Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
1966. október 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A járási pártértekezletekről jelentjük A járás lakói nagy szorgalommal vettek munkában A Jászság községei' ben kibontakoztak a szocialista társadalomra jellemző viszonyok Jászberény Szolnok részt az építő Szolnokon a Ságvári művelődési ház színháztermében tartotta meg pártértekezletét október 28-án a szolnoki járás pártszervezeteinek kétszázhatvan küldötte. Nádas József, a járási pártbizottság első titkára üdvözölte a küldötteket, valamint a meghívott vendégeket, köztük Fodor Mihályt, a megyei tanács vb elnökét, a megyei' párt vb- tagját, Gyenes Andrást, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetőjét, később pedig kiegészítést fűzött az előre kiküldött beszámolóhoz. Kiegészítés a beszámolóhoz A beterjesztett beszámoló szólt az ipari és mezőgazdasági termelés 4 éves fejlődéréről és a jövő évi feladatokról, a dolgozók életkörülményeinek szociális és egészségügyi ellátottságának alakulásáról, a köznevelés és népművelés helyzetéről, a kereskedelem fejlődéséről. A járási párt- bizottság irányító, szervező, ellenőrző tevékenységéről, a párt belső életéről, az ideológiai-politikai munkáról. A tömegszervezetek és mozgalmak pártirányl- tásáról többek között elmondotta: — Pártunknak az a törekvése, hogy a nemzeti egység erősítésén keresztül szélesítsük a munkásosztály szövetségeseinek táborát — sikerrel járt. A parasztemberek, az értelmiségi dolgozók, az alkalmazottak, a kisiparosok szorgalmasan vettek részt az építő munkában. Járásunkban a párt politikáját a lakosság túlnyomó többsége elfogadja. A szövetkezeti parasztság harcol annak végrehajtásáért, jobb életét látja a párt politikájának megvalósulásában. Á különböző posztokon dolgozó kommunisták, vezetők túlnyomó többsége jól hajtotta végre a párt' politikáját. Négy évvel ezelőtt a párttagság, a munkásosztály és szövetségese részéről élénken vitatott kérdések közé tartozott — és napjainkban is gyakran szóba kerül — néhány elvi és gyakorlati kérdés, anielynek helyessége ma már a gyakorlatban is beigazolódott. Ezek például' a párt-tisztség kivételével minden funkciót pártonki- vüli is betölthet: az emberek megítélésének alapvető mércéje a társadalom érdekében végzett munka és magatartás: az iskolai felvételeknél a származási megkülönböztetés eltörlése; a törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényesség szigorú betartása. Szövetségi politikánk fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése, a gyakorlatban kipróbált elveink következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól. A szocializmus alapjainak lerakását követően jelentősen változott az osztályharc feladata, célja és tartalma is — hangzik tovább a beszámolóban. — Hazánkban szilárd a munkáshata- tom, a szocializmus győzött a kapitalizmus felett, a termelési viszonyok területén. Az osztályharc fő területévé a gazdasági építő, eszmei-politikai nevelő munka vált. Az állam feladata a gazdasági építés és kulturális nevelőmunka irányítása, szervezése. Az osztályharc hazánkban nem a szembenálló osztályok, hanem a volt kizsákmányoló osztályok maradványai és a szocializmus erői között folyik. Ilyen viszonyok között az osztálycélokat akkor érvényesítjük, ha konkrétan foglalkozunk a gazdaságszervező munkával a termelés szervezésével, a politikai nevelő munkával. Hozzászólások A pártértekezlet vitájában Fodor Sándor, a Tisza Cipőgyár küldötte a dolgozókról való gondoskodás szükségességéről, és eredményeiről, Bódi Imre, a tl- szaföldvári Lenin Tsz elnöke a gazdasági eredmények feltételeiről, a kezdeményező készség fontosságáról beszélt. Ismertette néhány kísérletüket és terveiket az új gazdasági mechanizmus idejére. Szalóki László, szajoli községi párttitkár azt mondta el, milyen nagy gondot fordítanak a dolgozók véleményének összesítésére, azok tanulmányozására. — Ugyanakkor törekszenek a párttagok műveltségének emelésére is. Ez egyik feltétele annak, hogy tovább növekedjék az alapszervt- zetekben a demokratizmus. Kálmán István, a Hé- ki Állami Gazdaság igazgatója szólt gazdasági eredményeikről, majd átfogóan ismertette célkitűzéseiket, amelyeket a harmadik