Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966, október 28. INDONÉZIA Subandriót halálra ítélték Dhani tábornok is Tésztőrvényszék elé kerül Mint az AFP és UPI je­lenti, a djakartai különle­ges katonai bíróság Suban- cirio volt miniszterelnökhe­lyettest és külügyminisztert kedden halálra ítélte. Az ítélethozatal előtt a volt miniszterelnökhelyet­tes és külügyminiszter 45 perces rádióbeszédében egy" től-egyig tagadta az ellene felsorakoztatott vádakat, s csak annyit ismert el, hogy mint ember, hibákat ő is elkövetett: „Jól tudom, hogy az új rendszer sem ússza meg tévedések, hibák nélkül” — mondotta. A hírügynökségek emlé­keztetnek rá, hogy Suban- drio nem volt hajlandó má­sokat is belekeverni az ügyébe. Előzőleg a djakar­tai sajtójelentések azt jó­solták, hogy a Subandrio- perben más vezetőket is vád fog érni, Sukarno el­nököt beleértve. A keddi djakartai lapok arról adnak hírt, hogy november 15-én állítják katonai törvényszék elé Omar Dhabi tábornokot, a légierők volt vezérkari fő­nökét, most ezzel összefüg­gésben találgatják, hogy Dhani vall-e majd Sukarno ellen. Achmad hadnagy, a Su- bandrio-per főügyésze, a Compass című katolikus lapnak adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy „sok indonéz újságírót is katonai törvényszék elé állítanak a szeptember 30-a akcióban való részvétel vádjával, mi­helyt a kabinet-miniszterek elleni eljárásokat lefolytat­ták”. Mint már jelentettük, kedden a Kami jobboldali egyetemi akciófronthoz tar­tozó diákok évfordulós nagygyűlést rendeztek Dja- kartában. A szónokok ötezer főnyi hallatóság előtt gúnyolták Sukarno elnököt, azzal ösz- szefüggésben, hogy egy év­vel ezelőtt szervezetüket betiltotta. „A Kami azon­ban mégis él és növekszik”. Az egyik szónok felszólítot­ta Suharto tábornokot, semmisítse meg hivatalosan is a Kami betiltására vo­natkozó elnöki határozatot — amit egyébként soha sem léptettek életbe. A diákvezérek végül is elha­tározták: összpontosított tüntetés-hadjáratot indíta­nak Sukamo ellen „mind­addig, míg az elnök nem, számol be teljes mértékben a Szeptember 30-a akció­hoz vezető fejleményekről”. A djakartai’rádió közöl­te még, hogy a különleges katonai bíróság elrendelte Subandrio összes javainak elkobzását és megfosztotta a volt miniszterelnökhe­lyettest kitüntetéseitől is. Subandrionak joga van 30 napon belül kegyelmi kér­vénnyel fordulni Sukarno elnökhöz. Az ítélethirdetés után azonban Subandrio ki­jelentette, hogy nem kíván ezzel a jogával élni. Jelszó és röplap áradat Pekingijén A Pekingben terjesztett jelszavak, tacebók és röp­lapok szerzői mindenkitől „feltétlen engedelmességet” követelnek a „legfelsőbb utasításoknak”. (Így nevezik Kínában Mao Ce-tung kije­lentéseit — a tudósító meg­jegyzése.) „A vörösgárdista hű Mao Ce-tung eszméihez, leüti kutyafejét mindazok­nak, akik Mao elnök ellen támadnak!” — hangoztatják a vörösgárdisták röplapjai és jelszavai. A városban mindenütt ilyen feliratok olvashatók: „Éljen a vörös terror!” A vörösgárdisták röplap­jaikon és jelszavaikban fel­hívnak Mao Ce-tung elnök „biztonságának” védelmére. Méter magas jelszavak kö­vetelik: „Távolítsuk el a Mao Ce-tung elnök közelé­ben elhelyezett időzített bombát!” A vörösgárdisták röplap­jaikon javasolják a Kínai Népköztársaság alkotmánya egyes cikkelyeinek megvál­toztatását, hogy „az ország egész alkotmányát hassák át Mao Ce-tung eszméi”. Több napon át hazánkban tartózkodott amerikai üz­letemberek egy csoportja. Itt tartózkodásuk alatt eszmecserét folytattak magyar külkereskedelmi szak­emberekkel. A képen: dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter Henry Forddal. VENDÉGÜNK: Miczkiewicz elvtárs Johnson a hétsó ajtónál Alacsony termetű ember, fürge, csupa élet. Ügy be­szél a magyar—lengyel tör­ténelmi kapcsolatokról, Báthoriról, Rákócziról, Bemről, mint személyes jó ismerőseiről. Kitűnően be­szél magyarul és mint a Lengyel Kultúra egyik ve­zetője, minden alkalmat megragad, hogy ezt a ba­rátságot mindkét országban mélyítse. A varsói egyetem magyar nyelvszakán vég­zett és olyan otthonosan mozog itt Szolnokon a szak- szervezeti könyvtár olvasó­termében, mintha ősszol­noki lenne. Nagyon tetszik neki az ízléses kis kamarakiállítás, amelyik itt az olvasóterem­ben népszerűsíti Lengyelor­szágot. Ezt magyarázza egy főiskolás diáklánynak, utá­na fent terem a színpadon, ellenőrzi, milyen az akusz­tika, jó lesz-e a világítás. S amikor egyesek aggód­nak, hogy nem lesz tele a nagyterem, csak legyint. A Fülöp-szlgetek főváro­sában rohamsisakos rend­őrök és katonák puskatus­sal támadtak a mintegy háromezer főnyi tüntető tömegre a Manila Hotel, Johnson elnök és a többi kormányfő szálláshelye Kizárt dolog — mondja. — Itt sem mások a magya­rok, mint egyebütt (Neki lett igaza, a terem valóban megtelt és lelkes tapsok szólították vissza a fellépő művészeket és a Tisza Táncegyüttes lengyel táncot járó fiataljait.) A .szünetben beszélgetés közben valaki megjegyezte: a lengyelek sokszor barát ságosabbak otthon a ma­gyarokkal, mint mi itt őve­lük. S az örökvidám Micz- kiewicz most elkomolyodik. — Ezt soha nem vettem észre. De ha egyes esetek-' ben így lenne is, mi akkor is" nagy hálával tartozunk a magyaroknak. A háború kitörésekor én is itt talál­tam menedéket, szívesszavú embereket, akik átsegítet­tek a legnehezebb időkön. S mehetek bárhova Len­gyelországban, ilyenekkel nagyon sok helyütt talál­kozom. S amelyik barátság­nak ilyen alapja van, azt nem kell félteni. — ht — előtt. A tüntetők azonnali vietnami tűzszünetet köve­teltek. A képen: a rend­őrök brutálisan letepernek egy tüntetőt. (ftádiótelefoto MTI Kül­földi Képszolgálat). Néhánv nappal ezelőtt, hogy Johnson elnök elin­dult hosszú ázsiai útjára, amelynek kiemelkedő pont­ja a manilai haditanács volt, mindkét amerikai póri nyilatkozott a látogatás­sorozatról. A demokraták büszkén közölték: ez a leg­hosszabb ázsiai körút, ame­lyet valaha is amerikai el­nök tett; a republikánusok pedig nem kis idegességgel állapították meg, hogy Johnson a választások előt­ti propaganda-kőrútnak szánja a felesége és nagy létszámú kísérete társasá­gában megtett utazást. A demokraták most hoz- zátehetik: ez volt az ame­rikai elnökök külföldi uta­zásai közül szinte a legkí­nosabb, a republikánusok pedig elégedetten leszögez­hetik: a körút körülményei nem túlságosan sok támo­gatást adnak a demokrata választási kampánynak... — Canberrában ameri- kaellenes tüntetés fo­gadta — ez volt az első olyan állomása az utazás­nak, ahol a transzparense­ken háborús bűnösnek ne­vezték a vietnami ameri­kai agresszió főnökét, az Egyesült Államok elnökét. Melboumeben piros és zöld festékkel megtöltött mü- anyagzacskókat hajigáltak kocsijába; — Adelaide-ben egyetemi hallgatók rendez­tek éhségsztrájkot Johnson „tiszteletére” és amikor Sidneybe érkezett, Robert Aslkin tartományi minisz­terelnök közölte: mindent megad a látogatónak, még tüntetések is lesznek, „ne­hogy honvágya legyen”. Manilában a tüntetők Johnsont modern Hitler­nek, McNamarát és Ruskot gyilkosnak nevezték és amikor már tartott a ma­nilai értekezlet, lovasrend- őr-századoknak kellett meg­kísérelnie. hogy csendet te­remtsenek a fülöpszigeti főváros tüntetéstől hangos utcáin. Puskatus, gumibot felelt a tüntetők ezreinek, akik most már Manilában is fel­tették a világ oly sok ré­szén elhangzott kérdést az USA elnökének: „Hány gyereket öltél ma meg L B. J.?” Van valami jelképes abban, hogy az Egyesült Államok elnökének Can­berrában is, Manilában is a hátsó ajtót kellett Hasz­nálnia előbb egy szállodá­ban, utóbb meg a manilai amerikai nagykövetségen. fl man'Iaf haditanács is afféle „hátsó ajtó-kísér­let”: az Egyesült Államok megpróbálja úgy beállítani a manilai tanácskozásokat, mintha ott egyenjogú part­nerek tárgyalnának. A valóság azonban az. hogy az egykor az angol vilábirodalomhoz tartozó Ausztrália és Üj-Zéland mar régóta az amerikai gazda­sági terjeszkedés szabad vadászterülete, ami pedig a délkelet-ázsiai csatlósál­lamokat, elsősorban D ;1- Koreát, vagy a Fülöp-sz!- geteket Illeti, aligha kell bizonygatni, hogy miféle „egyenjogúságról” lehet szó. A vietnami agresszióban legnagyobb részt vállaló úgynevezett szövetségest Dél-Korea egész létét és hallatlanul törékeny gazda­sági-politikai stabilitásit kizárólag az amerikai dol­lármillióknak köszönheti. É csatlósállamok egész po­litikai léte az eszeveszett antikommunizmusra, még pontosabban szólva a vie - nami agresszióra épül. A dél-koreai diktátor, Pák Csöng Hi nemrég ciniku­san jelentette ki, hogy államának a vietnami há­borúból kell annyi hasznot kipréselnie, hogy átvészelje az újabb gazdasági krízist.» Szr'p szólamokban nern volt hiány Johnson kőrút­ján és a manilai értekez­leten sem — de a köruta­zást kisérő tüntetés-sorozat arról tanúskodik, hogy Európa és az Egyesült Ál­lamok közvéleménye után ma már a délkelet-ázsiai csatlósok országaiban is világosan látják a töme­gek: a „békés szándékok­ról” szóló frázisok mögött a vietnami háború újabb kiterjesztésének tervei búj­nak meg. G. M. Tüntetés Manilában „Gonosz ébredés..." HEINRICH Nordhoff, a Volkswagen művek ve­zérigazgatója komoran ál­lapította meg: „Gonosz ébredés lesz, ha a rózsa­színű felhők közötti cso­dálatos repülés után egy napon ismét vissza kell térnünk a földre. Pedig ez a nap elháríthatatlanul el fog jönni”. A nyugatnémet gazdasági szakemberek pesszimizmusát alapvető tények igazolj ák. A nyu­gatnémet gazdasági hely­zetre pillanatnyilag az jel­lemző, hogy a konjunktúra egyenlőtlenné vált. Néhány iparágban még tart, má­sutt azonban már pangás mutatkozik. Eddig csak a szénbányászat küzdött sú­lyos gondokkal, néhány hónapja azonban már az acél és textilipar stabilitá­sa is megingott Egyes nyugatnémet köz­gazdászok úgy vélik, hogy a beruházások megszorítá­sával eredményt érnének el. Bizonyos fokú és kor­látok között tartható mun­kanélküliséget akarnak lét­rehozni elsősorban azért, hogy csökkenthessék a bérszínvonalat. — Vannak azonban olyanok is, akik meglátták e politika ve­szélyességét. Főleg azzal érveltek, hogy mindez bi­zalmatlanságot okozhatna külföldön, a hitelezők meg­vonnák a rövidlejáratú hi­teleket; így egy sereg vál­lalat fizetésképtelenné vál­na. Más szóval, a korlá­tozott munkanélküliség el­mélete fából vaskarika. Az alapprobléma ugyanis az; az állami kiadások közel egyharmadát fegyverkezés­re fordítják! H 3SOMLÓ jelenségek tapasztalhatók más nyuga­ti országokban is: így pél­dául a gazdasági szaklapok bőven tárgyalják az ame­rikai gazdasági élet prob­lémáit. A londoni Obser­ver washingtoni tudósítója feltette a kérdést: „Szét­pattan-e az amerikai szap­panbuborék?” Az Egyesült Államok gazdaságában fő­leg a bizonytalanságot hangsúlyozzák a szakem­berek. Ennek elsősorban az az oka, hogy senki sem tudja, a belátható jövőben milyenek lesznek a kato­nai erősítés arányai Viet­namban. „Különleges viet­nami költségek” címén úgyszólván minden hónap­ban új dollár-milliárdokat irányoznak elő. • Ez a vonalvezetés 1966 első felében még háborús típusú fellendülést hozott: ugyanakkor jelentősen sza­porította az inflációs jelen­ségeket. A téma immár hónapok óta Angliát is foglalkoztat­ja. Zajlik a font-csata Lon­donban, amit az utóbbi he­tekben miniszter-lemon­dások, kormány-átalakítá­sok tarkítottak. A minisz­terelnököt a parlamentben sarlatánnak bélyegezték, a munkáspárt konferenciáján pedig csak vereségnek be­illő nehézségek után tu­dott nagynehezen Wilson talpon maradni. Az angol fővárosban már megjelen­tek a munkás elbocsátá­sok „első fecskéi”, s a szakértők szerint hamaro­san csaknem félmillióan kerülnek az utcára. Az an­gol problémák alapvető oka az ország külföldi ka­tonai kiadásai, a nagyha­talmi és „birodalmi” presz­tízs-politika költségei okoz­zák a font válságát, s a kormány takarékoskodási intézkedései ezt a front­szakaszt alig érintik. A nyugati gazdasági kér­dések egy jelentős területe még az arany-probléma. A gyökerek messzire nyúlnak: a második világháború be­fejező szakaszában pénzügyi konferenciát tartottak Bret­ton Woodsban. A határoza­tok lényege az volt, hogy a tőkés országok jegybank­jai csak részben aranyban, részben viszont „teljesjogú” dollárban és fontban tarta­lékolták készleteiket Az amerikai hegemóniának kö­szönhetően a dollárt túlzot­tan felértékelték az arany­hoz mérten, s ezért egyre könnyebben törhet be a nyugat-európai piacokra. Az elvi megállapításokat elsősorban francia részről a közelmúltban konkrét lé­pések követték. Az ameri­kai pénzügyminisztérium megállapította: Franciaor­szág másfél év éta aranyat vásárol az Egyesült Álla­mokban. Párizs látványos gesztusképpen a dollárért vett aranyat hajóra rakatta és Párizsba szállíttatta. A lényeg tehát az, hogy az aranycsatában is kiélező­dött Franciaország és az Egyesült Államok viszonya, Washington aranyvesztesé­ge 1965 óta felerészben a francia bank arany vásárlá­sára vezethető vissza. n FENTIEKBŐL kitűnik, hogy éppen a nyugati ha­talmak gazdasági helyzeté­ben sok a bizonytalan té­nyező és az ellentmondás. Különösen figyelemre méltó jelenség a dollár-politika bírálata francia és más részről, ami még néhány évvel ezelőtt elképzelhetet­len lett volna. Elhangzanak kritikai hangok Washing­ton monopolisztikus vonal- vezetése elleni bonni és londoni berkekből is, ami azzal is magyarázható, hogy az említett országokban so­kasodnak a problémák. A kibontakozás nem látszik könnyűnek, mert az aka­dályok lebontását éppen az a hideg és forróháborús politika gátolja, amely a nehézségek szülőanyja volt Sümegi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom