Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
SMS. október 19, t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Szüretelő diákok A cserkeszöllői Magyar- Román Barátság Tsz-ben — Kertész Ferenc tanár vezetése és felügyelete mellett — tizenhét lány és tizennégy fiú szüretel Dan- csó Mátyás brigádjának területén. Valamennyien a gyulai kertészeti technikum negyedéves hallgatói. A fiatalok a gyakorlati idejük egy részét töltik a tsz-ben. ahol szívesen és szeretettel fogadták őket. Részükre szállást és étkezést biztosítanak. A fiúk és lányok jól érzik magukat, vidám hangulatban szüretelnek és őszintén sajnálják, hogy a gazdaságban csak egy hetet tölthetnek. Munkacsapatokban dolgoznak. A legeredményesebb Dunai Éva hattagú munkacsapata, akik személyenként 265 kilogrammos napi teljesítményt értek el. A diákok a végzett munka ellenértékét közös kulturális célokra, valamint ,tabló készíttetésére fogják felhasználni. Baronies Ernőné Kunszentmárton Pénzzel nem lehet megfizetni Nemrég a törökszentmiklósi „Gomba” mellett felállított bódéból vásároltam két gyermekem részére tréningruhát. Az egyik felsőrészének zipzára ugyanaz nap a próbánál elromlott, kiszakadt. Elkeseredésemben visszavittem, hátha kicserélik. Az ott árusító bácsi megmagyarázta, hogy kicserélni nem tudja, ellenben ha veszek zipzárat nagyon szívesen belevarrja. Két nap múlva a másik felsőrésszel ugyanígy jártam. Mindkettőt elvittem hozzá és ingyen bele- varrta az új zipzárakat. A varrásért semmit nem fogadott el, s úgy érzem, pénzzel nem is tudtam volna megfizetni kedvességét, amit mostanában elég ritkán kap az ember kereskedelmi dolgozóktól. Ezúton köszönöm meg emberségét, amelyről sokan példát vehetnének. Szikszai Lajosné Törökszentmiklós A magasabb úttestről a járdára folyik a víz A Nyíl utca, az úgynevezett Partoskápolna részen, a szolnoki vasútállomás, vasúti felüljáró, 4-es főútvonal által határolt területen van. A felüljárón túl (Abony felé) az egyik vállalat salakból, sóderból és homokból utat készített. Az út jóval magasabb. mint a járda, s ezért ha esik az eső, szinte járhatatlan az utca. Fenti problémájukkal már jártak a tanácsnál, mert attól félnek az Itteni lakosok, hogy az egyébként belvíz által Is megrongált utcában az őszi esők következtében járhatatlanná válik az út, illetve vízben, sárban kell járniuk az embereknek. A lakosok hajlandók volnának társadalmi munkát is vállalni, csakhogy rendezzék a környéket. Ocskó Dezső Szolnok A Nyíl utcaiak panaszára a városi tanács végrehajtó bizottságától kaptunk választ. Eszerint a vasúti felüljárón túli részen, Abony felé az utat a Betonútépítő Vállalat építette saját felvonulási út- jaként, amely valóban magasabb mint a járda szintje. MEGVIZSGÁLTUK Panaszkodik, de miért ? M. K. ügye nem akkor kezdődött, amikor az idén augusztusban Zagyvarékasról beutazott Szolnokra, hogy elpanaszolja: nem kapja meg rendesen a föld járadékot. Ezt hajtogatja már évek óta, emiatt árasztja el beadványokkal, panaszos levelekkel a különböző szerveket. Írásban, szóban 20 hold, 1215 négyszögöl területű, 194.53 aranykorona értékű földje után követeli a Béke Tsz-től a földjáradékot. Felsorolja, hogy ebben vagy abban az évben mit kapott földjáradék címén, s véleménye szerint mennyivel károsították meg. Ügyével foglalkozott a tsz vezetősége, a járási, illetve megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal megyei felügyelősége. Jó- néhányan járkáltak ügyében, vizsgálatot tartottak, hivatalos iratokat, határozatokat gyártottak, s az eredmény : az egyre súlyosabb akta csomó. Mi történt? Tévedés? Azt helyre lehet hozni. Csakhogy ez az ügy nem ilyen egyszerű. Hogy jobban megértsük a történteket, néhány évre vissza kell pergetni az eseményeket. M. K. 1959. február 26-án írta alá a belépési nyilatkozatot, amelyben többek között ez olvasható: ...önkéntes elhatározásomból felvételemet kérem a zagyvarékasi Nefelejts nevet viselő mezőgazdasági termelő- szövetkezetbe. A szövetkezetbe beviszek 14 kh 1000 négyszögölet, ebből szántó 14 kh 1000 négyszögöl... A belépési nyilatkozat, hátoldalán — amely eredetiben a zagyvarékasi Béke Tsz-nél található — az alábbi feljegyzés: Zagyvarékason 5 kh 1362 négyszögöl, Besenyszögön 1 kh 497 négyszögöl, Szolnokon 7 kh 65 négyszögöl, Üjszászon 1 kh, összesen: 15 kh 334 négyszögöl. Az AFTH által 1960—61-ben készített 3010-es kimutatás szerint M. K. nevén csak 10 kh 1115 négyszögöl mezőgazdasági Ingatlan szerepel, Összes földterületét — nevezett hibájából — csak 1963-ban sikerült kimutatni. Spekulálni akart a földdel? Vagy úgy gondolta, hogy a tsz-en kívül jobban hosznosí- tani tudja azt, s ezért írt belépési nyilatkozatára is kevesebb földet, mint amennyi a valóságban a nevén állt? Nem ezt kutatjuk most. Hanem azt. hogy a termelőszövetkezet megkárosította-e valamivel is. A birtokunkban lévő iratok tanúsága szerint ami jogos volt, minden évben megkapta. Nyilvánvaló, hogy a tsz csak annyi terület után fizethette a földjáradékot, amennyit használt. Az is jogos, hogy a termelőszövetkezet közgyűlése kártérítésre kötelezte, mivel sem a tsz-be lépéskor, sem később többszöri felszólítás ellenére sem adta közösbe a holdanként megállapított vetőmagot és takarmányt. Kárt okozott azzal is, hogy nem vett részt a közös munkában. SZTK-járulékát így nem vonhatták le munkaegység részesedéséből, s azt a tsz-nek kellett megfizetnie, amelyet aztán — jogosan — a földjára- dékból egyenlítettek ki. M. K. — s a hozzá hasonló örökös panaszkodók — vélt sérelmeikre várnak orvoslást« s a különböző szerveknél feleslegesen adnak munkát nem is egy embernek. N. Km A végrehajtó bizottság felszólította a Betonútépítő Vállalatot, hogy a műszakilag nem megfelelően kivitelezett úton tereprendezést hajtson végre, még az őszi esős idő beállta előtt. Módosítják a menetrendet Nyolcvannyolc aláírással érkezett az a levél, amelynek írói azt kérték, hogy a Tiszaderzs és Szolnok között közlekedő autóbusz menetrendjét változtassák meg. Az a járat ugyanis, amely 16.05 órakor indul Szolnokról a jelenlegi menetrend szerint 18.25 órakor érkezik az abádszalóki vasútállomásra és ott vár egy óránál többet. Ha késik a vonat — ami elég gyakori —, a végállomásra, Tiszaderzsre 20 órakor érkezik meg a busz. Mivel ez a járat elég későn indul Szolnokról, az a kérésük, hogy az abádszalóki vasútállomáson ne várakozzon vonatra, hanem folytassa útját a végállomásig. Az AKÖV-nek biztosan módjában áll a vonattal érkező utasokat más járattal elszállítani Abád- szalókra, illetve Tiszaderzsre. Kérésüket azzal indokolják, hogy a szolnoki autóbuszjárattal általában olyanok utaznak, akik kórházi vagy SZTK-kezelésre és felülvizsgálatra járnak, sokan gyermekkel. Télen az időjárás is befolyásolja az autóbuszjárat idejét, _ s a vonatokét is. Várható tehát, hogy még hosszabb ideig kell várakozni, de remélhetőleg akkorra megváltoztatják az autóbusz menetrendjét. ☆ A 7-es számú Autóközlekedési Vállalat közölte válaszában, hogy a Szolnok-- Tiszaderzs között közlekedő járattal kapcsolatos panaszt megvizsgálták, a kérelem jogos és megoldható. A menetrend módosítása azonban több munkát igényel, továbbá az országos menetrendben is meg kell hirdetni a felügyeleti szerv jóváhagyásával, ezért csak november 1-től tudják a menetrendet módosítani. Szigorú intézkedést a lakbérhátralékosokkal szemben Augusztus 25-én olvastam a Szolnok megyei Néplapban, hogy Szolnokon öt év alatt több mint 14 millió forintot költöttek a lakóházak felújítására. Foglalkozik a cikk azzal, hogy a bérlők mintegy 10 százaléka hosszabb-rövidebb ideig tartozik a lakbérrel. S hogy vannak lakásron- gálók is, akik nemcsak a tisztasággal nem törődnek, hanem nem becsülik meg az államtól kapott lakást. Miért nem vonják az ilyen embereket szigorúan felelősségre? Ha a lakbérhátralékosoknak, s lakás- rongálóknak felmondanának és albérletbe kellene költözniük — ahol jóval többet kellene fizetniük —, bizonyára csökkennének az ilyen panaszok. S az intézkedés másokat is arra késztetne, hogy jobban értékeljék az állam segítségét, amelyet a lakásépítéshez, a tatarozáshoz ad — írta olvasónk. Az illetékesek intézkedtek figyelmeztették a szövetkezet vezetőit Augusztus 24-én közöltük a Szerkesztőség Postájában Bartók Sándor levelét, aki közölte a csépai takarék- szövetkezet tatarozásánál észlelt hibákat, a gondatlan anyagtárolást. Levélírónk soraira a KI- SZÖV elnöke válaszolt. Közölte, hogy a kunszentmártoni járási építőipari ktsz a kirakatokhoz szükséges üveget kiszállította a csépai takarékszövetkezethez, viszont a munkát végző szolnoki kisiparos a beszerelést csak párnapos késedelemmel teljesítette. A szövetkezet vezetőit figyelmeztették, hogy az anyag tárolására a jövőben fokozottabb gondot fordítsanak. Szerkesztői üzenetek A mezőtúri tv-tulajdonosok nevében 26 aláírással érkezett szerkesztőségünkbe az a kérelem, hogy lapunkban naponta közöljük a román televízió műsorát. A román adások vételére ugyanis sok televízió tulajdonosnak lehetősége van. Az éreklődőknek üzenjük, hogy amint arra lehetőségünk lesz, teljesítjük kérésüket. Százsi Mihály, Tiszapüs- pöki: Levelében jelzett információja téves. A 16/ 1966. számú kormányrendelet, illetőleg az ennek végrehajtásáról szóló 2/1966. számú SZOT-szabályzat szerint családi pótlékra jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki az előző naptári évben, ha férfi legalább 120, ha nő, legalább 80 munkaegységet teljesített és legalább két 14 éven aluli gyermeket tart el. A termelőszövetkezeti tag két gyermeke után összesen 140 forintot, minden további gyermek után 70 forintot kap. Fenti rendelkezés 1966. július 1-től lépett hatályba. A családi pótlékot mindig a tárgyhót követő hónapban folyósítják, tehát a júliusra járót augusztusban és így tovább. Bosonyi János, Kunszentmárton, Vásártér 72 (42): Korábban hozzánk küldött levelére válaszoltunk, — amelyben reklamálta, hogy panaszára nem kapott választ. Levelünket ismeretlen jelzéssel visszaküldte a posta — talán a cím nem volt pontos —, ugyanis a házszámot nem lehet pontosan elolvasni hozzánk küldött levelén. Ezúton kérjük, szíveskedjék újból pontos címmel, aláírással ellátott levélben megírni miben kérte tanácsunkat, segítségünket. Szombati Ben iámin, Tiszaderzs: Többek nevében Jogi tanácsadó Az alaptalan jogvitákról Sokan úgy vélik, s nem minden alap nélkül, hogy a pereskedési hajlam „ősi nemzeti tulajdonságunk”. Erre enged következtetni a polgári perek és köztük az alaptalan perek esetenkénti nagy száma is. Érdemes egy-két gondolattal a közfigyelmet ráirányítani erre. A spekulációs törekvések fő mozgatóereje az egyes emberek tudatában a múltból visszamaradt káros szemlélet. Vannak, akik mások, tehát a közösség rovására is minél kisebb munkaráfordítással a lehető legnagyobb anyagi javakra kívánnak szert tenni. Erre ösztönzőleg hat a még ma is megtalálható felfogás, miszerint az ilyen embereket „életrevalónak”, „ügyeseknek” tartják. Tíz, húsz százalékos kamatot számolnak a hiteluzsorások A perekből az is megállapítható, hogy főként az idősebb korosztályok egyes tagjai hajlamosak a spekulációra, sőt közülük is inkább a nagyobb jövedelműek. A hiteluzsorások például gyakran olyanokból kerülnek ki, akiknek jelentős értékű szőlőjük, vagy egyéb ingatlanuk van, és amelynek jövedelmét nem élik fel. Életkörülményük a túlzott takarékoskodás miatt eléggé primitív. Életkoruk előrehaladásával együtt növekvő gyűjtési szenvedélyüknek hódolnak. Viszonylag gyakori az uzsorás kölcsönnyújtás. A ró- vidlejáratú kölcsönöket átlag havi 5—10 százalékos kamat, míg a hosszabb le- járatúakat ennél alacsonya- nyabb kamat kikötése mellett adják, úgy, hogy a kamatot hozzáadják a kölcsöntőkéhez és az így megnövekedett összegről vesznek elismervényt. Az uzsorás ügyleteket — a gazdasági lehetőségekhez mérten — az OTP hitelakciójának növelésével, vagy az üzemi KST-akciók fejlesztésével lehetne eredményesen visszaszorítani. Ez különösen az egyes munkahelyeken még mindig fellelhető „kis uzsorások'’ visszaszorításának volna hatásos eszköze. Az egyik cipőgyári dolgozó évek óta rendszeresen kisebb-nagyobb pénzkölcsö- nöket nyújtott munkatársainak. A gyárban köztudottá vált, hogy 10—20 százalékos kamatra lehet tőle kölcsönt kapni. Megtörtént* hogy a kölcsönvevő csak a kölcsöntőkét fizette vissza* amit az illető úgy torolt meg, hogy többet nem adott neki pénzt. A bíróság a kölcsöntőkét és törvényes kamatait az állam javára, míg az uzsorás kamatot a kölcsönvevőnek juttatta. Lakás lelépési díjért A spekulációs perek egv másik nagyobb csoportját képezik a lelépés fejében történő lakásátruházásokból és lakáscserékből keletkező jogviták. Ezeket általában úgy intézik, hogy a bérlő a bérleményt nagyobb összeg ellenében albérletbe adja, majd elhagyja a lakást. Itt nem leA fentieken túl vannak a spekulációnak speciális per-, beli formái is, amikor egyesek rosszhiszemű pervitel útján törekednek jogosulatlan előnyök szerzésére. Ennek veszélyes formája a hamistanúzásra való rábírás, amely elég gyakori, leleplezése azonban nem egyszerű. Ide sorolható a joggal való visszaélés is, amely a jogban járatosabb emberek egy szűkebb csoportjánál jelentkezik. Sokan anélkül indítanak pert, hogy a követelésük jogosságáról meg volnának hét egyértelműen azt állítani, hogy a múlt tudati maradványai játszanak döntő szerepet az érdekelteknél. Az üzletkötők, főként a dolgozó emberek közül és inkább a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, akiknek érthető törekvése a lakásszerzés. győződve, vagy jogos igényüket jóval meghaladó követeléssel lépnek fel. Ez különösen azoknál a pereknél tapasztalható, amelyek tárgyi illetékmentesek. A bírói gyakorlat alkalmas arra, hogy a spekulációs törekvések érvényesülésének gátat vessen. A jogvitát kezdeményezőknek is meg kell gondolniuk, hogy fáradságot, költséget és bosszúságot takarítanak meg, ha feleslegesen nem veszik igénybe az igazságügyi szerveket. Dr. V, N, írt érdeklődő soraira a következőket válaszolhatjuk: A 17/1966. Korm. számú rendelet lehetőséget ad arra, hogy betegség, szülés és elhalálozás esetére önkéntesen biztosíthatók legyenek azok a személyek — tehát magángazdálkodók is —, akik a dolgozók betegségi biztosításáról szóló jogszabályok értelmében kötelezően nem biztosítottak. Az önkéntesen biztosítottak és családtagjaik orvosi gyógykezelésre, gyógyszerre, kötszerre, gyógyvízre, gyógyfürdőre, gyógyászati segédeszközökre, útiköltség megtérítésre, kórházi ápolásra, anyasági és temetési segélyre jogosultak. Nyugdíj folyósítása egyelőre önkéntes biztosítás alapján nem lehetséges. Az önkéntes biztosításra irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon a kérelmező lakhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál kell kérni. Szolnok megyében tehát a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságának megyei igazgatóságától (Szolnok, Madách u. 9.). Az önkéntes biztosításra vonatkozó kérelem elfogadásáról és a biztosítás kezdő napjáról „elfogadó levél”-ben értesítik a kérelmezőt. A SZOLNOKI RUHAZATi VÄLLALAT Magyar u. 6. alatti egyenruha szabóságból a IVÓI RENDELT szabóság a SÄGVÄRI KRT F/l sz. alá, a piactérrel szembe KÖLTÖZÖTT! Várjuk kedves megrendelőinket! Egyéb ügyek
