Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
im október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAT 3 Az elismerés, a biztatás erőt ad Összevont párttaggyűlések fCétpési Abrudán Mihályt, a párttitkárt erre a napra az egyéves pártiskoláról hívták haza Kétpóra, a községi vezetőségválasztásra. — Ö mondta el a vezetőség beszámolóját. amelynek érdemei közül mindenekelőtt azt lehet kiemelni, hogy helyhez kötött, a község sajátos gondjait elemzi. Szétszórt tanyavilág Kétpó nagyrésze. Nehéz itt összefogni a munkát. Nehéz, de nem lehetetlen — állapítja meg a beszámoló és ennek alapján méri fel az éves politikai intézkedési tervek eddigi végrehajtását, a község politikai életét „Pozitívnak értékelhetők azok a mindennap tapasztalható, őszinte felvetések, — hangzik a beszámolóban — amelyek a munka során sohasem személyeskedésből fokozódnak, hanem mindenkor a munka közben felmerülő fogyatékosságok kiküszöbölését szorgalmazzák”. Vannak részkérdések, amelyeken vitatkoznak a termelőszövetkezeti tagok. A kommunisták tagjai minden esetben állnak a viták elé. Sok kérdésben nyilvánítottak már így _ véleményt és adtak segítséget dolgok tisztázásához. Többek között a munka- szervezés, a jövedelemelosztás. az építkezés, a gépesítés, a premizálás, sőt a vezetőség munkája hiányosságainak tisztázásához. Az általános tapasztalatokon túl külön-külön is szólt a vezetőség beszámolója a négy alapszervezet tevékenységéről. Elismerte erőfeszítéseiket az emberek tanulásáért, kultúrálódásá- ért. Az 6 körülményeik között jelentős eredmény például, hogy a község felnőtt lakói közül tavaly harminc- ketten. ez év tavaszán pedig harminchármán az általános iskola különböző osztályait elvégezték. Ehhez járult a pedagógusok segítőkészsége is. Sokan megszerezték az alapfokú gépkezelői vizsgát, a szakmunkás bizonyítványt. Harminckilencen érdemelnek ezért a szorgalomért elismerést a községben. A pártvezetőség beszámolója biztatás is volt ahhoz, hogy a jövőben még nagyobb igényekkel éljenek a községben. Ez a törekvés jól érzékelhető volt a felszólalásokban is. Az összefogás, egymás biztatása, segítése lehet a záloga a mi előrejutásunknak. Annak, hogy a szétszórtság mellett is felzárkózhassunk a jó szervezési lehetőségekkel rendelkezi községek mellé is — mondta Boda István, a Dózsa Tsz párttitkára a tsz-ek gazdasági együttműködéséről. Szabó István, a Szabadság Tsz elnöke a tagjelöltfelvétel tapasztalataival egészítette ki a beszámolót — Sok embert felvettünk tagjelöltnek — mondta. — Később egyikről-másikról megállapítottuk, hogy nem alkalmas párttagnak. Ez a taggyűlés a legjobb alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, mindenkivel foglalkoztunk-e megfelelően? Hisz amikor a tagjelöltségek felett döntöttünk, nevelési kötelezettséget is vállaltunk. Nagy Mihály, a Dózsa Tsz tagja azt mondta el, miben mutatkozik a haszna annak, hogy a szakmailag jólképzett vezetők mellé jó szakmunkásgárdát alakítsanak ki. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése akarat, kitartás dolga. A mindennapra jutó feladatokat pontosan kell elvégezni ahhoz, hogy egyegy időszak végén eredményekről lehessen beszámolni. Ehhez a mindennapos munkához hosszú időre megadták az alaphangot a kétpói kommunisták. Mezőtúron A Mezőtúri Állami Gazdaság összevont taggyűlésén gondos munkával készített beszámolót mondott el a ^ vezetőség nevében Takács Sándor, a gazdaság párttitkára. Következetesen, szigorúan bírált. Név szerint ismertette pl., hogy a két év alatt kik kaptak pártfegyelmit és miért. Olyan dolgok ezek, amiket valóban nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha egy üzem pártszervezetének a munkáját mérlegelik. De — és ezt nem az egy kis jó, egy kis rossz aránya miatt — a meglévő eredményeket is jobban összegezhette volna a beszámoló. Nem hivalkodásból, hanem biztatásként. Azért, hogy megerősítse, fokozza azt az aktivitást, ami megvan a gazdaság dolgozóiban. Rácz István tehenész felszólalása utalt arra, hogy az elismerés mennyire kell a gazdaságban. Ö számokkal bizonyította, mennyivel jobb kedvvel dolgoznak a tehenészek, ha a vezetők közvetlenek hozzájuk, gondoskodnak róluk, ha biztosítják a munka jó feltételeit. Elmondta, hogy az ő üzemegységükben nagyrészt ugyanazok az emberek dolgoznak, akik egy évvel ezelőtt. Miután a munka elemi feltételeit biztosították számukra, ők is jobban megbecsülik egymást, nagyobb felelősséget éreznek a rájuk kirótt terv teljesítéséért. Nemcsak a tej literjeinek ezreit jelenti a gazdaságnak az ő gondos munkájuk. Ok is jobban járnak. Tavaly, amíg a tejtermelési tervet csak részben teljesítették, 1800 forint körül volt a keresetük. Most megközelíti a 2700 forintot. Ez a gazdasághoz, a jó munkához való ragaszkodásukat is fokozza. Kólis György főmérnök gyors számvetést végzett a taggyűlésen. Ahhoz kért segítséget, hogy a javítóműhelyben kialakuljon a kollektív szellem. Figyeljék a párttagok az ottani helyzetet, mert nem mindig jóminőségű munka kerül ki onnan. Ennek tudható be az, hogy műszaki hibából 1720 műszaknap esett ki az idén a gazdaságban. Sebestyén Géza, a Zsilinszky üzemegység vezetője hangsúlyozta: a gazdaságban az a téves felfogás él, hogy egy-egy ember mindent „megválthat”. A pártvezetőség képviselje legkövetkezetesebben azt az álláspontot, hogy hibájával, erényével együtt fogadják el az embert, s egyiket se túlozzák el. így talán majd megszűnhet az a kedvezőtlen helyzet, hogy ő, aki két és egynegyed éve üzemegységvezetője a gazdaságnak, a legrégibb. Van olyan üzemegység, ahol a két év alatt öt vezető volt. Beszélt arról is, milyen értelmetlen. ésszerűtlen dolgok megtörténnek például a szállításban és milyen felesleges kiadásokat jelentenek azok. Ádám István — aki egyben a taggyűlés levezető elnöke is volt — embereket említett név szerint, akik közbenjártak azért, hogy 360 ezer forintot érő szénával többet takaríthassanak be a tervezettnél, hogy a taggyűlés idejére szinte minden őszi vetést befejeztek, learatták a rizst. A beszámoló és a felszólalások együtt a gazdaság életének, pártéletének hű tükrét adták. Borsi Eszter A „Tisza II" előmunkálatai A 404-ES FOLYAMKILOMÉTER SZOMSZÉDSÁGÁBAN ABÄDSZALÖK ÉS KISKÖRE KÖZÖTT ÉPÜL A TISZÁN A II. TISZAI VÍZLÉPCSŐ. — AZ ÉPÍTKEZÉS A JÖVÖ ÉVBEN KEZDŐDHET EL, S JELENLEG AZ ELŐKÉSZÍTÉS FOLYIK. MEGKEZDTE ÜZEMELÉSÉT A „TITÄNIA” FÜROBERENDEZÉS IS. — IGAZ, MÉG CSAK KÍSÉRLETI BETONOZÁST KÉSZÍTENEK, DE HA EREDMÉNNYEL JÁR, A TAVASSZAL, ŐK KEZDIK AZ ALAPOZÁST. — FARAGÓ JÓZSEF FÜRÓMESTER, PINTÉR LÁSZLÓ ÉS VASAS TIBOR RÉSELÉST VÉGEZNEK A FŰRÓBERENDEZÉS SEL, A kutatást társadalmi, politikai feladatnak is tekintjük Ä Szo'nok megyei Képlap július 31-i számában megjelent cikk gondolataihoz kapcsolódom ezzel az írással. Harmadik ötéves tervünk végrehajtásának egyik fő feladata, hogy kedvező irányban további szerkezet- változás menjen végbe az energiahordozók felhasználásában úgy, hogy 1970-ben a kőolaj és földgáz aránya elérje a 37—39 százalékot, a jelenlegi 29 százalék helyett. Ez a cél egyben meghatározza az ország szénhidrogén vagyonának felkutatására és feltárására hivatott kőolajipar és ezen belül üzemünk feladatát az új gazdasági mechanizmus keretein belül. Nem közömbös tehát az ország energia és alapanyag ellátása szempontjából, hogy ezt a korszerű természeti kincset milyen ütemben és milyen hatékonysággal tudjuk a népgazdaság rendelkezésére bocsátani. Jelenleg még az új gazdaságirányítás elveit magyarázzuk. A konkrét megvalósítással kapcsolatban azonban világosan kell látnunk, hogy ez a reform nemcsak közgazdasági kérdés, hanem elsőrendű társadalmi ügy, politikai feladat. Ennek az elvnek megfelelően a reform részintézkedéseinek kidolgozásánál üzemünkre vonatkoztatva gondosan mérlegeljük azok várható politikai hatását is. A gazdasági irányítás reformját eszköznek tekintjük, amelynek végrehajtását dolgozóink közgazdasági szemléletének, tömegaktivitásának fokozásával lehet elérni. Rz új gazdasági mechanizmus konkrét, , üzemünk sajátosságainak megfelelő részletes formája még nem ismeretes előttünk. Ezért elsősorban azokat a kérdéseket állítjuk vitáink, beszélgetéseink előterébe, amelyek közgazdasági, társadalmi és politikai feladatot szabnak meg számunkra. Nálunk döntő, hogy a rendelkezésünkre bocsátott eszközök racionális felhasználásával • minél nagyobb volumenben tárjuk fel a keletre eső országrész szénhidrogén készleteit. Az utóbbi évek átlagában az országos készletnövekedés több mint kétharmadát az Alföld adta. Kutatási munkánk hatékonysága kielégítőnek mondható, mert földtani készletre számolva eléri az évi 55 to/m. értéket. Vagyis egy méter lyukmélyítésre ennyi szén- hidrogén jut. Ha csak 40 százalékos átlagos kiter- melhetőséget veszünk figyelembe, akkor is 22 to/m. az ipari hatékonyság, ez magasabb az országos átlagnál. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalati önállóság növekedése együtt jár azzal, hogy a vállalatok az eddiginél rugalmasabban oldhassák meg feladataikat. A jelenleginél üzemünk is több önállóságot kér és vár. Az új szemlélet hatása már ez évben jelentkezik. Az üzem vezetőségének már szabadabb a keze az alapvető feladatok megoldásában. A tervutasítások száma az elmúlt évekhez képest például csökkent. Reméljük azonban, hogy például a tervkészítési munka még további önállóságot fog biztosítani. Gazdasági munkánk egyik legfontosabb területe a termeléshez szükséges speciális anyagok biztosítása és az ezzel kapcsolatos gazdálkodás. A jelenlegi ellátottság — időbeni, minőségi, választéki — nem kielégítő. Ezért szükséges a szállítók és vevők kapcsolatainak érdembeni megváltoztatása. A csőgyár monopol helyzete például számunkra kedvezőtlen. Üzemünk viszonylatában pedig szükséges a megrendelendő és felhasználandó anyagok árainak széles körű tudatosítása. Volt nálunk arra is példa, hogy az anyagok árát kifüggesztettük a munkahelyen. Mindenki ^megnézte, és amikor megtudta, milyen drága eszközökkel dolgozik, mindjárt jobban vigyázott rá. A vállalatok gazdasági feladata az, hogy a termelésűkből fedezzék kiadásaikat és minél nagyobb nyereségre tegyenek szert. A nyereség akkor töltheti be feladatát, ha összehangol - juk az anyagi érdekeltséggel, amely kihat a dolgozók személyi jövedelmére is. A vállalati önállóság igényli a központi besorolások (bérkategóriák) tá- gabb alkalmazási lehetőségeinek kiszélesítését és ennek megfelelően a gazdasági vezetők ilyen irányú jogkörének önálló gyakorlását A jelenlegi központi munkaügyi gyakorlat sok mindenben változott. Az elmúlt évekhez képest kevesebb a bérügyi tervmutató, a vállalat rendelkezésére bocsátott keretek fel- használása arányaiban nőtt. Üzemünk ezzel a lehetőséggel az üzemegységek felé eddig még nem alkalmazott rendszert vezetett be, amely lehetőséget ad az operatív feladatok meghatározott összegű felhasználására. R béren kívüli juttatások, a vállalati nyereség kifizethető része. az egyén a társadalomban elfoglalt helyének egyik kifejezője. Körültekintően kell tehát meghatározni a vállalati hatáskörbe utalható béren kívüli juttatások körét. A kőolajfúrási tevékenység sokoldalú, szerteágazó, kütató jellege, a nap mint nap megoldandó feladatok variáltsága más iparágénál lényegesen nagyobb önállóságot és felelősséget követel a termelést irányító műszaki-gazdasági dolgozóktól. Az üzemirányítás, a megfelelő műszaki és közgazdasági alapokon nyugvó kockázatvállalás döntő mértékben befolyásolja a kutatás hatékonyságát. Ezért elengedhetetlenül szükséges nálunk is a műszaki és gazdasági dolgozók politikai szemléletének kialakítása a reform végrehajtása során. Gazdasági célkitűzéseink valóra váltásához továbbra is fel kívánjuk használni az üzemi demokrácia továbbfejlesztését, dolgozóink aktivitását, a döntési jogkörök decentralizálását, ennek bürokráciamentes felhasználását, a helyi kezdeményezések kibontakoztatását. Továbbra is igen komoly szerepet tulajdonítunk a termelés szolgálatába állított szocialista munkaversenynek és az egyre jobban kibontakozó szocialista brigádmozgalomnak. Üzemünk dolgozó kollektívája nagy reményeket támaszt a reform bevezetéséhez és aktív részese kíván lenni a pártkongresz- szus határozatai végrehajtásának. A munkásosztályért és valamennyi dolgozóért érzett felelősségünk az ország és a párt velünk szemben támasztott követelményei és igényei '•'* kívánják tőlünk. Mezősi József igazgató Alföldi Kőolajfúrási Üzeor V
