Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. október a. Na nyílik Szolnokon a szociofotó kiállítás Ma délelőtt 11 órai kezdettel nyílik a Damjanich Múzeum íöldszinrí termeiben A mi életünkből — 1932 címmel a szociofotó kiállítás. Ezt a kiállítást Szolnokon 1932-ben rendezték meg először. Megnyitására azonban akkor nem került * sor. mert a kiállított fényképek harcos mondani- J valója miatt anyagát a rendőrség elkobozta. 1 1932 tavaszán Szolnokon négyoldalas meghívót adogattak egymásnak az emberek. A Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége Szolnoki Csoportja fotókiállításra invitálta az érdeklődőket a Ságvári Endre u. 24. (akkor Sza- páry utca) Óvoda utcai mellékközében levő kis épületébe. A meghívóban Kassák Lajos író hangsúlyozta: „A kiállítók fotoi nemcsak érdekes technikai és stíluskísérletek, hanem az új munkásgeneráció kultúrájának, kritikai dokumentumai is... Ezek az emberek — maguk erejéből beérkeztek a mába, van életideáljuk, ismerik a társadalom szerkezeti törvényeit, felfogják a technikai kultúra jelentőségét, s eredményeit a jövő vonalában alkalmazni és hasznosítani tudják..." Április 3-án városszerte gyorsan szétfutott a hír, hogy a fotókiállítást a rendőrség betiltotta, Kassák Lajos ^írót, és Tabák Lajos szolnoki magántisztviselőt pedig őrizetbe vette. Megerősítették ezt a hírt a helyi lapok is. A jól tájékozott Szolnoki Üjság részletes cikket közölt és a rendőrségtől nyert információ alapján megemlítette azt is, hogy Lengyel Lajos budapesti nyomdászt a fotókiállítás rendezőjét is őrizetbe vették. Részletesen foglalkozik az említett cikk a kiállítás betiltásának indoklásával is: „A fotókiállításon szereplő fényképek összeválogatása, elhelyezése és feliratai szintén a társadalmi rend elleni izgatás tendenciáját mutatták. Ezek a fényképek, ha önmagukban nem is kifogásolhatók, de egy kiállítás keretében tendenciózusan összeválogatva és az érzelmeket felháborító feliratokkal (amely feliratok ugyanezen fényképek régebbi kiállításain nem szerepeltek) ellátva kétségtelenül alkalmasak voltak az izgatásra. A rendőrség nem engedheti meg, hogy a mai válságos időkben átlátszó tendenciájú izgatásokkal növeljék a szociális feszültséget és a társadalmi osztályokat ellenségként állítsák egymással szembe a szélsőséges agitátorok.” A rendőrség félelme az „agitátorokkal” szemben nem volt alaptalan. Hiszen ebben az időben az 1929—32-es gazdasági válság jellegzetes tünetei jellemzik Szolnokot is. Leállt fűrészüzemek, munkanélküliség, mely a kisipart is egyaránt sújtja, csődök, végrehajtások hosszú sora. Nagy Lajos Szolnokról szóló szociográfiai riportjának befejező részében 1932 áprilisában — ugyanezekben a napokban a következőket írta: m...éhen még nem halnak emberek, hajléktalan, fővárosi értelemben nincs, mert ha akad is, az nem marad fedél nélkül, mert legalább valamely istállóban alvóhelyhez jut. Egészséggel is mintha jobban bírnák; vannak itt olyan szegény öregasszonyok, hogy lehetnek vagy százévesek, s kicsire zsugorodott fejük az arcuk százezer ráncával olyan, hogy ahhoz képest az aszalt barack friss cseresznyeszem. Csupán a tendenciáról mondható egész határozottsággal, hogy az; csúszás lassan, biztosan lefelé.” (Nagy Lajos: Három magyar város.) A szociofotó kiállítás először Budapesten került