Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
l m, október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ék mai magyar képzőül művészet egyik leg- ™ * tanulságosabb műhelye a Szolnoki Művésztelep. Tudvalevő, hogy az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben számottevő kulturális központok alakultak ki vidéken is, Budapest mellett a kisebb magyar városok is szót kértek szellemi életünk perdöntő vitáiban, s számos olyan műalkotás született falaik között, amely művek korunk művelődéstörténetére igen jellemzőek, aktuális esztétikai problémáira helyes választ adnak. Ebben a folyamatban a Szolnoki Művésztelep hangsúlyozottan jelentős szerepet tölt be. A hódmezővásárhelyiek és a miskolciak mellett — kétségtelenül — ma a szolnoki képzőművészek képviselik legmeggyőzőbben a kulturális decentralizálás szükségességét, a vidéken élő tehetségek igazát, a fővároson kívül jelentkező művészi törekvések életképességét. Mostanában már az is elmondható, hogy az ország képző- művészetének összképében Budapest és vidék között minőségi különbség nincs, ha a minőséget a tartalom és forma egységében vizsgáljuk, s a mű értékét ar- tisztikusan előadott eszmei-emberi jelentésével mérjük. A képzőművészeti termés — földrajzi hova- tartozóságtól függetlenül — rendkívül differenciált, egyéni hajlamokat, csoportos irányzatokat tükröz; a szocialista tendenciák mellett burzsoá csököttségek is megtalálhatók benne. Ami jó, ami progresszív jelen művészetünkben, az nincs helyhez kötve, hiszen a műalkotások forradalmisága, humanista következetessége — a nélkülözhetetlen megjelenítő képesség mellett — főként a művész ideológiai elkötelezettségétől függ. Korunk nagy társadalmi feladatait átérezni falun és városban egyaránt műveltség, öntudat, emberi érzékenység kérdése, a valóság megváltoztatásával járó intellektuális kötelességeknek pedig a nép érdekei iránt A Szolnoki Művésztelep kiállítása a Nemzeti Galériában tanúsított hűséggel lehet eleget tenni. A Szolnoki Művésztelep budapesti kiállításának nagy sikere azt bizonyítja, hogy a tárlatlátogatók, a műbarátok szívesen méltányolják kortársaink műveinek emberségét, azt, ha a képeknek, szobroknak közük van a környezetükhöz, a festők, grafikusok, szobrászok kifejeznek valamit a couleur locale-ból, jól reagálnak egy táj és lakói jellegzetességeire. életmegnyilvánulásaira. Akik rosszul értelmezik a modernséget, azok mindezt anakronisztikusnak, avultnak minősítik, úgy vélik, hogy csak a követhetetlen elvonatkoztatás számít intelligens tevékenységnek. Holott a művészet soha nem mondhat le a valóság érzékletes megismerésének izgalmas funkciójáról, arról, hogy — képek, szobrok esetében — a természeti, társadalmi jelenségek lényege látható legyen, a közönség e lényegről félreérthetetlen, ' hiteles, meggyőző képzetekben részesüljön. A Magyar Nemzeti Galériában bemutatott szolnoki anyag ilyen valóságmegismerő művészeti tevékenységről hoz hírt, azt tanúsítja, hogy a Művésztelep lakói ngm szakadtak el a mindennapi élettől, személyes közük van városuk szociális és kulturális problémáihoz; tágabb értelemben a jászság-kunság szószólói lettek, s éppen ezért képesek a magyar képzőművészet korszerű feladatairól általános érvénnyel nyilatkozni. Mert végül is a kultúra szellemiségének nemzeti sajátságai nélkül egy ország művészete az egyetemesség rangjára aligha számíthat. A jó művészek, a lelkiismeretes alkotótehetségek munkássága kisebb-nagyobb közösségek együttes létkérdéseire válaszol, ám e létkérdéseit világszerte érdeklődésre tarthatnak számot, még akkor is — talán éppen akkor — ha a válasz helyi konkrétumokat foglal magába, a globális következtetések táji, regionális, nemzeti indokokból indulnak ki, s így a sarkigazságokrő! kiderül, hogy mindenütt — nemcsak Párizsban, de a Tisza partján is — igazolást nyernek. Az elmúlt fél évszázad műtörténeti fejlődése világossá tette, hogy nines provinciálisabb, mint a kozmopolita egyenruha, mert a monopolista műkereskedelem által diktált moderneskedő divat rendkívül fonák helyzetbe kerül az élet, a valóság tényei mellett. Nincs szánalmasabb, mint szocializmust építő társadalomban a burzsoá dekadencia termékeit utánozni, a nagy magyar Alföldön az amerikai ültetvényesek, olajmágnások unatkozó csemetéinek anarchista kedvtelései előtt hódolni. Nincs terméketlenebb erőfeszítés, mint tőlünk idegen történelmi, társadalmi, természeti feltételek mellett létrejövő szellemi áramlatokat, művészi törekvéseket módosítatlanul — saját körülményeinket figyelembe nem véve — átvenni, eltűnt idők kísérteiéit idézgetni, a több mint ötvenesztendős, avantgárdnak nevezett polgári öncé- lúság elaggott rekvizítuma- it újításnak minősíteni. A haladó hagyományok viszont nem öregszenek, mert az emberiség, a szépség szolgálatából nőttek példává, a progresszió teszi követendővé útmutatásukat. Az efféle tradíciók hatóereje nem annyira formarendjükben rejlik, mint inkább a bennük megnyilatkozó világnézetben, abban az alkotói módszerben, mellyel megteremtőik a művész hivatásának egykoron eleget tettek. Azért tekinthető a mai Szolnok képzőművészete — a korszerű hangvétel kétségtelen jelenléte mellett — hagyományosan realistának, szemléletében előremutatónak, mert a néppel való szolidaritás, a kollektív célok tisztelete motiválja termését. Az elődök legjobbjaihoz hasonlóan a kolónia festői, grafikusai, szobrászai most is vállalják korunk leghaladóbb eszméit, megértik a környék lakosságának érzelmeit és gondolatait, érzékeltetik a világban végbemenő forradaími változásokat, készek arra, hogy működésükkel a dolgozó magyarság közös érdekeit tudatosítsák. A műtörténeti előzményekhez legszervesebben Chiovini Ferenc festészete kapcsolódik. Az ő életműve se azért, mert már négy évtizede él a Szolnoki Művésztelepen, s talán külsőségekben folytatná a régebbi nemzedékek által örökül hagyott stílust. Nem cselekedhet így, mert félreérthetetlenül •egyéni formanyelven fejezi ki magát, nem ismétel senki idősebbet, alaki tekintetben nincsenek felmenő ági rokonai, s azt se ambicionálja, hogy epigonjai legyenek. Az alföldi piktura önálló válfaját képviseli, azt az ágát, amely közelebb áll a plein-air derűjéhez, mint a tiszántúliak indulatos expresszivitásához. Koszta József, Tornyai János, Rud- nay Gyula, Endre Béla, Holló László festményeibe rengeteg drámaiság szorult, mintha a végzet vihara korbácsolná fel kontrasztjaikat. Chiovini Ferenc a szórt fények egyenletes áradása közben készítette el beszámolóját a Ti- sza-vidékről és életformájáról. Ez a számadás se hallgatott a paraszti sors terheiről, a falusi együttélés belső egyenetlenségeiről, s bízvást állítható, hogy a felszabadulás előtt sok adalékot gyűjtött össze az agrárszegénység tarthatatlan helyzetéről. Az életmű a maga folyamatosságában, imponáló terjedelmében mégis inkább a bizakodás, a reménység légkörét árasztja, a munka tempójából, a piac elevenségéből meríti az életkedv ihletét. S ebben — talán szándék- talanul is — a századforduló neves szolnoki mestereihez igazodik, Bihari Sándorhoz, Edvi Illés Aladárhoz, Zemplényi Tivadarhoz, Fényes Adolfhoz, Perlmutter Izsákhoz, akik — bár nem hunytak szemet a társadalmi bajok felett — az antagonisztikus közállapotok mélyén észrevették a megronthatatlan szépséget, a nép kimeríthetetlen erkölcsi energiáit. * É rthető ezek után, hogy Chiovini Ferenc az elmúlt években még egyértelműbben, még kiegyensúlyozot- tabban szólt a mind lüktetőbbé váló szolnoki életről, szűkebb hazájának gazdagodó hétköznapjairól, kedves ünnepeiről. Baranyó Sándor — akit lassanként már a középnemzedékhez kell sorolni — első pillantásra mintha cáfolná Chiovini Ferenc optirmz- musát, képeiben sok a feszültség, élményeiről szenvedélyesen tesz vallomást, a látványt látomássá transzponálja. Talán mondani se kell, hogy ha az ország szénája rendben van is, s a társadalom szerkezetében már nincs akadálya a nép boldogulásának, attól a fejlődés belső ellentmondásai még nem szűntek meg, de nem is fognak megszűnni. Baranyó Sándornak tehát objektív okai is lennének arra, hogy ne nézze a dolgokat szenvtelenül, s indulatba jöjjön, ha nemes ügyben jár el, a jobb jövőért fáradozik. Temperamentumos kifakadásai azonban nem kötődnek a napi politika aktualitásaihoz, ha ki is fejeznek valamit a társadalmi közérzetből, egyfajta közösségi hangulatból. Témái nem mutatósak, festményei nem ábrázolnak zászlók alatt vonuló tüntetőket; a szélben hánykolódó napraforgók, az izzó fekete körvonalakba zárt havas háztetők, a lassú mozgású falusi figurák mégis közérdekűnek minősülnek, s mint egy lírikus lelkületű festő ditirambu- sai, izgalmas észrevételei figyelmeztetnek a valóság és a művészet megrendítő ösz- szetartozására, arra, hogy mi mindent talál az ember rejtélyesnek, csodásnak, tüneményesnek, elámítónak, ha kedélyállapotát fékezhe- tetlen emóciók hozzák mozgásba. Pogány Ö. Gábor (Folyt, következik.) SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VASIPARI VÁLLALATA szászbereki gyáregységéhez segédmunkásokat vesz heti 42 órás munkaidővel Kereseti lehetőség: 1500—2200 Ft-ig. Jelentkezés a vállalat szászbereki gyáregységénél. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat november l-től 1967 február 28-ig Állami Gazdaság Gépállomás és Tsz-ektől második műszakból felszabadult traktorosokat és gépészeket motorjavítás céljából felvesz. Jelentkezni a munkaügyi osztályon 7—12 óráig Szolnok, Vöröshadsereg út 33, Ipari nagyvállalat két fő raktárvezetőt alkalmaz szolnoki székhellyel. Az állás betöltésére azok jelentkezhetnek, kik nagy gyakorlattal, megfelelő képesítéssel és széleskörű raktározási és anyagismerettel rendelkeznek. Csak részletes írásbeli jelentkezést fogadunk el, melyet „Raktár” jeligére a szolnoki hirdetőbe kell leadni. APRÓHIRDETÉSEK ALLASJ ÉM. Betonelemgyár- tó Vállalat Szentendre, Dózsa György u. 34.) azonnali belépésre felvesz portási munkakörbe egy személyt. Tanácsi igazolás szükséges. Felvétel személyes Jelentkezés esetén. Munkásszálló van. Nyugdíjasokat nem alkalmazunk. AZONNALI belépésre mozaikla pgyártó munkakörbe 18 életévüket betöltött női dolgozókat felvesz a Szentendrei Beton- árugyár. — Tanácsi Igazolás szükséges. Munkásszálló és üzemi étkezés van. Jelentkezni lehet az üzemgazdasági osztályon Szentendre, Dózsa György u. 34. Ugyanitt, a munkás- szálláson takarítónőt Is felveszünk. Az ÜTTÖRÖHAZ — nyugdíjas dolgozót fűtőnek azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés: Szolnok, Kossuth Lajos u. 4. ELHELYEZKEDNÉK Szolnokon a belvárosban 17 óra után másodállás, — vagy mellékfoglalkozásként (gépírás, takarítás vagy kisegítő munkára) „Szorgalmas” jeligére a kiadóba. ADAS-VETEI KITŰNŐ termelői bor kapható. Mezőtúr, Újváros II. úl 12 szám alatt. Hétfőn, szerdán, pénteken 15.30—18-lg. Kétszemélyes gyermek rekamié asztallal, székkel kombinálva eladó. Szol- nok. Bercsényi út 6. GÉPJÁRMŰ AZ ÖRMÉNYESI Üj Élet Tsz FM tárcán belül keres megvételre Moszkvics személygépkocsit. Telefon : örményes 8. 500-as Trabant jó állapotban eladó. — Szendrényl laboráns Üjszász, — Szanatórium. FELÚJÍTOTT állapotban lévő Trabant Limousine gépkocsi eladó. Oláh Mátyás Alattyán, Déryné u. 48. szám. INGATLAN HAROMSZOBA összkomfortos plusz az udvarban — szoba konyhás családi ház 360 négyszögöl portával az egfész beköltözhetően olcsón eladó. Szolnok, Kassai út 18. S A G V A R I körúti földszintes egy szoba konyhás lakásomat elcserélném hasonló emeletiért. Cím a kiadóban. EGY szoba konyhá9 mellékhelyiséges ház 120 n-öl telekkel beköltözhetően eladó. Szolnok, Liget u. 40. OTP-s két szoba ösz- komfortos, kertes — családi házamat eladnám vagy szövetkezeti lakásért elcserélném, megegyezéssel. Érdeklődni: Szolnok, Bem u. 29. EGYÉB ÉRTESÍTJÜK a lakosságot és a közü- leteket, hogy Rákó- czifalva, Vöröshadsereg út 16 szám alatt elektromos műszerészi részlegünket október 30-án beindítjuk, valamint mindenféle háztartási gépeket és elektromos motorok javítását és tekercselését vállaljunk. Telefon : Rákóczifalva 4. Központ: Vegyesipari Ktsz Tiszaföld- vár, Kossuth u. 107. Telefon: 34. A TISZAFÖLDVARI Vegyesipari Ktsz felhívja a gépkocsi tulajdonosok figyelmét, hogy gépkocsi szervizét október 20- án beindítja. Tlsza- földvár, Kossuth út 107 szám alatt. Telefon : 34. BAZASSAG 44 ÉVES nőtlen diplomás férfi megismerkedne házasság céljából 36 évesig csinos, fekete, barna, középtermetű, zenekedvelő, rk., nem dohányzó, lehetőleg pedagógus lánnyal. Részletes teljes című válaszokat „Lakás megoldható” jeligére a szolnoki hirdetőbe. Hirdessen a Néplapban! Fejő gulyást vesz fel a Héki Állami Gazdaság alcsiszi- geti üzemegysége azonnali belépéssel. Üzemi konyha, szállás biztosítva, Jelentkezni lehet a Héki Állami Gazdaság Szolnok alcsiszigeti üzemegységében. A SZOLNOKI RUHÁZATI VÁLLALAT Magyar a. 6. alatti egyenruha szabóságból a NŐI RENDELT szabóság a SAGvAri KRT F/l sz. alá, a piactérrel szembe KÖLTÖZÖTT! Várjuk kedves megrendelőinket! is:::::::::: A GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK felvételre keres viilüMíf és autogén hegesztőket, valamint lemez- és vasszerkezeti lakatosokat. Folyamatos munkaviszonnyal rendelkezők — azonnal munkaruhát kapnak. Jelentkezni: Munkaügyi Osztályon, Szolnok, Körösi út 34/C.
