Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
/ október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP u Élni taBU’n&i!... 54 (lekás csecsemő — Mesterséges környezet — Harc minden emberért Szirénázva száguld a mentőautó. Csikorogva fékez a kórházudvaron. Kiszáll a mentő. A kezében egy „Mó- zes-kosár”. Óvatos léptekkel siet fel az osztályra. A sok meleg takaró közül előkerül egy pólya. Annak is valahol a mélyéről egy alig 1 kg-os ÚjszülöttBeteg érkezett! Megmozdul az osztály. Mindenki azonnal tudja, hol a helye. Fegyelmezett, jól beidegzett mozdulatok. Kapkodásnak nyoma sincs. Éppen az igazgató főorvos vizitel. Azonnal „átveszi” a csöppséget. A fehérköpenyes emberek — arcukon a steril maszk — nekilátnak a legnemesebb feladatnak, ismét életet adni a már nem is lélegző emberkének, CSECSEMŐ JELÖLTEK Üzembehelyezik a mesterséges lélegeztető gépet. Az alig két ujjnyi tüdő megtelik levegővel. Szinte felfújják, aztán leeresztik, mint egy léggömböt. Ez rendkívül fontos része a reanimációnak, hisz ha az agy nem kap megfelelő mennyiségű oxigénnel ellátott vért, hamarosan beáll a biológiai halál is. A kis műtőaszatalon fekszik a csecsemő. A műtőasztal nem nagyobb mint egy kerekeken gördülő kávézó asztalka. Baj van a vér összetételével. Azonnal vércsere! S máris csordogál a friss, egészséges vér, a rossz helyére. Az apró katéter a légcsőben. És dobog a szív! Micsoda pillanatok! S szinte naponta ilyen perceket, sőt órákat élnek át, — nem, rössz a kifejezés, — küzdenek végig teljes egyetértésben az orvosok a nővérekkel, az asszisztensek, technikusok, mindenki, aki csak szakértelmével, Igaz emberszeretetével tehet valamit. 10%! Minden tizedik csecsemő koraszülött! Ennyit árul el a statisztika. Rideg számok. Az átlagolás eredménye. Mennyivel többet mond a számoknál az, hogy ezeket a csöppségeket, akik — mind előzetes bejelentés nélkül — hónapokkal korábban jönnek a világra; meg kell menteni! Elég ha csak néhány évtizeddel tekintünk vissza. Az úgynevezett „veleszületett életgyengeségben” szenvedő csecsemők jelentős százaléka meghalt. Sok esetben meg sem próbálkozhattak harcolni értük az orvosok, hisz ismeretlenek voltak a módszerek, s az eszközök, A tudomány, az ember alkotó ereje nem egykönnyen törődik bele a vereségbe. A kutatások e téren is jelentős eredményeket hoztak. Az intézet kis lakóinak nagy része úgynevezett box-fülke rendszerekben fekszik. A közös páráztatóberendezés biztosítja a megfelelő életfeltételeket. 65%- os a levegő páratartalma és 32 C° a hőmérséklet. A nővérek és az orvosok fantasztikus munkát végeznek Ha más területen igaz, hogy csak elhivatott emberek lehetnek jó egészség- ügyi dolgozók, akkor itt e2 százszorosán áll! A parányi „csecsemő-jelöltek” még a normális újszülötteknél is sokkal több gondot jelentenek. Életfunkcióik ■ szinte alig követhetők, oly parányi szervezetük minden alkotórésze. Pillanatnyi szünetet sem engedélyeznek ápolóiknak. Mennyi emberszeretet nyilvánul meg abban, hogy a sok kis ráncos testecskét még szépnek is lássák. Hogyne látnák ankája szerint vetekszünk a világon legjobban felszerelt New York-i koraszülött kórház eredményeivel. Egy apró különbség azonban figyelemre méltó. Amíg egy ».ügye nincs semmi bajom, doktor néni?” ö már túl van a veszélyen. nak, amikor némelyikért hónapokon keresztül harcolnak. Micsoda boldogság, amikor a mama már hazaviheti a három kiló felé közeledő egészséges, mosolygó porontyot 1949-ben nyílt meg az első koraszülött intézet — Munkája hamarosan jelentős eredményeket produkált. Kisebb-nagyobb átalakítások, költözködések után végre 1954-ben megalakult az azóta világhírre szert tett, a jeles magyar gyermekorvosról, Schöpf Mérei Ágostról elnevezett koraszülött gyermekek gyógyítására, életbentartására specializált kórház. Jelenleg 209 ággyal és egy úgynevezett várható, veszélyeztetett szülésekre berendezett 55 ágyas szülészeti osztály- lyal rendelkezik. AZ EGÉSZ ORSZÁGBÓL Érdekes végignézni az opróságok során. Van itt mindenhonnan az országból, ső. külhonból is. A kis Margitka, csak így szólítják, 83 dekával jött a világra, s édesanyja krakkói tanárnő. De hoztak Szegedről, Debrecenből és sorolhatnánk tovább valamennyi várost, falut. A nyilvántartólapon ilyen bejegyzések olvashatók: neve: B. Zsuzsanna, súlya': 62 dkg, öt hetes. B. Ilona, súlya: 83 dkg. Az intézet legkisebb súlyú gyermeke 54 dekával született. Alig több, mint fél kiló. Az intézet világszinten jelentős eredményeket ért el. Az UNESCO statisztiNew York-i mamának napi 27 doljlárt kell fizetnie, addig hazánkban teljesen ingyenes kezelést biztosítanak minden szülőasszonynak. Irta, fényképezte: REGÖS ISTVÁN VAROS AZ ÓCEÁN PARTJÁN A Vlagyivosztokról, s általában a szovjet Távol- Keletről alkotott elképzelések úgy foglalhatók össze, hogy ott a hatalmas és érintetlen természet uralkodik. A vlagyivosztokiak kellő tisztelettel viseltetnek iránta. Nem csak a „Tajga ajándékai” című üzletben, ahol a műanyagból készült polcokon vadkanhús és medvepecsenye található, ahol fonott kosárban árulják a cédrusdiót, tölgyfahordókban aranylóan sárgállik az illatos vadméz, és még ki tudja, a tajga hányféle ajándékát dicséri. Az itteniek szeretnek kirándulni a város környékére, bo- lyongani az erdőben, gombát. epret szedni, diót gyűjteni, csónakázni, télen pedig a jégbe vágott lékben halászni. És mennyi állat, madár, csúszómászó, foltos szarvas, őz, maral, fácán, mandarinréce népesíti be az erdőket és a természetet... Az erdő egyenesen a város határáig ér. Aztán, ott van még a tenger. Mindenki, aki először jön Vlagyivosztokba, csodálkozik, hogy bárhová is megy, bármelyik dombra kapaszkodjék is fel, mindenünnét látja az óceán kék hullámait— As Arunyssarv- öbolhen Vlagyivosztok központja — mértani és gazdasági szempontból egyaránt — az Aranyszarv-öböl. Az ide érkezőnek első pillantásra talán nem sokat mond: kis és nagy hajók simulnak az öböl partjaihoz. A halászkikötőben hatalmas építményt látunk. Orrán két szó: „Salva Nadi- baidze”. A közelmúltban Vlagyivosztokban élt egy nagyon jó ember, kiváló specialista, nagyszerű szervező, a távol-keleti halászok vezetője. A nevét most ez az úszó halfeldolgozó kombinát viseli. Még pem járt halászaton — csak most érkezett meg hazai kikötőjébe a japán hajóépítő dokkokból. A hatalmas öbölben azonban még ez a hatalmas berendezés is játékszernek látszik. Hát ez meg micsoda? Valóságos billiárdasztal egy óvoda bútorai között?! Az öböl közepén valami hajóféle látszik, ami azonban mégsem egészen hajó, hanem egy sokemeletes úszó gyár. A Szovjetszkaja Rosszija bálnavadász hajó. Nemrég tért vissza az Antarktisz partjairól. Mellette kis „bogarak” sürgölődnek, az óriási bálnavadász kombinátot vontatják a dokkba. A kereskedelmi kikötőben acéldaruk emelik ló a kikötő mellett álló hajók gyomrából a szállítmányokat. Ilyen távolságból a hajó nevét nem látjuk, azonban méretét, formáját, vonalait, a rajta levő építményeket tekintve rögtön kitaláljuk, hogy ez a hajó vagy az .„Orenburg”, vagy az „Orsa” vagy az „Orehov”, tehát valamelyik O- val kezdődő nevű hajó. Mindegyiket azonos vonalakkal, azonos elvek szerint építették. Vlagyivosztókban két hatalmas, különösen korszerűen felszerelt kikötő van, a kereskedelmi és a halászati kikötő, s néhány hajójavító üzem. Adjuk ehhez hozzá a különféle intézeteket, irodákat, hivatalokat, a szolgáltató vállalatokat, amelyeknek munkája szoros kapcsolatban áll a tengerrel. Kiderül, hogy az egész város valamilyen formában az óceánból él! Nyáron a „kék ssűsjöldőn“ A közoktatást és a tudományt is „a tenger sós illata” hatja át. Érthető, hogy a tengerészmérnöni főiskolát szinte nem is veszik számításba, mert hisz ennek szerepe magától értetődik. De a politechnikai főiskola hajóépítőket, a2 egyetem az óceán fizikusait, biológusait, kémikusait neveli. Még a képzőművészeti főiskola is a tengertől veszi tematikáját. N. Manakov Vlagyivosztok szívében van a Felszabadítók Emlékműve; az intervenciósok ellen vívott harc hősi tör« ténetének szimbóluma ez Mi a modern és mi a modernkedés Hozzászólás a „Közbotrány” című cikkhez Fiatalok részére szervezett előadáson élénk vitát váltottak ki az előadó által elmondottak: neveljük az ifjúságot korunk modern embereivé! Érvek és ellenérvek hangzottak el. — Kit nevezhetünk modern embernek? Mi jellemzi a modern embert? Valóban igaz, divatba jött a modernség emlegetése a gazdasági építőmunkában, a tervezésnél vagy a város- rendezésnél. Halljuk, használjuk e jelzőt a képző- művészetben, az irodalmi alkotások értékelésekor és egy-egy film vagy színházi előadás vitáján. A modern öltözködés és viselkedés — ma már ugyancsak közhasználatú fogalmak. Ez rendjén is van. hiszen az általános kulturális fejlődéssel együtt az igények és az ízlés is sokat változott. Ezért természetes, hogy a fiatalok keresik a modernség és a kommunista eszmeiség összefüggéseit. Sokan meg is találják azokat. Ugyanakkor nem keve" sen vannak olyanok, akik a modernség kapcsán csak a technika, a szórakozás, az életritmus, a romantika, a szerelem kérdéseire gondolnak. Pedig a modernség sokkal több ezeknél: — A modernség: a világ rendjének, fejlődési irányának felismerése és a haladás hű szolgálata. A modernség: életszemlélet, gondolkodási mód és az ennek megfelelő gyakorlati tevékenység, magatartás. A modem ember nem a huszadik század szülötte és nem is csak a szocializmus terméke. Minden társadalomnak megvoltak a haladó eszméi, amelyek a kor fejlődését előrevitték, minden időszakban éltek olyan emberek, akik modernül gondolkodtak és cselekedeteikkel, alkotásaikkal segítették a társadalom előrehaladását, a tudomány, a technika fejlődését. A jelenkori kapitalizmusban is vannak modern dolgok, különösen a technika és a tudomány területén. A kapitalizmus társadalmi rendszere, eszméi és ezen eszmék nyomán létrehozott úgynevezett „modern” alkotások azonban — különösen a művészet és az életforma területén — elavultak, nem igazi értelemben vett modernek, mert semmi közük nincs a haladáshoz. Mi jellemzi a modern embert? A modern ember mindig megérti a kor követelményeit, felismeri a haladás irányát, elfogadja a fejlődő eszméket, részt vesz ezen eszmék alapján kitűzött célok megvalósításában. — Ugyanakkor fejleszti magában az új, a haladó iránti érzéseket, harcol a tehetetlenség, a maradiság ellen. A modern ember tudja, hogy egyénisége a közösségért végzett munkában bontakozik ki. Ezért önkén* aláveti egyéni érdekeit a társadalom, a közösség akaratának. Semmi, ami emberi, nem idegen tőle. Élvezi az élet örömeit, de nem sajátítja ki magának, mert csak úgy tudja felhasználni, ha dolgozik értük. A modernséget sokan valamifajta mindenáron való „új kereséssel” tévesztik össze Az ilyen cselekedet elutasít mindent, ami hagyományos, szakítani akar minden „megszokottal”. De az új, amit helyette ad, sokszor silányabb. hitványabb a réginél. Divathóbortok, az őrültség határait súroló „izmusok”, ruha- és hajviseletek kiforgatják követőiket emberi mivoltukból és a modernség helyett ostobaságot és kultúrálatlanságot propagálnak. „Közbotrány” címmel olvashattuk a Néplapban, hogy a budapesti Synkron együttes tagjai a modernséget összetévesztették a vadnyugati bárzenével és zenéjükkel, megjelenésükkel egyes szolnoki fiatalok körében olyan tömeghisztériát teremtettek, melyet az ifjúsági szervezet tekintélye, valamint az étterem tárgyai sínylették meg. Tény, hogy a fiatalok egy része nem tudja megkülönböztetni a modernséget a „modernkedéstől”, nem látja, hogy nem minden, ami új, vagy újszerűnek tűnik, egyben modern, haladó is. A szolnoki galerik tagjai hamisan értelmezik az újat, ezért sokan az erirölcsi züllés lejtőjére kerülnek. A szűklátókörűség, a „mának élés”, a szélsőséges individualizmus jellemzi őket. Magatartásuk kultúrálatlan, ízléstelen. Miközben a fiatalokat korunk modem embereivé neveljük, sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy a fiatalok gondolat- és érzésvilágában gyakran keverednek az igazi, az ideálisan modem ember és fejlődést hamisan értelmező „modemkedők” tulajdonságai. Magyar Gyűl*
