Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

A vegyiművek négy éve ELSŐ HELYRE TŐR AZ ALFÖLDI OLAJ­BÁNYÁSZAT Az alföldi kőolajipar meghódította az országnak a Dunától keletre eső ré­szét, a fél ország területén kutatnak olaj és földgáz után az olajbányászok. A felszabadulás óta jelentős sikereket értek el az Alföl­dön, s azt lehet mondani — különösen az utolsó két- három év eredményei után —, hogy Magyaror­szág olaj és földgázkincsét egyre nagyobb mértékben a keleti rész szolgáltatja. Az átlagosnál nagyobb ütemű fejlődés jellemzi az Alföldi Kőolajfúrási Üze­met és a Nagyalföldi Kő­olajtermelő Vállalatot is. A termelő vállalat kőolajból • korábbinak három és fél­szeresére, 344 ezer tonnára, földgázból pedig' harminc­kétszeresére 876 millió köb­méterre fokozta évi ter­melését. A fúrási üzem az elmúlt évekhez viszonyítva kutatásban, feltárásban megduplázta teljesítményét és főleg az Alföld déli ré­szére, Szeged környékére helyezte át tevékenységét. A szegedi olajmező min­den eddiginél gazdagabb föld alatti olajkincset rej­teget. Előzetes számítások szerint az egy év alatt ki­termelhető olaj mennyisé­ge egy millió tonna, a gázé pedig egy milliárd köbmé­ter lesz. Nemcsak a város, hanem az egész megye legrohamo­sabban fejlődő üzeme a Tiszamenti Vegyiművek. 1962-től szinte évenként épült egy-egy új gyár. Eb­ben az évben kezdett ter­melni a szuperfoszfát üzem. A következő esztendőben Négy esztendővel ez­előtt történt. A városi pártértekezletre készültek a város kommunistái, amikor Szolnokon a Kos­suth téren kigyúlladt egy gázfáklya. Jelezvén, a pártértekezlet, s a kö­zelgő VIII. pártkongresz- szus tiszteletére beért a gázvezeték Szolnok vá­rosába. Most ismét kongresz­A több mint ötven éves Szolnoki Cukorgyár ugyan­csak rászorul a felújításra. A három esztendeje meg­kezdett rekonstrukció egy része, a répaoldal korsze­rűsítése és kapacitásnöve­lése már befejeződött. A gyár a teljes átalakítás után jelenlegi termelését megduplázza, napi ötszáz vagon cukorrépát fog fel­dolgozni. üzembehelyezték a mű­trágya szemcséző üzem­részt, amely évi 120 ezer tonna, a por alaknál sok­kal hatékonyabb tápanya­got állít elő. Az ezt követő esztendő­ben, 1963-ban felépült a Szovjetuniótól vásárolt kén­szusra készülünk, pár­tunk IX. kongresszusára. Az akkor meggyújtott gázfáklyát tápláló veze­tékből napjainkban majd 30 kilométeres körzetben áramlik a városi laká­sokba a földgáz. Har­mincnégy millió forintot fordítottunk arra, hogy négyezer embernek te­gye könnyebbé a gázel­látás az életét. A technológiai berende­zések felújításán és kicse­rélésén túl azonban szük­ség van több gőzenergiát szolgáltató új erőmű épí­tésére is. Az erőmű építé­se 1965-ben kezdődött és a befejezéshez közeledik. A félévszázados gyár új gé­peivel és berendezéseivel megfiatalítva az ország egyik legnagyobb teljesít­ményű cukorgyára lesz. alapú kénsavgyár. Egy évvel később a lengyel ter­vek alapján konstruált kén­savgyár kezdte meg műkö­dését a most már hatal­masra nőtt gyártelepen. A vegyipar fejlesztésében azonban nincs megtorpa­nás, mert 1965-ben “már elkészült az eredeti szuper­foszfát termelés megdup­lázását jelentő üzembőví­tés. Az említett létesítmények üzembe helyezésével ma a Tiszamenti Vegyiművekben évente 310 ezer tonna kén­savat és 480 ezer tonna szuperfoszfát műtrágyát ter­melhetnek. Mindezek felté­teleit az elmúlt 4—5 év alátt, főleg a két kongresz- szus közötti időben terem­tették meg. A vegyiművek termelési értéke az 1961. évihez vi­szonyítva több mint hat­szorosára, 564 millió forint­ra emelkedett. A dolgozók száma ez időszak alatt 373- ról 1066-ra nőtt. A fejlődés a következő öt esztendőben is töretlen lesz. A tervek szerint épül egy 60 százalé­kos oleumot gyártó üzem, kriolitüzem, befejezik a porfestékgyár építését. Továbbá hozzákezdenek a mosószergyár, az olajadalék üzem építéséhez, valamint a szuperfoszfát szemcséző” üzem bővítéséhez és elké­szül — az országban első­nek — egy kevert műtrá­gyát gyártó üzem is. A további fejlődést jól érzékeltetik az alábbi, tá­jékoztató jellegű számok is. A termelési érték 1970-ben már majdnem eléri éven­ként a kétmilliárd forintot, pontosabban egymilliárd és 848 millió forint lesz. A vegyiművekben dolgozók száma is megduplázódik ak­korra és körülbelül 2200- ra becsülik a létszámot. A gazdasági fejlődés mellett jelentős összegek ráfordításával javították a munkások szociális helyzetét a vegyimű­vekben. Az elmúlt évek­ben a lakótelepen 5 új la­kóépületet, 2 új munkás- szállót és üzletházat építet­tek. Korszerűsítették a kul- túrházat és az üzemi kony­hát. Űj öltözők, fürdők és üzemi étkező, valamint új irodaház épült. Az egész­ségre ártalmas munkahe­lyeken bevezették a 40 órás munkahetet. Az üzem jellegéből kifolyólag — a munkások 56,8 százaléka — négyszázkilencvenen dol­goznak csökkentett munka­időben. ÉVFORDULÓRA Napi ötszáz vagon cukorrépa

Next

/
Oldalképek
Tartalom