Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 256. szám
UBW. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5? A járási pár (értekezletekről jelentjük Az alapszervezetekben helyes irányban fejlődött az ideológiai, politikai, szervezeti és cselekvési egység Kunszentmárton Kunszentmártonban október 27-én tartotta meg tanácskozását a járási pártértekezlet száznyolcvanhat küldötte. A pártértekezleten részt vett Baráth Károly, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora és dr. Ungor Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A beszámolóhoz — amelyet a pártbizottság előzetesen írásban eljuttatott a küldötteknek — Karsai Mihály, a járási pártbizottság első titkára mondott rövid kiegészítést. Ebben a párttagok -felelősségét hangsúlyozta elsősorban. A járási pártbizottság beszámolója többek között szól a pártalapszervezetek belső életéről. Megállapítja: A pártalapszervezetek döntő szerepet töltenek be a párt politikájának megvalósításában, a tagság nevelésében, környezetük formálásában. Legközvetlenebb kapcsolatuk van a párton- kívüliekkel, ott vannak, ahol a munka folyik. A pártalapszervezetek tevékenységében tükröződik minden eredmény és hiányosság is. A járási bizottság jelentheti a pártértekezletnek, hogy az alapszervezetekben a beszámolási időszakban helyes irányban fejlődött a párt ideológiai, politikai, szervezeti és cselekvési egysége. A pártunk politikájával és a Központi Bizottság IX. kongresszusi irányelveivel egyetértésüket fejezték ki a párttagok. Az alapszervezetek zömében érvényesül a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, a bírálat és önbírálat, javult a párt és a tömegkapcsolat. A pártalapszervezetek munkája tükröződik a járásban elért politikai, gazdasági és kulturális eredményekben. A járási párt- bizottság véleménye szerint a pártalapszervezetek képesek az adott körülmények között a párt politikájából adódó helyi feladatok megoldására. A revíziós bizottság írott jelentéséhez Sebestvén Ferenc mondott, rövid kiegészítést, majd megkezdődött a vita. Csepesz Imre, a cserke- Szöllői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke a határozatok végrehajtásáról beszélt. Sohasem azt vitassuk — mondta —, hogy mit nem lehet azokból végrehajtani. Mindig az legyen az első, 'amit elérhetünk, amit leghamarabb megvalósíthatunk belőle. Később a nők munkában való helytállásáról, befejezésül pedig a tapasztalatok kicserélésének fontosságáról, hasznosságáról mondott véleményt. Kovács Ferenc, az öcsö- di Szabadság Tsz párttitkára az alapszervezeti pártmunka hatékonyságáról szólva a pártbizalmiak felelősségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy náluk már a tagjelöltfelvétel, vagy pártból való kizárás esetén is állástfoglalnak, véleményt mondanak. Rimov- szki Pálné, a Hazafias Népfront munkájáról mondta el, hogyan vonzották rendezvényeik a lakosság különböző rétegeit, s hogyan kapcsolódtak be százak és ezrek a népfront kezdeményezte mozgalmakba. — Mindebben fő módszerük a meggyőzés és őszinte szó. Rívó István a cibakházi gépjavító állomás igazgatója azt ismertette, milyen eredményeket értek el a termelékenység növekedésében, most 178 százalék ez náluk az 1962. évihez viszonyítva. Ebben nagy része van annak a nyolc brigádban lévő ötvenkilenc embernek, akik a szocialista cím megtartásáért, illetve elnyeréséért nagy kitartással, szorgalommal dolgoznak. Ennek tudható be az is, hogy év végére kétmillió százezer forint nyereséget érnek el. Kovács István, a tiszainokai Szabadság Tsz párttitkára a munkaversenyben való részvétel hatásáról szólva elmondta a pártértekezletnek, hogy egymillióháromszázezer forint helyett másfél millió forintot jövedelmezett kertészetük. Habán Mihályné cibakházi küldött termelőszövetkezeti brigádjának eredményeiről, majd egymás és az öregek megbecsüléséről beszélt. — Kardos György, a kunszentmártoni községi pártbizottság titkára a pártszervezetek agitá- ciós munkájáról, majd a párttagok aktivitásáról, befejezésül pedig a társadalmi ünneoségek rendezéséből adódó gondjaikról, terveikről szolt. Ferenczi László, a járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője az oktatási reformtörvény alapján elért eredményeikről adott számot. Arról, hogy 1962 óta jelentősen emelkedett a járásban a szakrendszerű oktatás, növekedett az iskolai munka életszerűsége. Befejezésül a munkára nevelés sikereiről, a világnézeti, a hazafias és erkölcsi nevelésről, majd a tanyai lakosság közt végzett népművelő munkáról beszélt Pugner Pál, a KISZ járási bizottságának titkára a fiatalok szocialista szellemben való nevelésében rájuk váró feladatok végrehajtásáról adott számot. Brodszki Árpád, a járási tanács vb elnökhelyettese a szőlőtermesztésben tervezett rekonstrukcióról, annak jelentőségéről adott rövid ismertetést. Később az emberekről való gondoskodásról szólt, amelyet feltétlen tovább kell javítani ahhoz, hogy a gazdasági tervek végrehajtását mindenki saját feladatának is tekintse. — Gyöngyösi Gyula azt mondta el, hogy náluk, a Kunszentmártoni Gépjavító Állomáson a gondosan szervezett munka eredményeként több mint kétmillió forintos tervtúl- teliesítés várható. Dr. Ungor Tibor a nemzetközi helyzetet jellemezte, majd az eszmei-ideológiai munka néhány kérdéséről szólt: megnövekedett a járásban is a kommunista ideológia iránti érdeklődés. Növekedett a oárt politikája iránti bizalom, amelv kifejeződik többek között a kongresz- szusi versenyben. A vita összefoglalója után a küldöttek megválasztották a negyvenöt tagú járási párbizottságot és a huszonhat küldöttet a megyei pártértekezletre. Az úijáválasztott pártbizottság Karsai Mihály, Gpráz István, Kakukk Károly, Ri- movszki Pálné. Hovodzák István. Czakó Sándor, Kardos Győrön. Hajas János és Péter László elvársakat választotta a végrehajtó bizottságba. A párthizott- s*g első titkárának Karsri Mihályt, titkárául GaráZ Istvánt választotta a párt- bizottság. B. E. Pártunk a szocializ mus felépítését az egész társadalom ügyének tekinti T örökszent mikiás A törökszentmiklósi járás kommunistáinak száznyolcvanhat szavazati és tíz tanácskozási jogú küldötte pénteken a járási művelődési ház nagytermében adott számot az eltelt négy esztendő munkálatairól és szabta meg a következő esztendők teendőit. Megjelent a pártértekezleten Vá- czi Sándor, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára, Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke, Magyar János, a városi pártbizottság első titkára. A szerényen díszített terem jelmondatát a IX. pártkongresszus irányelveiből idézték a tanácskozás előkészítői: „Pártunk a szocializmus felépítését az egész társadalom ügyének tekinti”. A küldöttértekezlet végig ennek a szellemé, ben végezte is munkáját. Gyűjtő Imre, a járási pártbizottság titkára megnyitójában arról a területi átalakulásról is számol adott, aminek következtében felsorakoztak a nagy járások közé, s már 12 község irányítása tartozik hozzájuk. Oláh János, a járási pátbizottság volt első titkára, az írásban beterjesztett beszámoló szóbeli kiegészítéseképpen azt mondotta többek között: a járás négyezer kongresszusi versenyzője népszavazást feje:? ki munkasikereivel a párt politikája mellett, örömmel szólt arról Oláh János, hogy az alapszervi taggyűléseken. a községi pártérte. kezleteken négyszázan kértek szót és igen sok egészséges bírálat is felszínre került. Közöttük az embereknek az az igénye, hogy a vezetők tartózkodjanak többet a munkások, szövetkezeti parasztok között Az első felszólaló őzse János, a kenderesi Vörös Csepel Tsz párttitkára volt. Jelentette a küldöttértekezletnek, hogy a tiszta vagyon növekedése, s ezzel együtt a tagok jövedelme is milyen szépen nőtt közös gazdaságukban. Kérte, a lehetőségekhez mérten találjon módot a párt a nyugdíjas járadékos szövetkezeti tagok életkörülményeinek javítására. Barabás János, a kunhegyesi községi párt- bizottság titkára a marxista esti egyetem kunhegyesi kihelyezett tagozatának kívánalmát tolmácsolta. — Tóth Ferenc, a kengyeli Mező Imre Termelőszövetkezet