyeit összegezik, s elemzik, hogy a vállalatok, intézmé­nyek vezetői, társadalmi szervezetei hogyari segítet­ték a dolgozókat célkitű­zéseik megvalósításában. Október 24-én az SzMT elnöksége kezdeményezésé­re intéző bizottsági ülésen vitatják meg a szolnoki vasúti rekonstrukció szak- szervezeti munkájának ta­pasztalatait s megjelölik a további tennivalókat. Az ülésen résztvesz a Vasutas Szakszervezet főtitkára is. November eleji ülésen az SzMT elnöksége egyebek között meghallgatja és megvitatja az építők me­gyei bizottsága jelentését, mely a szervezettségről, tagdíjfizetésről és a bizal­miak munkájáról ad majd képet. Ez alkalommal a közalkalmazottak szakszer­vezetének megyei bizott­sága is tájékoztatja az el- . nökséget a községi szak­maközi bizottságok mun­kájáról, és az azt segítő ta­nácsi és szakszervezeti te­vékenységről. Idei utolsó tanácskozását december 2-án tartja meg az elnökség. Ekkor a szak- szervezeti szervek a terme­lést segítő agitációs és pro­paganda munkájának ta­pasztalatait összegezik, va­lamint összeállítják 1967 első félévi munkatervüket. Az év hátralévő idősza­kában természetesen a kü­lönböző szakmák szakszer­vezeti megyei bizottságai is program szerint dolgoz­nak. A bányászok területi bizottsága az olajipari dol­gozók szocialista munka­versenyének eredményeit, tapasztalatait összegezi ok­tóber 25-én, November közepén a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bi­zottsága a földművesszö­vetkezeteknél és a kereske­delmi vállalatoknál beve­zetett jutalékos bérezés ha­tékonyságát elemzi. Ezen­kívül beszámoltatja az il­letékeseket az idei bérfej­lesztési alap felhasználásá­ról. A HVDSZ megyei bizott­sága pedig az 1966—67 évi oktatást értékeli és meg­vizsgálja a szakszervezeti sportmözgalom helyzetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom