Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-08 / 238. szám
1*66. október 8. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP DARÁZS ENDRE: JANCSIKA MEDVÉJE Mit csinál a Jancsi? Fából, drótból medvét S keresi a medve Szaladós jókedvét. Van kéznél kalapács, Fogó, szeg, meg fűrész. De Jancsi hiába Kutat, keres, fürkész. Mert hogy csupán fából, Meg drótból a medve, Egész nap csak alszik. Nincs futkosni kedve. Miért haragszik a papagáj a majmokra? jéh egyszer, a végtelen nagy brazil őserdők kö- zePen egy zöld-bóbitás, tarka papagáj és egy maki-majom. Az erdő leghatalmasabb fáján tanyáztak, a papagaj az ágak között, a maki pedig ?rltri°tVaban' Mlkor az e9VÍk barát pihent a másik orkodott, így vigyázták egymás otthonára és az el- raktarozott eleiemre, mert közösen szerezték az enni- *s- Vagy ® maki ugrált ágról ágra, míg ízletes gyümölcsre falait, vagy a papagáj emelkedett a levegőbe és derített fel ízes falatokat. Bármelyikük volt a soros, becsületesen visszatért otthon maradt társáért s a talalt eleségen igazságosan megosztoztak. Talán soha nem tör ki viszály közöttük, ha a makimajom nem torkos: de bizony torkos volt, s ez lett veszte Történt egyszer, hogy a papagáj tojásait akarta^ kikölteni fészkében, ezért a majmot küldte elesegert. A majom nem tudott ellenállni torkos természetének, a finomabb falatokat mind felfalta útközben, s a papagájnak csak félig rothadt gyümölcsöt vitt haza. — H°l hagytad a finomabbját? Miért hoztál ilyen ferges hulladékot? — kérdezte méltatlankodva a papagáj. A majom szemtelenül: — Bizonyára elpotyogtattam az úton, hazafelé. Miután e naptól kezdve mindez ismétlődött, a papagáj úgy határozott, hogy maga repül eleség után, is inkább a fészket őrizteti barátjával. Figyelmeztette hát a majmot: — Nagyon őrködj, mert négy tojás van a fészkemben, s én azokat nagyon féltem, mert abból kelnek ki a fiókáim. /S maki persze megígért mindent, de alighogy a papagáj elrepült, szeme már a fészken járt, olyan étvágygerjesztőén kandikáltak ki onnét a pety- tyes madártojások. A torkos majmocska régen nem evett már madártojást, hatalmába kerítette hát a vágyakozás: — Jó lenne kihörpinteni, legalább egyet — mormolta. Kiemelt két tojást a fészekből, feltörte és azon nyomban kiitta őket. Amikor látta, hogy pajtása hazafelé tart, keserves siránkozásba kezdett és jajgatva mesélte: egy nagy kígyó támadta meg a fészket, ő nem tudott védekezni és az álnok csúszó-mászó elrabolt két drága tojást. Szegény papagáj búsult, napokig szavát sem lehetett venni. Csak ült a fészkén és siratta tojásait. Pár nap múlva azonban elfogyott a tartalék eleség, s mivel félt, hogy a majom újra csak rothadt gyümölcsöt hozna, ismét maga indult útnak. Mielőtt útrakelt. erősen a maki lelkére kötötte, hogy most jobban vigyázzon a megmaradt két tojásra. Meg is ígért a majmocska mindent, de ahogy a papagáj eltávozott, rávetette magát a fészekre és megette a két megmaradt tojást is. Ügy gondolta, ismét mesével bolondítja majd el a papagájt. Az azonban nem mert messzire repülni, beérte inkább a közelben talált, silányabb ennivalóval és váratlanul hazatért. Csendesen repült, nem hallatszott a szárnya surro- gása, így a hamis majmocska nem vehette észre, hogy már visszaérkezett. It/likor a papagáj látta, milyen bűnt követett el ellene az, akit ő barátjának hitt, nekiesett az álnoknak és horgas csőrével alaposan helybenhagyta. A szemtelen majom pedig ahelyett, hogy beismerte volna bűnét, felkapott egy kókuszdiót és volt barátjához vágta, akinek szárnya megsebesült. A papagáj mit tehetett egyebet, ráült üressé vált fészkére, siratta fiókáit és gyógyítgatta sebesült szárnyát. Az önző, torkos majom ezalatt hiába keresgélt az erdőben, sehol nem talált mégegy olyan kellemes odút, mint a régi volt, így hát egy éjjel, mikor azt gondolta, hogy a papagáj nem veszi észre, visszatért régi otthonába. A madár csak erre várt. Régen elhatározta, hogy megbünteti a majmot tojásai elpusztításáért' és csak az alkalomra lesett. Azon az éjszakán, mikor a maki visszaköltözött az odúba, rövidesen kígyósiiszegésre ébredt. Nyílsebesen kibújt az odúból és felkúszott a legmagasabb ágra, ott vacogott kétségbeesetten, mert tudta, a kígyók nagyon szeretik a majomhúst. Pár pillanattal később azonban már feje fölül hallotta a kígyósziszegést. Ekkor leugrott a fáról és a fűben próbált elrejtőzni, de a kígyóhang már ott hallatszott közvetlenül mellette. Azt sem tudta, mihez kezdjen rémületében, mikor észrevette, hogy a fa legalacsonyabb ágán volt barátja, a papagáj ül. ő utánozza a kígyó sziszegését. Iszonyú haragra lobbant és felkapott egy hosszú ágat, hogy ijesztgeti- jét elkergesse, de addigra a madár gúnyosan rikácsolva már árkon-bokron túl járt. A majom pedig gyakran hallott még éjszakánként kígyósziszegést odúja körül az őserdőben és soha nem tudta megkülönböztetni, hogy igazi kígyó rémíti-e, vagy a gyermekeit vesztett anyamadár? Attól kezdve nem telepedett a majom olyan fára, amelynek közelében papagájok fészkelnek, a papagájok pedig azóta rikácsolnak mindig, ha meglátnak egy majmot. (Angolból fordította: Pfeifer Vera) Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat november 1-től 1967 február 28-ig Állami Gazdaság, Gépállomás és Tsz-ektől második műszakból felszabadult traktorosokat és gépészeket motorjavítáa eéljából felvesz. Jelentkezni a munkaügyi osztályon 7—12 óráig. Szolnoki Vöröshadsereg át 33, €S/UÁ0 KÖSSÜNK PÁNTOT Divatossá alakított ruháinkon a szabásvonalat, a toldásokat díszítéssel hangsúlyozzuk. ősi esztétikai törvény ez. Nem takarni a szerkezetet, hanem kiemelni. Ezt láthatjuk az 1., 2. sz. ruhán. A sötétékék-fehér, vagy fekete-fehér fonalból 4—4 sor váltakozásával kötött ruhán, valamint a pepita kiskosztümön szegélyként, gombolásdíszként alkalmazzuk a pántot. A kézimunkadísz emeli a ruha értékét. A mindkét oldalán sima pánt kötése élvezetes, „haladós” munka, könnyű a felvarrása, lefejtése. Készülhet bármilyen fonálból, aminek anyaga, színe és vastagsága illik ruhánkhoz. Technikája a következő: 1. sor: Kezdőszem 1 sima, 1 leemelés, a szálat a leemelt szem előtt vezetjük. Ismétlés. Zárószem. 2. sor: Kéz/ JOT dőszen. A leemelt szemet simán lekötjük, az előző sorban simán lekötöttet leemeljük, a szálat elől vezetve. Ismételjük. Záró- szem. Szélessége a fonal és a kötőtű vastagságától, továbbá a szemek számától függ (8—10—12 stb.). — Ajánlatos kipróbálni. Nagyított öltése a rajzon látható. (mn) R ECEPTEK Rakott palacsinta: 2 tojásból, kévésé tejjel, kis sóval és cukorral, 2 deka élesztővel sűrű palacsintatésztát készítünk. Meleg helyen kelesztjük. Mikor megkelt, 6—8 vastagabb lapot sütünk belőle. A kisült palacsintákat egyenként előmelegített tálra helyezzük és rétegesen megkenjük. Az első lapra baracklekvárt kenünk és megszórjuk cukrozott darált dióval. (Ehhez a mennyiséghez kb. 5 deka darált diót számítunk.) — Ráhelyezzük a második palacsintalapot, és arra csokoládéöntetet öntünk. Rá a következő palacsintalapot tesszük, ismét lekvárral és dióval. Így folytatjuk, felváltva. A legfelső palacsintára csokoládéöntetet teszünk, úgy, hogy az oldalakat is bevonja. Csokoládéöntet: 2 egész tojást IS deka cukorban kikeverünk, hozzáadunk 2—3 deka kakaót. Gőzön sűrűre főzzük, majd 1—2 evőkanál rummal és 5 deka vajjal hidegre keverjük. Melyik jobb ? Vastag kabát — vagy réteges öltözködés? — ez itt a kérdés! Egyik olvasónk barátnőjével azon vitázott, helyes-e télen nehéz gyapjú- szövet kabátot viselni vagy jobb egy kosztümöt blúzzal vagy pulóverrel hordani és fölötte esetleg egy azonos anyagból készült, de könnyű kabátot viselni? Sokan még ma is azt hiszik, hogy minél nehezebb egy anyag, annál melegebb. Ezek összetévesztik a kabát melegét a cipelés okozta kimelegedéssel. Véleményünk az, hogy a réteges, könnyű öltözködés a praktikus, mert egy- egy réteget levetve köny- nyen alkalmazkodhatunk a szolba vagy utca hőmérsékletéhez, a hirtelen hidegebbre vagy melegebbre forduló időjáráshoz alakíthatjuk öltözékünket. Természetesen ebben az esetben is szükség van egy könnyű gyapjúszövet bélelt kabátra azokra az esetekre, amikor nem tudunk a kabát alatt „rétegesen” öltözni. Gondolunk itt az alkalmi ruhákra, — ezek fölé feltétlenül egy melegebb kabátot kell vennünk. Vegyünk néhány csepp szalmiákszeszt... Nagytakarítást el sem lehet képzelni szalmiákszesz nélkül. Egy-két evőkanál szalmiákszesz egy vödör vízben feloldva kitűnően tisztítja az ablakot, ugyanez tálban, — az üvegedényt teszi ragyogóvá. A piszkos seprű tisztításakor a szappanos vízbe néhány csepp szalmiákszeszt is tegyünk. Ugyanígy járunk el szőnyegtisztításkor. Ha olyan vízbe mártjuk a rongyot, — amivel a szőnyeget átdörzsöljük —, amelybe pár csepp szalmiákszesz van a szőnyeg visszenyeri friss színét. A nyári gyapjútakarót ilyenkor már eltesszük. Gondosan poroljuk ki, vagy porszívóval portala- nítsuk. Nyomkodjuk olyan tiszta, langyos vízbe, amelybe néhány csepp szalmiákszeszt tettünk. Utána bő vízben többször is öblítjük: vigyázzunk arra, hogy a mosó és öblítő víz azonos hőfokú legyen, mert különben a takaró filcese- dik! A szalmiákszesz kitűnően tisztítja a szarvasbőrkesztyűt is: tegyünk pár cseppet a vízbe, amibe a kesztyűt titsztító vattadarabot mártogatjuk. A sárga és vörösréztárgyakat, de az ezüstöt is szalmiákszeszbe mártott gyapjúronggyal dörzsöljük át. Visszanyeri eredeti fényét. Összekevert közmondások Akinek inge, nem arany, ne vegye. Ki magára nem vet, jobb mint egy túzok Ami ma fénylik, holnap mind. Ügy arat, mint egy veréb. Négy közmondás szövegét találjátok meg a fentiekben, — ha ügyesek vagytok. Megfejtés : Akinek nem inge, ne vegye magára. Nem mind arany, ami fénylik. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Ki mint vet, úgy arat. A MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat azonnail felvételre keres férfi segédmunkásokat, esztergályost éa lakatosi.; Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat gázfűtésű kazánhoz 8, vagy 4 órás FŰTŐT vesz feL Jelentkezni lehet: a személyzeti osztályon 8— 12-ig, Vöröshadsereg út 33; szám. Zenesarok a lakásban Nappali szobánk egy részét rendezzük be, barátságos saroknak, ahol például egy fotelban elnyújtózva, kényelmesen hallgathatjuk a zenét. Hogyan alakítsuk ki ezt a „zenesarkot?” Ha a kiszemelt helyre nagyméretű bolyhos szőnyeget tel szünk, akkor már be is rendeztük. Általában alacsony, hosszúkás asztalkát és két fotelt tegyünk ide. Az asztalra díszvázát, cigarettakínálót helyezhetünk. Hagyjunk helyet a kávéscsészéknek bőven. Ha szeretjük a kényelmet, kanapét is tegyünk ide. A lemezjátszót, magnetofont, rádiót tegyük kézközelségbe, az erre a célra épített kisasztalra. Aki ügyes, sajátkezűleg elkészítheti: Tulajdonképpen három, lecsiszolt és lakozott ládából áll. A ládák oldalnagysága 80—40 cm. A ládákat egyenként négy lábra építjük. — Egyikbe a magnetofont, másikba a lemezjátszót, süllyesztve szerelhetjük be. A harmadikból bárszekrény készülhet. A ládák fedélmegoldása lehet egyéni. Két-két belső zsanérral készíthetünk fedőlapot, — vagy csúszó fedelet is. Mellette állólámpát helyezzünk el. A televíziókészüléket a zenesarokkal szembe állítjuk fel, így ha kedvünk van. ugyanarról a helyről nézhetjük a TV-t. Falikar, asztalilámpa, állólámpa, előnyös a hangulatos zenesarok megvilágítására. — íme, itt a kép is, — lehet ügyeskedni! i