párttitkára az emberek gondolkodásának gyors változásáról szólt. S arról, hogy a kommunisták kötelessége a környezetükben élő emberekkel törődni, gondoskodni róluk. Bodon Béla, a tiszaroffi iskola- igazgató arra intett, hogy a? ifjúság megítélésében nem szabad se az egyik, se a másik végletbe esni. — A most felnövekvő generáció újszerű arculatáról szólva mondta, hozzá kell szoknunk, hogy a mi ifjúságunk csak azt tiszteli, aki igazán tiszteletreméltó is. Cseh Pál, a Középtiszai Állami Gazdaság hízómarha telepének szocialista brigádvezetője beszámolt arról a küzdelemről, hogy háromszori sikertelen próbálkozás után negyedszerre is indultak a szocialista brigád cím megszerzéséért. És akkor már sikerrel. Házi Andrásné, a járási nőfa- nács titkára a nőmozgalom sikereiről, kudarcairól beszélt. Ehhez illeszkedett Varga Istvánnénak, a fegyvernek: Vörös Csillag Termelőszövetkezet baromfitenyésztő brigádvezetőjének felszólalása is. Önódi Lajos, a tiszatenyői November 7 Tsz elnöke cukorrépatermesztésük technikáját mondta el. Szabó János, tiszagyendai iskolaigazgató a mandátumvizsgáló bizottság elnökének javaslatára külön köszöntötte a küldöttértekezlet Markó Sándor kunhegyesi veteránt, aki 1922 óta tagja a pártnak. Papp Lajos járási KISZ- titkár, Erdős Lajos, a földművesszövetkezet járási elnöke, Kovács Sándor pártmunkás, dr. Szűcs Sándor járásbíró, Kovács Sándor járási munkásőrparanesnok a beszámolót egészítették ki. Kiss Józsefné, a tiszagyendai Lenin Tsz párttitkára bírálta azokat az állami szerveket, melyek felelőtlenül ajánlgatnak, vagy oda helyeznek lelkiismeretlen, rá nem termett vezetőket a szövetkezet élére. Fodor Mihály, a tiszaböi községi párttitkár, Baráth Lajos, a kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat részlegvezetője üzemük fejlődéséről szóltak. Beke Imre, a Középtiszai Állami Gazdaság üzemegységvezetője pedig a népgazdaság és az üzem érdekeinek egyeztetését sürgette. Lucz István kenderesi tanácselnök a községfejlesztés politikai jelentőségét méltatta. Felszólalt Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Többek között az idősebb nemzedék politikai, harci tapasztalatainak megbecsüléséről szólt. Amixoi a fiatalságról vitatkozunk, nem szabad elfelejteni hogy bennük mi jelentkezünk, s olyanok, amilyenekké mi neveljük őket Szólt a párt erősödő tekintélyéről. A pártban emberség, becsület és olyan emberszeretet van most. ami mindenre képes. A pártéletet a nyíl tszavúság, az egyenesség jellemzi — mondotta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az emberek megítélésében a belső emberi értékekre gondunk legyen. A törökszentmiklósi küldöttértekezlet végül ötvenegy tagú pártbizottságot választott meg. A megyei pártértekezletre huszonhat szavazati és két tanácskozási jogú küldöttnek adott mandátumot. Az új pártbizottság tizenegy tagú végrehajtó bizottságot választott. amelynek első titkára Semsei Imre, titkára Gyűjtő Imre lett. A vég- rehajó bizottság tagjai még: Friedrich Ferdinánd, Házi Andrásné, Baráth Lajos, Kasza János, Pólyák István, Tóth Gyula, Papp Lajos, Lovász Gábor né, Husi Gyula. Oláh Jánost, a járási pártbizottság volt első titkárát, mivel más vezető állásba kerül, eddigi munkájának elismerésével felmentették tisztsége alól. B. L. A francia gyártmányú Rivierre Casalis négysoros kukorica csőtörő adapter a szovjet SZK—3, SZK—4 kombájn vágószerkezete helyére szerelhető. VILÁGSZÍNVONALÜ MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK MUNKÁJÁT TEKINTETTÉK MEG * A SZAKEMBEREK A KOMÁROMI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN. A CUKORRÉPA, KUKORICA BETAKARÍTÁSÁT, TA- LAJMÜVELÉSÉT, TALAJELÖKÉSZÍTÉST, VETÉST, NÖVÉNYÁPOLÁST BEMUTATÓ GÉPEK A JELENLÉVŐ SZAKEMBEREK NAGY ELISMERÉSÉT VÁLTOTTÁK KI. A DT—75-ös szovjet nagy teljesítményű lánctalpas traktor nehéz és könnyű talajmunkára, valamint te* reprendezési munkák elvégzésére alkalmas Csehszlovák gyártmányú 3 OCZ háromsoros répafejelő gép a levágott répafejeket és levélzetet kocsiba rakja — fMTI Fotó —- Fehérvárs Ferenc
