Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-27 / 254. szám
UM« október 27. SZOLNOK MEGÍEI NÉPLAP § Ha lúd, miért sovány? Az a bizonyos lúd akkor jó, ha minél kövérebb, egy reprezentatív művészeti sorozat meghívója és bérlete pedig, ha minél tetszetősebb. Nos, a tetszetősséggel nincs baj, még örültem is, amikor, úgy kívülről megpillantottam Az értelemig és tovább című művészeti sorozat II. évfolyamának meghívóját. No lám, mondtam magamban, milyen szép munkát tud kiadni a szolnoki nyomda a keze közül, ha komolyan akarja. A meghívó külleme és nyomása valóban nagyon szép nyomdai produktum. Éppen ezért bosszantó, hogy ez a szép külső milyen aprónak tűnő, mégis mennyire jellemző figyelmetlenséget takar. Novemberben a sorozat második -rendezvénye észt est lesz, mégpedig (mint ahogy a meghívó is zárójelbem megjegyzi) a megyénkbe látogató észt küldöttség tiszteletére. Én viszont mindazokkal szembeni tiszteletlenségnek érzem, akik ezt a meghívót löszükbe veszik, hogy az észt est főcímén egy csúnya, hányaveti ragasztás éktelenkedik. Egy bántó és feltűnő szedési hibát (Ész oszt) akartak ilyen feltűnő módon eltüntetni, de ezt is már csak akkor, amikor az összefűzött példányokban a megrendelő felfedezte. Olyan ez, mint ha valaki fekete szmokingba öltözik és sáros a cipője. Nem értem, hogy adhatta ki így a nyomda ezt a szép meghívót. Ennyire nem becsülik meg saját munkájukat? Csupán két lapot kellett volna újra nyomni, ebbe pedig még a szolnoki nyomda sem menne tönkre. Érthetetlen továbbá az is, hogy a megrendelő Ságvári művelődési ház ilyen állapotban miért vette át a meghívókat, őket talán nem feszélyezi, hogy így kell a vendégek kezébe adniuk? — rg — HÁRMAT EGV CSAPÁSRA Honnan ered a tudásszomja? Messzire nyúló, régi történet. Amikor elmesélte megígértette velem, hogy kettőnk között marad. A vegyiművekben nemrégen, néhány éve került. Azért hagyta ott előző munkahelyét, mert nem tanulhatott nyugodtan, zavartalanul. Valakinek rosz- szul esett, hogy ő kitűnő eredménnyel végzi a gimnáziumot, A gimnáziumi tanulmányait természetesen folytatta és azonnal beiratlésreméltó. Mindkét nehéz akadályt sikerrel vette, s kitűnően tette le vizsgáit Az érettségi banketton mégis szomorúan jelent meg. Osztálytársai faggatták, hogy miért búsul, hiszen örülni elsősorban neki lenne leginkább joga. — Végül kiderült, mi szegte kedvét. Tóni titokban egyetemi felvételre is készült. Ráadásul a felvételi vizsga az érettségit követő napon volt. A kettős izgalom és az ezt követő egész éjszakai tanulás — úgy érezte semmit sem tud — megtette a magáért. Nem sikerült. De lehet ezen egyáltalán csodálkozni ? A kudarc után hetekig kegyetlen idegállapotban volt, csak altatókkal tudott aludni. Megfogadta, nem tanul tovább. Fogadalom?! Jövőre biztosan megkísérli és ahogyan én ismerem — sikerrel. Addig is, hogy ne töltse tétlenül áz időt, német nyelvet tanul. Honnan ered a tudásszomja? Mesz- szire nyúló régi történet. Az elmúlt években és jelenleg is közéletünket sokszor foglalkoztató probléma volt a falvak, a mező- gazdasági jellegű vidékek kultúrálódásának elősegítése. A kultúra fogalmába tartozik a művelődésen, az önművelésen kívül a környezet „összkomfortosabbá”, esztétikusabbá válása is. E nagyjelentőségű feladat végrehajtásához szükséges és elégséges anyagi és személyi feltételekkel azonban nem mindenhol és nem mindenkor rendelkezünk, még akkor sem, ha ennek Nem ártana ezt jobban tudatosítani állami népművelési apparátusunkban is. A legdöntőbb viszont, hogy maguk a szövetkezetek tisztában legyenek ilyenirányú társadalmi felelősségükkel, feladatukkal. Éppen ezért örvendetes, hogy a MÉSZÖV egyik elnökségi ülésének illusztris