Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

1*88. október 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ■ Beruházási előadói munkakörben jártas építőipari technikust felveszünk „Központban lévő vállalat” jeligére a szolnoki hirdetőbe. AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK: kubikosokat, férfi segédmunkásokat Bérezés teljesítménybér alapján történik. Mun­kásszállást, étkezést biztosítunk Napi háromszori étkezés 9.20 Ft térítés ellenében. Jogosultak ré­szére az építőiparra meghatározott felemelt kü­lönélés! pótlékot és 24 munkanap ledolgozása után a haza- és visszautazás költségét megtérítjük. Felvétel esetén az ideutazás költségét is fizetjük. Amennyiben a jelentkezőnek 1 évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hoz­za magával. JELENTKEZÉS: ÉM. Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalat Munkaügyi Osztályán, Székes- fehérvár, Ady Endre ti. 13. A FELSŐFOKÚ PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SZAKISKOLA az 1987/68. tanévre felvételre je­lentkező hallgatók felvételi vizsgára való előké­szítésének megkönnyítésére előkészítő tanfolyamot indít. A tanfolyamra azok kérhetik felvé­telüket, akik érettségi bizonyítvánnyal, — vagy képesített könyvelői képesítést igazoló bizonyítvánnyal ás legalább másféléves szak­mai gyakorlattal rendelkeznek. A jelentke­zés jelentkezési lap kitöltésével történik. A Jelentkezéseket 1966. nov. 5-íg A Szolnok megyei Tanács V. B. Pénzügyi Osz­tályán kell leadni. A tanfolyammal kapcsolatosan bővebb felvilágosítás és jelentkezési lap Kukri Béla osztályvezető hely ittesnél (Szolnok megyei Tanács Kossuth Lajos u. 2. I. em. 134. Telefon: 33—31/123) kapható. / Építkezni kíván 1967. évbe A Szolnok megyei 1VZÉP Vállalat telepeivel most kössön anyagbiztosítási megállapodást! Húsz új névnap a naptárban Évek óta méltatlankodó, kérő, sőt könyörgő levelek ezreivel árasztják el a nap­társzerkesztőket, hogy egy- egy ritka nevű kedves is­merős vagy hozzátartozó kapjon helyet a naptárban. A szerkesztők nehéz hely­zetben vannak, mert a „forgalomban levő” majd­nem 800 névre a legna­gyobb jóakarattal sem fut­ja az év 365 napjából. A névnap nélküliek viszont azzal érvelnek, hogy bőven akadnak protekciós nevek, a Jánosok, Józsefek, And­rások, Ferencek, Erzsébe­tek, amelyeK az év legkü­lönbözőbb szakaszaiban új­ra és újra felbukkannak. — S mi szükség van Kleofársa? — tette fel a kérdést az egyik levélíró, ehelyet nyomban ajánlotta, hogy Eufrozinának a neve vonuljon be a naptárba. — Egy másik protektor pedig úgy vélekedett, hogy Bo­nifác névből egy is elég, június 5-ét szabadítsák fel a Fatimák tiszteletére. Jo­gaikat követelték a Gyöngy­vérek, Emőkék, Andreák, Tihamérok, Szabolcsok, akiknek neve eddig csupán a kalendáriumok és zseb­naptárok névsoraiban húzó­dott meg, a tényleges nap­tárrész említést sem tett róluk. Valamennyiök legnagyobb megelégedésére a nyelvtu­dósok és a kiadók részvé­telével most nagyszabású reformot hajtottak végre, az 1967-es naptárban 36 névnap megváltozik. Keve­sebb József, Ferenc. János, Zsuzsanna, András lesz, nem foglal többé helyet Kleofás, Noé, Cirill, Töhö­töm és Pelógia, viszont 36 új név kerül a naptárba, köztük 20 olyan, amelyik eddig még a kalendáriumok névsorában sem kapott he­lyet. íme a húsz vadonatúj névnap: Abigél (II. 9.), Izolda (III. 22.), Zalán (III. 30.), Csongor (IV. 16.), Györgyi (V. 5.), Hella (V. 27), Car­men (VI. 2.), Fatime (VI. 5.), Alida (VI. 17), Apolló­nia (VIII. 7.), Ellák (VII. 8.), Tiborc (VIII. 11.), Ho- norka (IX. 10), Diana (IX. 18.), Eufrozina (IX. 25), Koppány (X. 8.), Réka (XI. 10.), Szilvia (XI. 1-3.), Aliz (XI. 14.), és Virág (XI. 26.). A névsorból naptári név­vé lépett elő Gyöngyvér, Ráchel, Emőke, Áron, Bu­da, Andrea, Zita, Bulcsu, Villő, Vid, Tihamér, Sza­bolcs, Töhötöm, Nándor, Taksony és Viola. Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A magyar közlekedésügy fejlesztésének nagyszabású programjáról tájékoztatta dr. Csanádi György, közle­kedés- és postaügyi minisz­ter pénteken a parlament­ben a fővárosi, megyei és megyei jogú városi taná­csok végrehajtó bizottsá­gainak elnökeit. Elmondta, hogy 1975-ig a szó szoros értelmében új­jászületik hazánkban a vasút. A körülbelül 3000 kilométernyi törzshálózaton teljes egészében villamos- és Diesel-mozdonyokkal bo­nyolítják le a forgalmat, s világszínvonalon álló auto­matizálást valósítanak meg, 1968. január 1-től egységes áruszállítási díjszabást ve­zetnek be hazánkban. Evvégi játékkiállítás A sport-hangszer- és já­tékáru nagykereskedelmi vállalat november 5—13. között rendezi meg a BNV könnyűipari pavilonjában az év végi játékkiállítást. A kiállítás bő választé­kot nyújt. Az idén már ed­dig 50 féle játékújdonság került forgalomba. A pici­nyek részére a Futrinka Jutalom kilencvenöt gépkocsivezetőnek Szolnoki sofőr a legjobbak között Az Országos Gumiipari Vállalat budapesti Kerepesi úti központi telepén ünne­pélyesen átadták a Corda- tie hűtőjelvényt azoknak a gépkocsivezetőknek, akik a múlt évben csúcsteljesít­ményt értek el Cordatic gumiabronccsal. Kilencven öt gépkocsivezetőnek nyúj­totta át az elismerő jel­vényt Kardos Jenő, az OGV kereskedelmi igazga­tója. Külön kiemelte Be- lina Károlynak. az 1-es AKÖV budapesti 3. üzem­egysége gépkocsivezetőjé­nek. Baksa Sándornak, a salgótarjáni 2-es számú AKÖV, valamint Cs. Nagy Ferencnek, a szolnoki 7-es számú AKÖV sofőrjének teljesítményét. A legjobb, leggondosabb kocsivezető­ket az ünnepség alkalmá­val a balesetelhárítási ta­nács és a közlekedésren­dészet oklevéllel tüntette ki, illetve ajándékkal ju­talmazta. Az ÁFOR, vala­mint az Állami Biztosító ugyancsak jutalomban ré­szesítette őket. utca habszivacsból készült lakóit kiegészítették a Som- polyogival, a PVC-ből egész törpesorozat található az üzletekben. A fiúknak Zeu- ke hálózati vasút, elemes rendőrautó, ugyancsak elemmel , működő villogó', kattogó géppisztoly és dup­lacsövű dugós vadászpuska szerezhet örömet. Forgalomba hozták a la­katos szerszámkészletet. A lábbal hajtható go­kart, a felnőttes, 12 colos robogók, a fékes rollerek és hozzájuk a gyerek- KUESZ-ben is kötelező bu­kósisak is megtalálható a boltokban. Az import já­tékok közül a lábbal hajt­ható szovjet Moszkvics ko­csi a sztár. Csak mutatóban van az üzletekben összerak­ható műanyagszerkezet!! falióra, amely ügyes kezek­ben — szükség esetén még a vekkert is pótolhatja, mert ha nem is hajszál- ppntosan, de jár. A lányok rengeteg újfaj­ta baba közül választhat­nak. Az év legsikerültebb játékának egyébként egy babát, a Kölyköt tartják a vevők is. Nagyon szép ilyenkor ősszel a Berettyó mente. Sápadó fái, zöldellő vize, barna iszapja a végtelen nyugalom vidéke. Szürke­palás szövetkezeti major élénkíti balról, színeváltó állami gazdasági épületsor jobbról És nagy földek, táblák húznak a város alól végig. Aztán hirtelen a gát tövén roskatag, sza- naszéjjel tanya. Bagoly­vár féle. Itt lakik a malom­zugi remete. A disznóki­rály — ahogy Túrkevén hallottam. Kutyák szaladnak ránk, sietve jön a gazda, a gaz­dáné. Riadt kedvességgel invitál be. A pici szoba tiszta belül Egy épületben a lakás, az istálló. A kettőt szűk kony­ha választja el. Éjszakán­ként a szobába hallik, ha felnyög a tehén, — Még az édesapánktól szállott ránk. Ettől a tanyá­tól én nem válók meg so­ha. Két tanyát hagyott hátra Mihály gazda, mikor bom­ba találta. — Állt a front. De csak befogta a lovakat, vetett. Német repülők öt bombát dobtak rá. Akkor lelte a halálát édesapám, meg egy pár birka. Hetvenhárom kis hold jussolt róla. A nagyobbik fiú házasodni akart. — Várjál Feri testvér Úgyhogy két ló, egy tehér jusson mindenkinek. Hét gyereket szült az öreg gazdáné. Hárman él­nek. A többiek kicsi ko­rukban elhaltak. Háromfelé kellett osztani a birtokot. — Nem tudtuk eltalálni az osztályoskodás, hogy is legyen. Na, húzzunk sor­sot, Egy vasárnap reggel hazamentünk a városba. mert volt ott is egy kis házunk. Papírra felírták: Csejt, Malomzug. A Csejthez har­mincnyolc hold föld jár, Malomzughoz tizenöt, meg egy-egy tanya. — Hugóm, menj be a szobába. Mink meg a kony­hában várunk. Senki ide­gen nincs. A kalapban rázd össze. Elkomorodtak. — Egye meg a fene. Csejtet húzom én ki, gaz­dagabb ember leszek — mondta Mihály István. Malomzugot húzta. Újra sorsoltak. — Akire a csejti tanya esik, az előbb nősül meg egy évvel. A Ferencé lett — ö oszt meg is nősült nemsokára. De nekem el- tőtt az idő, a gazdaságot kellett rendbeszednem. Édesanyám azt mondta: ő azzal marad, aki utoljára házasodik. Neki huszon­nyolc holdja volt, hozzá ne­kem tizenöt. Aztán két esemény tör­tént. — ötvennégyben megnő­sültem. A feleségeméknek volt egy kis üzletük. Há­rom esztendőre rá meghalt szegény. Ez osztán elég költséges is volt. Szövetkezetfélébe is belé­pett Mihály István. Ala­csonyabb fokú társulásba, aztán 1956-ban kimaradt. Két közös birtok, a Bú­zakalász és a Vörös Csil­lag határán él. Itt munkál­kodnak, okos, haladós gé­peikkel a szövetkezetiek a tanya alatt. — Szoktak beszélgetni? — Csúfolkodnak. Hiába az a sok jószág, mégis így néz ki a tanyád, te! Nem baj, mondom, majd oda­érünk még mi is. — Mennyi jószág van? — Hát mostan száztíz ba­romfi, százötven liba, hat marha, huszonnégy sertés, tizenhat birka. — Miért hívják disznóki­rálynak? — Tavaly előtt nyolcvan- három disznóm volt. Min­dent megettek. — Mit adott? — Volt nekem egy pe­rem a víztársulattal. A vád pediglen úgy szólt, sok jó­szágot tartok a gát terüle­tén. Na, mondom az új asszonynak, tegyünk szín­valóságot. Mire a bíróságra megyek, szedd össze nekem úgy, hogy azt lehessen nyo­mozni. Kilenvenhatezer fo­rint. Ezt kaptuk az állatok­tól. De a kiadás rengeteg rá. Kilencezerre büntettek. — Ma hánykor kelt? — Hát most egy kicsit jobban elaludtunk. Úgy fél­négy körül. Poharazgatunk. — Fogyasszanak már. Úgyse igen jár mihozzánk senki. A gazdán meglátszik, gyorsan megártott neki. A hájszolt embernek kevés kell. — Tavaly kilencvenhá- rom libát tömtünk. Bejár­tam Túrkevét napszámos után. Nem sikerült. Kapál, gattak itt lányok a gáton. Hívtam azokat is. Nem jöt­tek. — Mind maguk tömték> — Ketten a feleségem­mel. Mikor aztán decem­berben elvitték a nagy Zetor libát, akkor aztán kialud­tam magam. Addig szundí­tottunk csak, aludni nem. — Máskor is? — Volt olyan, mire a Nap feljött, egy kataszteri csutkát be is kötöttem. — Mikor kelt hozzá? — Hát az óra nem iárt — Mégis? — Úgy éjfél után. Az idén hatszáz forint kárt fizettek a Búzakalász­nak. Itt járt az elnök is, Abonyi Lajos. Hívta. Nem élet ez, mi lesz így vele öreg korára. Én ebben nőt­tem fel, így maradok — mondta. Mitőlünk akár sza. kálit is növeszthet — vesz­tette el türelmét végül az elnök. Van egy fia. Megszűnt a turkeddi tanyai iskola, most kollégiumba jár a vá­rosba. Mikor kijött, elbe­szélte, milyen szép tanév­nyitót tartott a szülőknek a Rácz tanárnő. — Mink nem mehettünk el, nem engedett a munka. — Jól tanul a gyerek? — Jól fogna a feje. Csak mikor kijön ereszd a disz­nót, ereszd a marhát, any- nyi a dolog. Fáradt, fekete kun férfi. Sovány. Az asszony még szikárabb. — Moziba volt-e már? — Hét éve. Mikor a mos­tani feleségemmel jegyben jártunk. Gyűlésen tíz esztendeje. Kérdezem, kiről, mitől, mit tud a világ, a város dol­gairól. — Nem túlságosan tu­dom, mi van. Kikisér bennünket — Majd rendbetesszük ám a tanyát. Ne tessék már rosszat írni rólam. Az egész tanyában nem láttam egy szál virágot sem. A kiskert féle takar­mánytökkel volt tele. Megyünk a gáton. Szép ilyenkor ősszel a Berettyó mente. Csakhát odavan a nyár. A Malomzug elmarad mögöttünk. A malomzugi földről a gátoldalban állva két ember tűnődve néz utánunk. Benn a városban sok szó esik róluk. A jószágállo­mányukban százezer fo­rint bőven benne van. ö mondta, ötvenezer a taka­rékkönyvben. Lehet, hogy a legvagyonosabb emberek Túrkevén. Egyetlen irigylő nélkül. 'orzák Lajv 9 M diszniirsEy

Next

/
Oldalképek
Tartalom