ötéves tervben szándékoznak megvalósítani. Befejezésül a vezetők fokozottabb felelősségéről, a politikai es szakmai felkészültség fokozásának szükségességéről fejtette ki véleményét. Badart László, a KISZ járási titkára arról adott számot, hogy a négy év alatt 19 százalékkal növelfedett alapszervezeteik taglétszáma és a fiatalok nagy szorgalommal vesznek részt a termelésben, a termelési versenymozgalmakban: — Kérte a pártszervezeteket, hogy segítsék, irányítsák a fiatalok ténykedését. Ez a segítség a politikai kérdésekben való eligazodáshoz is feltétlenül szükséges. Gavaldik Mihály, a jászla- dányi vegyesipari ktsz gazdasági eredményeiről, a nők elhelyezkedési lehetőségeiről beszélt. Kislaki Gyuláné tisza- földvári iskolaigazgató a közoktatás erdményeiről, a tanyai iskolák körzetesítésének hatásáról megállapította: a gyerekek beköltöz- tetese érezhetően meggyorsította a szülők beáramlását a fahiba. A felnőtt oktatás fontosságáról, majd a világnézeti nevelés feladatairól, a pályaválasztáshoz adott segítségükről, befejezésül pedig a pedagógus pártszervezetek tennivalóiról szólt. Kardos Sándor, a tószegi Dózsa Tsz elnöke pártszervezetük munkastt'- lusának fejlesztéséről szólt, majd a szakmai képzettség fokozásának szükségességét bizonyította , szövetkezetük gondjainak említésével. A beruházások megfontoltságának jelentőségéről is kifejtette véleményét. Bereczki László, a járási tanács vb elnöke a tsz-ek erősödéséről, további fejlődésük lehetőségéről, majd a községpolitikáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy több helyen felül kell vizsgálni a községfejlesztési terveket. A sürgető feladatok közül a vízellátást, a kereskedelmi hálózat bővítését, a kenyér- és a zöldségellátás javítását emelte ki. Később a tsz-ekben kialakult munkafeltételeket elemezte, s azt, hogyan hatnak ezek az emberek, családok gondolkozására. Nagyon időszerű a törekvés, hogy higiénikusabb, kulturáltabb munka- és életkörülményeket alakítsanak ki a tsz-ekben. Végül az emberekkel való bánásmódról többek között megjegyezte: ki javíthatatlan hiba az, ha egy vezető munkatársait önérzetében Jsántja meg. Gonda András, a Tisza Cipőgyár brigádvezetője az egyéni példamutatás hatását hangsúlyozta, Tarsoly István, az FJK elnöke az áruellátásról, a minőségi hiányosságokról mondta el véleményét. Sinka La- josné, a Mezőhéki Állami Gazdaság alapszervezeti párttitkára egymás megbecsülését, a vezetők beosztottjaik iránt tanúsított tiszteletét hangsúlyozta, — mint a kiegyensúlyozott, gondos munka egyik feltételét. Márton József, a Tisza Cipőgyár pártbizottságának titkára üzemük termelési eredményeiről szólt, majd többek között arról, milyen feladatokat lát el az üzemi pártbizottság előtt, ami segítheti az üzemi demokrácia érvényesítését. Gyenes András nemzetközi kérdésekről mondott részletes tájékoztatót, majd elismeréssel szólt a pártértekezlet alkotó munkájáról. Hatvani Lajos, a ve- zsenyi Tiszamenti Tsz elnöke gazdálkodási gondjaikat, a pártszervezetükre váró feladatokat ismertette. Fodor Mihály a járás gazdasági eredményeiről beszélt, majd elismeréssel szólt a kádermunkáról, az emberekről való gondoskodás, a kulturális élet, a népművelés javításáért tett erőfeszítésekről. A közvetlen feladatok közül az új gazdaságirányítási rendszerből adódó teendőkre utalt. Később a kongresz- szusi készülődést, végül ne- dig az új választási törvényt méltatta. Felszólalása további részében az emberekről való fokozottabb gondoskodás lehetőségeit említette. Sziráki András. a Tószegi Gépállomás igazgatója az állomás dolgozóinak szorgalmáról, tanulási törekvésükről szólt. Dsró- czí András a járás közbiz- tonsáeának fokozatos javulását, bizonyító ténveket és az e tekintetben mutatkozó feladatokat elemezte Végül a társadalmi tulajdon védelme fokozásának szükségességéről beszélt. Dr. Hegedűs András Tisza- sülv egészségű évi és kulturális életének alakulását vázolta. Csótó István, a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke elmondta, hogy pedagógusok és gazdasági vezetők összefogáséval érhetünk el gvorsabb előrelépést a tanulási kedv fokozódásában. A vpzetősrervek megválasztása A vitát Nádas József foglalta össze. A tanácskozás további részében a pártértekezlet megválasztotta az ötvenegy tagú járási párt- bizottságot, a negyvenkét küldöttet a megyei pártértekezletre. majd az újjáválasztott pártbizottság megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottság tagjait: Badari László, Bereczki László, Borbély László, Busi Gyula, Czakó Mátyás, Horváth Károly, Márton József, Nádas József, Sári Mihály, Sziráki András és Telek Istvánná elvtársakat. A pártbizottság első titkárának Nádas Józsefet, titkárának Sári Mihályt és Telek Istvánnét választották. B. E. A Jászság kommunistáinak küldöttei, a jászberényi pártszékház nagytermében pénteken tartották tanácskozásukat. A járási pártértekezlet mintegy kétszázötven küldötte értékelte az utóbbi négy esztendő alatt végzett munkát. A tanácskozáson megjelent Ku- rucz Imre, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára. A járási pártbizottság előre kiküldött írásos beszámolójához Szekeres László, a pártbizottság első titkára mondott szóbeli kiegészítőt. Tájékoztatta a küldötteket a pártalapszer- vezetek. községi pártszervek újjáválasztásának tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a IX. kongresszus tiszteletére indított munkaversenybe csaknem hétezer munkás és szövetkezeti paraszt kapcsolódott be. A 20 millió forint értékű felajánlásukból eddig több mint 14 millió forintot teljesítettek. A járás gazdaságaiban befejezéshez közeledik a kalászosok vetése és az ősziek betakarítása. Számvetés a jejlíídésrőE A pártbizottság jelentése számot adott a járás iparának, mezőgazdaságának, a társadalmi és kulturális életének fejlődéséről, valamint a pártszervezetek tevékenységéről. Áz ipar bázisát a ktsz-ek képviselik, termelésük volumene négy év alatt 58,8 százalékkal emelkedett, s meghaladja a 44 millió forintot. Az exporttermékek gyártása és értékesítése megduplázódott. A beszámoló sokoldalúan elemezte a mezőgazdaság helyzetét. A Jászsági Állami Gazdaság és a termelő- szövetkezetek növénytermelésének hozamai, áruértékesítése jelentősen növekedett. A Jászsági Állami Gazdaság tavaly 9464 mázsa sertéshúst értékesített, majdnem 70 vagonnal többet, mint öt évvel korábban. A jászboldogházi Aranykalász és a jászapáti Alkotmány Tsz-ben előállított törzsegyedek eljutnak az ország minden területére. A szövetkezetek döntő többségében az állattenyésztés megalapozott és gazdaságos. A szövetkezetek állóeszköz állománya kétszeresére emelkedett. A felhalmozás aránya tavaly meghaladta a 22 százalékot. A tagok közösből származó jövedelme tavaly 15 745 forintra növekedett, amely meghaladja a megyei, sőt az országos átlagot is. A beszámoló hosszasan foglalkozott az új gazdasági mechanizmusból eredő feladatokkal, majd értékelte a járás kulturális és ideológiai helyzetét Az írásos jelentés részletesen szólott a pártépítési munkáról. A járás alapszervezeteiben négy év alatt 566 tagjelöltet vettek fel, melyeknek döntő többsége a termelő munkában dolgozik. A beszámoló végezetül értékelte a tanácsokban és a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységét. Varga Józsefnek, a revíziós bizottság elnökének szóbeli kiegészítése után Szentesi László, a pártértekezlet elnöke megnyitotta a vitát a beszámolók felett. Hozzászólások Elsőként Gömöri Károly, a jászapáti Alkotmány Tsz elnöke számolt be gazdaságuk helyzetéről. Elmondotta, hogy november 20-ig végeznek az őszi mélyszán. tással. Sokat várnak az új gazdasági mechanizmustól. Tudják, hogy ez nagyobb felelősséget hárít rájuk is. Az új gazdasági rendszertől azt is remélik, hogy a szövetkezetek egyenjogúsága a szerződéskötéseknél a szerződések szövegében is érvényesül. Tőzsér Gyula, a jászárokszállási községi pártbizottság titkára pártépítési kérdésekről szólott. Gurzó László, a jászapáti gimnázium igazgatója az oktatási reform tapasztalatairól tájékoztatta a küldötteket. Elmondotta, hogy tizenegy új tanterem és két óvoda épült a járásban. Az általános iskolás tanulók jelentős részét tanyai kollégiumokban helyezték el. Elterjedt az 5+1-es oktatási forma és szakközépiskola nyílt Jászapátiban, melynek tanulói a mezőgazdasági gépszereléssel ismerkednek meg. Molnár Jánosné, a jános. hidai nőtanács titkára községük asszonyainak tevékenységéről beszélt A nők szorgalmasak a termelőszövetkezetekben. Mégis keveset vonnak be közülük a vezetésbe. Nem veszik figyelembe képességeiket, azonos adottságok mellett is inkább a férfiakat helyezik vezető beosztásba. Farkas László, a járási KISZ-bizottság titkára az ifjúság szocialista neveléséről szólott. Az ifjúsági brigádok, munkacsapatok egyre jobban politizálnak. A termelési versenybe több mint négyezer fiatal kapcsolódott be. A vietnami alapra 68 ezer forintot fizettek. be. Ezután Major Mátyás, a Jászsági Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője szólt a tanácskozás küldötteihez. A gazdaságukban nyolc brigád küzd a szocialista címért, közülük négy már a korábbi években elnyerte e megtisztelő címet Kerékgyártó Mihályné, a jászjákóhalmi Béke Termelőszövetkezet elnöke pontatlansága miatt bírálta » revíziós bizottság jelentését. Hangsúlyozta, hogy náluk a szervezeti szabályzatnak megfelelően fizetik a kommunisták tagsági díjukat. Nánási Károly, a járási tanács vb titkára a tanácsok politikai. Igazgatási tevékenységéről, az ott dolgozó párttagok munkájáról tájékoztatta a küldöttértekezletet. Utána Dugonics György a jászfényszarui községi párt- bizottság titkára, az idős kommunisták és a termelőszövetkezeti nyugdíjasok megbecsüléséről, az utóbbiak anyagi támogatásáról beszélt. Nász László jászszentand- rási pedagógus a (pártcsoportok tevékenységéről, szólott. Utána Grósz Ferenc, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke gazdaságuk fej- lődéséről beszélt. Évenként 60—70 új tagot vettek fel A tsz tiszta vagyona évenként hárommillió forinttal növekedett. Grósz elvtárs ic szót emelt a tsz-ek és a vállalatok közötti szerződések egyoldalúsága miatt. Bojtos Gyula, a járási-városi rendőrkapitányság vezetője a közbiztonsági rendről és a társadalmi tulajdon védelméről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. KóJcai Béla jászágói párí- alapszervezeti titkár után Gócza József, a jászkiséii Kossuth Tsz elnöke szólalt fel. Részletesen szólott a tsz-tagok politikai öntudatának fejlődéséről, a szövetkezeti demokrácia alakulásáról. 1 Göblyös István, a járási munkásőrzászlóalj parancsnoka után Kurucz Imre, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Részletesen beszélt az új gazdasági mechanizmus problémáiról, a város és a falu közötti aránytalanságok megszüntetéséről, a népesedési kérdésekről és az oktatási ügyről. Hangsúlyozta, hogy a párt követni fogja a tíz éve megkezdett utat, s nem lesz látványos fordulat. Ennek ellenére az új gazdasági mechanizmus bevezetése nagy lépés lesz előre az ország életében. Javasolta, hogy a járás kommunistái alaposan tanulmányozzák a kidolgozás alatt levő új mechanizmus részleteit Sokban a megyei átlag fölött Brunner Istvánná, a járási nőtanács titkára a nőmozgalom eredményeiről beszélt Utána Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezlet résztvevőinek, rajtuk keresztül a járás kommunistáinak és egész lakosságának. Zagyi elvtárs elismerően szólotta járásban elért gazdasági eredményekről. Számos vonatkozásban a megyei átlag fölött vannak. A járás politikai fejlődése azonban elmaradt az anyagi lét mögött. S ez figyelmeztet. Nem sikerült realizálni a gazdaságban elért eredményeket a politikai munkában. Ha kevés a tagjelöltfelvétel, abból bizonyos következtetést kell levonni a pártonkívüliekkel való viszonyra. Zagyi elvtárs javasolta, hogy a megválasztandó új pártbizottság tűzze napirendre a pártépítés helyzetét. Végezetül Sánta Imre, a pusztamonostori Búzakalász mezőgazdásza szólt a résztvevőkhöz. A pártértekezlet résztvevői a felszólalók megjegyzéseivel együtt elfogadta a pártbizottság és a revíziós bizottság jelentését. Második napirendi pontként megválasztották a járási pártbizottságot, a fegyelmi bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit A megválasztott új pártbizottság ezután ülést tartott. S a végrehajtó bizottságba az alábbi tizenegy elvtársat választotta meg: Ballagó Sándomé, Borics Gyuláné. Bojtos Gyula, Farkas László, Gócza József, Major Tibor, Soós Ferenc, Sindely Mátyás, Szentesi László. Szekeres László és Pethes Sándor. A pártbizottság első titkárául ismét Szekeres Lászlót, titkárokká Major Tibort és Soós Ferencet választották meg. — m. 1, —*
