Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

¥!lág proletárjai, egyesüljetek I IIII NI HIM í A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA K XV=11 évfolyam, 251. szám. ära SO fillér 1966, október 27„ csütörtök* WímMrMMPm wmima Vásárolni is nehéz... A szüntelen nö­vekvő szükségletek, a fejlődés nagy hajtóerői, a gazdasági és műszaki haladás maga is új meg új igényeket ébreszt. Az élet természetes rendje, hogy ezek a szükségle­tek mind magasabb szin­ten kerülnek kielégítésre, s a termelés fejlődése bizonyos értelemben így is elmarad a társadalmi kívánalmaktól. Volt idő, hogy ez utóbbi helyzetet félreértve szegénységün­ket magyarázva állítot­tuk, hogy természetes, ha a piacon több a pénz és a vásárló, mint a felkí­nált portéka. Valójában ez az állapot monopol­helyzetet biztosított az eladóknak, akik a szük­ségletek kielégítése he­lyett a maguk szájaíze szerint termeltek. E kor­szerűtlen elméleti tételt ugyan már elvetettük, a régi beidegzett gyakor­lat azonban még» sok he­lyütt kísért. Félreértés ne essék a szükségletek abszolút ki­elégítéséről reménytelen dolog volna álmodozni vagyis, hogy mindenki olyan lakást, bútort, ház­tartási gépet, munkahe­lyet stb. kapjon, ami­lyenre vágyik. Az viszont reális igény, hogy a vá­sárló — akár vállalat, akár egyéni fogyasztó — a legkedvezőbb helyzet­ben kelthesse el pénzét, s azt ' vehessen, amire tényleg szüksége van. — Ebbe az irányba jelent nagy lépést előre a gaz­dasági mechanizmus re­formja, amely jobban épít a sokszínű árukap­csolatokra és a közvet­len piaci hatásokra. A tervutasítások mai, vi­szonylag rugalmas rend­szerében is persze, már fontos alapelv a szükség­letek szerinti termelés. A szüks^'elek szerinti termelés ám nem azt jelenti, hogy feltétle­nül mindenből annyi ké­szül, ami még aznap felhasználásra kerül. — Sőt, jónéhány termékből a szükségletek hiányta­lan kielégítése a mainál nagyobb és biztonságo­sabb készleteket igényel­ne. Az is nyilvánvaló, hogy az ésszerű gazdál­kodás esetén is elkerül­hetetlen bizonyos felesle­gek képződése, s ennek kockázatát — éppen a biztonságos ellátás érde­kében — vállalni kell. Ma azonban még mesz- sze meghaladják az egyes cikkekből képződő feles­legek a szükséges kocká­zatok mértékét. Es álta­lában nem a korszerű és keresett termékekre jel­lemző a nagy árubőség, hanem többnyire a si­lány és kevésbé vásárolt portékákra. Drása anya­got és munkát kötnek le és vonnak el a ténvleses szükségletek kielégítésé­től A szezonvégi kiáru­sításokon nem kizárólag a gyorsan változó divat­cikkek kerülnek leérté­kelésre. hanem gyakran ízléstelen holmik, ame­lyek gyártását néha tel­jesen érthetetlenül tovább, folytatják. Valóban diva­tos ruhát és cipőt pedig gyakran a szezon elején és végén sem kapni. Naov és eladhatat­lan feleslegek képződését még egy hatalmas és gazdag ország sem en­gedheti meg magának, de különösen nagy luxus ez hazánkban, ahol a bőség kosarából még any- nyi minden hiányzik. Sokféle igény és szükség­let kielégítetlen jelenleg is az országban. — Ám mégis csak viszonylagos ez a mi szegénységünk. Gyakran helyileg olyan anyagokat és termékeket tékozolnak el, — mert sok van belőle —, ame­lyekből másutt ínség mu­tatkozik. A szép cipőre, az új ruhára, a televízió­ra és más effélére valót nem könnyű megkeresni, s néha úgy tűnik, ízlé­sünk, kedvünk szerint vásárolni is nehéz. (S hányszor utólag, haszná­lat közben ér csalódás bennünket!) Valahogy a vállalatok is így lehet­nek ezzel, mutatja ezt az a torzulás is, hogy szinte mindenütt többen foglalkoznak anyagbe­szerzéssel, mint érdemi gazdálkodással, piackuta­tással és értékesítéssel együttvéve. Ez utóbbi jelenség is mutatja, hogy szemlélet­ben és szervezeti válto­zásokra is szükség van, hogy mindenki kedve szerint vásárolhasson és a tényleges szükséglet­nek megfelelő mennyiség­ben, minőségben, válasz­tékban termeljen. Illúzió­ink persze, nem lehet­nek, máról-holnapra nem teremthetünk általános árubőséget.. De a konkrét igények és szükségletek a mai lehetőségeink és adottságaink színvonaláén hiánytalanul kielégíthető- ek ésszerű gazdálkodás esetén. Ha minden vál­lalat és intézménv való­ban azt rendeli meg, amire múlhatatlanul szüksége van, és csak azt termeli, amire tény­leg Igényt tart a társada­lom. Az értelmetlen nagyvonalúság, a globá­lis eredményekre törek­vés aligha árthat többet, mint úgy, hogy a nagy feleslegek okoznak má­sutt pótolhatatlan hiá­nyokat A ,•z8t'sé(^,e^e,« szerinti termelés, az ész­szerű * gazdálkodás, az életszínvonal emelésének nagy tartaléka jelenleg. Ha mindenütt korszerű, jóminőségű és keresett cikkek előállítására for­dítják a meglévő erőt és energiát, anyagot és ter­melőkapacitást, csupán az áruellátás javulása Is nagyot lendíthet a dol- *gozó családok anyagi helyzetén. Hiszen sze- * rény jövedelmükből ezál­tal azt vásárolhatják meg, amire leginkább szüksé­gük van. Ezentúl a tár­sadalmi munka növekvő hatékonysága közvetle­nül is a jólét emelésének forrása. Szinte már köz­helynek számít, hogy csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Igényeink szüntelenül nőnek, nem árt tehát e mondáson időnként így fordítani: csak azt ter­meljük, amit valóban el is fogyaszthatunk K. J. Orosznyeivű iíjúsági klub Kísérleti terem Közhasznú tanfolyamok Gazdag, változatos a megyei művelődési ház programig Munkatársunk felkereste Kálló Sándort, a megyei művelődési ház igazgatóját, s a következő kérdéseket tette fel: Milyen főbb célokat tűz­tek maguk elé erre a népművelési évadra? — Mindenekelőtt az em­berek politikai kérdések iránti érdeklődésének fel­keltésére törekszünk. Ezt a célt szolgálja többek kö­zött az országos lapok szer­kesztőségeivel együttmű­ködve indítandó Mi tör­ténik a nagyvilágban? cí­mű aktuális kül- és bel­politikai kérdésekkel fog­lalkozó előadássorozatunk A fiatalok számára a KISZ- szel együttműködve az idén is megszervezzük a politi­kai vitafórumokat. Részt veszünk a szolnoki szabad- egyetem tagozatainak meg­szervezésében. Négy tájé­koztató jellegű vándorkiál­lítást is szervezünk. Alap­vető feladatunknak a IX. kongresszus határozatainak ismertetését tekintjük. — Az általános és szak­mai műveltség emelésének segítésére a levelező tago­zaton tanulók számára kor­repetálást szervezünk. Első­sorban a gyermek foglal­koztatásra gondolva orosz nyelvű ifjúsági klubot szer­vezünk. Célul tűztük ki egy természettudományi kísérleti terem létrehozá­sát is. A harmadik ötéves terv szakemberszükségletét figyelembe véve már most, az év végén filmekkel kí­sért pályaválasztási tanács­adást tartunk. Emellett a szakszervezettel együttmű­ködve üzemlátogatások szervezésével is segítjük a fiatalok pályaválasztását. A tehetséges munkásgyerme­kek sikeres egyetemi fel­vételi vizsgája érdekében kü­lönböző tantárgyanként cé!- tanfolyamokat szervezünk. A katonai pályára készülő fiatalok számára az év vé­gén létrehozzuk a tisztje­löltek klubját. — Közhasznú tanfolya­maink iránt örvendetesen nagy az érdeklődés. A de­cemberben kezdődő sza­bás-varrás tanfolyamaink­ra például már most több jelentkező van. Ezekre a tanfolyamokra sokan jár­nak vidékről is, — tv-sze- relésre például a résztve­vők több mint fele vidék­ről jár be. A november ele­jén kezdődő gitártanfo­lyamra máris több mint öt- venen jelentkeztek. — Véleménye szerint hogyan _ sikerült az új népművelési évad kéz- dete? — Nálunk a katonai fil­mek fesztiválja jelentette tulajdonképpen az új évad kezdetét. Négy alkalommal esténként mintegy három­százötven ember nézte meg rendezvényeinket. Az első kerület kivételével sikere­sen kezdődtek az ismeret- terjesztő előadások is. Elő­fordult, hogy nyolcvanan is hallgatták az előadót. Az értelemig és tovább című sorozatunkra minden bér­let elkelt, s a Filharmónia előadásaira kibocsátott bér­letet is mind elkapkodták. A filmklub első előadását körülbelül háromszázötven ember nézte meg. A mű­vészeti csoportvezetők to­vábbképzése is nagyobb lét­számmal kezdődött, mint tavaly. Egész évi progra­munk már olyan kiforrott állapotban van, hogy nyom­dába is adhattuk. Ez annak köszönhető, hogy sikerült a társszervekkel a lehető leg­jobb együttműködést bizto­sítani. Az ő — többek kö­zött helyiségbiztosításban megnyilvánuló — segítsé­gük nélkül több rendezvé­nyünket nem tudnánk le­bonyolítani. — A start tehát vélemé­nyem szerint jól sikerült. Az utóbbi fél év alatt ren­dezvényeinken negyvenez­ren jelentek meg. Most az évad kezdetén mintegy 20— 25 százalékkal többen vet­tek részt rendezvényeinken mint tavaly. A kezdés tehát jobb, mint az előző évad­ban volt, bízunk benne, hogy a folytatás is az iesz. — Milyen tényezők gá­tolják munkájukat? — Munkánkat károsan befolyásolja hogy az épí­tőipari és javító vállalat ígérete ellenére nagyon las­san halad a Koltói úti és a Május 1 úti művelődési ház1 felújításával. Az év elején azt ígérték az építők, hogy június végére végeznek ez­zel a munkával. Amikor a szerződés megkötésére ke­rült a sqr, akkor már írás­beli egyezséget csak a Kol­tói úti művelődési ház rendbehozására kötöttek. A belső munkálatokhoz még hozzá sem kezdtek... A Május 1 úti művelődési ház tetőzete is még mindig rendbehozásra vár. Ottani kottatárunk beázott, foglal­kozásokat nem tudunk tar­tani. Ezekre az épületekre égetően szükségünk volna, hiszen ott adnánk otthont többek között az olajbányá­szok műszaki klubjának, s egyéb fontos rendezvényeket is ott bonyolítanánk le. Jó volna, ha arra gondolnának az építők, hogy nemcsak nekünk, hanem a város egészének tesznek szol­gálatot, ha rendbehozzák a két épületet. S. B. Ma: Ki« számvetés október TPgrn 111 Foglal k ozása: nagymama 11 A falusi művelőd és- ügy jelentős erőforrása a földműves- szövetkezet A pártkongresszus tigsieleíére A vállalásuknál többet teljesítettek az alföldi olajbányászok Növekedett az újítókedv Küzdenek a szocialista címért — Hatszázezer forint jutalmat fizettek ki Az Alföldi Kőolajfúrási Üzemben nyolcvanöt bri­gádban 1610 dolgozó küzd a szocialista címért. A munkások az eredeti ver­senyfelajánlásaikon túlme­nően munkavállalásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Ezeknek össz­értéke 6.1 millió forint, melyet eddig már 3,5 mil­lió forinttal túlteljesítettek. A versenyben született munkasikerek közé sorol­ható be az, hogy az olaj­bányászok az időarányosan megkövetelt fúrási méterek számánál 10.8 százalékkal többet fúrtak, hasonlóan jobb eredményt értek el a rétegvizsgálatokban. A pártkongresszus tiszte­letére vívott verseny eddigi szakaszában örvendetesen növekedett a dolgozók újí­tási kedve: tavaly 46 újí­tási javaslatot bíráltak el a vállalatnál, míg az idén már kilencvenkettőt. A versenyben kimagasló eredményeket elérő mun­kások az erkölcsi megbe­csülésen kívül anyagi elis­merést is kapnak. Jutalma­zásukra 602 ezer forintot fordított a vállalat. A Nagyalföldi Kőolaj ter­melő Vállalat dolgozóinak nagy része' szintén részt vesz a szocialista címért való küzdelemben. Válla­lást több mint ezren tettek. A kongresszus tiszteleíéra összesen 6.5 millió forint értékű többlettermelést ajánlottak fel, melynek idő­arányos részét becsülettel teljesítették. T A2 ÉPÜLŐ KARCAGI KÓRHÁZ — N. Z* -*■

Next

/
Oldalképek
Tartalom