Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. október S. Tüntetések az angol miniszterelnök és politikája ellen Kedden reggel Wilson miniszterelnök nagy érdek­lődéssel várt beszédével kezdődött az angol mun­káspárt országos értekez­letének második napja. A miniszterelnök fenn­tartotta azt a korábbi kije­lentését, hogy a munkanél­küliség nem fogja megha­ladni az „elviselhető” két­százalékos szintet, vagyis a félmilliót. A szakszervezetek és a munkáspárti alapszerveze­tek több mint 1200 küldöt­te komor csendben hallgat­ta a miniszterelnök bizto­sítékait arról, hogy a kor­mány mindent megtesz a „munkaerő felrázásának” és „átcsoportosításának” megkönnyítésére. ' Wilson félreérthetetlenül a konferencia tudtára adta; a kormány el van tökélve, hogy hatálybalépteti az ár- és bértörvény büntető ren­delkezéseit, ha a szakszer­vezetek „rákényszerítik” erre a „béremelési szünet megsértésével”. Hangoztat­ta ugyan, hogy a kormány „egyenlő szigorral” fog fel­lépni a bérfagyasztást meg­sértő munkáltatókkal szem. ben is, de a küldöttek gú­nyos közbekiáltásai kifeje­zésre juttatták: aligha fe­nyegeti komoly veszély a bérfagyasztás politikáját a nagytőke részéről. A brightoni tengerpar­ton naponta reggeltől ké­ső délutánig tartó munka- nélküli tüntetések miatt Wilson és miniszterei va­lóságos vesszőfutást járnak naponta többször, szállás­helyük, a Grand Hotel és a konferencia színhelye kö­zötti 100 méteres útszaka­szon. A sűrű rendőrsorfal védelme alatt közlekedő minisztereket felemelt ök­lök fenyegetik és szavaló­kórusok harsogják- feléjük: „Wilson, gyere te is mun­kanélkülinek!” „Callaghan, piszok áruló, fúlladj a tengerbe!” „Crossman menj a toryk- hoz, ott a helyed!” DELHI Indira Gandhi indiai miniszterelnök kedden négynapos hivatalos láto­gatásra Nepálba érkezett A miniszterelnök asszonyt elkísérte Szingh külügymi­niszter. SZUEZ A Szuezi-csa- torna bruttó jö­vedelme ez év januárjától szep­temberéig 70 055 179 font volt, szemben az elmúlt év azonos időszakában be­folyt 63 963 811 fonttal. PÁRIZS A Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) idegenforgal­mi bizottsága jelentésében közli, hogy a világ idegen- forgalmából származó de­viza-bevételek az elmúlt évben csaknem 11,6 milli­árd dollárra rúgtak, ami a világ teljes árukivitele 6,2 százalékának felel meg. Spanyolországban az ide­genforgalomból származó bevétel a teljes export 42 százalékának, Ausztriában 24 százalékának, Írország­ban 18 százalékának, Gö­rögországban 14 százaléká­nak, Portugáliában 13 szá­zalékának, míg Olaszor­szágban és Svájcban a tel­jes kivitel 12—12 százalé­kának felelt meg. MOSZKVA A Pravda keddi számá­ban közli, hogy a szudáni kommunistáig dokumentu­mot adtak k'i. Ebben meg­állapítják, hogy a kommu­nista világmozgalom helyes álláspontra helyezkedett a kínai szakadárokkal szem­ben. Kialakulóban vannak a kedvező feltételek, hogy összehívják a kommunista és munkáspártok értekezle­tét a kommunista világ­mozgalom egységének meg­szilárdítása céljábóL LAGOS A Nigéria jövendőbeli alkotmányos rendszerével foglalkozó lagosi értekez­let a legutóbbi véres ese­mények miatt három hétre megszakította munkáját. PÁRIZS Georges Figon, a Ben- Barka-ügy rejtélyes körül­mények között öngyilkossá lett kulcsszereplőjének édesanyja levelet intézett a köztársasági főügyészhez, s ebben közölte, bizonyítékai vannak rá, hogy gyilkos­ság történt. Kifejezte azt a készségét, hogy amennyi­ben szükséges, magánvád­lóként is feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen fia meggyilkolásáért. Az ügyészség jelenleg vizsgál­ja a levélben foglaltakat. Mint ismeretes, a vizsgála­tot február 5-én azzal zár­ták le, hogy bűncselek­mény nem történt, Figon öngyilkos lett. MOSZKVA A színes tele- /ízió kérdésével foglalkozó szov­jet—francia ve­gyesbizottság öt­napos ülésszaká­nak befejeztével aláírták a két or­szágban beveze­tendő Secam—3 színes televíziós rendszer végleges műszaki adatai­ról szóló jegy­zőkönyvet. Ja­vaslatokat dol­goztak ki megfe­lelő vevőkészülé­kek gyártására és műsorcserére vo­natkozólag is. A kicserélendő mű­sorok továbbítá­sára a Molnyi- ja—1 szovjet hír­közlési szputnyi ■ kot kívánják fel­használni Képünk az angol munkás­párt 65. országos konferen­ciájának megnyitásakor a munkanélküliségtől fenye­getett autógyári munkások tüntetéséről készült. Jel­szavaik : „A bankárokat szorítsd meg, ne a munká­sokat!”, „Elbocsátás helyett támogatást!” Wilson csak a rendőrök sorfala között tu­dott az ülésterembe jutni. Katona elnök Brazíliában A brazil kongresszus hét­főn este Artur Costa E Sil­va marsall személyében is­mét katonát választott meg az elnöki tisztségre. A 409 képviselő és 66 szenátor közül 295-en adták szava­zatukat Costa E Silvára, az egyetlen jelöltre. Az ellen­zék bojkottálta az elnök- választást, követelve, hogy az elnököt közvetlenül a nép válassza meg. ijíésezett a JKSZ Központi Bizottsága Kedden Belgrádban Jo- szip Broz Tito elnökletével megkezdte munkáját a JKSZ Központi Bizottsá­gának V. plenáris ülése. Az ülésen megvitatják a JKSZ tevékenységét a Köz­ponti Bizottság IV. plénu­ma után és döntenek a JKSZ vezető szerveinek át­szervezésére vonatkozó ja­vaslatról. A központi bizottság új vezető szervei megválasz­tásáról hozott határozat ér­telmében Joszip Broz Titót, a JKSZ eddigi főtitkárát a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökévé vá­lasztották. Az ülésen elfogadták a JKSZ KB Végrehajtó Bi­zottsága által előterjesztett javaslatot az elnökség és a végrehajtó bizottság tagjai­nak megválasztásáról. A JKSZ KB Végrehajtó Bizottsága titkárává Mijal- ko Todorovicsot választot­ták. Tito elnök zárszava után a JKSZ Központi Bizott­sága befejezte ötödik bőví­tett teljes ülését. A Luna— II befejezte programját A Luna—11 Önműködő űrállofnás, amelyet az idén augusztus 28-án juttattak Höld-körüli pályára, befe­jezte tudományos kutatá­si programját. Október 1-én a hajnali órákban utoljá­ra létesítettek rádiókapcso­latot vele, s ezt követően a Luna—11 napelemei tel­jesen kimerültek. Lesotho független Accra — (MTI) Kilencvenévi angol véd­nökség után október 4-től független ország Basuto- föld, a nem egészen egy­millió lakosú és kevesebb mint 12 000 négyzetmér­föld területű új afrikai ál­lam. Basuto-föld a fajgyű­lölő Dél-Afrika területén belül helyezkedik el. Sem­miféle kijárata nincs a tengerhez, vagy más füg­getlen afrikai ország hatá­rához. A független Lesotho nem rendelkezik semmiféle ipar­ral. Mezőgazdaságilag is fejletlen. Munkaképes la­kosságának csaknem 50 százaléka a dél-afrikai aranybányákban és ültet­vényeken dolgozik, A mun. kások által hazaküldött pénz alkotja a Basuto- föld nemzeti jövedelmének legnagyobb hányadát. A nemzeti függetlenség megadását előkészítő tár­gyalásokon az ellenzéki kongresszus párt követelte, a függetlenség kikiáltása előtt tartsanak népszava­zást annak eldöntésére, hogy melyik párt vegye át a hatalmat Azonban az angolok valósággal rákény- szerítették Basuto-földre a függetlenséget és ezzel együtt a Leabua Jonathan vezette konzervatív párt uralmát. Jonathan, Lesotho mi­niszterelnöke hivatalosan elkötelezte kormánya poli­tikáját a dél-afrikai faj­gyűlölő rezsimnek’ Meglá­togatta a nemrég meggyil­kolt Werwoerd dél-afrikai miniszterelnököt és megál­lapodott vele az együttmű­ködést illetően. ☆ II. Moshoeshoe, a hétfőn éjfélkor függetlenné vált Lesotho királya a maserui népstadionban több tízezer ember jelenlétében átvette Marina hercegnőtől, az an­gol királyi család képvise­lőjétől az ország független­ségét hivatalosan is szen­tesítő okmányokat. Az okmányok átvétele után a király beszédet mondott. Kijelentette, hogy az új alkotmány nem al­kalmas arra, hogy meg­szüntesse az új államban uralkodó feszültséget. Nyeremény betétkönyv sorsolás Az Országos Takarék­Számvégződés Nyeremény pénztár kedden délután, 0/ "o Kecskeméten tartotta a 208 25 nyereménybetétkönyvek 234 25 1966. harmadik negyedévi 272 25 sorsolását. A húzáson az 314 25 1966. szeptember 29-ig vál­333 25 tott és a sorsolás napján 376 25 még érvényes betétköny­416 25 vek vettek részt. Mindazok 445 25 a nyereménybetétkönyvek, 486 200 amelyek sorszámának utol­505 25 só három számjegye (szám­593 25 végződése) megegyezik az 626 50 alább felsorolt számokkal, 679 25 a harmadik negyedévi át­686 25 lagbetétj üknek a számok 694 25 mellett feltüntetett száza­704 25 lékát nyerték: 740 25 763 25 Számvégződés Nyeremény 981 25 % 991 25 050 50 A nyeremény összegét a 057 100 betétkönyvet kiállító OTP 117 25 fiókok, vagy postahivata­118 25 lók október 18-tól fizetik 136 25 ki. ■ — (MTI) A „Csendesóceáni doktrína“ „Thaiföldtől Koreáig föld­gyaluk és fúrógépek, be­tonkeverők és útépítő-óriá­sok zúgnak. Helyreállíta­nak fűvel benőtt régi re­pülőtereket és újakat épí­tenek. Kikötők születnek olyan partokon, amelyeket emberemlékezet óta dzsun­gel borított. Több tízezer amerikai katonai mérnök, technikus és szakember irá­nyítja a helyszínen tobor­zott munkások valóságos hadseregét.” A Newsweek című ame­rikai hírmagazin Távol- Keletre küldött katonai tu­dósítója írta e sorokat a kelet-ázsiai amerikai tevé­kenység jellemzésére. Né­hány nappal később a Pentagon bejelentette, hogy 1966-ban az „ázsiai térségben” másfél milliárd dollárt fordít új támasz­pontok ~ építésére és a meg­lévők felújítására. Az „új ázsiai rend“ johnsoni terve Az amerikai hivatalos szervek a munka közvetlen indoklásaképpen természe­tesen a vietnami háborút említik. Ez azonban csak a közvetlen cél. Az utóbbi időben szovjet katonai szakértők több tanulmány­ban felhívták a figyelmet arra, hogy ennél lényegesen jelentősebb, távlati célok­ról is szó van. Dimitrij Volszkij, a Novoje Vremja katonai szakértője például kifejti: „Az egész tevé­kenység félreérthetetlenül része egy hosszú időre szóló, világméretű straté­giai tervnek. Valójában egész katonai rendszert te­remtenek. A vietnami tá­madó háború felhasználá­sával arra törekszenek, hogy kiépítsék és megerő­sítsék az amerikai pozíció­kat a Csendes-óceán egész nyugati partvidéke men-, tén”. Valójában tehát arról van szó, hogy Washington­ban kidolgozták és megkí­sérlik végrehajtani az ame­rikai katonai és politikai hatalom terjeszkedését a Csendes-óceán egész térsé­gében. A Washington Post néhány hónappal ezelőtt már megírta, hogy Rostow professzor, Johnson „külön­leges tanácsadójának” elvi elgondolásai alapján az el­nök Humphrey alelnök, Rusk külügyminiszter és McNamara hadügyminisz­ter segítségével külön „Csendes-óceáni doktrínát” dolgozott ki. Az elnök ké­sőbb külön beszédben is célzott e doktrína létezé­sére és a beszéd egyes mon­datai kísértetiesen hason­lítanak az „új ázsiai rend­re” vonatkozó régi, császá­ri japán szóhasználatra: „Amerika partjait nem egy, hanem két óceán mos­sa és a Csendes-óceánon éppen úgy átkelhetünk, mint az Atlantin. Ha kitar­tunk Vietnamban, az Ázsiá­ban születő új rend még jobban elterjed”. Az amerikai politikában nem először dolgoznak ki ilyen „Csendes-óceáni dok­trínát”. Már a múlt század végén, Theodore Roosevelt elnök, a fiatal amerikai im­perializmus terjeszkedési irányvonalának egyik ;eg- markánsabb képviselője „Amerika által létreho­zandó nagy Csendes-óceáni civilizációról” álmodozott. A második világháború után az Egyesült Államok egész távol-keleti politiká­ja — ha olykor tervszerűt­len formában is — a Csen­des-óceán feletti hegemó­nia megszerzését célozta. A Hawaii szigetek felvétele az USA államainak sorá­ba, annak megtagadása* hogy az amerikai gyámság alá vont szigetek (Marian­na, Marshall és Karolina szigetcsoport) önállóságot kapjanak, mind része volt ennek a törekvésnek. Vé­gül idetartozott az Okina­wa. Tajvan és a Fülöp- szigetek hármas „oszlopá­ra” támaszkodó katonai bázisrendszer megszervezé­se is. A vietnami agresszió azért jelentett új szakaszt a Csendes-óceáni hegemén törekvések sorában, mert az Egyesült Államok most először kísérli meg a be­hatolást az ázsiai kontinens belsejébe. Ez szolgáltatott okot és alapot az eddigi hatalmi törekvések rend­szerbe foglalására és a Johnson-féle „Csendes­óceáni doktrína” kidolgozá­sára. Az ASPAC—Malaysiával A stratégiai tervekkel párhuzamosan az egész Csendes-óceáni térségben megélénkült az amerikai diplomácia tevékenysége. Ezt tükrözi a röviddel ez­előtt megkötött „Ázsia— Csendes-óceáni szerződés” (ASPAC). Feltűnő és jel­lemző, hogy e szerződés ki­lenc tagja közül nyolc (Japán, Thaiföld, Fülöp- szigetek, Dél-Korea, Dél- Vietnam, Ausztrália, Üj- Zéland és Tajvan) már ko­rábban kétoldalú katonai szerződést kötött az Egye­sült Államokkal. Csak a kilencedik tagot, Malaysiát fűzi katonai szerződés egy másik nagyhatalomhoz, Nagy-Britanniához. Várható azonban, hogy az ASPAC következtében Malaysia is bővíti majd katonai kap­csolatait az Egyesült Álla­mokkal­Anélkül tehát, hogy az amerikai politika ezt for­málisan beismerné — arra törekszik, hogy a Csendes­óceánt vagy legalább, is annak az Egyenlítőtől köz­vetlenül északra fekvő ré­szét „amerikai beltengerré” tegye és itteni bázisaira támaszkodva amerikai fennhatóság alá vonja Dél- kelet-Ázsia országait. Valójában tehát egy na­gyon is átgondolt, agresszív „Csendes-óceáni doktrína” végrehajtásáról, az ameri­kai terjeszkedési politika új fejezetéről van szó* Gőmöri Endra (mindenfelől I

Next

/
Oldalképek
Tartalom