Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

Wíláq proletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HaSBSafififlaH ✓ XVIH évfolyam, 237. szám. AffCl 50 iilíé? 19$6. október 7., péntek. 16 millió professzor M ire ezek a so­rok megjelennek, alighanem már az utolsó darabig gazdára lelt az a 141 féle és mint­egy 16 millió példányban megjelent tankönyv, amely­ből ebben a tanévben az általános és középiskolák diákjai tanulnak. Ahogyan az erek gyalogösvényein szétárad egész testünkbe a vér, annyira cécó nélküli serényen, ám mégis bizto­san találta meg helyét az a rengeteg könyv. Újságjaink közölték ugyan a tanköny­vekkel kapcsolatban né­hány — főleg statisztikai jellegű — tájékoztatót, de hogy e szinte elképzelhe­tetlenül népes könyvhad­sereg miként állt össze, hogyan hatja át vagy két­millió iskolásunk életét, ar­ról kevés szó esik. Pedig most, hogy im­már • betöltik rendeltetésü­ket, talán érdemes róluk többet is szólni, mint azt: hány vagon papírból ké­szültek; mennyi nyomda- festék fogyott el készíté­sükhöz; hány ezer illuszt­ráció gazdagítja oldalaikat. Mert vitathatatlan, az or­szág lakosságának egyötö­de ezekből a könyvekből ismeri meg a betűk rajzát, az Alpok hegyeit, a rend­szert, amely szerint testünk fölépül, ezek a könyveli tárják föl a nyiladozó gyer­meki értelem előtt a sza­vak varázsos — szép ér­telmét: „Kié e hon, ha nem miénk? Ha érte mindent megtevénk---” és a módot, ahogy a kör kerületét ki­számíthatjuk. Ezek a köny­vek elmondják a tanuló­nak: mi történt 1526 augusztus 29-én a Mohács melletti csatasíkon; miként működik az elektronmik­roszkóp; miben különbözik a szonáta a szimfóniától; milyen jogok és miféle kö­telességek járnak azzal, ha valaki magyar állampol­gár. Az iskoláskönyvek mint a felnőtt ország emlékeze­tének csodás tárházai majd mindazt elmondják a tanu­ló emberpalántának (de nem kevés felnőttnek is), amit a „nagyok társadal­ma’’ a világról és önmagá­ról tud. Az ismeretközlés és embernevelés olyan esz­közei a tankönyvek, me­lyekhez foghatóan jelentős egyéb eszközökről még nem tudunk. A szerzőkön s a pedagógia bennfentesein kívül vajmi kevesen tudnak ar­ról, milyen nagy munka összegeződik egy-egy új tankönyvben. Csupán az új ABC-s könyv tervezetét, több mint félszáz tanító-ta­nár vitatta meg hét napig s volt közöttük, aki 40—50 oldalas bírálatban foglalko­zott a mű hibáival és erényeivel. Minden tan­könyvön ott találjuk a szerzőkön kívül a felelős szakmai bírálók nevét is. Hazánkban — noha aki élethivatásszerűen csak ez­zel foglalkozna, olyan tan- könyvszerző nincs — több százan vesznek részt iskc- láskönyvek írásában, il­lusztrálásában. Ez a tevé­kenység nem tartozik a legjobban fizetett munkák közé. Még azt sem mond­hatjuk, hogy az erkölcsi el­ismerés pótolja számukra a megkülönböztetett anya­gi megbecsülés hiányát. Igaz ugyan, hogy tankönvv- irók már Kossuth-díjat is kaptak ilyen irányú mun­kásságukért. nevük még annyira sem ismert a tár­sadalom előtt, mint bár­mely gyatrább dalszöveg szerzőjéé. Mi tagadás, nem lehet oly gyenge egy új tv-játék, hogy ne kapna részletesebb bírálatot a sajtóban, mint az a 100 vagy 200 ezer példányban megjelent iskoláskönyv, amely teszem azt a leg­újabb kori magyar történe­lem eseményeit ismerteti a diáksággal. Pedig már csak azért is érdemes volna társadalmi méretű diskurzust kialakí­tani ezekről a könyvekről, mert többségükben megle­pően szépek. A tartalom és a módszertani fölépítés nyilvánvaló vagy rejtettebb újításai mellett ez ragadja meg leginkább a laikus szemlélőt is. Ahol szüksé­ges, gazdag kép és rajzi anyag szemlélteti a lénye­get. A nagyobb — tehát kevesebb fáradalommal ol­vasható — betűk, a mű­anyag kötések, a jó papír mind arról a derék törek­vésről tanúskodik, hogy tankönyvkiadásunk nem éppen reménytelenül mér­kőzik a legszebb iskolás­könyveket megjelentető eu­rópai országokkal. Mostanában több meg­jegyzést hall az ember az­zal kapcsolatban, hogy az úgynevezett „reform-tan­könyvek" ára emelkedett az 1962 63-ban használt tankönyvek árához képesi. így van ez? Ellenőrizzük ezt mondjuk az általános iskolák első, ■ negyedik és nyolcadik osztályában álta­lában használt könyvek példáján! 1962 63-ban így alakult ezekben az osztá­lyokban a beszerzendő ösz- szes tankönyv ára: I. osz­tály; 18.50. —, IV. osztály; 26.—, VIII. osztály: 44.— forint. Az összes új könyv ára most az elsőben 2.50, a negyedikben 2.—, a nyol­cadikban 24.50 forinttal többe kerül. A könyvek ívenkénti ára nem emelke­dett, Viszont, új tárgyak is kerültek a tantervekbe — ezekhez új könyvek is. De a régi tankönyvele mai megfelelői is hasonlíthatat­lanul szebb kötésűek. gaz­dagabb kiáUításúak, jobban illusztráltak. K özismert jelenség, hogy a gyermekek jelen­tős hányada egyszerűen el sem tudja képzelni, hogy az előző osztálytól „begyűj­tött", használt könyvből tanuljon. Aligha' szorul bi­zonyításra, hogy a mai negyvenesek diákkorában még a jómódú emberek gyermekei is jobbára hasz­nált tankönyveket vásárol­tak — olyan drága volt az új tankönyv. Keveset tud gyermeke életéről az a szülő, aki nem lapoz bele időnként a kis­diák könyveibe. Gyakrab­ban és nagyobb nyilvános­ság előtt is lehetne rendez­ni tankönyvkiállítást. Hi­szen mi tájékoztathatja hi­telesebben a felnőtt orszá­got az iskolákban folyó ne­héz és gyönyörű munkáról — mint e munka eszközei? Gárdonyi írta; „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek.” A jó tan­könyv e szerint méltán te­kinthető az ismeretek pro­fesszorának. Sok millió ilyen professzor jutott el ezen az őszön a magyar otthonokba. Érdemes volna akkor is törődnünk velük, amikor a mindennapi használat eg' kicsit már megtépázta wr- temberi elen£"'™~'á:uifat Baior Nagv F.rníi Mai A téglríhordó m „Utópiák“ a bemutató után • Az új bérhás 9 Jövő heti rádió és tv műsor 6;3 a halál javára Ä Minisztertanács ■■ Q if niese A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett az alkalmazotti lét­szám alakulásával foglal­kozó vizsgálat tapasztala­tairól. A kormány a jelen­tést megvitatta és elfogad- _ta. A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának el­nöke Budapest ez évi fej­lesztési terve megvalósítá­sának eddigi eredményei­ről és az ez irányú munka további közvetlen céljai­ról, az építésügyi miniszter a meglevő és épülő ház­gyárak kapacitásáról és termékeik felhasználásáról tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a beszámo­lókat megtárgyalta és tu­domásul vette. Meghallgatta és elfogad­ta a kormány a földműve­lésügyi miniszternek a me­zőgazdasági munkák mene­téről és az élelmezésügyi miniszternek a mezőgazda- sági termékek felvásárlá­sáról szóló jelentését. A pénzügyminiszter a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának Ulan-Batorban tartott IX. üléséről, a külkereskedelmi miniszter a kanadai keres­kedelmi miniszterrel foly­tatott tárgyalásokról szá­molt be. A kormány a be­számolókat tudomásul vette. Iijú«ági demon*lráció a Balllivánt- méc«e«nél Az 1848-as szabadságharc hősei előtt tisztelgett, s az 1941. október 6-i anti­fasiszta ifjúsági tüntetés 25. évfordulójáról emléke­zett meg csütörtökön Bu­dapest ifjúsága. Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága agitációs és propaganda osztályánál; vezetője méltatta a nap je lentőségét. Tovább épül a vízvezetéSi háEózat Modern üsleiháx a Béke teleaen hdsponli rendelőintése, el kap a város Ülést torlett a menőtúri tanács (Tudósítónktól.) A mezőtúri városi tanács és a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága együttes ülésl tartott, melyen meg­Munkái váila'nak, p n?,l adnak a falvak fe|les5tté*ére Tss-pk a kösiégfe tesstési tervekért „Közös erőfeszítéssel”, „a falu lakóinak együttes összefogásával” — gyakran elhangzanak ezek a mon­datok a községfejlesztési eredmények értékelésekor. A közösségbe nemcsak az utcák lakói tartoznak, ha­nem az üzemek, vállalatok kollektívái, diákcsoportok és nem utolsósorban a termelőszövetkezetek is. gi alapját együtt teremtik elő. Nagykörű—Csataszö­gön például ilyen összefo­gással létesült a művelődé­si ház. tárgyalták a város 1967. évi költségvetését. Az ülés előtt Lévai Zsig- mond vb-elnök megemlé­kezett Őrí Zoltánról, a vá­rosi tanács nemrég el­hunyt tagjáról, aki 1948 óta a Dózsa György Gim­názium igazgatója volt. a városi tanácsnak 1954 óta tagja Közélet és pedagó­giai munkásságának elis­meréseként az Elnöki Ta­nács a „Szocialista mun­káért” érdeméremmel tün­tette ki. A városi tanács egyperces felállással adó­zott őri Zoltán emlékének'. Az együttes ülés tudomá­sul vette az 1966. évi vá­rosfejlesztési terv végre­hajtásáról szóló jelentést. Ezután került sor a jövő évi városfejlesztési terv megtárgyalására és elfoga­BÄR RENDELET köte­lezően nem írja elő a ter­melőszövetkezeteknek a községfejlesztési hozzájáru­lás fizetését, mégis vannak kezdeményezések a falu fejlesztési, szépítési prog­ramjának támogatására. — Mintegy húsz termelőszö­vetkezet közgyűlése az idén is csaknem 600 ezer forintot szavazott meg az alap kiegészítésére me­gyénkben. Ez az összeg az évi 87— 88 millió forintos megyei községfejlesztési összeget alapul véve nem számotte­vő, ám a közös ügy iránt érzett felelősségnek nem az egyetlen jele, kézzelfogha­tó eredménye. A termelő- szövetkezetek az igények szerint jelentős munkavál­lalásokat tesznek, társadal­mi munkát végeznek. Kar­cagon például a termelő­szövetkezetek építőbrigádjai negyven belvíz által rom- badöntött családiházat épí­tettek újjá. Jásziványban a helyi közös gazdaság járművei szállították az új művelődési ház építéséhez szükséges anyagot. A jász­fény szarui tsz-ek ugyan­csak a helyi művelődési ház építését könnyítették meg több mint 50 ezer fo­rint értékű szállítási mun­ka elvégzésével. Jászszent- andráson az új vízmű és vízvezetékhálózat kivitele­zésével vállalt jelentős tár­sadalmi feladatot a helyi tsz. A szolnoki járás négy k*- ' ében többek kö­zött Besen vs7ÖSön. Kőtele­Jásziványban a tsz ma­jorközpontjának vízellátá­sához saját erőből kutat (úratott. Az új kútból olyan bőségesen tör elő a viz, hogy szinte az egész köz­ségnek elég. A tanács úgy határozott, hogy á tsz ál­tal fúratott kútra törpevíz- művet épiitett és így meg­oldják a falu ivóvíz gond­ját. A termelőszövetkezeti kollektívák, családok tár­sadalmi tevékenységükkel sokoldalúan támogatják a községfejlesztési feladatok elvégzését. Az idén mint­egy nyolc és fél, kilenc millió forint értékű társa­dalmi munkát vállaltak. Több mint 55 ezer kisdobos 's úttörő megyénkben A Magyar Úttörők Szö­vetsége Szolnok megyei el­nöksége ez évben is elké­szítette a statisztikát az út­törőcsapatokban folyó mun­káról. E statisztikából ki­derül, hogy' a megye 1S9 úttörőcsapatában 55 631 kis­dobos és úttörő munkálko­dik, vagyis az iskolai ta­nulólétszám 85,6 százaléka. Az „Úttörők a hazáért" mozgalomban az úttörő őr­sök közül 3365 vett részt és közülük 3121 teljesítet­te az előírt követelménye­ket. A nyolcadik osztályos úttörők közül a csapatok 5960 pajtást javasoltak a KISZ-be. A megyében működe t*7S szakkörben több mint 21 ezer pajtás tevékenyke­dett. örvendetes, hogy fo­kozódik az érdeklődés a mezőgazdasági szakkörök iránt, amelyek elsődleges feladata a mezőgazdasági életpályák megszerettetése a pajtásokkal. Az ilyen jel­legű szakkörökben 1238 volt a résztvevők száma. A kulturális szemle őrsi bemutatóin 34 ezren, a raj- bemutatókon 17 ezren, a csapatbemutatókon 9 ezren vettek részt. Százkilencven­hét úttörőcsapatnál meg­rendezték a sport házibaj­nokságokat. A pajtások az elmúlt tanévben 444 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek­dására. Eszerint jövőre tovább folytatják a vízvezeték há­lózat építését. Bekapcsol­ják a Semmelweis, Há­nyán Kató, Mező Imre, Jó­zsef Attila, Andrási és a Tolbuchin utakat. A vil­lanyhálózat fejlesztését to­vább folytatják az Erkel és a Vörösmarty úton, vala­mint az újvárosi I. utcában. Az új sporttelep építése során jövőre az öltözőket, a jegypénztárakat, a lelátót és a kisebb méretű pályá­kat készítik el. A Béke-telep kereskedel­mi ellátásának javítása ér­dekében itt modem üzlet­ház épül. Jelentős föld­munkák kezdődnek a má­sik két kertvárosban, a vágóhídi kertben és a kétgátközi kertben is, s ezzel lehetővé válik majd a közművesítés megkezdése. Új tíz munkahelyes köz­ponti rendelőintézetet kap Mezőtúr, melynek építési költsége előreláthatólag el­éri a 8 millió forintot. Az elmúlt évi tapasztala­tok figyelembevételével a kül- és belterületi földutak karbantartására, parkok felújítására, fásításra és az úttörő park fejlesztésére 720 000 forint értékű társa­dalmi munkát terveztek. Füstös Jen* ken társulati formában víz­hálózat épül. Egv-egy köz­ségben hat-nyolc kilométer hosszú árkokat kell ásni a leendő vízvezetéknek. A tsz-ek dolgozói a falu la­kóival együtt vállalták a földmunkák elvégzését. A MEGYE FALVAIBAN van már példa a közös forrású községfejlesztési létesítményekre is, ami annyit jelent, hogy a köz­ségi tanács és a tsz olyan kommunális, szociális, vagy kulturális létesítményt vaA lósít meg, amelynek anya-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom