Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-22 / 224. szám

IKS szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ELSŐ PREMIER a Cirkuszhercegnő Teljes lendü­lettel folynak a Szigligeti Színház­ban az új szín­házi évad el­ső bemutatójá­nak — Kálmán Imre: Cirkusz­hercegnő nagy­operettjének — zenei és színpa­di próbái. A lendület érthető, hiszen szeptem­ber 30-án már bemutató. — Az előzetes hírek szerint operett még soha nem került ilyen fé­nyes kiállításban bemutatásra a szolnoki közön­ség előtt. A nyitó darab főbb szerepeit Hubay Anikó, Rózsa Sándor, Krasznói Klári, Kertész Péter. Baranyi László és Fehér Györgyi játsszák. A ren­dező Lovas Edit. Képünkön Hu­bay Anikó és Rózsa Sándor próbálja az ope­rett egyik dalbe­tétjét Nádor László karmester irányításával. Fejlődik a mozihálózat — stagnál a látogatók száma Megszokott, egyszerű ter­mészetességgel hívta fel magára a figyelmet a Nép­lap egyik vasárnapi szá­mának első oldalán közölt cikk: „Átadták rendelteté­sének a kunhegyest új gim­náziumaf”. Jogos és indokolt ez az egyszerű természetesség, hi­szen nap mint nap szüle­tik egy-egy új kulturális, vagy egyéb létesítmény. — Megszoktuk ezt már orszá­gos szinten, s csak akkor támad bennünk valami kü­lönös jóleső érzés, amikor megyénkről, vagy mégin- kább szülőfalunkról esik szó. így van ez Kunhegyes esetében is. A pártház, a fürdő, a művelődési otthon után ismét egy új létesít­mény. Egy új elem a köz­ség arculatának formálódá­sában. Egyben új tartalom is, mely kisugárzódik a kör­nyező kisebb településekre. Az új köszöntésekor em­lékezzünk a régire! Az 1860-as években a ko­rábban partikuláris iskola „anyagi tekintetben a meg­lehetősek sorába tartozik, szellemi tekintetben pedig haladóban van", melynek egyenes következménye, hogy 1868-ban két osztályos reálgimnázium indul Kun­hegyesen. Ebben az áttö­résben oroszlánrésze van a szabadságharc alatt nép- képviseleti alapon megvá­lasztott, helyi születésű iskolaigazgatónak és kiváló pedagógusnak. Nagy Péter­nek, aki többek között „önmaga által készített fali földabroszokkal” (térkép), képekkel tette szemléletes­sé földrajz óráit. Az igazgató nagy igye­kezete ellenére a közben mezővárosból rendezett ta­nácsúvá alakított város reálgimnáziuma azonban szűk bázisa és később meg­felelő tanár hiánya miatt nem tudott mély gyökeret verni. Nem bírta a ver­senyt a közben megrősödött túri, kisúji, karcagi isko­lákkal. 1872-ben pl. mind­össze 12 tanulója van a reálgimnáziumnak. A „nyo­morult szegények* gyerme­kei még a népiskolát sem végezték el, a módosabb szülők pedig máshova já­ratták gimnáziumba fiai­kat. A község lakóinak is­kolázottságára vall, hogy 1869-ben a hét éven felüii lakosság 32 százaléka volt részleges és teljes analfa­béta. A stagnáló gimnáziumot a fokozódó közöny a buká* felé viszi. Nagy Péter is­kolaigazgató személyi érde­meihez senki sem tud, ele mintha nem is akarna fel­emelkedni. Így jó alkalom a gimnázium megszünteté­sére az 1883. évi XXX. tvc., amely „a két osztályú gim­náziumokat, mint zuginté­zeteket, határozottan be­szüntetni rendeli a követ­kező tanév őszén”. Ugyan­akkor az iskolai jegyző­könyv megjegyzi, hogy „...kétségtelen haszonnal működött mind azon tanu­lókra nézve, akik abban tanitattak, mind azon szülők részére, akik gyermekeiket a tanulói pályára kívánták adni, de az is igaz, hogy a gimnázium vezetését két népiskolai osztályé mellett csakis oly szívós kitartás mellett lehetett eszközölni, mint aminővel Nagy Péter urat az isteni gondviselés megáldotta: azonban a tan­tárgyak összehalmozódása két népiskolai osztályban is elég dolgot ad a tanítóinak, ha az a gimnáziummal nem is szaporíttatik..." Így szű­nik meg 1884-ben Kunhe­gyesen a két osztályos reál- gimnázium. A most megnyílt 12 tan­termes modern gimnázium tanári kara és diáksága méltán tekinthet büszkeség­Az új gimnáziumot köszöntve emlékezzünk a régire A rendelő pillanatnyilag üres. Az őszhajú doktor bácsi fáradt mozdulattal dől hátra a széken és csen­desen szólal meg: — Hát akkor tessék kér­dezni. De azt előre meg­mondom, hogy én nagyon kis ember vagyok, nem tudom miben szolgáltam rá arra. hogy írjanak ró­lam. — Kezdjük élőiről. On­nan, hogy négy évtizede vagyok orvos. Ebből har­mincegy éá félévet itt Jász- dózsán töltöttem el. Ez annyit jelent, hogy megol­dottam az anamnézis, a kórelőzmény problémáját. Ha bejön hozzám egy gye­rek, megmondom ki volt az anyja és miben halt meg a nagypapája. Négy évig volt még egy orvosa a községnek 1935. és 39 között. Azelőtt és azóta enyém a község minden egészségügyi gondja és ba­ja. — Nem tudom megmon­dani. Még hozzávetőleges számot sem, hogy hány ki­lométert tettem meg itt Jászdózsán ezalatt a három és fél évtized alatt. A köz­ségnek negyven . százaléka tanya, a legtávolabbi úgy 10 kilométerre van a köz­ponttól. Sosem számoltam a kilométereket. Mentem kocsival, deszkaülésen, mo­torkerékpárral, biciklivel, mikor hogy. — Nehéz megmondani azt. mire vagyok büszke. A két évszám — 1960 és 1965 — között megtett út a filmszakma számára ala­pos próbatétel volt. Szol­nok megye 1960-ban 105 filmszínházzal rendelkezett. A hálózat 69 keskeny, 31 normál és 5 szélesvásznú moziból tevődött össze. — Mozival ellátott települé­sünk száma 80 volt. öt év alatt a mozik száma 122-re emelkedett. Mozival ellátott településeink szá­ma 110. A mozipark mennyiségi növekedése mellett legje­lentősebb tényező a korsze­rűsítés, mely 49 szélesvász­nú filmszínház beindításá­ban realizálódik. A mozikapacitás fejlődé­se azonban nem járt együtt a látogatottság emelkedésével. 1960-ban 5 692 000, 1962-ben 4 815 000 1965-ben 4 034 000 az ösz- szes látogatók száma. Ez elsősorban a tv rohamos elterjedésével magyarázha­tó. A nézők számának 1960-hoz viszonyított csök­kenése az 1961. és 1962 években kulminált. Ezután fokozatos lassulás, majd stagnálás következik. — Mit tehetnénk a mo­zihálózat adott lehetőségei­nek kihasználásáért? Kiin­duló pontként leszögezhet­jük, hogy a műsorpolitika nem azonos mindenféle igény kielégítésével. — A következetes műsorellátási politika fő követelménye a differenciált filmosztás. Mindez nem zárja ki a műfaji változatosságot, el­lenkezőleg: helyes arányt állít a könnyű, szó­rakoztató és a ma­gas eszmei mondanivalójú filmek között. Miután a film a politikai befolyáso­lás jelentős eszköze is, ter­mészetes, hogy a szórakoztatás mellett a lakosság nevelésének szolgálatába kell állítani. A két műfaj összehason­lítása látogatottság tekin­tetében a szórakoztató ja­vára mutat közel kétszeres Talán arra, hogy el tudtam látni becsülettel a megnö­vekedett forgalmat is. Az­tán arra, hogy a karton- rendszerrel gyorsan és könnyen megtaláljuk min­denkinek az adatait s a százhuszonhét idült bete­get állandó gondozásba le­het részesíteni. Büszke va­gyok arra, hogy az embe­rek szeretnek, hogy a cse­csemő halandóság alacsony szinten van, hogy nemcsak egészségügyi panaszokkal fordulnak hozzám a dó- zsaiak, hanem minden ap­róbb, nagyobb bánatukban. — Igen, résztvettem az árvízvédelemben is. Három árvizet értem meg Jászdó­zsán, de a legnagyobb az 1963-as volt. írtak és fil­meztek róla eleget. Az első órákban egyedül voltam. Ültem a csónakban és ma- szíroztam itt az egészség­házban egy majd megfa­gyott katonát. S amire büszke vagyok, az a község embersége, helytállása az egymás segítése. Sokat me­sélhetnék még. Csak arra kérem azt feltétlenül írja meg: azért tudtam minden­kor helytállni, mert 38 éven át jóban, rosszban mellettem volt az én hűsé­ges feleségem, aki hat hó­nappal ezelőtt örökre el­ment tőlem. Mindenben amit tettem ő is részes. Ró­lam csak vele együtt lehet igazán megemlékezni. A beszélgetés félbesza­eredményt. Elgondolkozta­tó, hogy a közönség mely filmeket viszi sikerre, s melyeket buktatja meg. A romantikus filmek kultu­sza még ma is jelentős. — (Cartouche, Mandrin kapi­tány, Aranyember, Fekete tulipán, Rab Ráby stb.) Ezzel szemben a politi­kai nevelés szempontjából kiemelkedő „Húsz óra’’ a keskeny mozi hálózatban 2568 fős látogatottsággal ment. Az egy előadásra ju­tó látogatók száma 16,8(0 volt. Ilyen alacsony for­galmazási eredménnyel csak a Kopár sziget című japán film ment. Jogosan vetődik fel a kérdés, mi­lyen erőfeszítéseket teszünk a nevelési szempontból fon­tos filmek megértetése, megszerettetése érdekében? A filmankétok, filmviták számszerűleg gyarapodtak. Hiányosság viszont, hogy rendkívül kevés képzett vitavezetővel ren­delkezünk. Sok esetben kadt, mert bejött Lőrik Béláné 65 éves öreg néni. Harminc évvel ezelőtt dr. Antony Miklós mentette meg az életét. Most eljött kétszer is kinyitja a száját, aztán csak annyit mond: az isten áldja meg doktor Szeptember 15-én szüle­tett, 38 évvel ezelőtt szep­tember 15-én kezdett el dolgozni és csütörtökön 1966. szeptember 15-én bú­csúzott el pályájától és is­kolájától a nyugdíjba me­nő Francsik József. — Túlzás nélkül mond­hatjuk. hogy Józsi bácsit ismeri az egész Jászság. A községben minden gyerek és minden felnőtt. Nem­csak mert tanította őket, hanem azért is, mert a taná­csok megalakulása óta ta­nácstag és ebben a ciklus­ban társadalmi elnökhe­lyettes is. — A mai fiatalok egysze­rűen nem hiszik el, hogy kezdtem én el a pályámat — mondja. — Tizennyolc helyre adtam be pályázato­mat, végül is Tarnaőrsön választottak meg tanítónak. Az első évben nyolcvan gyerek ült a tanteremben. Megszoktam mutatni a fiatal kollegáknak a nap­lót, mert egyszerűen hihe­tetlennek tartják. Józsi bácsi tanítóskodása, majd igazgatósága alatt alaposan megváltozott Jász- alsószentgyörgy arculata. Pedig három évtized nem sok idő a történelem szem­pontjából. A felszabadulás előtt tizenegy nevelője volt a községnek, ma harminc­egy-egy film megértetése éppen az előadó tájékozat­lansága miatt eredményte­len. Feladataink az elmon­dott eredmények és hiá­nyosságok elemzésén ke­resztül egyre inkább kör­vonalazódnak: A moziháló­zat tartalmi munkájában erősíteni kell a kiemelt, magas eszmeiségű filmek forgalmazását. A mezőgaz­dasági területek filmellá­tása a lakosság spontán igényeinek kielégítésén túl tudatos, politikailag is megalapozott legyen. Nagy súlyt kell helyezni az if­júság filmigényének kielé­gítésére. A filmet, mint politikai befolyásolás esz­közét, egyre inkább a la­kosság nevelésének szolgá­latába kell állítani. Horváth Ferenc főelőadó MTVB művelődésügyi osztálya Két portré Legfőbb hatóságom saját lelki ismeretem A lengyel kultúra kongresszusa Nemzetközi almanach a kitttötalátkosóra „Elfáradtam, nyugovóra térek66 ban megtartandó lengyel kultúra kongresszusának je­lentőségét. A kultúra kü­lönböző területeinek kérdé­sét 12 bizottságban vitatják meg. A vita anyagát a ple­náris ülések elé terjesztik. csát ki — az európai köl­tők budapesti találkozójára. Az októberi konferencia írásos „kíséretéhez” repre­zentatív albummal csatla­kozik a Corvina kiadó, ahol az írószövetség költői szak­osztályának kezdeményezé­sére 70 szerző közös tanul­mánykötetét és versgyűjte­ményét rendezték sajtó a’á, „Árion” címmel a napok­ban elkészült a díszes al­manach bácsi, ne felejtsen el min­ket, köszönök mindent. És az öreg doktor, az Ér­demes és a Kiváló Orvos cím tulajdonosa, az Árvíz- védelmi Emlékérem viselő­je meghatottan öleli át az öreg parasztasszonyt. kilenc. Épült egy öttanter­mes iskola aztán két tan­terem toldásként, most pe­dig három napközi helyi­séggel bővül az oktatási hálózat. Józsi bácsi az átalaku­lás lelkes munkása volt már az első perctől. Most a község felszabadulás utá­ni krónikáját állítja össze, lelkes társadalmi munká­saival együtt. Minden gon­dolata ezért a községé. Be­szélgetésünk során állan­dóan vissza-visszatér rá. örül neki, hogy igényes lett a nép, s hogy a hétszáz másutt dolgozó községbeli fejleszti, alakítja a község kulturális képét. A Szocia­lista Munkáért Érdemérem tulajdonosa, s legbüszkébb a Kiváló Dolgozó címre, mert ezt kemény fizikai munkával érte el. Három esztendőn keresztül egy KISZ arató-cséplő brigád­dal dolgozott az egyik du­nántúli állami gazdaság­ban. ☆ Két öreg ember portréját próbáltam felvázolni. Közös vonásaik vannak: öregsé­gük csak biológiai fogalom, mert frisseségben, ember­ségben a közös ügyek iránti lelkesedésben felveszik a versenyt akármelyik fiatal3 lal. — hernádi «• Varsó (MTI) Lucjan Motyka lengyel művelődésügyi miniszter hétfőn sajtóértekezleten is­mertette a len gyei mille- neumi ünnepségek kereté­ben október 7-e és 9-e kö­zött a varsói nagyszínház­irodalmi folyóirataink közül a „Kritika" és a „Nagyvilág” külön számmal jelenik meg az „Élet és irodalom” három — egy­más utáni — alkalommal terjedelmes részt szentel a lírának, a „New Hungarian quarterly” angol fordítású verseket és tanulmányokat közöl őszi számában, a rá­dió és a televízió költészeti műsort állít össze, a szer­zői jogvédő hivatal több­nyelvű verses bulletint bo­gél múlt századbeli elődei kezdeményezésére. Szabó Lajos tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom