Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
1 így mór érthető — Hol ismerkedtek össze? — A szemorvosnál. vaífif ment kenni ? Precizitás — Hány éves vagy, fiam? — Hat. Hatesztendős létedre csak akkora vagy, mint az esernyőm. — Miért? a bácsi esernyője hány éves? A nők — Mondja Durand asz- ■zony, hol fog lakni most, hogy mindkét lánya férjhez ment? — Az egyik vöm azt •karja, hogy lakjam Le Havreban, a másik, hogy lakjam Cannesban. — Milyen kitűnő vők. —- Nagy tévedés. Az a vöm, aki Cannesban lakik, azt akarja, hogy Le Havreban lakjam, amelyik pedig Le Havreban lakik, azt akarja, hogy Cannesba ^öltözzem. Kenni, — Születésnapodra aleg- ■zebb ajándék lenne . — ■zólt a feleség, s nagy ásí- tás közben belefúrta magát, ■ lágy paplanba. A rozzant üzlethelyiséget, ha megkapnánk. — De a tanács mégsem utalja ki neked, bár fél éve ott a papírod. — Ott! Mondd, nem lehetne valahogy „megkenni” azt az ügyet? A feleség felült az ágyon. — Végre valami okos is kipattan abból az asztalos agyadból! — Mire gondolsz? A feleség arconcsókolta: — Pénzre, no nem sokra. Néhány ezer forintot igazán megér, majd behozzuk a réven. Az osztályvezető markába nyomod és kész. —• De hiszen haldoklik az asztalosmesterségem, honnan szerzel ennyi pénzt? — A kuncsaftok adtak előleget tegnap a szekrényre, ma a rekamiérg. Futja ebből... Fábián alighogy ledőlt az ágyra, elaludt a felesége szentenciájával a fejében. Reggel csak egyetlen gondolat foglalkoztatta: szépen leragasztani a cikor- nyás borítékot, ahová a pénzt tette a felesége. Mindenesetre bevett négy szem- nyi nyugtatót, majd elsietett. Menet közben többször megtapogatta a belső zsebét A tanács első emeletén a szíve ' hevesebben vert. — Rendkívül fontos dologban jöttem az osztály- vezetőhöz — hajolt egészen közel a titkárnő füléhez. A titkárnő az osztályvezető ajtajára mutatott: — Tessék befáradni! Fábián megfogta a kilincset. Egy pillanatra megtorpant. Mentegetődző tekintettel szólt a titkárnőhöz: — Vagy talán más alkalommal? — Ugyan kérem, rendkívüli dologban bármikor — szólt a nő. — Menjen csak! Az asztal mellett egy középkorú ember ült. Iratokat böngészett. Fábián asztalos elővette a leragasztott borítékot és az asztal sarkára csúsztatta. — A kérelmet az iktatóba kell vinni, mondta az osztályvezető. — Ez nem az — habog- ta Fábián és az arcán szenvedés és elszántság tükröződött. — önnek szól, személyesen önnek. Az osztályvezető a boríték után nyúlt. Feltépte: kiömlöttek a százasok. — Micsoda?! Engem akar megvesztegetni ?!... A továbbiakra Fábián csupán úgy emlékezett, hogy kirontott a szobából, a felriadt titkárnőt majdnem elsodorta. Viharsebesen száguldott le a lépcsőn, ki az utcára. A lakásuk közelében ocsúdott fel. Szembejött vele a felesége valami papírt lobogtatva. — Megvan, aranyoskám,- alighogy elmentél, a postás hozta. A tanács kiutalta az üzlethelyiséget. Fábián hápogva hátrált- hátrált, le a járdáról, csaknem az arra robogó gépkocsi alá került... Időközben az osztályvezető behívatta a titkárnőt. Együtt számolták az asztalra kiterített pénzt: Kétezeregyszáz. — Az a szerencséje, hogv már megkapta a helyiséget. — A titkárnőhöz fordult: — Kérem ezt az összeget maradéktalanul küldje csekken a szociális otthon csekkszámlájára. És feladóként írja oda: Fábián Imre asztalos. Gyertyános Zoltán Szilánkok A művészet lehetőséget nyújt ahhoz, hogy örömöt és fájdalmat érezzünk anélkül, hogy azokat átélnénk. ☆ Ne pazarold érzelmeidé „ halott dolgokra, még akkor sem, ha motorral rendelkeznek ! ☆ Mivel gyakran nem tehetjük azt, amiben örömünk telik, meg kellene próbálnunk örömünket lelni abban, amit teszünk. ☆ Az időjárás feltalálása kulturális tett volt. Ugyanis ez tette lehetővé, hogy kulturáltan beszélgessünk. ☆ Hogy a gyerekek nőneK, azt legutolsósorban azon vesszük észre, hogy mindig magasabb polcokat ürítenek ki. Kép szöveg nélkül. Ilyennek gondolják egyesek az új gazdasági mechanizmust Az új könyvelőgép négy kartársnő munkáját helyettesíti... Akarja betanulni vagy szóljak másnak? írja... Elrendelem, hogy az szb elnök, a «árttit- kár... < ...A főkönyvelő kartárs rendelte el a bizonylati rendszer megszüntetését... V Hűszaki segítség Ne fáradjon sógor, itt hozom a pótalkatrészt! % Közelebb jár az igazsághoz A gyermek ajándékkönyvvel tért haza az iskolából. — Nézd, mama, ezt jutalmul kaptam — mondta. — Jutalmul? Miért, drágám? — A következő kérdést tették fel: Hány lába van a struccnak? Én azt feleltem, hogy három. — De hiszen a struccnak két lába van! — Igen, de a többiek mindnyájan azt állították, hogy négy. Kioktatta A látszerész-üzlet tulajdonosa így oktatja fiát: — Ha a vevő megkérdi, mennyit fizet a szemüvegért, mondjad, hogy „Egy fontot”. Ha szemrebbenés nélkül tudomásul veszi, tedd hozzá: „A keretért, uram. S ezenkívül 10 schll- llnget az üvegért”. Várj, egy pillanatig, ha erre sem ámul el, tedd hozzá: „Darabjáért, uram”. Só a* etikett
