Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-21 / 249. szám

l m, október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ék mai magyar képző­ül művészet egyik leg- ™ * tanulságosabb mű­helye a Szolnoki Művész­telep. Tudvalevő, hogy az elmúlt tíz-tizenöt eszten­dőben számottevő kulturá­lis központok alakultak ki vidéken is, Budapest mel­lett a kisebb magyar vá­rosok is szót kértek szelle­mi életünk perdöntő vitái­ban, s számos olyan műal­kotás született falaik kö­zött, amely művek korunk művelődéstörténetére igen jellemzőek, aktuális eszté­tikai problémáira helyes választ adnak. Ebben a folyamatban a Szolnoki Művésztelep hang­súlyozottan jelentős szere­pet tölt be. A hódmezővá­sárhelyiek és a miskolciak mellett — kétségtelenül — ma a szolnoki képzőművé­szek képviselik legmeggyő­zőbben a kulturális decent­ralizálás szükségességét, a vidéken élő tehetségek iga­zát, a fővároson kívül je­lentkező művészi törekvé­sek életképességét. Mosta­nában már az is elmondha­tó, hogy az ország képző- művészetének összképében Budapest és vidék között minőségi különbség nincs, ha a minőséget a tartalom és forma egységében vizs­gáljuk, s a mű értékét ar- tisztikusan előadott esz­mei-emberi jelentésével mérjük. A képzőművészeti termés — földrajzi hova- tartozóságtól függetlenül — rendkívül differenciált, egyéni hajlamokat, cso­portos irányzatokat tük­röz; a szocialista ten­denciák mellett burzsoá csököttségek is megtalálha­tók benne. Ami jó, ami progresszív jelen művésze­tünkben, az nincs helyhez kötve, hiszen a műalkotá­sok forradalmisága, huma­nista következetessége — a nélkülözhetetlen megjelení­tő képesség mellett — fő­ként a művész ideológiai elkötelezettségétől függ. Korunk nagy társadalmi feladatait átérezni falun és városban egyaránt művelt­ség, öntudat, emberi érzé­kenység kérdése, a valóság megváltoztatásával járó in­tellektuális kötelességeknek pedig a nép érdekei iránt A Szolnoki Művésztelep kiállítása a Nemzeti Galériában tanúsított hűséggel lehet eleget tenni. A Szolnoki Művésztelep budapesti kiállításának nagy sikere azt bizonyítja, hogy a tárlatlátogatók, a műbarátok szívesen méltá­nyolják kortársaink művei­nek emberségét, azt, ha a képeknek, szobroknak kö­zük van a környezetükhöz, a festők, grafikusok, szob­rászok kifejeznek valamit a couleur locale-ból, jól rea­gálnak egy táj és lakói jel­legzetességeire. életmegnyil­vánulásaira. Akik rosszul értelmezik a modernséget, azok mindezt anakroniszti­kusnak, avultnak minősí­tik, úgy vélik, hogy csak a követhetetlen elvonatkoz­tatás számít intelligens te­vékenységnek. Holott a művészet soha nem mond­hat le a valóság érzékle­tes megismerésének izgal­mas funkciójáról, arról, hogy — képek, szobrok ese­tében — a természeti, tár­sadalmi jelenségek lényege látható legyen, a közönség e lényegről félreérthetetlen, ' hiteles, meggyőző képzetek­ben részesüljön. A Magyar Nemzeti Ga­lériában bemutatott szolno­ki anyag ilyen valóságmeg­ismerő művészeti tevékeny­ségről hoz hírt, azt tanúsít­ja, hogy a Művésztelep la­kói ngm szakadtak el a mindennapi élettől, szemé­lyes közük van városuk szociális és kulturális prob­lémáihoz; tágabb értelem­ben a jászság-kunság szó­szólói lettek, s éppen ezért képesek a magyar képző­művészet korszerű felada­tairól általános érvénnyel nyilatkozni. Mert végül is a kultúra szellemiségének nemzeti sajátságai nélkül egy ország művészete az egyetemesség rangjára aligha számíthat. A jó művészek, a lelkiismeretes alkotótehetségek munkássá­ga kisebb-nagyobb közössé­gek együttes létkérdéseire válaszol, ám e létkérdéseit világszerte érdeklődésre tarthatnak számot, még ak­kor is — talán éppen ak­kor — ha a válasz helyi konkrétumokat foglal ma­gába, a globális következte­tések táji, regionális, nem­zeti indokokból indulnak ki, s így a sarkigazságokrő! kiderül, hogy mindenütt — nemcsak Párizsban, de a Tisza partján is — igazo­lást nyernek. Az elmúlt fél évszázad műtörténeti fejlő­dése világossá tette, hogy nines provinciálisabb, mint a kozmopolita egyen­ruha, mert a monopolista műkereskedelem által dik­tált moderneskedő divat rendkívül fonák helyzetbe kerül az élet, a valóság té­nyei mellett. Nincs szánal­masabb, mint szocializmust építő társadalomban a burzsoá dekadencia termé­keit utánozni, a nagy ma­gyar Alföldön az amerikai ültetvényesek, olajmágná­sok unatkozó csemetéinek anarchista kedvtelései előtt hódolni. Nincs terméketle­nebb erőfeszítés, mint tő­lünk idegen történelmi, tár­sadalmi, természeti feltételek mellett létrejövő szellemi áramlatokat, művészi tö­rekvéseket módosítatlanul — saját körülményeinket figyelembe nem véve — át­venni, eltűnt idők kísérte­iéit idézgetni, a több mint ötvenesztendős, avantgárd­nak nevezett polgári öncé- lúság elaggott rekvizítuma- it újításnak minősíteni. A haladó hagyomá­nyok viszont nem öregszenek, mert az emberiség, a szépség szolgálatából nőttek példá­vá, a progresszió teszi kö­vetendővé útmutatásukat. Az efféle tradíciók ható­ereje nem annyira forma­rendjükben rejlik, mint inkább a bennük megnyi­latkozó világnézetben, ab­ban az alkotói módszerben, mellyel megteremtőik a művész hivatásának egyko­ron eleget tettek. Azért te­kinthető a mai Szolnok képzőművészete — a kor­szerű hangvétel kétségtelen jelenléte mellett — hagyo­mányosan realistának, szem­léletében előremutatónak, mert a néppel való szolida­ritás, a kollektív célok tisz­telete motiválja termését. Az elődök legjobbjaihoz ha­sonlóan a kolónia festői, grafikusai, szobrászai most is vállalják korunk legha­ladóbb eszméit, megértik a környék lakosságának ér­zelmeit és gondolatait, érzé­keltetik a világban vég­bemenő forradaími vál­tozásokat, készek arra, hogy működésükkel a dol­gozó magyarság közös ér­dekeit tudatosítsák. A műtörténeti előzmé­nyekhez legszervesebben Chiovini Ferenc festészete kapcsolódik. Az ő életműve se azért, mert már négy év­tizede él a Szolnoki Mű­vésztelepen, s talán külső­ségekben folytatná a ré­gebbi nemzedékek által örökül hagyott stílust. Nem cselekedhet így, mert félre­érthetetlenül •egyéni forma­nyelven fejezi ki magát, nem ismétel senki idősebbet, alaki tekintetben nincsenek felmenő ági rokonai, s azt se ambicionálja, hogy epigonjai legyenek. Az alföldi piktura önálló vál­faját képviseli, azt az ágát, amely közelebb áll a plein-air derűjéhez, mint a tiszántúliak indulatos ex­presszivitásához. Koszta Jó­zsef, Tornyai János, Rud- nay Gyula, Endre Béla, Holló László festményeibe rengeteg drámaiság szo­rult, mintha a végzet viha­ra korbácsolná fel kont­rasztjaikat. Chiovini Fe­renc a szórt fények egyen­letes áradása közben készí­tette el beszámolóját a Ti- sza-vidékről és életformá­járól. Ez a számadás se hallgatott a paraszti sors terheiről, a falusi együtt­élés belső egyenetlenségei­ről, s bízvást állítható, hogy a felszabadulás előtt sok adalékot gyűjtött össze az agrárszegénység tartha­tatlan helyzetéről. Az élet­mű a maga folyamatosságá­ban, imponáló terjedelmé­ben mégis inkább a bizako­dás, a reménység légkörét árasztja, a munka tempójá­ból, a piac elevenségéből meríti az életkedv ihletét. S ebben — talán szándék- talanul is — a századfor­duló neves szolnoki meste­reihez igazodik, Bihari Sán­dorhoz, Edvi Illés Aladár­hoz, Zemplényi Tivadarhoz, Fényes Adolfhoz, Perlmut­ter Izsákhoz, akik — bár nem hunytak szemet a társadalmi bajok felett — az antagonisztikus köz­állapotok mélyén észrevet­ték a megronthatatlan szép­séget, a nép kimeríthetet­len erkölcsi energiáit. * É rthető ezek után, hogy Chiovini Fe­renc az elmúlt években még egyértelműb­ben, még kiegyensúlyozot- tabban szólt a mind lük­tetőbbé váló szolnoki élet­ről, szűkebb hazájának gaz­dagodó hétköznapjairól, kedves ünnepeiről. Baranyó Sándor — akit lassanként már a középnemzedékhez kell sorolni — első pillan­tásra mintha cáfolná Chiovini Ferenc optirmz- musát, képeiben sok a fe­szültség, élményeiről szen­vedélyesen tesz vallomást, a látványt látomássá transz­ponálja. Talán mondani se kell, hogy ha az ország szé­nája rendben van is, s a társadalom szerkezetében már nincs akadálya a nép boldogulásának, attól a fej­lődés belső ellentmondásai még nem szűntek meg, de nem is fognak megszűnni. Baranyó Sándornak tehát objektív okai is lennének arra, hogy ne nézze a dol­gokat szenvtelenül, s indu­latba jöjjön, ha nemes ügy­ben jár el, a jobb jövőért fáradozik. Temperamentu­mos kifakadásai azonban nem kötődnek a napi poli­tika aktualitásaihoz, ha ki is fejeznek valamit a tár­sadalmi közérzetből, egy­fajta közösségi hangulat­ból. Témái nem mutatósak, festményei nem ábrázolnak zászlók alatt vonuló tünte­tőket; a szélben hánykoló­dó napraforgók, az izzó fekete körvonalakba zárt havas háztetők, a lassú mozgású falusi figurák mégis közérdekűnek minő­sülnek, s mint egy lírikus lelkületű festő ditirambu- sai, izgalmas észrevételei fi­gyelmeztetnek a valóság és a művészet megrendítő ösz- szetartozására, arra, hogy mi mindent talál az ember rejtélyesnek, csodásnak, tü­neményesnek, elámítónak, ha kedélyállapotát fékezhe- tetlen emóciók hozzák mozgásba. Pogány Ö. Gábor (Folyt, következik.) SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VASIPARI VÁLLALATA szászbereki gyáregységéhez segédmunkásokat vesz heti 42 órás munkaidővel Kereseti lehetőség: 1500—2200 Ft-ig. Jelentkezés a vállalat szászbereki gyáregységénél. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat november l-től 1967 február 28-ig Állami Gazdaság Gépállo­más és Tsz-ektől második műszakból felszabadult traktorosokat és gépészeket motorjavítás céljából felvesz. Jelentkezni a munkaügyi osztályon 7—12 óráig Szolnok, Vöröshadsereg út 33, Ipari nagyvállalat két fő raktárvezetőt alkalmaz szolnoki székhellyel. Az állás betöltésé­re azok jelentkezhetnek, kik nagy gyakorlattal, megfelelő képesítéssel és széleskörű raktározási és anyagismerettel rendelkeznek. Csak részletes írásbeli jelentkezést foga­dunk el, melyet „Raktár” jeligére a szol­noki hirdetőbe kell leadni. APRÓHIRDETÉSEK ALLASJ ÉM. Betonelemgyár- tó Vállalat Szent­endre, Dózsa György u. 34.) azonnali be­lépésre felvesz por­tási munkakörbe egy személyt. Taná­csi igazolás szüksé­ges. Felvétel szemé­lyes Jelentkezés ese­tén. Munkásszálló van. Nyugdíjasokat nem alkalmazunk. AZONNALI belépés­re mozaikla pgyártó munkakörbe 18 élet­évüket betöltött női dolgozókat felvesz a Szentendrei Beton- árugyár. — Tanácsi Igazolás szükséges. Munkásszálló és üze­mi étkezés van. Je­lentkezni lehet az üzemgazdasági osz­tályon Szentendre, Dózsa György u. 34. Ugyanitt, a munkás- szálláson takarítónőt Is felveszünk. Az ÜTTÖRÖHAZ — nyugdíjas dolgozót fűtőnek azonnali be­lépéssel felvesz. Je­lentkezés: Szolnok, Kossuth Lajos u. 4. ELHELYEZKEDNÉK Szolnokon a belvá­rosban 17 óra után másodállás, — vagy mellékfoglalkozásként (gépírás, takarítás vagy kisegítő mun­kára) „Szorgalmas” jeligére a kiadóba. ADAS-VETEI KITŰNŐ termelői bor kapható. Mező­túr, Újváros II. úl 12 szám alatt. Hét­főn, szerdán, pénte­ken 15.30—18-lg. Kétszemélyes gyer­mek rekamié asztal­lal, székkel kombi­nálva eladó. Szol- nok. Bercsényi út 6. GÉPJÁRMŰ AZ ÖRMÉNYESI Üj Élet Tsz FM tárcán belül keres megvé­telre Moszkvics sze­mélygépkocsit. Tele­fon : örményes 8. 500-as Trabant jó állapotban eladó. — Szendrényl laboráns Üjszász, — Szanató­rium. FELÚJÍTOTT álla­potban lévő Trabant Limousine gépkocsi eladó. Oláh Mátyás Alattyán, Déryné u. 48. szám. INGATLAN HAROMSZOBA össz­komfortos plusz az udvarban — szoba konyhás családi ház 360 négyszögöl por­tával az egfész be­költözhetően olcsón eladó. Szolnok, Kas­sai út 18. S A G V A R I körúti földszintes egy szo­ba konyhás lakáso­mat elcserélném ha­sonló emeletiért. Cím a kiadóban. EGY szoba konyhá9 mellékhelyiséges ház 120 n-öl telekkel be­költözhetően eladó. Szolnok, Liget u. 40. OTP-s két szoba ösz- komfortos, kertes — családi házamat el­adnám vagy szövet­kezeti lakásért el­cserélném, megegye­zéssel. Érdeklődni: Szolnok, Bem u. 29. EGYÉB ÉRTESÍTJÜK a la­kosságot és a közü- leteket, hogy Rákó- czifalva, Vöröshad­sereg út 16 szám alatt elektromos mű­szerészi részlegün­ket október 30-án beindítjuk, valamint mindenféle háztar­tási gépeket és elek­tromos motorok ja­vítását és tekercse­lését vállaljunk. Te­lefon : Rákóczifalva 4. Központ: Vegyes­ipari Ktsz Tiszaföld- vár, Kossuth u. 107. Telefon: 34. A TISZAFÖLDVARI Vegyesipari Ktsz fel­hívja a gépkocsi tu­lajdonosok figyel­mét, hogy gépkocsi szervizét október 20- án beindítja. Tlsza- földvár, Kossuth út 107 szám alatt. Tele­fon : 34. BAZASSAG 44 ÉVES nőtlen dip­lomás férfi megis­merkedne házasság céljából 36 évesig csinos, fekete, bar­na, középtermetű, zenekedvelő, rk., nem dohányzó, lehetőleg pedagógus lánnyal. Részletes teljes című válaszokat „Lakás megoldható” jeligé­re a szolnoki hirde­tőbe. Hirdessen a Néplapban! Fejő gulyást vesz fel a Héki Állami Gazdaság alcsiszi- geti üzemegysége azonnali belépéssel. Üze­mi konyha, szállás biztosítva, Jelentkezni lehet a Héki Állami Gazdaság Szolnok alcsiszigeti üzemegységében. A SZOLNOKI RUHÁZATI VÁLLALAT Magyar a. 6. alatti egyenruha szabóságból a NŐI RENDELT szabóság a SAGvAri KRT F/l sz. alá, a piactérrel szembe KÖLTÖZÖTT! Várjuk kedves megrendelőinket! is:::::::::: A GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK felvételre keres viilüMíf és autogén hegesztőket, valamint lemez- és vasszerkezeti lakatosokat. Folyamatos munkaviszonnyal rendelkezők — azonnal munkaruhát kapnak. Jelentkezni: Munkaügyi Osztályon, Szolnok, Kö­rösi út 34/C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom