Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-28 / 229. szám

1W6. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Tizenkét év alatt egy rossz szóval sem bántottak Sokszor olvastam az újságokban és hallottam a rádióban arról, hogy van­nak, akik a gondozásra szoruló öregekkel ember­telenül bánnak. Ha meg­kötik is a tartási szerző­dést, az abban vállaltakat figyelmen kívül hagyják. Én a fentiek cáfolata­ként írom, hogy már ti­zenkét éve eladtam a ré­gi nádtetős házamat Her­czeg Sándoréknak, nem el­tartással csak öröklakással Ezekre az emberekre csak jót mondhatok. Még egy rossz szóval sem bántot­tak meg, s tekintve, hogy 81 éves özvegyasszony va­gyok tehetetlenségemben sokszor segítségemre van­nak. Özvegy Csete Bálintné Mezőtúr Ssiiret JáazasenÉandráaon Nemcsak a jó időjárás kedvez a Haladás Tsz gaz­dáinak a szürete- lésben, hanem az a Mabille szőlő­daráló és egyben prés is, amelyet most szerelt fel a termelőszövetke­zet a 240 hold új telepítésű szőlő közepén újjáépí­tett présházban. Naponta 350— 400 mázsa szőlőt dolgoznak fel a tsz tagjai. Az ezerjó szőlőből 31 cukorfokos mus­tot nyertek. An­nál is inkább örül ennek a jóminő- ségü mustnak a tagság és a ve­zetőség, mert jö­vőre több helyen árusítani kívánj'a a borát a szövet­kezet. A jó must­ból jó bor lesz, bizonyára ízlik majd a kóstolga- tóknak. Molnár István Jászszentandrás Miért csak girbe-görbe cserép kapható ? Szeretném megtudni, mi értelme annak, hogy pél­dául a kunszentmártoni téglagyár harmadosztályú girbe-görbe cserepet gyárt. Korábban is hallottam már erről, s most magam is meggyőződtem róla, hogy valóban így van. Egy szénkamrával egybeépített tyúk­ólat készítettem, a tetőre 480 cserép kellett. Arra gon­dolva, hogy a harmadosztályúból bizonyára több szük­séges, nyolcszázat vettem, legyen miben válogatni. Már az ól kész van, de a tetőt nem fogadtam el a mestertől, azt mondtam, a cserepek nem jól van­nak felrakva, ö azt állítja, átválogatták, de hiába cserélgetik, a girbe-görbeség miatt nem tudják job­ban felrakni. Miért él vissza a gyár a vevők kényszerhelyzeté­vel? A cserép darabjáért egy forintot fizettünk, ha­zahozták 250 forintért, a munkadíj pedig 1700 forint­ba került. És az ól teteje mégsem jő. Miért nem ké­szít a gyár jobb minőségű cserepet és ha készít, miért nem lehet abból vásárolni? Medgyessy György Nagyrév Megoszlik a felelősség Az utcánk nagyon szűk és már hetek óta kiásták az árkot a kútnak, illetve a vízvezetéknek. Nemhogy kocsival, de még gyalog is nehéz így a közlekedés. Az udvarban is ki van ásva a csatorna, ami veszélyes, mert a kicsi gyermekek könnyen balesetet szenved­hetnek, s a jószágot is ér­heti baj. Borsos Györgyné Tiszaug * Levélírónk panaszát a községi tanács vb titkára a helyszínen megvizsgálta, s válaszában leírta tapaszta­latait. A Szolnok megyei Viz­es Csatornamű Vállalat kunszentmártoni üzemegy­sége a tiszaugi Táncsics úti lakosok kérése alapján 1966 augusztusában elvál­lalta. az utcába a vízveze­ték beszerelését azzal a feltétellel, hogy a lakosok az árkot és a vízóraaknái kiássák. A vállalat utána az érvényben levő árakért el­végzi a szerelési munkát. A vízvezetékcső lefektetése megtörtént, azonban a víz­óraaknákat nem ásták ki. többek között Borsos Györgyné és Jónás Lajos Táncsics utcai lakosok sem,. * holott erre a vállalat fel­szólította őket. A vizsgálat során megígérték, hogy egy-két napon belül ki­ássák a vízóraaknát, hogy a vállalat befejezhesse a szerelési munkát. A még betemetetlenül ha­gyott árokrész Borsos Györgyné magánfuvaros kocsijának közlekedését nem akadályozta. Az igaz. hogy az egy méter átmérő­jű és fél méter mélységű gödör balesetveszélyes volt, de maguk a lakosok sem tettek legalább annyit, hogy az udvaron levő desz­kákkal lefedték volna azt. A beszélgetés alkalmával sikerült tisztázni ezt az ügyet. Építőtábori élménybeszámoló Karcagon a gimnázium KISZ alapszervezetének ve­zetősége színes programot dolgozott ki, amely fel­öleli a vetélkedőket, ver­senyeket, sportrendezvé­nyeket és a hétvégi szóra­kozási lehetőségeket is. A klubterem szombaton este nyílt meg a diákság előtt. A kunsági térítőkkel leterített asztalokon sakk, dominó és egyéb társasjá­ték sorakozott. A fiatalok építőtábori élménybeszámo­lót tartottak. A nyári építőtáborban Olajos István brigádja 175 százalékos teljesítményével első helyezést ért el. Kivá­ló munkájukért a városi KISZ-bizottság serleget adományozott nekik. A KISZ-tagok könyvjutalom­ban részesültek. Az egy­órás műsort tánc zárta be Orsi Julianna Karcag Mindenkivel megfizettették a belépődíjat Augusztus 14- én a földműves­szövetkezeti kis­vendéglőben a vöröskereszt he­lyi szervezete tartott rendez­vényt, s nyolc óra után a kert- helyiségben és a teremben is min­denkitől kérték a 6 forintos belépő­díjat. Az újon­nan érkező ven­dégeket is csak akkor engedték be, ha lefizették a hat forintot. Még ha csupán annyi időt töltöt­tek is, amíg egy pohár sört elfo­gyasztottak. He­lyes-e az, hogy egy zártkörű ren­dezvényre a kis­vendéglő összes helyiségeit igény­beveszik? Mire való a művelődé­si otthon? Kosik József Kiss István Tiszasüly Levélíróinknak a Föld­művesszövetkezetek Járási Központjának igazgató-el­nöke válaszolt, s egyben szerkesztőségünket is tájé­koztatta az ügy kivizsgálá­sáról. Közölte, hogy nem volt helyes, hogy a föld­művesszövetkezet összes he­lyiségét átengedte a ren­dezvény megtartására a vö­röskeresztnek, s hogy emiatt zaklatták azokat a vendégeket, akik nem a műsoros est kedvéért ke­resték fel ez alkalommal a vendéglő kerthelyiségét, il­letve termét. Az FJK igaz­gató-elnöke intézkedett, hogy hasonló eset máskor ne fordulhasson elő. Hozzászólás cikkeinkhez Jogon volt a bírálat, intézkedtünk A Szolnok megyei Nép­lap szeptember 20-i szá­mában jelent meg a Mart­fűn élni című cikk, amely­nek írója a kenyér minősé­gét bírálta. A cikk nyo­mán elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a bí­rálat jogos. Intézkedtünk, hogy a tiszaföldvári üzem vezetője és árukiadója a jövőben nagyobb gondot és figyelmet fordítson a sü­tőipari termékek kiadására. Ellenőrizze azok minőségéi és súlyát, hogy' ne legyen oka a lakosságnak pa­naszra. Balogh Bmre igazgató Szolnoki Sütőipari Vállalat Válasz — toledó ügyben Lapunk szeptember 2-i számában megjelent „Ész­szerű tlen parancs” című írásunkra a minap vála­szolt az illetékes. A HI- SZÖV elnöke levelében töb­bek között ezeket írja: „Megfelel a valóságnak, hogy a jászárokszállási hímző és szőnyegszövő há­ziipari szövetkezet az éves export tervszámának kitöl­tésére szövetségünktől an­nak idején a külkereske­delmi igényeknek megfe­lelő tervutasítást kapott toledó kézimunka gyártá­sára.” Viszont tény — közli a továbbiakban —, hogy a szövetség olymódon nem ragaszkodik ennek az uta­sításnak a betartásához, hogy „nem engedi meg... az exportrendelés hiánya miatt felszabaduló terme­lési kapacitás hasznosítá­sát. Szövetségünk nem adott olyan utasítást sem szóban, sem írásban, amely- lyel megtiltotta a szövet­kezetnek a kihasználatlan kézimunka kapacitásának belföldre történő felhasz­nálását.” ☆ Ezzel eleget tettünk a HISZÖV elnöke kérésének, mely a jászárokszállási szövetkezet helyzetének va­lóságosabb, teljesebb meg­ítéléséhez segített hozzá. Mi ezek után reméljük, hogy a szövetkezet elnök­nője és vezetősége mielőbb gondoskodik arról: a ren­deléshiány miatt keletke­zett szabad termelési ka pacitásra megrendelés le­gyen. (A szerk. megjegy­zése.) 4 járda elkészül. A Néplap augusztus 9-i számában megjelent „Vál­tozatok egy témára Pá- lóczipuszta 1966” című cikkben foglaltakat meg­vizsgáltuk. Megállapítot­tuk, hogy az abban felve­tett igények, így a járda és a házibolt létesítése indo­kolt. A községi tanács vb elnökének tájékoztatása alapján a járdaépítéshez a szükséges anyag — sóder, cement — rendelkezésre áll, a munkát ez év októ­ber 10 és 20 között elvég­zik. A házibolt létesítése ügyében is tárgyaltak a község vezetői a Csépa és Vidéke Körzeti Fmsz igaz­gatójával, azonban a cikk­ben említett Bori Lászlóné csak 800 forintos havi biz­tosított munkabérért vállal­ná a bolt vezetését. A földművesszövetkezet vi­szont csak jutalékos alapon tudja megoldani azt. A bolt létesítése tehát azon múlik, lesz-e olyan személy Pálóczpusztán, aki ilyen alapon vállalja a há­zibolt vezetését. Minden­esetre ezt figyelemmel kí­sérjük. Kardos Dezső vb-titkár Kunszentmárton j. tanács Az illetékesek intézkedtek Igyekszünk a hibákat kijavítani Szeptember 7-én a szer­kesztőség postájában közöl­tük Fórizs László levelét, melyben a karcagi kenyér­gyár termékei ellen emelt kifogást. A karcagi sütőipari vál­lalat igazgatója válaszleve­lében elismeri a panasz jogosságát Megírta azt is, milyen gondjaik vannak azóta, hogy megváltozott termékük is. A korábbi 2 kilogrammos kenyér he­lyet az új karcagi kenyér­gyárban egy kilogrammos fehérkenyeret sütnek. Elég sűrűn adódnak még mű­szaki hibák, ami miatt a technológiai előírásokat Jogi tanácsadó A bíróságok döntéseiből... Az iskola felelős a tanítás ideje alatt elveszett kabátért A gimnázium levelező hallgatói az esti előadá­sok alkalmával kabátjukat az osztályteremben tartot­ták, az ablakkilincsre fel­akasztva. A tanárok eszté­tikai és egészségügyi szem­pontból kifogásolták a ka­bátoknak ily módon törté­nő elhelyezését és utasítot­ták a hallgatókat, hogy ve­gyék igénybe a folyosón lévő szekrényeket. E szek­rények nem voltak zárha­tók, ruhatár nem volt az iskolában. Az egyik hallgató az uta­sításnak megfelelően or­kánkabátját a folyosón lé­vő szekrénybe helyezte. — Este kilenc óra tájban — amikor haza indultak — a kabátját nem találta. Elve­szett. Azonnal jelentette az esetet a még ottlévő ta­nárnak, majd ismeretlen tettes ellen a rendőrségen is feljelentést tett. A nyo­mozás azonban nem veze­tett eredményre. Ezért kér­te, hogy hétszáz forint kár­térítés megfizetésére köte­lezzék az Iskolát. A bíróság alaposnak ítél­te a követelést. Megállapí­totta, hogy a Ptk. 471. §-ának helyes értelmezése szerint a törvény felelős­ségszigorító tendenciájának nemcsak az volt az indo­ka, hogy a törvényben megjelölt vállalatok, in­tézmények rendszerint ha­szonszerzésre dolgoznak és így jobban elbírják az eset­leges károsodást, hanem az a szempont is, hogy azok, akik ezeknek a vállalatok­nak, intézményeknek a szolgáltatásait igénybeve­szik, rendszerint nincsenek olyan helyzetben, hogy az oda bevitt ingóságaikra ál­landóan felügyelhessenek. Az adott esetben az is­kola felelősségének vizsgá­latánál ez utóbbi szempont kerül előtérbe. A per ada­taiból megállapíthatóan az iskola általában ruhatárat tart fenn, ahol a hallgatók azokat a dölgokat, amelye­ket ilyen helyre rendsze­rint magukkal visznek (pél­dául felsőkabát) elhelyez­hetnek és azok biztonságos megőrzéséről az intézet ilymódon gondoskodik. A perbeli esetben — noha az idő ezt már indokolttá tet­te volna — az iskola a ruhatárat még nem helyez­te üzembe. így a hallga­tók felsőkabátjukat saját őrizetükben tartották a tanteremben, ahol szem előtt volt. Az iskola ezt — egyébként indokolt eszté­tikai és egészségügyi szem­pontokra hivatkozva — helytelenítette és arra uta­sította a hallgatókat, hogy a folyosón lévő szekrény­ben helyezzék el kabátju­kat. Nem gondoskodott azonban a kijelölt hely megfelelő őrzéséről vagy zárásáról. Az iskolának az elveszett kabátért való fe­lelőssége ilyen körülmé­nyek között a Ptk. 471. §-a alapján megállapítható. Baleset történt — kártérítést követelt a szülő Az egyik szülő 14 éves fiát osztálytársa a tante­remben az óra megkezdé­se előtt kihegyezett kerék­párküllővel hátbaszúrta. A gyermek a sérülés követ­keztében két hétig kórházi kezelés alatt állt, és ezt követően is pihennie kel­lett. A fiú a szünidőben dolgozni akart és jelentke­zett is munkára. A sérü­lés következtében azonban ettől a kereseti lehetőség­től elesett. Ennek alapján a szülő az iskola felügyele­ti szervével szemben kár­követelést érvényesített. A bíróság megállapította az iskola fenntartójának felelősségét. A gyermek a tanítási időben az iskolá­ban szenvedett sérülést, azt kellett tehát vizsgálni, hogy az iskola megsértette-e fel­ügyeleti kötelezettségét. A bizonyítás eredménye alap­ján kétségtelenné vált, hogy nem úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben általá­ban elvárható. A tanulók a perbeli na­pon délelőtt szakköri fog­lalkozáson vettek részt. A balesetet okozó gyermek a kihegyezett kerékpárküllőt a szakkörben karctűnek használta. Ez a szerszám maradt nála és a délutáni iskolai oktatáson ezzel okozta társának sérülését. Kétségtelenül nem vár­ható el az, hogy a tanuló­kat naponta motozzák. Az adott esetben azonban még­is megsértették az elvárha­tó gondosságot. Politechni­kai szakköri foglalkozáso­kon a gyermekek olyan szerszámokkal is dolgozható nak, amelyek veszélyesek. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a foglalkozás után e szerszámok, eszközök a gyermekeknél maradhat­nak, azokat magukkal vihe­tik. Ennek megakadályo­zása érdekében fokozottabb ellenőrzésre van szükség A felügyelet ellátása so­rán egyébként sem jártak el megfelelően, mert az órát tartó tanár csak a csengetést követően 3—5 perc késéssel érkezett a tanterembe. A sérülés a becsengetés után akkor kö­vetkezett be, amikor a ta- nulók tanári felügyelet nél­kül várakoztak. A baleset után is lazasággal kezelték az ügyet, mert bár értesül­tek arról, hogy a fiút ta­nulótársa megszúrta, s hogy az iskolaorvos nem volt benn, mégis csak akkor küldték orvoshoz, amikor az óra alatt rosszul lett. Az iskola fenntartójának felelőssége tehát fennáll« mert az iskola felügyeleti kötelességét felróhatóan megszegte Dr. V. N. nem tudják betartani, vagy pedig a- műszak közbeni gépi hiba elhárítása elvon­ja a művezetők, illetve szakmunkások figyelmét, s ez hat károsan a termék minőségére. E hibák elhá­rításával, s azáltal, hogy a szakmunkások mind job­ban hozzászoknak az új környezethez, biztosítja a vállalat a megfelelő, egyen­letes minőségű termék elő­állítását. Az út karbantartása folyamatos „Kivitelező kerestetik” címmel közöltük a nagy- iváni községi tanács vb- elnökének bíráló sorait. A KPM szolnoki igazga­tóságának vezetője válasz­levélben közölte, hogy az év elején több mint 50 ki­lométer útszakasz rongáló­dott meg a fagytól és a belvízkártól. Többek között a nagyiváni bekötőút sza­kaszai is. — Ideiglenesen helyreállították e károkat, s megrendelték az erősítő hengereléseket. A már em­lített nagyiváni bekötőút hengerelését a debreceni közúti üzemi vállalat vál­lalta. de ezt és még több munkát is anyaghiányra és munkaerőhiányra hivatkoz­va visszamondta. Az út­szakasz nem járhatatlan és nem is lesz, mert az igaz­gatóság helyreállító egysé­gei folyamatosan végeik annak karbantartását

Next

/
Oldalképek
Tartalom