napirendje volt az 1966/67-es évad szövetkezeti kulturális munkatervének megtárgyalása. Erre az ülésre meghívták a megyei párt- és tömegA földművesszövetkezetek az állami népművelési szervekhez viszonyítva jelentős helyzeti előnyben vannak, hiszen a falu túlnyomó többségét tömörítik szervezeteikben, szövetkezeti alapon. Ez azt jelenti, hogy minden megmozdulásuk közüggyé válhat, a falu közössége úgy érzi, hogy saját sorai között született kezdeményezést pártol, ha részt vesz ezekben. Ezt a lényeges pozíciót a földművesszövetkezeteknek feltétlenül kamatoztatniuk kell a falu kultúrálódása érdekében is. Népművelői funkciójuk nemcsak abból áll, hogy tagságuk és ezen keresztül a lakosság művelődése, szórakoztatása érdekében öntevékeny művészeti csoportokat szerveznek és működtetnek, műsoros esteket rendeznek, hanem a szélesebb értelemben vett közízlés, a higiénia, az esztétikum stb. fejlesztése érdekében is sokat tehetnek. Ha például ízlésesen van kifestve a földművesszövetkezeti étterem, ez kisugárzik, a lakásokban is érezérdekében jelentős áldozatokat hoz az ország. A realitás mindenképpen megköveteli, hogy tényként fogadjuk el, pusztán állami támogatással, az állami szervek és népművelési apparátus munkájával nem is tudunk megbirkózni a feladat nagyságával. Amikor falusi népművelésről esik szó, gyakorta elmulasztjuk kellően hangsúlyozni a vidék egyik legkiterjedtebb gazdasági szervezetének, a földművesszövetkezetnek a szerepét ebben a munkában. szervezetek képviselőit, az állami művelődési intézmények, szervek vezetőit is, így reálisan adódott a lehetőség az egységes népművelési célok elérésében tett erőfeszítések összehangolásáfa. Természetesen csak egy magasabbfokú koordinációhoz vezető első lépés lehet ez az igazgatói ülés, amelyet reméljük a jövőben is több, a részfeladatokat összehangoló közös tanácskozás követ majd. teti hatását. Sajnos, ellenpélda is akad, a földművesszövetkezeti egységekben lógó giccsek, szerencsére már csak elvétve van ilyen, egy egész falu képző- művészeti ízlésének fejlődését is befolyásolhatják. Nagyon lényeges szerepe van a falu művelődésében a földművesszövetkezeti kereskedelem egyik speciális ágának, a könyvkereskedelemnek. Hiszen ez az „üz- leif’ csak akkor „üzlet”, ha hatékony népművelés is egyben, és megfordítva; hatékony népműveléssé válhat, ha jó üzlet. Talán a népművelés egyik ágazatában sem ilyen fontos a művelődési szervek, intézmények és a földművesszövetkezetek együttműködése, mint éppen ebben. Köiesönsik, vagy vásárolják ? Számunkra nem az a perdöntőén lényeges, hogy vajon kölcsönzik-e vagy megvásárolják a könyvet, hanem hogy eljuttassuk a falusi lakosság lehető legszélesebb rétegeihez. Természetesen a szövetkezeti könyvkereskedelem és a könyvtári kölcsönzések alakulása kölcsönösen hat egymásra. Statisztikai tény, hogy megyénkben, ahol sokan vásároltak könyvet, ott a könyvtári forgalom is emelkedett, és viszont. A könyv- vásárlásnak az olvasás vágyán kívül egyéb, jórészt a művelődés fogalomkörén kívül eső összetevője is van, mint például a könyv funkciója, mint berendezési tárgy, az önálló könyvtár birtoklásához tapadó szellemi rang megszerzésének igénye, stb. Éppen ezért kívánatos, hogy a szövetkezeti könyvbizományos lehetőség szerint mindenütt a községi könyvtáros legyen, aki szakismeretével, tanácsaival elérheti, hogy minden könyvvásárló igényes olvasóvá és minden olvasó ember igényes vásárlóvá váljon. E terv megvalósításának kezdeti (sajnos csak nagyon kezdeti) lépéseit mái megtették, a megyei könyvtár és a MÉSZÖV közös körlevélben fordult a községi könyvtárosokhoz. As elavult könyvek helyeit A könyvtár részéről a közeli megvalósulás legfőbb akadályát a helyhiányban látják. A könyvtári állomány elhelyezésének rovására nem engedik be a könyvtárba a bizományi könyveket. A szakmai érvelés mindenesetre ezt az intézkedést támasztja alá. Más szemszögből azonban talán mégis vitatható ez a megkötés, amely azt jelenti, hogy jóidőre már eleve le kell mondanunk az egységes könyvszemlélet kialakításáról, hiszen a könyvtárak meglévő helyiségproblémáit belátható időn belül lényegesen nem vagyunk képesek orvosolni. Lehet, hogy „szentségtörő” ötlet, de megkockáztatom; falusi közművelődésügyünket akkor sem érné nagy veszteség, ha az állomány már elavult részének helyét bizományos könyvek foglalnák el a könyvtári polcokon. — Sőt! Rideg Gábor Társadalmi felelősség, Jeladat Hely%eti előny kozott a kétéves szakmunkásképzőre is. Sohasem kívánt nyugodtabb életet, mint amilyen a vegyiművek munkásszállásán megadatott neki. Ketten laknak egy szép szobában és ő nyugodtan, akár egész éjjel is tankönyveit bújhatja. Évek óta egyszer sem volt szórakozni, felesleges időpazarlás — szerinte. Az idén érettségizett. A szerencsétlen véletlen folytán ugyanarra az időre esett a szakmunkás vizsga is. Mindenki másnak megerőltető lett volna, Meleg Antal azonban nem panaszkodott. Lelkiismeretessége és szorgalma irigy. Jóminőségű KUKORI- CASZArAT korlátlan mennyiségben megtételre ajánl fel a tisza- sasi Rákóczi Mg. Tsz. Ára megegyezés szerint. Érdeklődni fenti címen. Telefon: Tisza- sas 2. (Szolnok megye). FOGLALKOZÁSA * ifiajqjpmimjCL — Köszönöm, doktor úr, hogy leültet. Az ilyen fogorvosi székekben valamikor otthonos voltam, de már tizenhét esztendeje nem akadt dolgom velük. Panaszom? Tulajdonképpen nem panaszkodhatom. Nyugdíjas Vasért-es voltam, de felköltözhettem a vőmékhez Budapestre. Hát szólhatok egy szót is, doktor úr? Azt sem akartam felpanaszolni, hogy a vőméknek sem nagypapának kellek. Azért szorultak rám, mert a családban nincsen egyetlen nagymama sem. Persze, hogyan is élnének meg nélkülem. „Csak akkurátusán, papa, és menni fog!”, biztatott a vöm, amikor felhozatott engem. Rá is szorultam a biztatásra, hiszen nőnek, akár egy vénkisasz- szonynak sem ördöngösség nagymamának lenni. De férfiembernek nem könnyű mesterség ez. — Ja, azt a panaszomat tetszik kérdezni, amivel a fogászatra jöttem? Szentigaz, amint bejöttem ide. támadt egy panaszom. Pesten mindenütt annyi a szék, nem úgy mint minálunk. A borbélynál látom, tíz egyforma szék van, meg tíz különböző fodrász. Itt pedig hat egyforma szék, és hat különböző fogász. Hát az a panaszom, miért nincs az SZTK- ban is úgy, mint az Állami Fodrászatnál, hogy amikor az egyik borbély megcsapkodja a székét: „Tessék kérem”, nekem jogom van azt felelni: „Én kérem, a kollégájára várok” ? — No, ha itt is lehet segíteni ezen, akkor már nincs semmi panaszom. Csakhogy kit válasszak én most maguk közül, doktor úr? Egyikük kezét sem ismerem. Pedig nem mindegy ám, hogy ettől a nyavalyás fúrómasinától egy helikopter éled e fel a koponyában, vagy csak egy kis zümi-zümi dongó. Hanem látom, a kedves doktor úr szájából is ki- csillanik a fém... hogy úgy mondjam, hehe, az idő vasfoga. Tessék mondani, ha magának fogfájása, van, mihez tetszik fogni? Tükörből reperálja, olyasféleképp, mint az a híres festőművész, aki a nyáron lejött hozzánk, hogy a téeszben a marhák modellt álljanak neki, de |! egész nap a saját ábrázatát festette || tükörből. Nna, szóval a kedves dók- || tor úr is egy doktorhoz fordul. Ta- = Ián meg is mondaná, melyikhez, n Lám csak akkor a szomszéd szék- g nél, itt ennek a... Wagner doktor- ^ nak jól kell értenie a dolgát, ha a = szakembernek is ennyire megfelel, g — Dehogyis akarok mindjárt át- g| menni hozzá. Még valamit, ha sza- ü bad. Nem tetszene véletlenül tudni, g hogy ez a jó fogdoktor, a Wagner, g ha fáj neki, nohát ö kivel csinál- §| tatja a fogát? Éppen magával drága = doktor úr? Ugye: miért is mentem g volna át, ha egyszer a Wagner, §| akire maga is rá meri bízni a baját, g viszont magára meri bízni a saját- g ját. Hiszen akkor ön még nála is g különb kezű orvos. A drága doktor g úr az, akit keresek! M — Hogy-hogy végre nyissam ki g a számat? Tán nem beszélek .éppen g eleget? Ja vagy úgy, a kezeléshez... g Jaj, aranyos doktorkám, én már g tizenhét esztendő óta fo’g nélkül g marom a rostélyost. Nem nekem g van szükségem a maga kíméletes = kezére. Hozom mindjárt a kisuno- g kámat. Csakhát akkurátusán körül g kellett néznem, hogy melyikükre g bízzam, mert nem szeretném tisz- g tába tenni a kezelés után. Azon a = téren, aranyos doktor úr, még egy g kissé nehezemre esik a nagyma- g maság. g Földes Péter m Népszerűek cs kompién előadások és a TiT-XBUSZ országjárás a törökszentmiklósi 'járásban (Tudósítónktól) A Törökszentmiklós városban és járásban végzett előző félévi ismeretterjesztési munkát tárgyalta a napokban megtartott elnökségi ülésen a TIT törökszentmiklósi elnöksége. A felszólalók nagyon hasznosnak és célszerűnek tartották a komplex előadások. ankétok és klubszerű foglalkozások megrendezését, Statisztikailag bizonyították be, hogy ezeken az előadásokon három-négyszet annyi hallgató vesz részt | mint az egyes előadásokon. A járás területén már az elmúlt évadban több TIT— IBUSZ országjárást szerveztek a tsz-ek, vállalatok* de még többen igénybe vehetnék a TIT segítségét, ami anyagilag is lényegesen kedvezőbb, hiszen az AKÖV jelentős tarifakedvezményt nyújt. Ezen túlmenően azzal az előnnyel is jár a csoportos kirándulás, hogy a túravezető ismerteti az útközben látható történelmi, műemléki és más nevezetességeket, elintézi a csoport ügyes-bajos dolgait. Az elnökség határozatot hozott a túravezetők létszámának növelésére. Ebben, az évben további öt sz<»- mély jelentkezett a járásból a közeljövőben induló túravezetői tanfolyamra. Az elnökségi ülés azzal a megállapítással zárult, hogy a járás területén jól halad az ismeretterjesztési munka és megvan a garancia arra, hogy a jövőben az eddig elért szép eredmények még tovább gyarapodnak. B. L. A szocialista életformák hatása a települések fej lesz lésére Kétnapos tanácskozás kezdődött a településtudomány kérdéseiről szerdán reggel a Magyar Tudományos Akadémián a településtudományi bizottság és a magyar urbanisztikai társaság rendezésében. A konferencián — amelynek során a szocialista életformák által a települések fejlesztésére gyakorolt hatást kívánják tisztázni — csaknem 200 mérnök, építész, egészségügyi szakember, szociológus, közgazdász, stb. vesz részt. A konferenciát dr. Harrer Ferenc címzetes egyetemi tanár, a településtudományi bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Pe- rényi Imre professzor, építésügyi miniszterhelyettes vázolta a tanácskozás tematikáját. Ismertette, hogy csaknem háromezerháromszáz településünk közül csak 229- ben élnek ötezernél többen. 45 településünknek van 20 ezernél több lakosa és mindössze öt városunk lakosainak száma haladja meg a 100 ezret. Az ország lakosságának 42.5 százaléka városlakó. Társadalmunk szocialista jellege magával hozza a feladatok mennyiségi és minőségi fokozódását. A követelményeket ma már csak sokfelé ágazó tudományos feltárás alapján lehet kielégíteni, amiben együtt kell működniük filozófusoknak, szociológusoknak, közgazdászoknak, higiénikusoknak és természetesen műszakiaknak. — A szimpózium éppen erre akar alkalmat adni. Á falusi művelődésügy Jelentős erőforrása a foldits ű vessző vetkezet
