Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
19M. szeptember 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 MOZAIK g As élet „ fertőzése1* Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája figyelmeztette az űrkutatás felelős vezetőit: habár- mély földi rakéta a legcsekélyebb élő sejtet hagyja valamelyik bolygón, — gyökeresen megváltoztathatja az egész bolygórendszer biokémiai helyzetét. Megtörténhet ugyanis, hogy valamelyik bolygóban bőségesén megvannak az élet elsődleges nyersanyagai, — „prebioitikus” anyagok — s azokat egyetlen élőlény jelenléte hirtelen élővé „varázsolhatja”, ami utóbb tejesen lehetetlenné teszi az eredeti környezet tanulmányozását. QU Golyóval as agyában Herman Carl Schreib idahoi favágó úgy él, hogy agyában egy puskagolyó fészkel. A megyei kórházban, ahol kezelték, megállapították, hogy veszedelmes lenne a lövedéket eltávolítani az agyvelejéből, minthogy agyműködése így is megfelelő, általános egészségi állapota jó. — Mindössze fejfájásokra panaszkodik, ez azonban még nem indokolja, hogy a rendkívül kockázatos és kényes műtétet végrehajtsák rajta. [i] Maga a kasssa hívja a rendőrt Nyomozás Kevi Kis Lajkó, a verbuváló huszár után Angol szakemberek olyan páncélszekrényt szerkesztettek, amely maga hív rendőrt ha baj van. Mihelyt illetéktelen személy Londonban egy amerikai tudós rendkívül precíz jóslásba bocsátkozott: kijelentette, hogy a „világvége” pontosan 2026. november 13-án fog bekövetkezni, amikor földünk nem képes eltartani többé a rajta élő 50 milliárd embert. A franciák villamos be- • rendezéssel felszerelt karosszéket szerkesztettek, — amely fölöslegessé teszi a sztetoszkóp, az EKG és megpróbálja kinyitni, ezzel a mozdulattal automatikusan a legközelebbi rendőr- állomás telefonját tárcsázza fel. Dr. Robert White-Ste- vens amerikai mezőgazda- sági szakértő szerint, ebben az időpontban a világon minden négy mérföld- nyi területre 10 ezer ember jut, beleértve a Déli-sarkot és a Szaharát is. más orvosi műszerek használatát. A berendezés azonnal regisztrálja a beleülő légzési ritmusát, szívverését stbj A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS TERVEZŐIRODÁJA Által tervezett és A HARMADIK ÖTÉVES TERVBEN ÉPÍTÉSRE KERÜLŐ TISZA II. VÍZLÉPCSŐ IRÁNYÍTÓ IRODAÉPÜLETE (Tervező: Kovács József) Á közös munkát közösen ellenőrzik A községfejlesztési versenyben harmadszor is győztes Törökszentmikíóson az idén is jó kapcsolat alakult ki a tanács vezetői és a lakosság között. Kollektíván mérték fel a feladatokat és ugyancsak közösen valósítják is meg. Az idén újabb kiemelkedő sikereket értek el. A város lakói eddig 80 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Most készítik el az új csónakázó tó hídját, közösen építették meg a másfél kilométer hosszú vízvezetéket is. A tanácstagi beszámolókat nem egy alkalommal a helyszínen, az új közös létesítmények mellett tartják. Az összeforrottságot mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tanácstagok az utcabizottsági tagokkal és a népfront aktivistákkal együtt adják át az új közintézményeket, illetve a kerületi létesítményeket, azok jelenlétében, akik két kezük munkájával vettek részt az építésükben. Országszerte, vagy legalább is a Nagy alföldön széltében-hosszában: Mezőkövesdtől Nagybajomig, Tarpától a Kiskunságig, mindenütt ismerték és sokat emlegették a múlt század második felében Egres Kis Lajos nevét. Sok „al- lekdóta” keringett felőle különösen a Nagykunságon, szűkebb hazájában. Neve egyébként különböző változatokban forgott a nép száján. Egyik helyen Kevi Kis Lajkónak, másikon Táncos Lajosnak, Sarkan- tyús Lajosnak vagy csak egyszerűen Lajos vitéznek nevezték; De hát ki is volt ez a soknevű vitéz? — Ezt Györffy István, a Nagykunsági Krónika szerzője írta meg legszebben, könyvének „Tánciskola dűlő- útón” című fejezetében. Szerinte a múlt század leghíresebb verbunkos huszárja volt, aki táncával valósággal megbabonázta a katonának kiszemelt legényeket. Nem kellett azokat kötéllel fogni: egymás után leparoláztak Lajos vitézzel, ittak kulacsából és felcsaptak katonának. Pedig nagy volt án az ára a meggondolatlan parolának. A császár mundérjában eltöltött keserves 12 esztendő váltotta meg őket, ha ugyan bénán, rokkantán előbb nem kerültek haza a gyöngyéletből. Az ötvenes, hatvanas évek táján végig verbuválta Lajos vitéz az egész országot. Ahol ő megfordult, vérpezsdítő remek verbunkos táncával lázba ejtette az ifjakat, de még az idősebbeket is. Ilyen helyeken aztán még sokáig emlegették Egres -Kis Lajost. A nőneműek clykor- olykor átok formájában is Még az aránylag elég közeli múltban, úgy 30—40 éve, akadtak idősebb emberek, akik emlékeztek rá. Szűcs Sándor neves néprajzi kutatónk ebben a közeli múltban végzett adatgyűjtése során szanaszét az Alföldön számos helyen talált adatot Egres Kis Lajosra. Ö maga a „Háry János bajtársai” című munkájában külön fe- iezetet szentel Egres Kis" Lajosnak. Újabban Madarász Károly elevenítette fei hírét-nevét egy, a műkedvelők számára írt népszínművében. Ezek után, de már ezelőtt is, régóta szerettem volna megtudni, vajon mennyi a valóság abból, amit Egres Kis Lajosról a csak mende-mon- dának tekinthető néphagyomány és az ezen alapuló irodalom megörökített ? Mit tudnak róla saját szülőföldjén. Túrkevén? Először is ott kezdem, hogy én magam is láttam saját szememmel Egres Kis Lajos verbunkos táncát. — Persze nem ő táncolta. Hiszen még meg sem voltam, amikor ő már kitáncolt az árnyékvilágból, — hanem egyetlen tanítványa, az öreg Szalai András. Mégpedig igen komoly, időszerű alkalommal láttam: 1919-ben a proletár forradalom idején. Az úgy történt, hogy 1919 április közepe táján, amikor az intervenciós román hadsereg megkezdte előnyomulását a fiatal Magyar Tanácsköztársaság ellen, elkezdték a toborozást a Vörös Hadseregbe. — Túrkevén a toborzó menet vörös lobogókkal és feliratos zászlókkal zeneszó kíséretében vonult végig a „két Nagyúton”. A hosszú menet élén a rezes „magyar banda” zenéjére az öreg Szalai járta az igazi eredeti kunverbunkost Történelmi jelentőségű eseménynek voltam a tanúja. Újból és egyben utoljára történt meg nálunk, hogy a katonákat zeneszóval és verbunkos tánccal toborozták a zászló alá, amely ezúttal már vörös volt. Hogy mi lett a verbuválás ejedménye, nem emlékszem rá. Annyi bizonyos, hogy az öreg, hatvan éven felüli Szalai bátyánkat — egy év múlva, a fehér terror elején — a Pró- nay legények lekapták a huszárkörméről és bottal fizettek szép verbunkos táncáért. Évek múltán többször megpróbáltuk kifaggatni az öreg Szálait. Nem tudná-e megint eljárni a verbunkost, de hasztalan: próbálAz ankarai „élő holttest” esete egyre erősebben foglalkoztatja a világ orvosi szaktekintélyeit; eddig senki sem tudott biztató kezelési eljárást javasolni, hogy ismét normálisan élhessen a harminc éves Alp Reel török orvos, aki öt év óta már csak úgy él, akár egy növény. A fiatal orvos 1961 július 20-án az ankarai egyetemi klinikán röntgenfelvételt készített, s eközben — az erősáramú kábel hibája folytán — rendkívül erős áramütés érte. Csoda, hogy nem halt meg azonnal, agya viszont gyógyíthatatlan sérülést szenvedett. Dr. Reel ma ugyanabban a kórházban fekszik, ahol valaha dolgozott. Kezelőorvosa közölte, hogy ence- falogramja, amely az agy ta volna, nem sikerült. Úgy látszik Prónayék kiverték az öregből tánctudományát. Még mesteréről, Kevi Kis Lajkóról sem tudott már semmi érdekeset mondani. Azóta többször érdeklődtem idős emberektől. Sehol, senki nem tud róla semmit. A legtöbben még csak nem is hallottak felőle. Végül mégis akadt valaki, aki személy szerint ismerte. Egy 87 éves nyugdíjas. — Gyermekkorában gyakran járt Egres Kis Lajosnál apja megbízásából. Takaros kis háza volt a Túri utcában lícium kerítései, szép gyepes udvarral. Úgy emlékszik, kedélyes, mozgékony, víg ember volt, úgy pattogott, mint a bolha. Vele kapcsolatban másra már nem emléksziki Hát bizony ez nem sok. A Túri utcában pedig megtudtam, hogy a kis házat megvette a szomszédja és lebontatta. Ma már nyoma sincs. Nyomozó utamon az utolsó állomás az egyházi anyakönyvi hivatal volt. A halotti anyakönyveket böngészve a következő bejegyzést találtam: „1895 ápril 21. Egres Kis Lajos, Korom Rákhel férje, ev, ref, Túrkeve 1967 hsz. 55 éves, halál oka: öngyilkosság kötél által”. A temetőben hiába keresném az egykor nagyhírű verbunkos huszár fejfáját. Régen elkorhadt az már. Vagy amint az is gyakran megesik, feltüzelték a temető környékiek. Kevi Kis Lajkó emlékét most már csak a néprajzi irodalom őrzi. Dr. Györffy Lajos elektromos kisugárzásait méri, öt év óta nem változik — mivel az agy nem működik. Egyedül az mutatja, hogy mégis él. hogy arcizmai, kéz- és lábujjai időközönként rángatóznak. A beteget csecsemőtápszerrel táplálják. Az eset már bekerült az orvostudomány történetébe. A fiatal orvos sorsa újból felvetette a kérdést: mikor szűnik meg az élet? Egy ismert svéd orvosprofesszor és a francia orvosi akadémia nemrég javaslatot tett, hogy bizonyos idő után holttá kell nyilvánítani azt, akinek encefalogramja kimutatja, hogy agya megszűnt működni. A francia akadémia szerint ez a „bizonyos idő” 48 óra lenne. Eszerint tehát dr. Reel mát öt éve — halott] A TISZAFÜREDI HÁZIIPARI SZÖVETKEZET KOSÄRFONÖ RÉSZLEGÉBEN SVÉD EXPORTRA KÉSZÜLNEK A KÉPEN LÁTHATÓ GYERMEKFOTELEK. — (Fotó: Nagy Zsolt) 1 Jóslás (D Különleges harosssék Öt éve él Ankarában e<ry — halott
