Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. szeptember SB. Újra bombázták a VDK-t Magyar alelnök az Inter­Csehszlovák—VDK tárgyalások Amerikai repülőgépek szerdán újabb támadásokat . intéztek a VDK ellen. Az eddig beérkezett jelentések szerint az észak-vietnami légelhárítás egy támadó gépet lőtt le. Saigonban bejelentették, hogy amerikai tengerész- gyalogosok két ízben heves harcot vívtak a demilitari- zált övezet közelében. Saigonból érkező jelen­tések szerint az Egyesült Államok katonai alakulatai megkezdték első hadműve­letüket a Mekong folyó deltavidékén. Az amerikai katonák Saigontól mintegy negyven kilométerre délre indították meg akciójukat s a tervek szerint déli irányban előrehaladva akar­ják felszámolni a szabad­ságharcosok ellenállását. A deltavidéken eddig a szabadságharcosok ellen a saigonj rezsim három had­osztálya tevékenykedett, azonban szinte minden eredmény nélkül. Ez volt Dél-Vietnam egyetlen olyan övezete, ahol a harci cse­lekmények zömét nem ame­rikai alakulatok hajtották végre. Westmoreland tá­bornok egy hónappal ez­előtt kapott engedélyt az USA csapatok bevetésére, katonai szakértők szerint azonban ehhez újabb nagy­létszámú erősítésre van szüksége. A hadművelet célja az, hogy a felszabadí­tó mozgalmat megfosszák élelmiszerutánpótlásától. A- deltavidék ugyanis a dél­vietnami rizstermesztés központja, s a termés je­lentős részét a helyi lakos­ság a szabadságharcosok­nak juttatta. Az amerikai hadvezetés arra számít, hogy a deltavidék központ-, jainak megszállásával el­vághatja az élelmiszerután­pótlást, s ezzel az ország más övezeteiben is kiéhez­teti a népi ellenállásban részvevőket. — Ismeretes, hogy az ország középső és északi részein az amerikai légierő vegyszerekkel mód­szeresen pusztítja el a rizs­termést, hasonló célokból. A Dél-Vietnamban beve­tett amerikai alakulatok létszáma egyébként a leg­frissebb jelentések szerint már jóval meghaladja a 300 ezret és, nagyjából azo­nos a saigoni rezsim regu­láris hadseregének létszá­mával. Az utóbbit azonban a rendszeres szökések va­lósággal megtizedelik. Az amerikai csapatokon kívül egyre magasabb számban vetnek be a har­cokba délkoreai, ausztrá­liai, újzélandi és más’ nem­zetiségű zsoldosokat is, a saigoni amerikai parancs­nokság például azt tervezi, hogy a demilitarizált öve­zet határán állandó meg­szállási övezetet hoz létre, ahol dél-koreai csapatokat tart majd. Tüntetés Sukarno ellen Az Antara hírügynökség jelenti, hogy az Indonéz fővárosban csütörtökön dél­előtt Sukamo ellen tüntet­tek a főiskolás kami, és a középiskolás kappi akció­front szélsőjobboldali diák­jai. A suhancok tehergépko­csikon vitették magukat ke- reáztül-kasul a városon. Az autókra Sukamo-ellenes és kommunistagyalázó jel­szavakat függesztettek. Kö­vetelték Sukarno azonnali lemondását és „a kommu­nizmus végleges felszámo­lását Indonéziában”. Előző­leg „díszőrséget” álltak a Szeptember 30-a akció so­rán megölt hat tábornok emlékére. A fiatalok kö­zül sokan „harci öltözéket” viseltek — írja az Antara. A jobboldali tüntetők ez­után a kínai negyedbe haj­tattak, ahol az idén kétszer is feldúlták a kínai nagy- követséget. Az AP hírügynökség be­számolója szerint az elnö­ki palotát katonai egységek és páncélosok védelmezték a több tízezer tüntető eset­leges rohamával szemben. Drótakadályokat is fektet­tek az útvonalakon, ame­lyek a palotához vezetnek. Sukarno valószínűleg rezi­denciáján tartózkodott. Mint az AP írja: az elnök azt tervezte, hogy csütör­tökön két napra — nyil­vánvalóan a várható tün­tetések elkerülésére — Kö- zép-Jávába utazik, tervét azonban Suharto tábornok keresztülhúzta. ítélet Nürnbergben AZ ÍTÉLET, az ame­rikai—angol—francia—szov­jet Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzottéi a hitleri Németország há­borús főbűnöséi felett. Jel­képes is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta tetemre a náci rendszer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt fitogtató parádéik, s embertelen törvényeik meg­hirdetésének színhelye volt. Noha az ítélethirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci háborús bűnök minden különösebb bizo­nyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak voltak a vi­lág színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkod­tak a bírósági eljárás szigo­rú törvényességéhez. Nem a bosszúállás, hanem az igazságosság vezérelte őket. Az ítélet 1946. szeptem­ber 30-án és október 1-én hangzott el, ám maga a por csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1945. október 18-án, s a Nemzetközi Katonai Tör­vényszék az előkészítő munkálatok során több mint százezer dokumentu­mot gyűjtött össze, több «er méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, amelyek sok esetben ma­gukra a náci háborús fő­bűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzet­közi Katonai Törvényszék a pör mintegy tizenegy és fél hónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésén meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbe­li tanúvallomást. „Ha bizo­nyos cselekmények vagy szerződésszegések bűncse­lekménynek tekinthetők — mondotta a pör amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az egyesült Államok, akár Németország követi el azokat. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályo­kat teremteni mások ellen, amelyeket magunk ellen nem kívánnánk alkalmaz­ni.” A nürnbergi ítélet óta húsz év telt el. Két évti­zed alatt a világ sokat vál­tozott. S e változások kö­zül az egyik legszomorúbb talán az, amiért ma emlé­keztetni kell a nürnbergi perre. HAZÁNKBAN néhány hónapja hosszabb ideig műsoron volt egy kitűnő amerikai fim: az Ítélet parlamentáris UN O !<on erenc-áján Az Interparlamentáris UNIÓ Teheránban ülésező konferenciája Barcs Sán­dort, a magyar küldöttség vezetőjét alelnökévé vá­lasztotta. Sztrájk Törökországban A Batman-Iskenderun-i kőolajvezeték építésén dol­gozó körülbelül 1200 mun­kás sztrájkba lépett, hogy alátámassza a béremelésre és a munkaviszonyok meg­javítására irányuló követe­lését A sajtó közli, hogy összetűzésekre került sor a munkások és a csendőrök között, akik a munka fel­vételére akarták kénysze­ríteni a sztráj kólókat. Töb­ben megsebesülték. A kő- olajvezetéket olasz és fran­cia cégek építik. Josef Lénárt csehszlovák miniszterelnök vezetésével kormányküldöttség tárgyalásokat folytatott a Vietnami Demokratikus Köztársaság vezetőivel. — A képen: a tárgyalóasztalnál, — (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Hírek az ENSZ-ből IHlNDENFELÖL I Az ENSZ-közgyűlés szer­da délutáni ülésén folytató­dott az általános politikai vita. Costa Rica és Uruguay külügyminisztere országa belső nehézségeivel foglal­kozott, és elítélte a Dél- Afrikai Köztársaság apert- heid politikáját. Szabah Al-Ahmed Al- Dzsabir kuwaiti külügymi­niszter részletesen szólt a palesztínai menekültek kérdéséről. A külügyminisz­ter aggodalmát fejezte ki a vietnami eseményekkel kapcsolatban. Odaka, Uganda külügy­minisztere beszédében fel­szólított valamennyi álla­mot, hozzanak hatékony in­tézkedéseket a fajgyűlölő Smith-rendszer felszámolá­sára, és elítélte a NATO- hatalmakat, amiért Portu­gáliának segítséget nyújta­nak gyarmatai fenntartá­sához. Arthur Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ­Nümbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság egy rétegét mutatta be, a nürnbergi per, egy ameri­kai bíró működésének egy epizódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jólismert számadatokat tartalmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köz­társaságban vagy éppen a NATO-ban felelős funkció­ja, hány elítélt van sza­badlábon. Néhány perccel korábban pedig azt a je­lenetet láthattuk, amely ezeket a számokat megma­gyarázza: az amerikai bí­rót Washingtonból Európá­ba érkezett politikusok az ügyek gyors lezárására sür­getik, mert a hidegháború kialakuló fagyos légköré­ben az Egyesült Államok­nak szüksége van a néme} katonai és gazdasági poten­ciálra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly do­kumentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964-ben a Német Szövet­ségi Köztársaság huszon­egy felelős kormánytisztvi­selője, száz tábornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt Egy évvel később » a nyugatnémet parlament úgy döntött, hogy napirendre tűzi a náci bűnök elévülé­sét. A világméretű felhábo­rodás kényszerítő hatására az eredeti határidőt a bon­ni parlament öt évvel meg­hosszabbította: még öt évig bíróság elé kerülhet­nek a bújkáló vagy éppen leplezetlen háborítatlanság­képviselője szerdán, kor­mánya nevében aláírta a faji megkülönböztetés min­den formájának felszámo­lásáról szóló nemzetközi konvenciót, amelyet a 20. közgyűlésen fogadtak eL A Szovjetunió után az Egyesült Államok a máso­dik nagyhatalom, amely csatlakozott a nemzetközi konvencióhoz. Peyrefitte Moszkvában Alian Peyrefitte, a tudo­mányos kutatások és atom­energia-kérdések francia minisztere csütörtökön szakértők csoportjának kí­séretében Moszkvába érke­zett. A szovjet fővárosban tárgyalásokat folytat a tu­dományos és technikai együttműködés fejlesztésé­ről. Részt vesz ezenkívül a színes televízióval foglal­kozó szovjet—francia bi­zottság ma