Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-25 / 252. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!' SZOLHOK MEGYH 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A XVn. évfolyam, 252. szám. AfQ §Q fillér 1966. október 25., kedd. Toto hónappal ez­előtt beszélgettem a szol­noki húsipari vállalat munkásaival, akik éppen akkoriban állították ösz- sze kongresszusi verseny- vállalásaikat, határozták el, hogj; jobb munka- szervezéssel, több oda­adással dolgoznak a jö­vőben. Tudatában voltak annak, hogy a hatéko­nyabb munka révén ja­vulni fog a lakosság el­látása, növekedik az ex­port: mindennek eredmé­nye pedig a közösség bol­dogulását segíti elő. A szocialista munka­verseny lényegét nagyon is jól értették, magukévá tették. Az egyik kommu­nista munkás ezt mond­ta: „A mi pártunk azon fáradozik, hogy az em­berek évről évre jobban éljenek, hogy növekedjen az életszínvonal. Vajon mivel fejezhetnék ki job­ban dolgozó társaim e politikával való egyetér­tésüket, ha nem azzal, hogy erejüket összeszed­ve, tudásukat, akaratu­kat egyesítve igyekeznek minél több értéket létre­hozni a közös javára.” Nem véletlen, hogy a • kommunisták ismerték fel először, ha pártjuk kongresszusának tisztele­tére többet vállalnak ma­gukra a munkából, ezzel a párt politikáját nép­szerűsítik, szolgálják. Példamutatásuk tettekre sarkalló volt, agitációs tevékenységük nyomán mind többen és többen vállaltak velük e nemes versenyben közösséget. Ezért, amikor a kong­resszusi verseny sikereit számbavesszük, fel kell i ismernünk azt is, hogy a gazdasági eredmények­ben koncentráltan tükrö­ződnek a politikai munka értékei is. A párt kilen­cedik kongresszusa tisz­teletére indított verseny nem egyszerűen csak ver­seny a nemzeti jövede­lem növekedési ütemé­nek meggyorsítása érde­kében, hanem politikai akció is. Mi orré az alapvető nem kis büszkeséggel mondhatjuk ki tehát: hogy a kongresszusi mun­kaverseny politikai de­monstráció. Mindazoknak, akiknek a szocialista verseny meg­szervezése volt és marad a feladatuk, okulniok kell az idei tapasztalatokból. Mindenekelőtt azt a kö­vetkeztetést kell levonni­uk, hogy a szocialista munkaversenynek folya­matos politikai akciónak kell maradni a jövőben is. Ennek szükségessé­gét látszik igazolni mind­az, ami az elmúlt hóna­pokban történt. Époen a kongresszusi verseny szolgáltat ahhoz tényeket, hogy elmond­hassuk, beérőben van az a politikai munka, ame­lyet a párt 1964 decembe­ri határozatainak meg­valósítása érdekében foly­tatunk. A Központi Bi­zottság egyebek között éppen a káros mennyisé­gi szemlélet felszámolá­sát sürgette, s a gazda­ságossági tényezők elő­térbe helyezésére ösztön­zött. Számos példát sorolha­tunk fel arra, hogy a kongresszusi versen yvál- lalások tartalmazzák ezt a célkitűzést. A Tisza- menti Vegyiművek dolgo­zói a kongresszus tiszte­letére összesen 29 millió forint értékű termelés- növekedést terveztek meg felajánlásaikban: s ez tízmillió forint többlet- nyereség elérésének cél­ját is jelentette. Csak­hogy ezúttal a követke­zőképpen gondolkodtak: vállaljuk, tízmillióval nö­veljük a vállalat terve­zett nyereségét. Ezt pedig akkor tudjuk megvalósí­tani, ha ennyi és ennyi műtrágyával és kénsav­val többet terrnelünk. Hogyan? Ügy, hogy a ter­melékenységet jelentősen fokozzuk. Ez a gondolko­dásmód tökéletesen meg­egyezik azzal, amit a Központi Bizottság az említett határozatában szorgalmazott. A politikai siker tehát nyilvánvaló. „Nyugdíjas” mozdonyok fagyőrségen (Tudósítónktól) Évekkel ezelőtt a tél be­álltával az építőmunkások­ra dologtalanság köszön­tött, kevés kivétellel fagy- szabadságra küldték őket. Ez ma már a múlté. Az építőipari vállalatok terv­szerűen igyekeznek megte­remteni a téli munka fel­tételeit. Törekvésük évről évre sikeresnek, gazdasá­gosnak bizonyul. Az ÉM. Szolnok megyei ÁÜami Építőipari Vállalat­nál már megkezdődtek az idei téliesítés előkészületei. A fagyos, havas négy hó­napra közel 100 millió fo­rint értékű termelést ter­veztek, ami 6 százalékkal több, mint amennyit az el­múlt évben kedvező időjárásban teljesí­tettek. Harmincöt munkahelyen 150 ezer légköbméter, az­az 18 negyvennégy lakásos épületnek megfelelő tér temperálásával, fűtésével biztosítják, hogy a vállalat dolgozói szinte teljes lét­számban folyamatosan fog­lalkoztatva legyenek télen is. Harminc építkezést íre­dig előkészítettek arra, hogy azokon mínusz 5 Celsius fok feletti hőmérséklet ece­tén melegített anyaggal dolgozhassanak. A gazdaságos és koncen­trált munkavégzés érdeké­ben bázis építkezéseket alakítanak ki, amelyeken nagyobb termelői létszám kedvező körülmények kö­zött dolgozhat: így Szolno­kon a MÁV-kórháznal üzemszerű fűtéssel, a kar­cagi kórháznál a termálkút melegvizének felhasználá­sával temperálják az egész épületet. Ugyancsak sokan dolgoz­nak majd télen Szolno­kon a 10 emeletes torony­ház belső munkáin, a Fiu­mei úti iskolában, a mező­túri kollégiumban és Mező- héken a 40 ezer férőhelyes tojótelep építkezésén; A vállalat rendelkezésére álló 60 úgynevezett téliosí­tési gép óránkénti teljesít­ménye 3 millió kilogramm kalória. Az építtetők a meglévő berendezésekkel további 1.5 millió kilo­gramm kalória/óra fötőér- tékű gőzzel segítik a mun­kát a szolnoki cukorgyár­ban, a bútorgyárban és a járműjavítóban. Ma már nemcsak a dob­kályha és a kokszkosár ki­zárólagos tüzelőberendezés. Központosán elhelye­zett koksztüzelésű, valamint hordozható olajtüzelésű hőlcgfű- vókat is alkalmaznak az idén, az épüeltek belsejének fű-’ tésére. A beton és habarcs­adalék anyagait pedig két nagyteljesítményű gyors­gőzfejlesztő, két gőzkazán és három „nyugdíjas” gőz­mozdony kazánja melegíti, gőzöli majd. A téliesítéshez a válla­latnak nagymennyiségű tü­zelőanyagot kell vásárol­nia. Közel 250 vagon szén­re, és több vagon olajra van szükség. Ezenkívül az épületek lezárására 8 hold- nyi felület befedésére eie- r 'gendő nádpalló és fólia kell. Mindezek már a rak­tárakba kerültek. A dolgozók ellátása a té- liesítési terv fontos fejeze­te, egyik alapja. Kétezer vattakabát, ezer pár gumicsizma, 500 esőkabát, egy mázsa teafű és tíz tonna cukor szerepel a „szociális” listán. A téliesítés terve és az anyagi felkészülés szorosan a vállalat jelenlegi munká­jára épül, melynek ered­ményességét a kongresszu­si munkaverseny jelentő­sen fokozta. A versenyben elsősorban arra tettek vál­lalást a dolgozók, hogy a kijelölt munkahelyeken el­érik azt a készültségi fo­kot, mely biztosítja, hogy ezekben az épületekben a zord időszakban is zavar­talanul termelhessenek. S. T. 0 Melegített, gőziitt anyag § Tíz tonna cukor, egy mázsa teafii Felkészült az állami építőipari vállalat a téli munkára NAPONTA 230—240 VAGON CUKORRÉPÁT DOL­GOZ PEL A SZOLNOKI CUKORGYÁR. KÖRÜLBE­LÜL 200 VAGONBÓL KÉPES KIÜRÍTENI — EGV EMBER IRÁNYÍTÁSÁVAL — A NYERSANYAGOT A KÉPEN LÄTHATÖ ViZÄGYÜ AZ IDEI RÉPA CUKORTARTALMA 16—17 SZÁZA­LÉKOS. A GYÄR EGY NAPI CUKORTERMELÉSE 30—40 VAGON KÖZEPES MINŐSÉGŰ FEHÉRÍTETT KRISTÁLYCUKOR Száz holdanként 80—85 mázsa hús Árutermelés a kunszentmártoni járásban Lengyel esi Szolnokon bizonyíték? Az, hogy a megye dolgozói az eredeti verseny célkitűzéseiken túl is vállaltak magukra kötelezettséget, s erre éppen a párt kongresszu­sa ösztönözte őket. Itt nem egyszerűen csak ar­ról van szó, hogy a mun­kások és műszakiak, me­zőgazdasági dolgozók csupán a kommunisták politikájával való egyet­értésüket óhajtották kife­jezésre juttatni. Hanem arról Is, hogy ezt a poli­tikát a magukénak vall­ják. Hiszen, ha csak azt mondhatnánk el, hogy itt-ott a megyében, né­hány üzemben azt ta­pasztalni, a pártonkívü- liek a kommunistákkal vállvetve küzdenek meg a munkasikerekért, már az. is lelkesítő lenne. De Itt a megyében tíz és tíz­ezrek, az országban mil­liók közösségvállalásáról beszélhetünk Jogged és Mi tekinthető politikai sikernek, ha az nem, hogy a kongresszusi mun­kaversenyben Szolnok megyében 22 ezer mező- gazdasági dolgozó tett munkavállalásokat, nyolc­ezer parasztasszony, lány a férfiakkal vállvetve küzd a közös célokért. A politikai munka eredmé­nyeként könyvelhetjük el azt is, hogy a kongresz- szusi verseny során egy- re-másra alakultak meg az új szocialista címért küzdő brigádok. A versenyben szü­lető gazdasági s egyben politikai eredmények, munkasikerek elsősorban azokat dicsérik, akik megdolgoztak értük. Bi­zonyítják, hogy a szocia­lista verseny, ha párosul a politikai akcióval: ak­kor növeli a párt tömeg­befolyását, népszerűsíti és tudatosítja politikáját. Fábián Péter Az új tervezési rendszer jótékony hatással volt a termelésre. A termelőszö­vetkezeti vezetők helyesen hozták összhangba üzemük adottságait a népgazdaság igényeivel. A tervezett mennyiségek a legfonto­sabb cikkféleségekből fe­dezték az előirányzatokat. A felvásárlás azonban nem egyenletes. Az év elején és végén hízottsertésből gon­dot okoz az áru elhelyezé­se, ugyanakkor a második és harmadik negyedévben kevés sertést értékesítenek. A járás tsz-ei éves szinten 20 466 hízottsertés értéke­sítését tervezték, de ebbő) a második és harmadik ne­gyedévben a tervezett mennyiségnek csak 38 szá­zalékát adták el. Hasonló a helyzet a vágómarhá­nál is. Mi okozza e torz képet? Elsősorban az alapanyag, illetve az abraktakarmánu hiánya. A tenyésztési fel­adatokat nem mindig han­golják össze az áruértéke- sítési feladatokkal. Vannak olyan közös gazdaságaink — cibakházi Vörös Csillag Tsz, cserkeszöllői Magyar— Román Barátság Tsz —, ahol már megoldották e problémát. Hasonlóan jók az eredmények a kungyalui Zöldmező és a nagyrévi Bé­ke és Barátság Tsz-ekben is A háztáji gazdaságokból éves szinten 7000—7500 hí­zottsertést várunk. Erre biztosíték az, hogy eddig 7200-ra kötöttek szerződést. Célul tűztük, hogy a járás­ban minden 100 katasztrá- lis hold szántó után 80— 85 mázsa húst adjunk a népgazdaságnak. Ezt az el­képzelést megerősítette a Hazafias Népfront bizottság járási elnökségének a kez­deményezése is, hogy min­den háztáji gazdaság leg­alább egy hízottsertést és 30 kiló baromfit adjon a-, közellátásnak. Az állatforgalmi vállalat 180 vagon abrakkal segítet­te azokat a rászoruló közös gazdaságokat, melyekben jól hasznosítják a takar­mányt. Az idén megfelelően megalapoztuk a jövő évi áruhús termelését. A tsz-eic a jövő évben 20 ezer sertés meghizlalását vállalják sa­ját alapanyagból, melynek jelentős részét már le is szerződték a vállalattal Biztató a szarvasmarha hiz­lalás helyzete is. K. Varga József járási felv. csop,-vezető A Ságvári Endre Me­gyei Művelődési Ház ren­dezésében lebonyolított. Az értelemig és tovább című sorozat első rendezvénye­ként lengyel-estet tartottak tegnap este Szolnokon. A műsorban több neves fő­városi művész mellett fel­lépett a megyei művelődé­si ház kamarakórusa és a Tisza Táncegyüttes. A Ságvári művelődési ház földszintjén ez alka­lommal „Lengyel városok és tájak” címmel fotókiál­lítást rendeztek. A lengyel irodalom terméseit ugyan­ott sikerre számottartó ki­állításon mutatják be. Az ünnepi műsor második fe­lében a Hamu és gyémánt című film bemutatásár került ser Politikai siker is

Next

/
Oldalképek
Tartalom