bemutatásra, onnan Bécs- be vitték, majd Pozsonyba került, ahol a Sarló szervezettel közösen állították ki. Pozsonyból 1932. március 27-én Szolnokra indították. A szervezők utána más városokban is be akarták mutatni. A rendőri betiltás és elkobzás miatt azonban ez már nem vált volóra. Több mint harminc év után merült fel a gondolat, hogy a munkásmozgalom kulturális harcait oly jól dokumentáló szociofotó kiállítást újból megrendezzük Szolnokon a múzeumban és megnyitására kérjük fel azokat, akik 1932- ben ebben a harcot vállalták. És a kiállítás megnyitása után az eredeti terv szerint juttassuk el ezt az értékes anyagot más városokba is. A mai ünnepi megnyitó alkalmából köszöntjük a kiállításon részt vevő fotóművészeket, az 1932-es kiállítás szervezőit és mindazokat a munkásokat és értelmiségieket, akik akkor a vele kapcsolatos előadást meghallgatták. Kaposvári Gyula múzeumigazgató 1 a MAGYAR HUKKÁSKDZGALMIj 5NTÉZE1 ARCHÍVUMA! w t v w mmmsi&i migmisztviselök szövőmé—-----------S ZOLHOEI CSOPORTJI ÉS ft I. I. 0. Sz. HELYI CSOPORTJA (Szapáry-ulca 24.. bejárat Óvoda-utca felől) FOTÓKIÁLLÍTÁSA J ' Ifi ^íls3-án,4-Éa. A kiállítás d. e. 10-íől 1 óráig, d. u. 3-lól 7 óráig tekinthető meg. A KIÁLLÍTÁS RÉSZTVEVŐI: * BASS IIB3R (A) / éV BERGMX9H TERÉZ (Bj X BOGOS SÍB3BR ÍC] * tFRÖliOF SáSGüR [DJ V s - KIÍR FEBEIC {EJ v-1EIBYEL LftjfiS {FI y íVVftJBI MS (G) X TfteíSLftJSS(H) F. prospektus óra : 20 fillér. Az 1932-ben betiltott kiállítás elkobzott meghívója Szórakoztatva tanít és nevel az iskolarádió, és az iskolatelevízió Ma már alig van iskola, ahol az iskolarádió, vagy az iskolatelevízió műsorait ne kísérnék érdeklődéssel. Egy idén készült felmérés adatai szerint az általános és középiskolák 71—72 százaléka rendszeresen felhasználja az iskoiarádió műsorait. A széleskörű érdeklődés indokolt, mert a rádió és a televízió is felbecsülhetetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak és főleg a tanulóknak. A iskolarádió jelenleg öt tantárgyból heti kb. 200 percben sugároz műsort. Az öt tárgy: osztályfőnöki óra, irodalom, történelem, idegen nyelv, zene. A világnézeti. erkölcsi nevelés jól bevált formája az osztályfőnöki óra. Csak néhány érdekes eim a sorrakerülő osztályfőnöki órák anyagából: Tudsz-e titkot tartani? A hazugság útvesztői. Nekem nincs barátom, Bizalom, önbizalom, Ki a stréber? A modernségről, A nagykorúság küszöbén. Az igen népszerű irodalmi órák anyagát a következő években olyan sorozattal egészítik majd ki, amely az anyanyelv használatában tökéletesíti a tanulókat, fejleszti a szóbeli és írásbeli fogalmazáskészséget. Ebben a tanévben 15 történelemórát tartanak, igen átgondolt, változatos tematikával. Nagy helyet leap az orosz nyelv oktatása, valamint az énekzeneoktatás is. Az egész évi tantervből megállapítható, hogy a műsorok elsősorban az általános iskola felső tagozatának és a középiskolásoknak szólnak, s sajnos, nagyon kevés az alsó tagozatoknak készülő műsor. Anélkül, hogy kisebbíteni akarnánk a rádió értékét, megállapíthatjuk, hogy a televízió iránti érdeklődés nagyobb; Az iskolatelevízió az általános iskolások számára minden kedden, csütörtökön és pénteken, a középiskolásoknak szánt műsorával pedig minden vasárnap délelőtt jelentkezik. Keddi napokon felváltva látható a mértap-számtan, az orosz nyelvóra, a fizika, a környezetismeret, olva sás, a kémia és a történelem. Csütörtöki napokon sugározzák a földrajz, az élővilág, a magyar irodalom, a magyar nyelvtan, az olvasás órákat és az általános iskolák nyolcadik osztálya számára új tárgyként, a kémiát. Ugyancsak idén lesz először — pénteki napokon — az általános iskolások nyolcadik osztálya számára számtan- mértanóra és fizika, a kisebbeknek pedig élővilág és orosz nyelv. A középiskolásoknak az iskolatelevízió vasárnaponként, a kémiában, a fizikában, az orosz és angol nyelvben segít. Az iskolatelevízió műsorában kap helyet a pedagógusok fóruma is. Ez a népszerű műsor természetesen csak akkor igazán életképes, és eleven, ha minél több pedagógus megírja tapasztalatait, javaslatait, problémáit, vitakérdéseit, tehát ha aktívan bekapcsolódik a fórum munkájába. Az iskolatelevízió programja hűen követi az iskolai tanmenetet. Az egyes órák alatt nemcsak felidézik. vagy megismétlik az iskolai órákon elhangzottakat. hanem azokat a lehetőség szerint szemléltetik, filmanyaggal is kie^^ftlk. H. A. KASSÁK LAJOS: PABLO PICASSO Megszállottja egy sugallatnak kengyelfutó aki rég kilépett az időből egy gyermek nyugtalansága lázit a külvilág látszata ellen s úgy hiszed azért élsz közöttünk hogy képeket fessél késsel gumibottal durunggal s olykor ezüstösen villanó fejszével. Valahonnan a támadásra kész torreádorok családjából léptél elő s ama bizonyos csillag világított előtted mikor francia földre léptél mely „a jó bort és a kedves nőket termi” azóta is ott bolyongsz Párizs sikátoraiban a szakadó eső húrjai közt akár egy dallam egy tör ami átfúrja magát az idegen anyagon s miközben ő is szenved mint egyigaz élőt mutatja fel mindazt amit legyőzött. Ez vagy te akit végülis varázslónak kell tekintenünk amint éppen kijutottál az erdőből és magadhoz vonzod az árvákat így vándoroltam feléd én is majdnem vak szemekkel még a végtelen mezőn egy cirkuszkocsi rózsaszín árnyékában s ekkor megejtett formáid mértani tisztasági, s az a fájdalommal száguldó ritmus amely magával ragadja az ámuló gyermeket Ú megbűvölő krikszkrakszok ó ezer frissen vérző seb 6 acélból és aszbesztből összeépített rend ami a rendetlenség grimaszával jelenik meg « bűnösök lelőtt. Azóta is útban vagyok is lépek fokról fokra a létrán amit a nap pereméhez támasztottál s látom te ott állsz a horizonton túl egy állvány előtt emeled a karod miközben holt színek kelnek életre idegen dolgok mintegy leigázva megnevezik magukat ecsetvonásaid nyomán. A szerelem hulláma Ne nézd az arcom ne kérdezd a nevem a megváltás pillanata ez mikor késélen áll az áldozat és vakon egyensúlyoz. Állok és várakozom. Ne nézd az arcom ne kérdezd a nevem rég elfelejtettem. A mezön felejtettem el mikor egy kislány szoknyája után rohantam. Mondom, egy kislány szoknyája után rohantam. Csak azt a szoknyát láttam amint ég és föld között repül* és egy nevetést hallottam vörös és kék nevetést valahonnan már a távoli erdő sűrűjéből. ö játékaink, zsendülö szerelmeink hullámai hizelkedés a szóban, pezsdítő áramok a tapinI fásban. Egy borjú jámborságával éltem kitárulkozva és meghitten. Mezítláb rohantam utánad te kislány s a felvert porban íme eltűntem se fényesség felettem se kísérő árnyékom. Már csak benned élek szalmahajú kislány ajkam mosolya, nevem hangzata nélkül.