megnyíló ülés­szakán. ban élő háborús bűnösök. Azután azonban bonni mércével elévül, amit az emberiség ellen elkövettek. Mi több: most szeptember 15-én az AP amerikai hír- ügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hátóságok fontolóra vették: megkegyelmeznek Ilse Kochnak, akit életfogytig­lani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi kon­centrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőréből lámpaemyőket készíttetett, s akinek büntetését annak­idején még amerikai bíró­ság szabta ki. A NÜRNBERGI ítélet kihirdetésének évforduló­ján tehát sajnálatosan bő anyag áll rendelkezésünkre az elmélkedéshez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz eszten­deje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetsé­gese. Húsz esztendeje még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köz­társaságban valaki aktív miniszterként is megtehet: a szomszédos országok ha­tárainak megváltoztatását követelő izgatásért IGEN. volt egyszer egy háború, és volt egyszer íté­let Mümbergben... És a világ emlékezik rá! Serény Péter SAN JUAN Az Inez hurri­kán 280 kilomé- ter/óra sebesség­gel közeledik a Dominikai Köz­társaság felé. Az első hivatalos je­lentések szerint Guadeloupe szi­getén a szörnyű természeti csa­pásnak 15 halá­los és 72 sebesült áldozata van. A szigeten több mint hatezren maradtak hajlék nélkül. ÚJ DELHI A Prades állambeli Kat- ni városban súlyos összetű­zésekre került sor a rend­őrség és egy téglagyár mun ­kásai között. A köveket do­báló tüntetők 35 rendőrt megsebesítettek. Az össze­tűzések után a városban kijárási tilalmat rendel­tek el. PEKING Csütörtök reggel Peking- ben aláírták az 1966. évi kínai—mongol kulturális együttműködési egyez­ményt MOSZKVA A Szovjetunió távol-kele­ti részén, a Csukcs-félszige- ten 48 000 kilowattos atom­erőmű építését kezdték meg. Ez az első olyan atom­erőmű, amely túl a sark­körön, az örök fagy öveze­tében épül. Áramfejleszté­sen kívül fűteni fogja a közeli települést, Bilibinót. Ezen a vidéken télen a folyók fenékig befagynak. Az atomerőművet éppen ezért léghűtéssel tervezték a bilibinói atomerőmű 1970- ben ad áramot. KAIRÓ Mohamed Abdul Aziz Szalam jemeni külügymi­niszter az ENSZ-közgyűlés- re utaztában nyilatkozott Kairóban. Kijelentette, hogy a Jemen ellen inté­zett brit agresszió miatt panaszt emel a világszerve­zetnél. Elmondta, hogy a brit támadások a megszállt Dél-Jemenből kiindulva, nap mint nap folytatódnak. Ami Jemen északi hatá­rait illeti, a Szaud-Arábiá- ból kiindult támadásokat erélyes visszavágásokkal si­került megállítani. WASHINGTON Az amerikai szenátus megajánlási albizottsága szerdán este félmillió dol­lárral csökkentette a kép­viselőház által egy héttel ezelőtt már megszavazott hárommilliárd dolláros külföldi segélyprogram-ke­retet. Amerikai segélyben csak azok az országok ré­szesülnek, amelyek nem tartanak fenn kereskedel­mi kapcsolatot Kubával, il­letve a Vietnami Demokra­tikus Köztársasággal. BONN „Sovány, eredmény Wa­shingtonban — a nyugatné­met—amerikai viszony Er­hard látogatása után mély­ponton” — ezzel a címmel számol be a washingtoni látogatás eredményéről a Frankfurter Rundschau. A Welt kiemeli, hogy föld­rengés nem történt, de eró­zió igen. Csupán az Erhar- dot közvetlenül támogató lapok igyekeznek a látoga­tás eredményét pozitívnak feltüntetni. MOSZKVA Moszkvában szovjet—szo- máli közös közleményt hoztak nyilvánosságra, Aden Abdullah Oszmán Szomáliái elnök hivatalos látogatásáról. Oszmán szep­tember 20 és 28 között tar­tózkodott a Szovjetunióban. BÉCS Szerdán és csütörtökön Bécsben ülésezett az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottsága. Franz Muhri, a párt elnöke tartott be­számolót a belpolitikai helyzetről és a párt fel­adatairól, a többi között hangoztatva: a párt szem­beszáll Habsburg Ottó min­den visszatérési kísérleté­vel, s azokkal a tervekkel, hogy visszaadják a habs- burgok vagyonát. MADRID A spanyol kormány szer­dán elutasította azt a pe­tíciót, amelyben mintegy 30 neves spanyol értelmi­ségi, jogász és professzor — köztük Joaquin Ruiz Gimenez volt miniszter, Jose Maria Areilza, Spa­nyolország volt washingto­ni és párizsi nagykövete — nagyobb politikai sza­badságot követel. HAVANNA Szerdán a kubai nép megemlékezett a forrada­lom védelmére alakult bi­zottságok létrehozásának 6. évfordulójáról. A bizottsá­gokat 1960 őszén alakítot­ták az ellenforradalmi erők megfékezésére. Az ünnep alkalmából Havan­nában a Forradalom terén nagygyűlést tartottak, amelyen Fidel Castro be­szédeit mondott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom