Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek / s Z o m i i o i c M E m i j A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA R XVU. évfolyam, 209. szám. Ara 80 fillér 1906. szept. i~, vasárnap. Szocialista összeköttetés Uta: Elfelejtett köszönet Két kongresszus között Jászapáti Nyárvégi emlék Télen-nyáron lámpafénynél \r első napok a cukorgyártásban Olóra* termeléskiesés [S] Jó a répa minősége ® irányronatok n Dunántúlra Tisztítják a vetőmagot a kunmadarast Petőfi Tsz-hen Bányász napi ünnepségek az Alfáidon f gy anekdota szerint amikor az őseink még a fán laktak, már akkor is az egyiknek csak egy tüskés akácág jutott, a másiknak meg egy dúslombú, árnyas pálmafa. Csak jóba kellett lenni az ágelosztó bizottság vezetőjével. Az elmúlt havi taggyűlések egyikén — bizonyára nem ezen az egyen —, a kongresszusi irányelvek vitájával kapcsolatban hangzott el, hogy a párt erélyesebben jelléphetne a protekció ellen. Az élénk helyeslés azt bizonyítja, hogy egy, a közéletet erősen foglalkoztató problémáról van szó. Leginkább a lakásel- osztással, a jobb állások betöltésével — főleg a nők elhelyezésével —, egyetemi felvételekkel kapcsolatban beszélnek a protekcióról, jobban mondva a „szocialista összeköttetésről”. Ha valamiből bőséggel van, nincs szükség a protekcióra, hozzájut mindenki. Közismert dolog, hogy ma még kevesebb a lakás, mint a jogos igénylő — noha soha nem épült ebben az országban ilyen sok lakás. Azt is mindenki tudja, hogy az iparban a technika fejlődése következtében mindinkább csak szakképzett munkaerőre van szükség, s ezért — főleg vidéken — a szakképzetlen, nagyrészt női munkaerő elhelyezése nehéz. Ami pedig az egyetemi felvételeket illeti: megnyílt az út minden fiatal előtt, nincs már társadalmi, vagy anyagi akadálya a tanulásnak, nyilvánvaló. hogy mind több szülő szeretné a gyerekét magasabb iskolába járatni — a felvételre kerülők száma pedig korlátozott iába mondjuk — hogy a példáknál maradjunk — kapja meg a kevesebb lakást, aki a legjogosultabb, az állást a legjobban rászoruló, s kerüljön az iskolába a legrátermettebb. Vannak erre megfelelő törvényeink, ren- deleteink, elosztási rend és gzokások is. De mégis emberek csinálják, ők hoznak döntéseket, s ez magával hozza a protekció, a kivételezés lehetőségét. Nyugodjunk bele most már, hogy ez így van rendjén? Semmiképpen se. Ne süllyedjünk az anekdota színvonalára — nem öröktől fogva való, s örökké fennmaradó emberi gyarlóság következménye, hogy „akinek isten a barátja, üdvözül”. Jogos és indokolt, ha éppen a kommunisták lépnek fel a protekcionizmus ellen. Mi vállaltuk ugyanis, hogy egy új társadalmat építünk fel a régi úri Magyarország helyén. Ebben az új társadalomban nemcsak a tulajdonviszonyok lesznek mások, s nemcsak a jólét alapjainak megteremtése a cél. Üj, igazságos erkölcsöt is jelent a szocializmus. Olyan erkölcsöt, amely — többek között — nem tűri a protekcionizmust. Ha tehát a kommunisták megtűrik maguk körül ezt a mételyt, saját eszméikkel kerülnek szembe. Az a kommunista, aki a taggyűlésen határozottabb fellépést követelt a protekeio- simsTG eilen., set tsznerte fel. Elemi kommunista kötelességének tett eleget, s erre ösztönzött más kommunistákat is. lmondhatnánk, s teljesen igazat mondanánk vele, hogy ma már sokkal kevesebb a protekció, mint valaha is volt ebben az országban. A szocialista demokrácia erősödése, a mind nyíltabb, őszintébb, kritikusabb légkör bizony nem nyújt már ideális körülményeket a szocialista összeköttetések kihasználásához. Ez az igazság azonban senkit sem nyugtathat meg. Mert az az elvtárs, aki a taggyűlésen felszólalt, egy konkrét esetről ítélt. Mint ahogyan mások, másutt mindig a maguk konkrét esetein keresztül háborognak a protekcionizmus ellen. Hogy a protekcióból menynyi a sok, s mennyi a kevés, könnyű eldönteni. Egyetlen olyan eset is sok, amikor a részrehajlás, a sógorság-komaság lép az igazságos döntés helyébe. Mert minden ilyen eset a mi szocialista elveink ellen szól, okot adva arra, hogy szemünkre vessék: más a tett és más a szó. Figyeljük csak, a köz- nyelv ma már nem protekciónak mondja a protekciót, hanem szocialista ösz- szeköttetésnek. Sok minden van e mögött. Annak a ténynek a nyugtázása, hogy a részrehajlás nem szűnt meg egycsapásra a szocialista körülmények között sem. De az is, hogy olykor kommunista állami és társadalmi vezetők is beleesnek ebbe a hibába. Ne vegyenek magukra a kommunisták, a pártszervezetek soha sem többet a hibákból, a hibák miatti kritikából, mint amennyi illeti őket — de azt igen. Ez az alapelv itt is érvényes. Ha az állami élet különböző posztjain álló emberek, s az ott tevékenykedő pártszervezetek következetesebbek lennének, talán kevesebb volna a protekcionizmus. Maximalizmus azt követelni, hogy soha sehol ne fordulhasson elő? Igen, a mai körülmények között ez még nem érhető el. De az igen, hogy egy kommunista vezető se tűrje meg maga körül. Legyen radikális. S még abban az „egy esetben” se tegyen kivételt, amikor a saját unokaöcs- cséről, sógoráról, komájáról van szó. protekciót csak csírájában lehet elfojtani. Utólag szinte már jóvátehetetlen. Aki egyszer benne ül az új lakásban, onnan már nem tehető ki azon a címen, hogy a sógora szerezte. Az állásából sem lehet kitenni valakit, mert az igazgató unokaöccseként került be a hivatali íróasztal mögé. Csak az állhatatos, szilárd magatartás és a közvélemény ellenőrzése segít Mind a kettő függ attól, hogyan foglalnak állást ebben az ügyben a kommunisták. Ezért üdvözöljük ezt a taggyűlési felszólalást, mint olyan kommunista véleményt, amely a párt kongresszusi irányelveinek megértéséről tanúskodik, s lelkiismeretes, elvhü kommunista gondolkodásra vall. V. I A szolnoki cukorgyárban augusztus 31-én az esti órákban kezdődött meg az idei kampány. Az első műszakban 54 vagon répát dolgoztak fel. Másnap már elérték a 220 vagonos termelési szintet. Szeptember másodikén azonban már csak 168 vagon répát dolgoztak fel, mert a turbinák szabályozóin állítani kellett. Ez ötórás termeléskiesést okozott. A gazdaságok jó termést takarítanak be. Az eddig felszedett táblákról holdanként 200 mázsán felüli volt a hozam. A répa minősége is elég jó, a cukortartalma 16 százalékos átlagot mutatott az eltelt napokban. A termés nagy mennyisége, valamint a meggyorsított betakarítás lehetővé teszi, hogy a szolnoki gyűr a testvérüzemeknek is küldjön az Alföld répaterméséből. Szeptember 10-én a sárvári, 13-án pedig a petőházi cukorgyárnak szállítanak répát. Egy-egy irányvonat 55 vagonból áll. A XVI. bányásznap alkalmával széleskörű ünnepségek folytak le a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat területén, Szolnokon, Szegeden, Orosházán, Egerben és Hajdúszoboszlón. A kiemelt ' üzemegységekben önállóan ünnepelték a bányásznapot. Szolnokon a központi bányásznapon Be- se Vilmos, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazgatója üdvözölte az alföldi olajbáyászokat. To* vábbi nagy feladatok megoldására, még nagyobb termelési eredmények elérésére kérte őket A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatnál a bányásznap alkalmából miniszteri kitüntetéseken túlmenően 409 fő kapott jó munkája elismeréseképpen 200 ezer forint jutalmat. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói között pedig 3—400 ezer forintot osztottak szét. A bányásznapi ünnepség nívóját Szolnokon még az is emelte, hogy az Alföldi Kőolajfúrási üzem a 20., a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat pedig fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte. Köszöntjük a kiváló termelési eredményeket elért alföldi olajbányászokat a 16. bányásznap alkalmából, Íj mozogom az úttörőknek (Tudósítónktól) Nagy eseményre készül az Úttörők Országos Elnöksége. Salgótarjánban — szeptember 4-én — hirdetik meg az új mozgalmat a kispajtások számára. — A „Vörös zászló hőseinek útján” mozgalom két éven át ad sokoldalú programot a pajtásoknak és szorosan kapcsolódik a következő évek nagy eseményeihez, fgy méltóképpen ünnepük meg az úttörők a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság ötvenedik, felszabadulásunk 25. évfordulóját. Salgótarjánból kiindulva, a forradalmi zászlók alatt keresik fel munkásmozgalmi. veteránjainkat, bejárják azokat a helyeket, ahol illegalitásban harcoltak, összegyűjtik vtsz- szaemlékezéseiket feljegyzik elbszéléseiket és a tárgyi emlékekkel gazdagítják ;s- méreteiket munkásmozgai« műnkről, SLÖSZÖK AZ ISKOLÁBAN
