Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

Világ proletárjai* egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI fi MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS k MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 220. szám. Ara 50 lillér 1966. szept. 11., szombat. Gabonatermesztési ankét Szolnokon Kizárták a Karcagi 522-es búzát a köztermesztésből (Tudósítónktól) A kenyérgabona termesz­téséről tanácskoztak pénte­ken Szolnokon a mezőgaz­dasági szakemberek. Ide harminc, megyénkben ter­melőszövetkezet főagronó- musát, illetve elnökét hív­ták meg. Olyan gazdaságok vezetőit is, akik az idén is túlhaladták a húsz mázsás üzemi átlagtermést búzá­ból. S olyanokat is, ahol még a tíz mázsás átlagter­mést sem érték el. Dr. Kasza Béla, a me­gyei tanács vb mezőgazda- sági osztályvezetője és Nyí­ri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettesének fel­szólalása nagy vitát váltott ki. Kialakult az az állás­pont, hogy nagyon sok olyan termelési, technikai tényező van még kihaszná­latlanul, amellyel növelhe­tő a termésátlag. Nemcsak a tiszaföldvári Lenin, a mezőhéki Táncsics és a többi jó termést elérő gaz­daság tud remekelni. A besenyszögi és a karcagi termelőszövetkezetek pél­dája bizonyítja, hogy terv­szerű munkával, megfelelő agrotechnikával a szikes és kötött talajokon is le­het boldogulni. A szolnoki tanácskozás résztvevői sok mindenben állást foglaltak. Többek között abban, hogy az or­szág kenyérellátása megkö­veteli; az idén sem lehet egy holddal sem kevesebb a búzavetés a tavalyinál. Kimondták: alapvető sza­bály minden olyan terüle­ten. ahol a gabonának az elóvgteménve is qabona volt, el kell végezni a ta- laifertötlenltést. Ahol négy­zetméterenként két-három futrinkát találnak, ott a Lindános védekezés célsze­rű, ahol a fertőzés ennél nagyobb, ott az Aldrinos .szuperfoszfát alkalmazása indokolt. A tanácskozáson elhang­zott, bebizonyított tény, egyedül nitrogén műtrá­gyával nem lehet jó ered­ményt elérni. A nitrogén, a foszfor és a kálium mű­trágya arány kialakítása döntő lehet a termésre. A szakemberek vigyáznak ar­ra, hogy csak kiválóan elő­készített talajba engedje­nek vetni. A tanácskozás résztvevői javasolták, az üzemek úgy szervezzék az őszi vetést, hogy október végéig végezni tudjanak vele. S a vetés sorrendjét úgy alakítsák ki, hogy előbb a bokrosodó, később a nem bokrosodó intenzív fajtákat vessék. Szolnok megyében köz­termesztésre a Bezosztája 1-es fajtát javasolják leg­jobban, valamint — főleg a Jászságban — a Fertődi 293-as fajtát és a Szkorosz- pelkát. A fajtaminősítő ta­nács kizárta a termesztés­ből a Bánkúti 1205, a Kar­cagi 522-es és a Fe!scmann fajtákat. Kívánatos, mond­ta ki a tanácskozás, hogy a k.enyérgabona területé­nek 90—95 százalékát in­tenzív fajtákkal vessék be A tanácskozás sok olyan vitatott szakmai gondot tisztázott, amelynek hasz­nát veszik a megye mező- gazdasági üzemeiben. Ki­mondta azt is az ankét, a szakmai teendőkön túlme­nően a gondos és a lelki­ismeretes munka hozhat a legtöbbet. Vágási Kálmán A SZUPERFOSZFÁT ÜZEM BŐVÍTÉSE SORÁN LÉTESÜLT A KÉPEN LÁTHATÓ II. SZÁMÉ FELTÁ­RÓ, MELYNEK ÜZrj,I3F*^T SfiNÄL A MŰTRÁGYA TERMELÉS MEGKÉTSZEREZŐDÖTT, ÉVI 450 EZER TONNÁRA EMELKEDETT Jól tizet a rizs Tiszapüspökiben ^ A Rákóczi Tsz-ben az idén újabb területtel bőví­tették a rizstelepet, 326 hol­don termelik ezt a növényt Az egyik 180 holdas táblán napokkal ezelőtt megkezdő­dött az aratás, majd a cséolés is. A közös gazdaságban megkezdődött az őszi beta­karítás és a vetés, ezért se­gítségképpen a rizs aratá­sára idegen munkaerőt is szerződtettek. Nemcsak a községből, hanem Török- szentmiklósról és Cserép- falváról is jöttek rizsara­tók, s elvállalták a mun­kát. Egy hold learatásáért 700—900 forintot fizet a termelőszövetkezet. Az eddigi cséplésered- mény szerint 16 mázsás át­lagtermés várható „Tisza kettő" munkaértekezlet Szolnokon hilene megye központjában városunk $ Tízemelete» irodaépület a Haza-parton Mostmár szinte napról- napra történik valami a grandiózus létesítmény, — Közép-Európa egyik legna­gyobb összefüggő öntözési rendszere a Tisza II. víz­lépcső terveinek valóravál- tásában. Mint hírül ad­tuk olvasóinknak, a na­pokban Szolnokra költözött a „Tiszavidéki Mezőgazda- 6ági Fejlesztési Iroda”. Sőt pénteken már megtartották az első közös munkaérte­kezletet az iroda agrárköz­gazdászai és a vízügyi mű­szaki szakemberek. Mun­katársunk felkereste Szabó Lajost, a Tiszavidéki Me­zőgazdasági Fejlesztési Iroda vezetőjét, valamint Karcagi Gábort, a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság főmérnökét, s beszélge­tett velük a mostani mun­kálatokról és a jövő vár­ható teendőiről. Mind a két vezető el­mondta; az iroda július 1-ével alakult meg, működé­sét azonban itt kezdte meg Szolnokon. Idáig a munka­társakat válogatták ki. — Tizenketten érkeztek már meg Szolnokra. Valameny- nyien agrárközgazdászok, vagy vízügyi szakmérnö­kök. Munkájuk a hatalmas vízügyi létesítmény várha­tó hatásának előkészítése, elemzése. Egy 1969. decem­ber 31-ig szóló akcióprog­ram alapján végzik teen­dőiket. Feladatuk a II. tiszai víz­lépcső kilenc megyét érintő mezőgazdasági üzemeinek megismerése. Ezek távlati üzemfejlesz­tési terveinek elkészítése, elemzése, elbírálása, a ja­vaslatkészítés az öntöző­fürtök kialakítására. — Az iroda a tervezőkkel, az al­vállalkozókkal egyezteti terveit, együttes véleményt alakít ki. Ugyancsak a2 iroda dolga a minisztériu­mok és a főhatóságok el­gondolásának koordinálása. Jellemző munkájukra, hogy az ország nyolc kutató- intézetével — köztük a karcagi Nagykunsági Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zettel is tartanak kapcso­latot. Az iroda az érintett ki­lenc megye közül azért vá­lasztotta székhelyül Szol­nokot, mert a város föld­rajzilag is a terület közép­pontjában fekszik. Ezen­kívül a II. tiszai vízlépcső által öntözhetővé váló, — várhatóan 514 ezer holdból közel 300 ezer hold Szol­nok megyére esik. Ez a Szolnok megyei túlsúly is indokolta a szolnoki szék helyet. A továbbiakban pe­A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. „Az alkoholistákkal kapcsolatos egyes intézke­désekről” címmel az alko hólizmus elleni hatéko­nyabb küzdelem érdeké­ben új törvényerejű rende­letet alkotott. Az Elnöki Tanács mó­dig az, hogy hamarosan jönnek a többi szervek, irodák, intézmények is vá­rosunkba. Elképzelés szerint Szol­nokra települ egy talaj­minősítő intézet vagy részlege is. , Egyszóval Szolnokra kon­centrálják a II. tiszai víz­lépcső operatív intézmé­nyeit. Ezért új irodaház épül Szolnokon. Az impo­záns, egyik részében tíz­emeletes létesítmény a Ti- sza-parton épüjne fel, s már a jövő évben elkezdenék a tervek szerint építését. Egyre inkább közeledünk a hihetetlen nagyságú víz­ügyi építkezés indulásához. Ezért is pénteken a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság székházában meg­ismerkedett egymással és terveikkel az a húsz szak­ember, akik Szolnokról résztvesznek a II. tiszai vízlépcső munkálataiban. B. L. dosította a Magyar Nép- köztársaság Állami-díja, a Kossut-díj, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló művé­sze és Érdemes művész ki­tüntető címek adományo­zásáról szóló 1963. évi 36. számú törvényerejű rende­letét. Az Elnöki Tanács ülése Az Országos Mezőgazdasági Minőség­vizsgáló Intézet mezőtúri laborató­riumában évről évre több vizsgálatot végeznek. Munkájukat korszerű és nagy­pontosságú műszerek segítik Szovjet szakemberek tanulmányútja megyénkben Szovjet külkereskedelmi szakemberek három tagú csoportja tett kétnapos lá­togatást a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon. A vendégek a szovjet gyárt­mányú földmunkagépek működését tanulmányoz­ták. Első nap megtekintet­ték a Jászságban, a Zagy­va mentén folyó töltés épí­tési munkálatokat, a szkré- perek, dózerek és más földmunkagépek teljesítmé­nyét, üzemközbeni állapo­tát. A második napon az igazgatóság gépműhelyében a szovjet gyártmányú gép­típusok javítását, karban­tartását tanulmányozták és tájékozódtak az alkatrész- ellátásról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom