Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-15 / 218. szám
18®#. »September 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ki fizeti az üzemgazdászt ? (Tudósítónktól.) Berekfürdőn egyhetes tanácskozást tartottak a napokban a járási, városi, megyei üzemgazdászok és közgazdászok. A résztvevők előadást hallgattak a gazdasági reformról, foglalkoztak a termelőszövetkezeti pénzügyi, hitel és beruházási politika új vonásaival és a mezőgazdasági üzemekben folyó közgazdasá gi munkával. Az előadásokat követő hozzászólásokban, vitákban tisztázódott sok, a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatos új elgondolás, elképzelés. A tanácskozás résztvevői elmondották, hogy a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályain dolgozó üzemgazdászok, közgazdászok az esetek többségében nem szakmai munkafeladatokat látnak el. A városi tanácsokon dolgozó üzemgazdászok, csaknem valamennyien 3— 4 előadói munkakört látnak el. Búzási Sándor, a törökszentmiklósi városi tanács vb mezőgazdasági osztályának üzemgazdásza pl egy személyben építési előadó, revizor és üzemgazdász. Az utóbbi időben egyre több termelőszövetkezet alkalmaz üzemgazdászt. A megye 137 tsz-e közül 85. De besegítenek a könyvelésnek, az agronómiának, statisztikai kimutatásokat készítenek, ide szaladnak oda szaladnak, csak épp a maguk munkája, az üzemgazdasági munka marad. A hiba egyik gyökere az hogy a tsz-elnökök nagy része nem rendelkezik megfelelő ; közgazdasági ismeretekkel és így nem segítik az üzemen belül ezt s munkát. Nem látják, hogy egy helytelen beruházás, az adottságnak nem megfelelő termelésszerkezet, a felületesen elkészített termelési terv, az elemzés elmulasztása milliókba kerülhet és néhol kerül is a szövetkezetnek. Hihetetlen, de olyan termelőszövetkezeti elnök is van a megyében, aki azt mondja: az üzemgazdászt én fizetem és azt csinálja, amit én mondok neki. Az így gondolkodó elnök rosz- szul értelmezi a mezőgazdasági termelőszövetkezetek önállóságát, s talán többet árt, mint használ a szövetkezetnek. Megsérti a szövetkezeti demokráciát és minden rosszindulat nélkül mondhatjuk, őt fizeti meg a termelőszövetkezet, — érdemtelenül. A termelőszövetkezetek önállósága nem egyszemélyi vezetést jelent. Az elnök és a vezetőség mindenkor felelős a közgyűlésnek, a szövetkezet legfőbb fórumának elhatározásaiért, döntéseiért, cselekedeteiért. Helytelen volna az üzem- gazdasági munkák hiánya miatt csak az elnököket vagy csak a vezetőséget hibáztatni. Termelőszövetkezeteink e téren még az út kezdetén állnak. Hiba az is, hogy a szövetkezeti üzemgazdászok sem mind rendelkeznek megfelelő képzettséggel. Így sok esetben maguk sem tudják pontosan mi is a feladatuk, a munkájuk. A szövetkezeteknél egyik leggazdaságosabb munka- ráfordítás volna, ha többel törődnének az üzemgazdasági és közgazdasági munkákkal. Tóth Pál Versenyben a% időjárással A szajoli vasúti felüljárón már a sínek fölötti részt építik az aszfaltútépítő vállalat dolgozói. Hasonlóképpen igyekeznek a betonozással is, hogy még a rossz idő beköszöntése előtt átadhassák a forgalomnak. Sikeres békekampány Félmilliós ajándék négy falunak Szakemberek találkozói Eredményes az MSZBT megyei elnökségének munkája A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Ügyvezető Elnöksége a közeljövőben tárgyalja a Szolnok megyei elnökség másféléves munkáját. Mit tudnak ez alka- . lommal felmutatni az MSZBT megyei aktivistái? Mindenekelőtt arról adhatnak számot, hogy a népfront bizottságok aktív közreműködése eredményeként növekedett az MSZBT hatóköre. Az is igaz viszont, hogy éppen az MSZBT aktivistái révén gazdagabbá vált a népfront munkája is. A2 együttműködés eredményeként az utóbbi ismeretterjesztési évadban valamennyi népfront akadémián előadás hangzott el a Szovjetunióról. Az őszi és a tavaszi nagy békekampány idején több mint háromszázezer ember előtt hangzottak el előadások. A jelentősebb évfordulók alkalmával már hagyományossá vált baráti találkozók mellett 82 alkalommal került sor arra az utóbbi másfél évben, hogy szovjet és magyar emberek véleményt cseréljenek megyénkben. A Szovjetuniót ismertető kiadványok, előadások mellett jelentősen növelték a szovjet emberek becsületét az olyan tények, mint például a Besenyszög, Nagykörű, Tiszasüly és Kuncsorba ivóvízellátásában nyújtott segítség. A szovjet katonák ezeken a helyeken ajándékként több mint félmillió forint értékű árokásást végeztek. Az MSZBT megyei elnöksége közreműködése révén egyre gyümölcsözőbb kapcsolat alakul ki szovjet és magyar szakemberek között. Az egyik alkalommal például szovjet és magyar orvosok találkoztak. Összejövetelükön Zoltán László orvosprofesszor tartott előadást. A találkozó óta szakmai tapasztalatcserére és együttműködésre került sor. Most műszaki szakemberek találkozóját szervezik. E találkozó lebonyolításában, s a további kapcsolatok ápolásában számítanak a népfront műszaki klubjának segítségére. Az MSZBT megyei elnöksége azon is munkálkodik, hogy megfelelő módszereket dolgozzon ki az orosz nyelv iskolán kívüli oktatásának hatékonyabbá tételére. MUNKÁSOK ARCKÉPCSARNOK4 Egy kovács meg egy fél Nem is olyan régen, egy évtizede talán, még sok kovácsműhelyben csengett az üllő, sújtott le a kalapács Tiszaföldváron. Ám a jó és szép mesterséget ki ki felcserélte mással. Csak kér ember maradt hűséges a tűzhöz, csak ők élesztgetik ma már a parazsat, izzítják, formálják a vasat a faluban. Molnár László mokány kis ember. Koromfoltos arcán a veríték arra csordogál, amerre a mély ráncok vezetik. Kurta lábak, hosszú karok. — Kovács familia a mienk. Apám volt a mesterünk. Az öt fiából hármat befogott a műhelybe. Nekem ugyan nem tetszett a dolog, hiszen kicsi voltam, s a termetem szerint inkább órásnak adhatott volna. De nem volt pardon. Bizony még a nővéreimet sem kímélte, ha sok voit a munkája. Az viszont szentigaz, ma is felérnek ők is egy gyenge kováccsal. — Végül csak megszerette. — Meg-megszerettem, hiszen nem akármilyen szakma ez. A papa mindig azt mondta: „Megládd Lac; egy élet is kevés ahhoz, hogy megtanuld a fortélyokat.” Hát én huszonhat év alatt néhányat ellestem, kitaláltam. Nem titkolnám senkifia előtt, ha volna fia valakinek, akit kovácsnak szánna. De nincs. Egy legénykét tanítgattam, de megfutott a segédlevéllel s meg sem állt a cipőgyárig. Nem akar utánpótlás lenni. Elveszett szakma ez, hiába őrizgetjük, nincs kinek. — És maga? — Megleszek itt a szövetkezetben a nyugdíjig. Bár fogy az ember ereje, mindig nehezebb a kala-* pács. Veszi, fogyasztja az erőt a munka. Szánja-bánja kezem, lábam. Sokat kell guggolni, hajolgatni, mikor patkolunk. Aztán félős is, hiszen akad olyan ló, amelyik ugyancsak hányja a patáját. Rúgott engem már úgy mellbe, hogy Feri bátya szuszogása tartotta bennem a lelket. Amíg azt hallom — gondoltam — addig én is élek. Mostanság azonban beadnak a lónak valami szérumot, s attól olyán nyugton van, majd elalszik. — Feri bátya hol van9 — Ebédel. Herkó különben a neve. Rajtam kívül mindenki csak Ferkó bátyának hívja. Pedig öregember már, negyven esztendeje jámborítja a vasat. Gyerekkoromban sokszor kerülgettem. Amit apám nem mutatott, nála loptam el. Ki hitte volna akkor, hogy mi leszünk az utolsó kovácsok a faluban? — Én még egyedül kovácsot nem láttam dolgozni. Mindig ketten álltak az üllő mellett. Meglepődve nézett rám, s csak ingatta a fejét, mint aki igazat ad. meg nem is. — Hát igen. Az egyik vezeti a munkát, a másik ráver. De itt csak másfél kovács van — hunyorgott ravaszkásan. — Hogy-hogy? — Nézzen csak oda! A szememmel követtem a mutatóujját. Ferkó bátya állt a műhely ajtajában. Hatalmas alakja mellett alig-alig szűrődött be némi fény. Most értettem meg, mire célzott a kis kovács az imént. Odaállt az öreg mellé, kidagasztotta a karizmait, bohókázott még eav kicsit, s újból elsütötte a csattanót. — Másfél, látja: csak másfél! Fábián Péter A két műszak és a szorgalom eredménye A kungyalui Zöldmező Tsz traktorosai egész nyáron át két műszakban dolgoztak, s ma sem azt nézik, hogy le telt-e a munkaidő, hanem mit kell még megcsinálni. Hasonló a szorgalma azoknak a szövetkezeti gazdáknak is, akik nem gépekkel dolgoznak. Ennek eredménye, hogy a szarvasokból és a karámokból kihordták a trágyát, de még vásároltak is, hogy a 450 hold földet megteríthessék. A trágyázásra tervezett terület 75 százalékán már elvégezték a munkát. Jól halad a szántás és talaj előkészítése is. Azokon a táblákon, ahol őszieket vetnek a szántást elvégezték, s mintegy 220 holdon vetésre kész a talaj. Szüretelik a paprikát is, naponta • huszonöt-harminc asszony és fiatal szedi a paradicsompaprikát és a ceceit. KONZULTÁCIÓ A terv-mechanizmus tudományáról Friss István nyilatkozata Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban sokan felvetik, vajon az értéktörvény, a. piac fokozódó befolyása összeegyeztethető-e a tervgazdálkodással. Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi intézetének igazgatója a következőket mondta erről az MTI munkatársának: — Ez a kérdés nemcsak hazánkban, más szocialista országokban is felmerült. Lényegében arról van szó. hogyan értelmezzük a tervszerű központi irányítás szoros összekapcsolását a piac aktív szerepével. Első pillantásra igen egyszerűnek látszik a dolog, hiszen az elvi választ megtalálhatjuk az MSZMP Központi Bizottságának nemrég megjelent kongresszusi irányelveiben. Időszerű, hogy tervgazdálkodásunk keretében nagyobb szerepet juttassunk az áru- és pénzviszonyoknak. — Bőségesen vannak tapasztalataink is arról, hogy a gazdasági befolyásolás eszközeivel, az árak és a bérek, az anyaai ösztönzők szabályozásával hitellel, anyagi kedvezményekkel, kamattal, adóval, stb, ugyanolyan vagy még hatékonyabb módon tudjuk befolyásolni a gazdasági folyamatokat, mint a tervutasításokkal. — Sőt, az állam el tudja ezt érni magán a piacon keresztül, hiszen a piaci szabályozás eszköze nem más, mint az ár. Az árak szabályozásával lehet a kínálatot és a keresletet befolyásolni. Az állami tervet legegyszerűbben a termékek árainak olyan megszabásával, pontosabban ingadoztatásával tudja megvalósíttatni, amelynek eredményeként a termékek forgalma éppen megfelel a tervben előirányzottnak. — Csakhogy a piac aktívabb szerepe azt is jelenti — folytatta Friss István —’ hogy az árak, különösen a termelő árak nagyrészt az eladók és a vevők egyezkedése alapján alakulnak ki. Továbbá a vállalatok között verseny is lesz. Ahol pedig verseny lesz és az árak az eladók és a vevők egyezkedésében alakulnak ki, ott a termelést és az ehhez szükséges feltételeket, erőforrások elosztását az árakon keresztül nem a terv, illetőleg az állam, hanem az értéktörvény, vagy ennek a mi gazdasági viszonyainknak megfelelően módosult formája fogja szabályozni. — Az értéktörvény a piac útján biztosítja ugyan a népgazdaságban a szükséges arányokat, de ezek a helyes arányok csak nagy társadalmi veszteségek árán alakulnak ki. — A terv egyik döntő előnye éppen az kell legyen, hogy a társadalmat és az egyes embereket is mentesítse ezektől az állandó veszteségektől. Csak így biztosítható a társadalom legelőnyösebb, az egyén szabad kibontakozását biztosító fejlődése. Ezt csak tudatos központi tervezéssel és ezen alapuló irányítással lehet elérni. — Csak látszat tehát az, hogy a mechanizmussal a kapitalizmus törvényéhez, az értéktörvényhez tértünk vissza. Valójában itt is az ellentétek kibontakoztatásán át végbemenő fejlődésről van szó. Szocialista rendszerünknek belső objektív törvényeiből folyó sajátossága a tervszerűség is és az árutermelés is. A kettő közötti ellentétet nem oldhatjuk meg azzal, hogy az egyik oldalt nemlétezőnek nyilvánítjuk. A szocializmus építése során szerzett tömegméretű tapasztalataink bizonyítják, hogy a szocialista rendszernek megfelelő tervezést és áru- és pénzviszonyokat együtt kell fejlesztenünk, tökéletesítenünk, hogy elérhessük egész népgazdaságunk legkedvezőbb fejlődését. — Ez fokozott feladatot és felelősséget ró a tudományra is — mondta Friss akadémikus. — A tudomány közreműködése masuknak a tervcéloknak kijelölésében is nélkülözhetetlen, hiszen a koncepciót meghatározó központi vezetés csak akkor dönthet helyesen, ha módjában van áttekinteni — tudományos vizsgálatok alapján — a különféle elképzelések várható kihatásait. A tervcélok ismeretében ugyancsak tudományos elemzések alapján készülhet el maga a konkrét terv, amelynek a szorosan vett gazdasági szempontokon, a hazai és a nemzetközi piac helyzetén és várható alakulásán túl figyelembe kell vennie a gazdasági struktúra változásainak a társadalmi rétegződésre gyakorolt hatását stb. — Magától értetődően nagyon fontosak az olyan kutatások, amelyek a gazdasági befolyásolás eszközeinek érvényesülését, kihatásait vizsgálják. Elég utalni az árképzés rendkívül bonyolult problémakörére. De maga a fejlődés is állandóan új problémákat vet fel. Szocialista fejlődésünk törvényszerűségeinek kutatásában is jócskán vannak még feladataink. Belső fejlődésünk, a népgazdaság irányításának módszerei, maga a terv és végrehajtása szorosan ösz- szefügg a szocialista világpiac fejlődésével, országaink együttműködésével. Ennek vizsgálata ma már minden szocialista országban a kutatók egész sorát foglalkoztatja — fejezte br nyilatkozatát Friss István I
